KÜ BH 2021/177
KÜ BH 2021/177
2021.06.01.
A Kp. 89. § (3) bekezdése szerinti tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés, csak a keresetnek helyt adó ítélet esetén alkalmazható jogintézmény.
A Kp. 88. § (2) bekezdése szerinti költségek alatt csak a perléssel – feleslegesen – okozott költségek (perköltség) értendők [2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (2) bekezdés, 89. § (3) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú építésügyi hatóság az alperesi érdekelt, mint építtető kérelmére a vecsési ... hrsz.-ú „kivett repülőtér” megnevezésű ingatlanon raktár, irodaépület, egyéb ingatlanokra vonatkozó építési engedélyről döntött határozatában. A határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt. Az elsőfokú építésügyi hatóság 2019. január 9-én kelt, BP-05/107/000149-137/19. számú végzésével a felperes fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a felperes ügyféli jogállásának hiányára hivatkozással, megállapítva, hogy felperes sem az építési engedéllyel érintett ingatlanon, sem azzal közvetlenül határos ingatlanokon nem rendelkezik tulajdonjoggal, azaz közvetlen érintettsége az építési tevékenységgel nem állapítható meg.
[2] Az elsőfokú határozat rendelkező része tartalmazta a határozattal szembeni jogorvoslati kioktatást is, köztük a fellebbezéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettséget is.
[3] Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, mely az alpereshez 2019. január 25-én érkezett meg.
[4] A másodfokú eljárás során a felperes az eljárási illeték lerovása vonatkozásában hiánypótlásra lett felszólítva, 2019. február 4-én kelt végzésben, mely hiánypótlási felhívásnak a felperes 2019. február 18-án kelt beadványával tett eleget, igazolva, hogy 2019. február 15-én a hiányzó eljárási illetéket megfizette. Ezek után az alperes mint másodfokú építésügyi hatóság 2019. május 17-én kelt, BP/1003/00204-2/2019. számú határozatával az elsőfokú határozat helybenhagyásáról rendelkezett, annak helyes indokaira hivatkozva.
A kereseti kérelem és a védirat
[5] A felperes kereseti kérelmében mind az első- mind a másodfokú építésügyi hatósági döntés megsemmisítését kérte hatáskör hiányára hivatkozva. Állította, hogy a hatóság nem kellő alapossággal járt el, nem vizsgálta sem a jogos érdekét, sem az ügyben előterjesztett bizonyítékait. Kereseti kérelmében kérte az alperest kötelezni az eljárásért fizetett illeték kétszeresével megegyező mértékű összeg, azaz 120 000 forint visszatérítésére kötelezni a Ket. 33/A. §-ra hivatkozva.
[6] Keresetében állította, hogy a Ket. 15. § (1) bekezdése szerinti ügyfélnek minősült a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén létesítendő általános létesítmények építése tárgyában folytatott hatósági eljárásban. Keresetéhez fényképfelvételeket és videó-felvételeket csatolt, mellyel azt szándékozott igazolni, hogy a repteret használó teherszállító gépek a háza felett repülnek el, 70-100 méterre a földtől. Állította, hogy mivel a repülőtér hatásterületén lévő ingatlan tulajdonosa, ezért a Ket. 15. § (3) bekezdése szerint is ügyfélnek minősül.
[7] Az alperes és az alperesi érdekelt a felperes keresetének az elutasítását kérték.
A bíróság ítélete
[8] A Fővárosi Törvényszék ítéletében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozással, mint megalapozatlant a keresetet elutasította. Megállapította, hogy az építésügyi hatóság a Ket. 50. §-ának eleget téve a szükséges mértékben feltárta az irányadó tényállást, jogszerű következtetést vont le, melyet a szükséges mértékben megindokolva jutott arra a megállapításra, hogy a felperes ügyféli jogállása iránti kérelmét alátámasztó közvetlen érdeksérelem hiányában a fellebbezés elutasításának volt helye.
[9] Az ítélet indokolása megállapította, hogy az alperes eljárása során az ügyintézés időtartama meghaladta az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, amelyet az alperes sem tudott cáfolni. Az ítélet indokolása szerint mindez nem olyan eljárási szabályszegés, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása lett volna, ezért a Kp. 88. § (1) bekezdés c) pontja kógens rendelkezése alapján a kereset elutasításának volt helye.
[10] Az ítélet indokolása a felperes illetéknek megfelelő összeg kétszeres visszafizetésére vonatkozó kérelmével összefüggésben megjegyezte, hogy az erre irányuló kérelmét a felperes az alperesnél terjesztheti elő.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését, és a törvényszék új eljárásra utasítását kérte, az ügy érdemére kiható jogszabálysértésekre hivatkozva.
[12] A felülvizsgálati kérelem több anyagi jogi és több eljárásjogi jogszabálysértést jelölt meg.
[13] Anyagi jogi jogszabálysértésként nevesítette, hogy nem megfelelő hatóság hozta a határozatot, hivatkozott arra, hogy a közigazgatási bíróság nem tisztázta a tényállást abban a kérdésben, hogy a beruházás európai uniós támogatásból finanszírozott vagy sem, melynek hatástanulmány készítése szempontjából tulajdonított jelentőséget. Hivatkozott továbbá a Fővárosi Törvényszék 40.K.31.328/2019/19. számú ítéletére, és arra, hogy a bíróság nem értékelte az állami tulajdon magáncélú hasznosításával összefüggésében előadott nyilatkozatát.
[14] Eljárásjogi jogszabálysértésként a tárgyalás hiányára, bizonyítási indítványa figyelmen kívül hagyására, hatékony jogorvoslathoz való joga sérelmére, a megismételt eljárás alapjául szolgáló ítélet figyelmen kívül hagyására, köztudomású tények mint bizonyíték figyelmen kívül hagyására, és az eljárási díj visszatérítése hiányára hivatkozott.
[15] Ez utóbbival összefüggésben a felülvizsgálati kérelemben előadta, hogy a bíróság jogsértő módon állította azt, hogy az eljárás elhúzódásának nem volt az ügy érdemére kihatása.
[16] A felperes szerint a határidő túllépésére vonatkozó következményeket a Ket. 33/A. §-a tartalmazza. A másodfokú határozat meghozatalakor ezt a hatóság nem vette figyelembe, a határozatban visszatérítésről nem rendelkezett, és e tekintetben a bíróságnak határoznia kellett volna. A felülvizsgálati kérelem szerint az ügy érdemére komoly kihatása volt annak, hogy visszakapja-e a 120 000 forintot, és annak is, hogy jogszerűtlen volt-e a hatósági határozat és ennek folytán ki fizeti a bírósági eljárási illetéket.
[17] A felülvizsgálati kérelem szerint a bíróságnak kellett volna elbírálnia az eljárási illeték kétszeres visszatérítésre vonatkozó igényét, és az ítélet indokolásának az a része, amely arra utal, hogy ezt kérelmeznie kell a felperesnek a hatóságnál, semmilyen jogszabállyal nem került alátámasztásra.
[18] Az alperes és az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[19] A Kúria 2. sorszámú végzésével a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását a per fő kérdése tekintetében megtagadta, míg a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (3) bekezdése sérelmét állító részében a Kp. 118. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásával befogadta. Mindebből következően a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek kizárólag azt a részét vizsgálta – az eljárási illeték kétszeres visszafizetésére kötelezést kérő kereseti kérelem eredményeként –, hogy az esetben, ha a per fő tárgya tekintetében a kereseti kérelem elutasításra kerül, a közigazgatási bíróság mellőzhette-e a Kp. 89. § (3) bekezdésére is figyelemmel az alperes kötelezését a kétszeres fellebbezési illeték visszafizetésére.
[20] A megelőző eljárás irataiból megállapítható ugyanis, hogy arra a felperes helyesen hivatkozott, hogy a fellebbezés során az ügyintézési határidő kétszeres túllépésére került sor, amely a Ket. 33. § (1) bekezdés sérelmét jelenti, és amely a Ket. 33/A. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt, az ügyfél által eljárásért megfizetett illeték kétszeres visszafizetési kötelezettségét vonja maga után.
[21] A közigazgatási perben a per fő tárgya (ügyféli jogállás megállapíthatósága) mellett a kereseti kérelem a Kp. 89. § (3) bekezdése külön nevesítése nélkül arra is irányult, hogy a bíróság az alperest kötelezze az illeték kétszeres visszatérítésére, mely egyfajta marasztalási keresetként is értelmezhető. A felperes részéről keresetben előterjesztett erre irányuló igényre – kereseti kérelmi részre – az alperes védiratot nem terjesztett elő.
[22] A közigazgatási bíróság ítélete a felperes kereseti kérelmének azt a részét, amely az alperest az illeték kétszeres visszafizetésére kérte kötelezni, nem tekintette sem a Kp. 89. § (3) bekezdése szerinti kérelemnek, sem marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek, ellenben az ítélet indokolása – az alperes által kétségbe nem vont módon – tényszerűen tartalmazza, hogy az alperes eljárása során az ügyintézés időtartama meghaladta az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét.
[23] A Kúria egyetért azzal a közigazgatási bírósági ítéleti megállapítással, hogy az a körülmény, hogy az ügyintézés időtartama meghaladta az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügy érdemére, azaz az ügyféli jogállás elbírálására nézve befolyással nem volt, erre a felperes felülvizsgálati kérelme eredménytelenül hivatkozott.
[24] A Kúria az eljárási illeték kétszeres visszatérítéséhez kapcsolódó felülvizsgálati kérelem okán annak kérdését is vizsgálta, hogy a felülvizsgálati kérelem erre vonatkozó érvelése hiányában a Kúria vizsgálhatja-e a felülvizsgálni kért ítéletet abból a szempontból, hogy a közigazgatási bíróság nem tisztázta a kereseti kérelem illeték kétszeres visszatérítésére kötelező része kapcsán annak kérdését, hogy ez a kereseti kérelmi elem marasztalásra vagy megállapításra irányuló kereset-e a felperes szerint.
[25] Bár a kereseti kérelemből a Kúria szerint sem olvasható ki egyértelműen a Kp. 38. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelő, jogsértés tényének megállapítása iránti igény, az, hogy megállapítási keresetet is előterjesztett volna a felperes, mivel azonban e tekintetben ezen jogalapot is megjelölte a kereset, ezért a kereseti kérelem tartalmát hiánypótlás eredményeként tisztázó eljárásjogi helyzet után lehetett volna csak egyértelműsíteni. Amennyiben azonban a felperes arra hivatkozott volna, hogy a jogsértés tényének megállapítását is kérte a Kp. 38. § (1) bekezdés f) pontja szerint, tehát másodlagosan megállapítási keresetet is arra az esetre, ha keresete ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegésre tekintettel elutasításra kerülne, tekintve, hogy a Kp. 88. § (1) bekezdés c) pontja az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással nem járó eljárási szabályszegés esetén is a kereset elutasítását írja elő, akkor ez a körülmény sem kérdőjelezné meg a közigazgatási bíróság keresetet elutasító döntésének jogszerűségét.
[26] Bár elvi szinten szóba jöhet ilyen esetben a Kp. 93. §-a szerinti, jogsértés ténye megállapításának a lehetősége, és hogy a bíróság a jogsértést állapítsa meg, ha annak egyéb törvényi feltételei is fennállnak, azonban ennek elmaradását vitató határozott felülvizsgálati kérelem hiányában, a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése miatt a Kúria a kérdéssel nem foglalkozhatott.
[27] A felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati kérelem befogadási okára tekintettel a Kúriának abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a Kp. 89. § (3) bekezdéséből következik-e, hogy a közigazgatási bíróságnak a kereseti kérelmet érdemében elutasító döntése esetén a közigazgatási eljárás során felmerült illeték kétszeres visszafizetésére kötelező döntést kell hoznia.
[28] A Kúria álláspontja szerint az eljárási illeték kétszerese visszatérítéséről a közigazgatási bíróság az ügy érdemét érintő kereseti kérelem elutasítása miatt jogszerűen az alábbiak miatt nem rendelkezhetett.
[29] Bár a felülvizsgálati kérelem a Kp. 88. § (2) bekezdésére hivatkozással – nem a Kp. 89. § (3) bekezdésre utalással – állította az illeték kétszeres visszafizetéséről nem rendelkező ítélet jogsértését, azonban ez nyilvánvalóan téves és alaptalan hivatkozás volt, hiszen ez a jogszabályhely a perben felmerült költségek viselésére vonatkozik, a közigazgatási határozat költségviselési rendelkezéseire vagy azok hiányára nem vonatkoztatható. Ez következik abból, hogy ha volt jogsértés – ami az ügy érdemére nem hatott ki –, ekként a keresetet el kellett utasítani, az olyan körülmény, mely indokolta a per megindítását, ekként ilyen esetben a perléssel felmerülő költségeket, legalábbis ami az adott megállapított jogsértés érvényesítésével merült fel, az alperesnek kell viselnie. Abból kell ugyanis kiindulni, hogy ha az adott eljárási szabályszegés nem lett volna, amelynek az ügy érdemére kiható voltának megítélése mérlegelési kérdés, és előre ennek biztos megítélése a felperestől nem várható el, akkor az adott kérdés vonatkozásában perre se került volna sor, ekként az így a felperesnek felesleges költségeket okozott, melyet az alperesnek meg kell térítenie. Ilyen tartalommal a felülvizsgálati kérelem a jogerős ítélet jogsértő voltát nem állította, így ezzel a kérdéssel a Kúriának foglalkoznia nem kellett.
[30] A közigazgatási eljárás során elkövetett ügy érdemére ki nem ható eljárási szabályszegés mint jogsértésből eredő következmények elhárítására csak a Kp. 89. § (3) bekezdése alapján lehet elvileg mód, ezért a Kúria a befogadásról rendelkező végzésének megfelelően a Kp. 89. § (3) bekezdése megsértése kérdését vizsgálta, úgy értelmezve a felperes előadását, hogy a jogsértés ténye megállapításra került szerinte, és ekként ennek jogkövetkezményeinek elhárítását kéri a kétszeres illeték megfizetésére kötelezésre irányuló kérelmével.
[31] Ugyanakkor a jogkérdés részletes vizsgálata során azt állapította meg a Kúria, hogy a Kp. 89. § (3) bekezdése a 89. §-nak címet adó, keresetnek helyt adó ítélet szabályai között kerül elhelyezésre. A Kp. 89. § keresetnek helyt adó ítéletei körében a közigazgatási cselekményt megváltoztató, megsemmisítő, hatályon kívül helyező, vagy emellett új eljárásra kötelező, illetve a közigazgatási szervet marasztaló döntéstípusok kerültek megnevezésre. Mindebből a Kúria azt a következtetést vonta le, hogy a Kp. 89. § (3) bekezdésében megjelölt, „tevékenység jogsértő következményének elhárítására kötelezés” – a rendelkezés rendszertani elhelyezésére tekintettel – csak a Kp. 89. §-a szerinti, kereseti kérelemnek helyt adó ítéletek esetén alkalmazandó. A kereseti kérelmet elutasító döntés esetén a Kp. 89. § (3) bekezdése nem alkalmazható, e körben esetlegesen megállapítási keresetnek lehet helye, ha a felperes ilyet előterjesztett és annak egyéb törvényes feltételei is fennálltak. Ez utóbbi kérdés azonban nem volt a felülvizsgálati kérelem tárgya.
[32] Szükségesnek tartja megjegyezni a Kúria, hogy e kérdés vizsgálata a Kp. 38. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kereseti kérelem (közigazgatási jogviszonyból eredő kötelezettség teljesítésére kötelezés) körében is megvizsgálható jogkérdés lehetett volna, mely vizsgálatot a Kúria erre vonatkozó megfelelő felülvizsgálati kérelem hiányában szintén nem tudott elvégezni.
[33] A fentiek alapján a Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási bíróság ítéletének hatályban való fenntartásáról rendelkezett.
(Kúria Kfv.II.37.674/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás