BÜ BH 2021/156
BÜ BH 2021/156
2021.06.01.
A gyermekpornográfia – megszerzéssel, tartással és átadással történő elkövetés esetén is – szükségszerűen a felvételeken szereplő passzív alany „sérelmére elkövetett”, ezért a passzív alanyok életkora megalapozza a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglakozástól eltiltás kötelező alkalmazását [Btk. 52. § (3) bek., 204. § (1) bek.].
[1] A járásbíróság 2020. május 22. napján kelt büntetővégzésében a terhelttel szemben 2 rendbeli gyermekpornográfia bűntette [Btk. 204. § (1) bek., egy esetben a), egy esetben b) pont] miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki, a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben állapította meg. A szabadságvesztés végrehajtását 4 évi próbaidőre felfüggesztette és a próbaidő tartamára a terhelt pártfogó felügyeletét elrendelte. Megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
[2] Az elsőfokú végzés – tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában – 2020. június 10. napján jogerőre emelkedett.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő végzésében megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2017. július 17. napján 13 óra 28 perc 40 másodperckor a D., D. P. tér 15/A. I. emelet alatti lakóhelyéről az interneten keresztül 2 db binárisan egyedi, de vizuálisan azonos, tizennegyedik életév alatti lányról készített gyermek-pornográf tartalmú felvételt, majd ugyanezen a napon 13 óra 30 perc 20 másodperckor további 1 db, szintén tizennegyedik életév alatti két lányról készített gyermekpornográf tartalmú felvételt adott át oly módon, hogy az internet közösségi oldalán keresztül, a Skype felületét használva egy másik Skype-felhasználónak azokat átküldte.
[4] A terhelt, valamint a másik Skype-felhasználó személy a képek küldése során az egymással történő beszélgetésekor kislányokkal történő szexuális együttlétekről fantáziáltak.
[5] A felvételek a nemiséget súlyosan szeméremsértő nyíltsággal, céltudatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolják. A felvételek középpontjában a gyermekek nemi szervei láthatóak.
[6] A terhelt pontosan meg nem állapítható időben és módon megszerzett 60 db gyermekpornográf tartalmú felvételt, amelyeket a tulajdonában és birtokában lévő számítógépen elmentett és tárolt.
[7] A hivatkozott gyermekpornográf tartalmú felvételek a 2018. augusztus 28. napján a terhelt lakóhelyén a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály Nyomozó Osztály Gyermekvédelmi Alosztálya által foganatosított házkutatás során megtalálásra kerültek.
[8] A nyomozó hatóság a lefoglalt számítógépen a terhelt a lomtárból kiürített és törölt fájlként 60 db, tizennegyedik életévét be nem töltött személyekről készült, gyermekpornográf tartalmú felvételt tartott.
[9] A hivatkozott felvételek a nemiséget súlyosan, szeméremsértő nyíltsággal, céltudatosan a nemi vágy felkeltésére irányuló módon ábrázolják.
[10] A terhelt a hivatkozott felvételeket ismeretlen módon és időpontban szerezte meg, melyeket 2018. augusztus 27. napján történt törlésig a d.-i lakóhelyén a hivatkozott számítógép említett elérési útvonalán tárolt.
[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Legfőbb Ügyészség a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont második fordulat ba) alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. § (1) bekezdése alapján a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, melyben a jogerős büntetővégzés megváltoztatását indítványozta akként, hogy a Kúria a terheltet a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján végleges hatállyal tiltsa el minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.
[12] Az indítvány indokolása szerint annak eldöntése során, hogy a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy a gyermekpornográfia sértettjének tekinthető-e, a védett jogi tárgyból kell kiindulni. A terhelt terhére rótt gyermekpornográfia bűntette a Btk. XIX. Fejezete szerinti a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmények körébe tartozik. A gyermekpornográfia bűncselekményének védett jogi tárgya a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek egységes nemi és erkölcsi fejlődése, melyre figyelemmel ezen passzív alanyok – ebbéli sérelmük okán – a bűncselekmény sértettjeinek tekintendők.
[13] Ezt támasztja alá a Btk. 204. § (2) bekezdése is, mely minősített eset az elkövető nevelése, felügyelete, gondozása vagy gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonnyal visszaélve elkövetést rendeli súlyosabban büntetni az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott valamennyi elkövetési magatartás tekintetében. A sértetti minőség szempontjából pedig a megszerzés vagy tartás elkövetési magatartása, a kínálás, átadás vagy hozzáférhetővé tétel jogi megítélésétől nem különbözik.
[14] A Btk. 52. § (3) bekezdése szerint a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekmény tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. A Btk. 52. § (3) bekezdésének hatályos szövege az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelvén alapul, amely az abban felsorolt bűncselekmények miatti elítélések esetén történő foglalkoztatástól eltiltás alkalmazásának feltételéül nem szabja, hogy a bűncselekmény megvalósítására a foglalkozási szabályok megsértésével vagy a foglalkozás felhasználásával kerüljön sor. Ezért a Btk. 52. § (3) bekezdése szerint a foglalkozástól eltiltás alkalmazásának nem feltétele az, hogy a bűncselekményt valamely foglalkozási szabály megszegésével vagy foglalkozás felhasználásával kövessék el. Ugyanakkor a nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény tizennyolcadik életévet be nem töltött személy sérelmére történő elkövetése esetén a foglalkozástól eltiltás kiszabása a törvény erejénél fogva kötelező, hatálya pedig végleges. Ebből következően a járásbíróság törvényt sértett, amikor a terhelttel szemben nem szabott ki foglalkozástól eltiltást.
[15] A terhelt a felülvizsgálati indítványra észrevételt tett, melyben megbánását hangsúlyozta és személyi körülményeire hivatkozott. Kifejtette, hogy soha többé nem követ el bűncselekményt, gyermeket soha nem bántana, és kérte, hogy kaphasson még egy esélyt arra, hogy egyszer apa lehessen.
[16] A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
[17] A Be. 660. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálja el, kivéve ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül az ügy nyilvános ülésen való elbírálását indítványozza [Be. 660. § (2) bek. a) pont]. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 212. § (1) és (2) bekezdése abban az esetben is lehetővé teszi a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen való elbírálását, ha az indítványt nyilvános ülésen kell elbírálni, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálati indítvánnyal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya.
[18] A fentiekre történő figyelmeztetés után a felülvizsgálati indítvánnyal érintettek nyilvános ülés kitűzését nem indítványozták, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el.
[19] Az ügyiratok között nincs adat arra vonatkozóan, hogy a bíróság a jogerős ügydöntő végzését az ügyészséggel mikor közölte; mivel azonban a jogerőt megállapító záradék felvezetésére 2020. július 6-án került sor, a közlés értelemszerűen csak ezen időpont után történhetett. A felülvizsgálati indítvány pedig 2020. november 25-én érkezett a Kúriára, ezért a Be. 652. § (3) bekezdése szerinti törvényes határidő megtartott. Így az ügyészség által a terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítvány joghatályos.
[20] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye.
[21] A Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bíróság jogerős ítéletében a cselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak a megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványában az e törvényhely második fordulata szerinti felülvizsgálati okra hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van.
[22] Törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati ok az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést – illetve ilyen formában joghátrányt – a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé.
[23] Ez történik akkor is, ha a bíróság olyan büntetési nemet nem alkalmaz, ami az adott feltételek megléte esetén kötelezően kiszabandó. Ekként a büntetés olyan hiányban szenved, amire a törvény nem ad lehetőséget.
[24] A Btk. 52. § (3) bekezdése szerint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a bűncselekményt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll.
[25] A rendelkezés kategorikus; alkalmazásának kizárólagos feltétele, hogy a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítására
– a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) miatt kerüljön sor, és
– azt a terhelt tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követte el.
[26] Más feltételt a törvényi rendelkezés nem határoz meg; ekként nincs szükség a foglalkozástól eltiltás Btk. 52. § (1) bekezdésében írt feltételeinek megvalósulására sem. A Btk. 52. § (3) bekezdése a foglalkozástól eltiltás kiszabásának önálló törvényi oka, ami egyben kötelezettséget is teremt – az abban írt feltételek megvalósulása esetén – a foglalkozástól eltiltás adott tartalommal és tartamban való alkalmazására, ebben az esetben sem annak kiszabása, sem tartamának meghatározása nem a bíró mérlegelésére bízott. Következésképp elvétése törvénysértő büntetéskiszabást jelenti.
[27] Jelen ügyben a bíróság jogerős végzésében a terheltet 1-1 rendbeli, a Btk. 204. § (1) bekezdés a), illetve b) pontjába ütköző gyermekpornográfia bűntettében mondta ki bűnösnek. E bűncselekmények a Btk. XIX. Fejezetében, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények körében kerültek szabályozásra.
[28] A terhelt terhére rótt bűncselekmények elkövetési tárgyát képező fényképfelvételeken a jogerős ítéleti tényállás szerint a tizennegyedik életévét – és ekként szükségszerűen a tizennyolcadik életévét – be nem töltött személyek szerepelnek. A következő, és egyben utolsó vizsgálandó jogkérdés a kötelezően kiszabandó foglalkozástól eltiltás kapcsán az, hogy a bűncselekményt a terhelt – a Btk. 52. § (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából – a képeken szereplő személyek sérelmére követte-e el.
[29] A Kúria a 2/2018. BJE határozatának indokolásában kifejtette, miszerint a gyermekpornográfia bűntettének a Btk. 204. § (1) bekezdése szerint minősülő esetei kapcsán eleve kérdéses lehet, hogy a pornográf felvételeken szereplő, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy anyagi jogi értelemben sértett-e; avagy csak tágabb, kriminológiai értelemben tekinthető egyértelműen a gyermekpornográfia mindenkori sértettjének. Büntetőjogi szempontból a magyar Btk. szerint a felvételen szereplő kiskorú személy sértetti minősége a gyermekpornográfia törvényi tényállása alapesetének nem, csupán a Btk. 204. § (2) bekezdés szerinti minősített eset szükségszerű eleme.
[30] Ebben az esetben azonban az eltiltás jogkérdése nem kizárólag tényállástani alapon döntendő el. Rámutat a Kúria arra, hogy a Btk. 52. § (3) bekezdését az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye kihirdetéséről, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XCII. törvény 6. §-a iktatta be – 2015. december 1-jei hatállyal – a magyar jogrendszerbe.
[31] Az e törvény 3. §-ával kihirdetett nemzetközi egyezmény 5. cikk 3. pontja szerint a belső jogával összhangban mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket annak érdekében, hogy az olyan szakmák gyakorlásának, amelyeknek része a gyermekekkel való rendszeres kapcsolat, legyen feltétele, hogy a jelentkezőket nem ítélték el gyermekek szexuális kizsákmányolásával vagy szexuális zaklatásával összefüggő cselekményekért.
[32] Az Egyezmény 20. cikk 1. pontja határozza meg a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekményeket. Eszerint mindegyik fél megteszi a szükséges jogalkotási vagy más intézkedéseket az alábbi, jogtalanul elkövetett szándékos cselekmények büntethetősége céljából:
a) gyermekpornográfia előállítása;
b) gyermekpornográfia felkínálása vagy hozzáférhetővé tétele;
c) gyermekpornográfia terjesztése vagy továbbadása;
d) gyermekpornográfia beszerzése saját célra vagy más személy részére;
e) gyermekpornográfia birtoklása;
f) az információs és kommunikációs technológiákon keresztül tudatos hozzáférés a gyermekpornográ-fiához.
[33] A terhelt terhére rótt cselekmény mindenben megfelel a fentebb hivatkozott, c), illetve e) pontban meghatározott magatartásnak. A nemzetközi egyezményben a magyar állam e cselekményre (is) vállalta a foglalkozástól eltiltás alkalmazhatóságának lehetővé tételét, annak érdekében alkotta meg a Btk. 52. § (3) bekezdését, de – a törvényben való kihirdetésével – a nemzetközi egyezményt is a belső jog részévé tette.
[35] Következésképp a gyermekpornográfia – megszerzéssel, tartással és átadással történő elkövetés esetén is – szükségszerűen a felvételeken szereplő passzív alany „sérelmére elkövetett”, ezért azok életkora a Btk. 52. § (3) bekezdése alapján a foglakozástól eltiltás kötelező alkalmazását megalapozza.
[36] Ehhez képest a bíróság ügydöntő határozatában nem mellőzhette volna a terhelt végleges hatályú eltiltását minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. A ki-szabott büntetés így a végleges hatályú foglalkozástól eltiltás kiszabásának elmulasztása miatt törvénysértő.
[37] A törvénysértést a Kúria akként küszöbölte ki, hogy a terheltet a Btk. 52. § (3) bekezdésében írt kötelező rendelkezés alkalmazásával végleges hatályú foglalkozástól eltiltásra ítélte minden olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében tizennyolcadik életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végezné, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban állna.
[38] A Kúria nem hagyta figyelmen kívül azt sem, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására büntetővégzéssel került sor; a terhelt pedig annak tudatában vette tudomásul azt, és nem kérte tárgyalás tartását, hogy vele szemben végleges hatályú foglalkozástól eltiltás nem kerül kiszabásra.
[39] Ez azonban nem változtat azon, hogy a jogerős ítéletben kiszabott büntetés a foglalkozástól eltiltás hiányában – a fent írtak szerint – a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt törvénysértő. Törvénysértő büntetést pedig a bíróság büntetővégzéssel sem szabhat ki, a törvénysértő büntetés korrekciója pedig – erre irányuló, joghatályos indítvány esetén – a Kúria törvényi kötelezettsége.
[40] A törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. § (2) bek. b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja, ami ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítást akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges.
[41] Jelen ügyben azonban nem ez a helyzet, a foglalkozástól eltiltás – kötelező – kiszabásához szükséges adatok önmagában az irányadó tényállásból és a jogi minősítésből kitűnnek, annak sem a ténye, sem a tartama további büntetéskiszabási vagy egyéb körülményekhez nem kötött, azok nem befolyásolják. A foglalkozástól eltiltás pedig a Be. 740. § (2) bekezdés a) pontjának negyedik fordulata alapján büntetővégzéssel, tárgyalás mellőzésével is kiszabható. Ekként a megismételt eljárástól – tárgyalás tartásától – e körben más eredmény nem volna várható, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására való utasítására nincs ok.
[42] Megjegyzi a Kúria, hogy a foglalkozástól eltiltás a büntetőjogi szankciókon belül: büntetés [Btk. 33. § (1) bek. e) pont]. Ezért a bíróságnak nem eltiltania kell – mintegy intézkedésként – a terheltet a foglalkozás gyakorlásától, hanem arra ítélnie kell a terheltet.
[43] Végül a Kúria a terhelt észrevételének tartalmára tekintettel megjegyzi, hogy egyrészt – ahogy azt a korábbiakban is kifejtette – a foglalkozástól eltiltás alkalmazása kapcsán mérlegelési lehetősége nem volt, másrészt azonban a foglalkozástól eltiltás az esetleges szülői felügyeleti jogokat nem érinti.
[44] Ekként a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. § (2) bekezdés b) pont második fordulata alapján a fent írtak szerint megváltoztatta, míg egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. II. 1.300/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás