BÜ BH 2021/163
BÜ BH 2021/163
2021.06.01.
A Bv.tv. megváltozott illetékességi szabálya alapján (Bv.tv. 75/J. §) a kártalanítási kérelem elbírálására, ha azt az elítélt fogva tartása alatt nyújtották be, a kérelmet továbbító büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti törvényszék a jogosult akkor is, ha ezt követően az elítélt szabadult, kivéve, ha szabadulását követően az elítélt vagy védője (meghatalmazott jogi képviselője) nem terjeszt elő olyan kérelmet, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el.
Amennyiben a kérelmet az elítélt szabadulását követően terjesztik elő, úgy a kérelem elbírálására az elítéltet szabadító büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti büntetés-végrehajtási bírónak van illetékessége, kivéve, ha az elítélt vagy védője (meghatalmazott jogi képviselője) kéri, hogy az elítélt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el [2013. évi CCXL. tv. (Bv.tv.) 75/J. § (1) bek.].
[1] A terhelt 2019. március 23. napján meghatalmazott jogi képviselője útján kártalanítás iránti kérelmet terjesztett elő a T.-i Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez, amelyet a T.-i Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka 2019. május 3. napján a B.-i Törvényszék Bv. Csoportja részére továbbított. A kártalanítás iránti kérelem 2018. június 27. és 2019. március 13. közötti fogvatartás tekintetében az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények által előidézett sérelmek miatt került előterjesztésre. A terhelt kártalanítási kérelme mellé csatolta Cs.-né dr. L. Cs. ügyvédi meghatalmazását (melyben más ügyvéd nem került meghatalmazásra) és a 2019. február 22. napján kelt panaszát.
[2] 2020. augusztus 17. napján ugyanakkor dr. B. T. ügyvéd bejelentette, hogy ügyfele tartózkodási helye az R., Á. út 1. szám alatti ingatlan, és ezért kérte az ügynek az Ny.-i Törvényszékhez történő áttételét. Képviseleti jogosultságát azonban nem igazolta.
[3] A B.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2020. szeptember 25. napján kelt és 2020. október 12. napján véglegessé vált végzésével illetékessége hiánya miatt az ügy Ny.-i Törvényszékhez történő áttételéről rendelkezett, figyelemmel arra, hogy a terhelt védője kérelmet terjesztett elő a terhelt lakóhelye szerinti bírósághoz történő áttétel érdekében.
[4] Az Ny.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja a 2020. november 23. napján kelt és 2020. december 8. napján véglegessé vált végzésével ugyancsak megállapította a terhelt alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránt indított büntetés-végrehajtási ügyében illetékessége hiányát és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára terjesztette fel.
[5] A Legfőbb Ügyészség átiratában a B.-i Törvényszék kijelölését indítványozta.
[6] A B.-i Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja illetékes a kártalanítás iránti büntetés-végrehajtási bírói ügy elbírálására.
[7] A Kúria előzetesen megállapította, hogy az Ny.-i Törvényszék végzésében hivatkozott Bkk.I.85/2020/2. számú végzése más jogszabályi környezetben született, mint amelyet a jelen kijelölés során alkalmazni kellett. Az eljáró bíróság illetékességének megállapítására, illetékességi összeütközés esetén a bíróság kijelölésére a kijelölés időpontjában hatályos eljárási szabályok szerint kerülhet sor.
[8] A Bv.tv.-nek az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás iránt indított büntetés-végrehajtási ügyben az illetékesség megállapítására vonatkozó szabályozása 2021. január 1. napjától megváltozott a 2020. évi CL. törvény rendelkezései alapján. A megváltozott törvényi szabályozásra figyelemmel, a Bkk.I.85/2020/2. számú végzésben foglaltak jelen ügyben nem alkalmazhatók, az eltérő törvényi szabályozás miatt a Kúria az ügyben eljáró bíróság kijelölését eltérő jogi indokokra alapítja.
[9] A bv. bírói eljárásokat – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – annak a végrehajtásért felelős szervnek, szervezeti egységnek vagy javítóintézetnek a székhelye szerint illetékes bv. bíró folytatja le, ahol az eljárás alapjául szolgáló büntetést vagy intézkedést végrehajtják [Bv.tv. 50. § (2) bek.]. Ez a bv. bíró illetékességének főszabálya, amely nem változott.
[10] Ellenben a Bv.tv. kijelöléskor hatályos és alkalmazandó 75/J. §-a szerint a kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást annak a bv. intézetnek a székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, amely a kérelmet továbbította, abban az esetben is, ha a terheltet ezt követően átszállítják. Ha a terhelt szabadult, az eljárást a szabadítást végző bv. intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, de a terhelt vagy a védő kérelmében kérheti, hogy a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el.
[11] A Bv.tv. 50. § (6) bekezdése értelmében, ha e törvény, vagy más törvény eltérően nem rendelkezik, a büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetőeljárás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy bizonyítási indítvány előterjesztésére vonatkozóan a Be. 520. §-a nem alkalmazható és előkészítő ülés megtartásának nincs helye. A Bv.tv. a bv. bíró illetékességére vonatkozó eljárási törvény alkalmazására eltérő szabályt nem tartalmaz, így a büntetőeljárási törvény rendelkezésének és elveinek megfelelően büntetés-végrehajtási bíró illetékességét az eljárási cselekmény időpontjában fennálló illetékességi szabályok határozzák meg, az illetékességét, illetve annak hiányát a büntetés-végrehajtási bírónak hivatalból vizsgálnia kellett. Mindezekre figyelemmel a Kúriának az ügyben illetékességgel rendelkező bíróság meghatározása és eljárásra történő kijelölése során a határozata meghozatalának időpontjában hatályos illetékességi szabályok alapján kellett döntenie.
[12] A Bv.tv. 75/J. §-a egyértelművé teszi, hogy a kártalanítási kérelem elbírálása tekintetében az illetékesség a kérelem benyújtásával rögzül, azt a továbbiakban nem befolyásolja, ha a fogva lévő terheltet más büntetés-végrehajtási intézetbe szállítják.
[13] Ha a terhelt szabadult, az eljárást a szabadítást végző büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le, ez alól csak az kivétel, ha a terhelt vagy a védő a kártalanítási kérelmében kéri, hogy a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró járjon el.
[14] Jelen ügyben megállapítható, hogy a fogva lévő terhelt kérelmét a T.-i Országos Büntetés-végrehajtási Intézet továbbította a B.-i Törvényszéknek, így a kártalanítási kérelemmel kapcsolatos eljárást ezen törvényszéknek kell lefolytatni.
[15] Figyelemmel arra, hogy az eljáró törvényszék illetékessége a kérelem továbbításával rögzült, ezért nincs annak jelentősége, hogy a terhelt akár a J.-N.-Sz. Megyei Bv. Intézetben, akár más bv. intézetben van fogva.
[16] Az iratok alapján megállapítható, hogy az ügyben kérelmet benyújtó dr. B. T. ügyvéd védői jogállása vagy jogi képviselői – a kártalanítási eljárásban a védővel azonosan minősülő – jogosultsága nem állapítható meg, mivel az ügyvéd meghatalmazást nem csatolt, a kártalanítási eljárás benyújtásakor csatolt meghatalmazásban az ügyben eljárási jogosultsággal ügyvédként nem lett feltüntetve, így az általa benyújtott kérelemre illetékesség nem alapozható.
[17] A Bv.tv. 75/D. § (1) bekezdése alapján kártalanítási kérelem előterjesztésére a terhelt vagy védője jogosult.
[18] Ha a terhelt szabadult, az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítási eljárásban jogi képviselőt hatalmazhat meg. Ez esetben védő alatt a jogi képviselőt is érteni kell.
[19] A Bv.tv. 3. § 15. pontja értelmében védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása alatt a terhelt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvédje.
[20] A meghatalmazott ügyvéd védőként akkor járhat el, ha – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az eljáró bírósághoz, ügyészséghez vagy nyomozó hatósághoz benyújtották [Be. 45. § (2) bek.]. Ugyanez érvényes az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban a védői meghatalmazásra vonatkozó nyilatkozatra, mely a meghatalmazás elfogadása és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítése mellett az ügyben csak akkor hatályos, ha a rendelkezési nyilvántartásba tett védői meghatalmazást az eljáró bíróságnak bejelentették [Be. 45. § (3) bek.]. Ilyen meghatalmazás, vagy rendelkezési nyilvántartásban vett védői meghatalmazás bejelentése az ügyben nem található, ezért dr. B. T. ügyvéd védői, vagy jelen eljárásban azonos jogosultságot jelentő jogi képviselői minősége nem állapítható meg, így az általa benyújtott indítvány nem hatályos.
[21] Mindezek alapján az eljárás lefolytatására a hivatkozott általános illetékességi rendelkezések alapján a B.-i Törvényszék jogosult és köteles.
[22] A Bv.tv. 50. § (6) bekezdése alapján eltérő rendelkezés hiányában a két törvényszék között kialakult negatív illetékességi összeütközést ennek megfelelően kellett elbírálni, az eljáró bíróságot ki kellett jelölni a bíróságok között felmerült illetékességi összeütközés esetén [Be. 24. § (1) bek. II. ford.]. A kijelölésről jelen esetben a Kúriának kellett határoznia [Be. 24. § (2) és (3) bek.].
[23] Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt kártalanítás iránt indított büntetés-végrehajtási ügyben eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékességére vonatkozó korábbi kúriai döntésektől a Bv.tv. 75/J. §-ában meghatározott új illetékességi szabályok alapján kellett eltérni.
[24] A Kúria – bár erre továbbra sincs külön szabály – a Bv.tv. 50. § (6) bekezdésére is figyelemmel eltérő szabály hiányában eljárásának főszabályát követve tanácsülésen határozott, és a negatív illetékességi összeütközés feloldására az ügyben eljárásra a B. Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportját jelölte ki.
(Kúria, Bkk.I.162/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás