KÜ BH 2021/179
KÜ BH 2021/179
2021.06.01.
Fővárosi ingatlan esetén a föld tulajdonjoga megszerzésére irányuló hatósági jóváhagyási eljárás lefolytatására a Pest Megyei Kormányhivatal rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 123. § (1) bekezdés; 383/2016. Korm. rendelet (Rendelet) 3. § (1) bekezdés, 43. § (3) bekezdés].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A perben nem álló M. H. Kft. mint eladó és az alperesi érdekelt (a továbbiakban: érdekelt) mint vevő között 2019. október 11-én jött létre adásvételi szerződés a Budapest, XXIII. kerületben található .... hrsz.-ú „kivett telephely” és „szántó” alrészletű ingatlanra, valamint a .... hrsz.-ú „egyéb épület” megjelölésű ingatlanra.
[2] A szerződés kifüggesztését követően a felperes elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot terjesztett elő.
[3] Az alperes a 2020. január 16-án hozott végzésében az adásvételi szerződés jóváhagyása iránti eljárást megszüntette. Az indokolásban megállapította, hogy a vevő az adásvételi szerződésben fennálló elővásárlási joga tekintetében megtett jognyilatkozata nem alapos, az általa megjelölt jogszabályhely alapján elővásárlási joga nem áll fenn, annak adott jogszabályhelyre történő alapítása jogalap nélküli. A jognyilatkozat ezáltal nem volt arra alkalmas, hogy az elővásárlásra jogosult valamennyi személy a jogügylet kapcsán a vevő fennálló, valós elővásárlási jogára figyelemmel pozícionálni tudja magát. Miután ebben a körben hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye, így a mezőgazdasági igazgatási szervnek az eljárást meg kellett szüntetnie.
A kereseti kérelem
[4] A felperes keresetében vitatta a megszüntetés jogszerűségét.
A per releváns történései
[5] A törvényszék a 13.K.704.418/2020/13. számú végzésében egyebek mellett tájékoztatta a feleket és az érdekeltet, hogy hivatalból vizsgálatot rendelt el a per tárgyát képező végzés esetleges semmisségével kapcsolatban. Kifejtette, hogy a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (1) és 43. § (3) bekezdésében foglaltak alapján felmerült annak lehetősége, hogy az alperes hatáskör hiányában járt el az ügyben.
[6] A felperes a 14. míg az érdekelt a 16. alszámú beadványában nyilatkozott a bíróság által megjelölt hatásköri kérdésre.
Az elsőfokú ítélet
[7] A törvényszék jogerős ítéletében az alperes – helyesen – végzését megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte.
[8] Az indokolásban a Rendelet 3. § (1) bekezdésére, és 43. § (3) bekezdésére alapítottan megállapította, hogy a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyására irányuló eljárást a jogalkotó kizárólag a megyei kormányhivatalok hatáskörébe utalta. Önmagában az a tény, hogy a Rendelet 43. § (3) bekezdése csak a megyei kormányhivatalokról rendelkezik, lehetne jogszabályszerkesztési hiba is, ugyanakkor a Rendelet 3. § (1) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy főszabály szerint a Pest Megyei Kormányhivatal jogosult eljárni a főváros területén is a Rendeletben meghatározott hatósági feladatok tekintetében. Eltérő rendelkezésről a bíróságnak nincs tudomása, felhívására a felek sem tudtak ilyet megjelölni.
[9] A fentiekre figyelemmel az alperes hatáskör hiányába járt el, ezért döntése az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 123. § (1) bekezdés b) pontja értelmében semmis.
[10] A végzés megsemmisítése a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján történt.
[11] Az új eljárás során az alperesnek figyelembe kell vennie, hogy nem rendelkezik hatáskörrel és az Ákr. 17. §-át alkalmazva kell eljárnia.
A felülvizsgálati kérelem
[12] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú hatóság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt.
[13] Rámutatott, hogy a Rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontjára tekintettel a földügyi igazgatási feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területe a hatáskörébe tartozó ügyekben az adott megye (főváros) területére terjed ki. A földügyi igazgatás fogalmát a Rendelet 1. §-a definiálja, ennek g) pontja alapján a földügyi igazgatás kiterjed a földforgalommal összefüggő feladatok ellátására is.
[14] A fentiekre tekintettel az ítélet a Rendelet 3. §-ába, az Ákr. 123. § (1) bekezdés b) pontjába és a Kp. 85. § (3) bekezdésébe ütközik, mert az alperes hatáskörében eljárva hozta meg végzését.
[15] Az érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. Kiemelte, hogy az általános eljárási szabályokhoz képest speciális rendelkezés a Rendelet 43. § (3) bekezdése. Ez a jogszabályhely kiemeli a földforgalmi ügyek közül „a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló” eljárást, és ezt kifejezetten a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal hatáskörébe sorolja. Ezért a törvényszék ítélete a jogszabályok helyes értelmezésén alapul.
[16] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A Kúria döntése és jogi indokai
[18] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
[19] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[20] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból mindenben helytálló jogi következtetésre jutott.
[21] A felülvizsgálati bíróságnak abban kellett döntenie, hogy az alperesnek fennáll-e a hatásköre és az illetékessége a perbeli hatósági eljárás lefolytatására avagy nem.
[22] A Rendelet 1. § g) pontja értelmében e rendelet alkalmazásában a földügyi igazgatás kiterjed a földforgalommal összefüggő feladatok ellátására. A 3. § (1) bekezdése szerint a Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége – ha e rendelet vagy más kormányrendelet másként nem rendelkezik – az e rendeletben meghatározott hatósági feladatok tekintetében a főváros és Pest megye területére terjed ki. A 3. § (3) bekezdés b) pontja alapján a földügyi igazgatási feladatkörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területe a hatáskörébe tartozó ügyekben az adott megye (főváros) területére terjed ki.
[23] A Rendelet 43. § (3) bekezdése kimondja, a Kormány a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra, valamint a szerzési feltételek és a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés hatósági jóváhagyás alóli mentességének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadására.
[24] A felek és az érdekelt által nem vitatottan jelen ügyben az illetékes kormányhivatalnak mint mezőgazdasági igazgatási szervnek a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyásához kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárást kell lefolytatnia és ennek eredményeként döntést hoznia.
[25] A Rendelet 3. § (1) bekezdése általánosan alkalmazandó főszabályként rögzíti, hogy a Rendeletben meghatározott hatósági feladatok tekintetében – így a földforgalommal kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan is – a Pest Megyei Kormányhivatal illetékessége Pest megye területén kívül a főváros területére is kiterjed.
[26] A Rendelet 3. § (3) bekezdés b) pontja a fenti általános szabályhoz képest speciális rendelkezést tartalmaz, amikor kimondja, hogy földügyi igazgatási ügyekben a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területe az adott megye (főváros) területére terjed ki.
[27] A Kúria megítélése szerint a Rendelet 43. § (3) bekezdése a 3. § (3) bekezdéséhez képest is speciális rendelkezést határoz meg, amikor a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra.
[28] A felülvizsgálati bíróság meghatározó jelentőséget tulajdonít annak, hogy amikor a jogalkotó az adott jogszabályi rendelkezést a megyék mellett a fővárosra is vonatkoztatja, akkor ezt egyértelműen rögzíti a jogszabályban, vagy úgy, hogy a fővárost a megye mögött zárójelbe teszi, vagy külön is megjelöli [pl. Rendelet 3. § (3) bekezdés b) pont].
[29] A Rendelet 43. § (3) bekezdése a megyei kormányhivatalra (kormányhivatalokra) utal, vagyis nem érti ebbe a körbe Budapest Főváros Kormányhivatalát.
[30] A Kúria a felhívott vonatkozó szabályokat úgy értelmezte, hogy ezek közül a legspeciálisabb a 43. § (3) bekezdése, amely konkrétan a perbeli ügy tárgyának megfelelő ügytípusra a föld fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatalt jelöli ki mezőgazdasági igazgatási szervként. Ez a kormányhivatal a fent kifejtetteknek megfelelően nem lehet Budapest Főváros Kormányhivatala, hanem a Rendelet 3. § (1) bekezdésének megfelelően a Pest Megyei Kormányhivatal.
[31] A Rendelet 3. §-a különös illetékességi szabályokat, míg a 43. §-a a mezőgazdasági igazgatási szerv kijelölésére irányadó rendelkezéseket tartalmazza.
[32] A Rendelet 43. § (3) bekezdése hatásköri, egyben illetékességi szabály is.
[33] Miután az alperes a perbeli hatósági ügyben hatáskör hiányában járt el, ezért végzése az Ákr. 123. § (1) bekezdés a) pontjára alapítottan semmis, így azt a törvényszék a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontját alkalmazva helyesen semmisítette meg és kötelezte az alperest új eljárásra és az Ákr. 17. § -a szerinti döntésre.
[34] A Kúria a fentiekre tekintettel a jogerős ítéletet a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.III.37.868/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás