BÜ BH 2021/195
BÜ BH 2021/195
2021.07.01.
A perújítást elutasító határozat elleni fellebbezéshez csatolt hanganyag új bizonyítéknak tekintendő, miután megismerése (lejátszása) az alapügy során nem történt meg.
Ha a bizonyíték új és valószínűsített tartalma perdöntő tényre vonatkozó, akkor konkrét tartalma ismerete nélkül nem lehet dönteni perújításra alkalmassága kérdésében. Az ugyanis valójában a meglévő bizonyítékokkal való összemérését jelentené, ami a perújítás megengedhetősége kapcsán nem történhet.
Ekként annak megalapozott eldöntése, hogy ezen új bizonyíték valóban alkalmas-e az adott tény jogerős határozattól eltérő értékelése lehetőségének valószínűsítésére, így perújítás elrendelésére, avagy a perújítási indítvány elutasítására, csak a hangfelvétel szerinti hanganyag ismeretében történhet.
Következésképpen tisztázni kell a perújítási fellebbezésben felhozott hanganyag pontos tartalmát, ami nem más, mint a Be. 643. § (8) bekezdése értelmében perújítási nyomozás elrendelése [Be. 637. § (1) bek. a) pont, 643. § (8) bek.].
[1] Az ítélőtábla a 2020. szeptember 3. napján meghozott végzésével a terhelt védőjének a törvényszék, illetve az ítélőtábla 2020. január 15. napján jogerős határozata ellen előterjesztett perújítási indítványát – mint alaptalant – elutasította.
[2] Az alapügy ítélete emberölés előkészületének bűntette [Btk. 160. § (1) bek., (3) bek.], valamint testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. § (1) bek., (2) bek., (3) bek.] miatt a terhelttel szemben halmazati büntetésül 2 év 10 hónap szabadságvesztés-büntetést szabott ki. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg azzal, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetésből legkorábban annak kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költség viseléséről.
[3] Az ítélőtábla indokai szerint a terhelt védője a perújítási indítványában nem hivatkozott olyan új bizonyítékra, amely az alapügyben nem merült volna fel, vagy amely a terhelt felmentését, illetve vele szemben lényegesen enyhébb büntetés kiszabását valószínűsítené. Az indítványban előadottak az alapügyben eljárt bíróságok bizonyítékokat értékelő és mérlegelő tevékenységét támadták, ez pedig nem alapozhatja meg a perújítás elrendelését. Kifejtette, hogy az indítványban megjelölt esetleges két tanúvallomás valószínűsége esetén sem alkalmas a jogerős ítéleti tényállás megdöntésére. Attól eltérő, a terhelt felmentését eredményező tényállás csak a bizonyítékok felülmérlegelésével lenne megállapítható, amely a perújítási eljárásban tilalmazott. Mindezek alapján az ítélőtábla a perújítási indítványt mint alaptalant elutasította.
[4] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen a terhelt védője és a terhelt jelentett be fellebbezést.
[5] A védő fellebbezésének indokai szerint az indítványban megnevezett két személy, M. Z. és Ny. A. tanúkénti kihallgatása indokolt és szükséges. M. Z. írásbeli nyilatkozatát mellékelte a védő az indítványhoz. A nyilatkozat szerint M. Z. az interneten keresztül értesült arról, hogy a terheltet elítélték emberölés előkészületének bűntette miatt. Előadta, hogy 15 éve ismeri a terheltet, és hogy tudomása van a terhelt és a volt felesége közötti rossz viszonyról. Ismeri B. J.-t is 10 éve, aki elmondta neki, hogy nemcsak a terhelttel, hanem annak a volt feleségével is kapcsolatban van, mindkettőtől kért pénzt, „húzza őket, amíg lehet”. A terheltet „lehúzta cirka másfél millióval”, mondván, hogy segít neki a kintlévőségeit elintézni, illetve a volt feleség fizet neki, hogy mindenáron lehetetlenítse el a volt férjét. Köztudott, hogy B. J. nem egy szavahihető ember.
Ny. A. tekintetében a védő előadta, hogy ezen személynek hasonló tudattartalma van M. Z.-vel.
Sérelmezte a védő, hogy a fellebbezéséhez csatolt 25 perc hosszúságú hanganyag értékelése ez ideig nem történt meg, pedig a terhelt a rendőrök biztatására készítette. Álláspontja szerint a hanganyag egyértelműen azt mutatja, hogy B. J. a saját érdekei mentén járt el, és mind a terheltet, mind a sértettet is félrevezette, egyben mindkettőtől pénzt kért és kapott. Véleménye szerint a hanganyagból az is kiderül, hogy a terheltnek ölési vagy ölésre felhívó szándéka nem volt.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában – egyetértve az ítélőtábla indokaival és jogi álláspontjával – a fellebbezést alaptalannak tartotta, és a megtámadott határozat helybenhagyását indítványozta.
[7] A Kúria észlelte az iratok alapján, hogy a perújítási indítványt előterjesztő védő fellebbezése mellett a terhelt is külön fellebbezést nyújtott be. A Be. 645. § (2) bekezdése értelmében a perújítási indítvány elutasítása miatt az indítványozó fellebbezhet, aki jelen esetben a terhelt védője. A Be. 588. § (1) bekezdése alapján az ítélőtáblának a terhelt fellebbezését, mint nem jogosulttól származót, el kellett volna utasítania. Mivel ez elmaradt, a Kúria a Be. 597. § (1) bekezdése alapján a terhelt fellebbezését elutasította.
[8] A terhelt védőjének a fellebbezése az alábbiak szerint alapos.
[9] A perújítás a jogerős, vádról rendelkező ítélet elleni ténybeli kifogás lehetőségét biztosító rendkívüli jogorvoslat.
[10] Igénybevételére kizárólag a Be. 637. § (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt perújítási okok valamelyikének maradéktalan teljesülése esetén – a perújítás okától és irányától függően – a hivatkozott törvényhely (2)–(5) bekezdésében írt további feltételek mellett van mód.
[11] Az ítélőtábla helyesen utalt arra, hogy a terhelt védője perújítási indítványát a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában írt okra alapította. Új bizonyítékként hivatkozott M. Z. és Ny. A. nevű személyekre, akiknek a terheltet mentő körülményről, illetve tényről van tudomásuk. Ennek alátámasztására csatolta M. Z. írásbeli nyilatkozatát is.
[12] Továbbá a fellebbezéséhez új bizonyítékként csatolta egy pendrive-on a terhelt által készített hangfelvételt is.
[13] Az ítélőtábla – a perújítási indítványban foglaltakat megvizsgálva – helyes érvekkel fejtette ki, hogy az indítvány indokai (M. Z. és Ny. A. tanúkihallgatására tett indítvány) miért nem adnak alapot a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti, illetőleg más okból sem perújítás elrendelésére.
[14] A perújítási indítvány és a fellebbezés kapcsán rámutat a Kúria arra, hogy a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontja szerinti perújítási ok a jogerős, vádról rendelkező ítélettel szembeni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja – és amint azt az ítélőtábla helyesen számba vette – nem feltétlenül, hanem három egymásra épülő feltétel fennállása esetén. Ez okból ugyanis akkor rendelhető el a perújítás, ha
– a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető, az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte, és
– az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely tény – jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze, s végül
– az újnak tekintendő bizonyíték, az eltérő, illetve új tény megállapítására alkalmassága folytán perdöntő jellegű, egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre, vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.
[15] A Be. értelmében tehát ebben a sorrendben kell egyenként és minden új bizonyítékként felhozott körülmény kapcsán az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor értelemszerűen a további vizsgálata már közömbös.
[16] Jelen ügyben az indítványozó az alapügyben már felmerült tényre hozott új bizonyítékokat, nevezetesen, hogy B. J. tanú szavahihetetlen, anyagi érdeke fűződött a terheltet terhelő vallomást tenni. Az alapügyben ugyanis felmerült az a tény, hogy B. J. tanú érdekmotivált személy, aki mind a terhelttől, mind pedig annak volt feleségétől is pénzt igyekezett szerezni különböző indokokkal, valamint a tanú minél nagyobb haszon reményében hitegette a terheltet. Az alapügyben eljárt bíróság mindezen körülményeket figyelembe vette a bizonyítékok értékelése során.
[17] Az elsőfokú ítélet indokolásából kitűnően a bíróság részletesen foglalkozott a terhelt védekezésével – mely szerint sem ölési, sem ölésre felhívó szándéka nem volt –, és a rendelkezésére álló egyéb bizonyítékokkal. Így vizsgálta a terhelt érdemi védekezését, melynek lényege az volt, hogy kizárólag a tartozás miatt tartotta B. J. tanúval a kapcsolatot, az ő kezdeményezésére. Egyértelműen elzárkózott az erőszak alkalmazásától, törvényes kereteken belül hívta fel a tanút a segítségnyújtásra, illetőleg közreműködésre a behajtáshoz. A terhelt ezen védekezését vetette össze az elsőfokú bíróság az eljárás során beszerzett egyéb adatokkal, bizonyítékokkal. Így vizsgálta a B. J. tanú által elmondottak valóságtartalmának igazolhatóságát és szavahihetőségét. Megállapította, hogy a tanú a bíróság előtt a releváns tartalom – a terhelt cselekvősége – vonatkozásában az igazat mondta el, valamint a tanúvallomások egy része alátámasztotta B. J. tanú terheltre nézve terhelő vallomását.
[18] Az indítványozó által becsatolt nyilatkozat M. Z.-től tartalmilag nem új bizonyíték, mert megegyezik a terhelt alapügyben előadott védekezésével, ami az elsőfokú bíróság által értékelésre került. A bíróság megállapította, hogy az ügy megítélése szempontjából irreleváns, hogy mennyi pénzt és milyen módon csalt ki B. J. tanú a terhelt volt feleségétől – a sértettől –, jelentősége ugyanis ezen tanúk szavahihetőségét érintő módon annak van, hogy milyen okból fizetett a sértett B. J. tanúnak. Egyértelműen megállapításra került a jogerős ítéletben, hogy B. J. anyagi támogatása a sértett részéről nem az esetleges hamis tanúzásra rábírás érdekében történt, hanem arra irányult, hogy az emberölés végrehajtásával megbízott, a pénz által megfelelő módon motivált B. J. a hatóság előtt a valóságnak megfelelően tárja fel a történteket.
[19] Rámutat a Kúria, hogy nem a bizonyítási eszköznek, hanem a bizonyítéknak kell újnak lenni, amelynek alapján megnyílhat egy olyan eltérő tényállás megállapításának lehetősége, amely valószínűsíti, hogy a büntetőjogi főkérdésekben az alapügyben hozott ítéletet lényegesen meg kell változtatni.
[20] A terhelt által kihallgatni indítványozott M. Z. és Ny. A. vallomásai valóban új bizonyítási eszközöknek tekintendők, azonban a perújítási indítványban megjelölt bizonyítandó tények – nem adott megbízást a sértett megölésére a terhelt, B. J. tanú szavahihe-tetlen – az ügy releváns tényeire vonatkozó új, perújítási célt megalapozó bizonyítékot nem jelentenek.
[21] Az indítványban hivatkozottak az alapeljárásban már felmerültek, a terhelt védekezésének a részét képezték, az első-, illetve a másodfokú bíróság azokat indokoltan vetette el, és a rendelkezésére álló bizonyítékokat mérlegelve állapította meg a tényállást.
[22] A perújítási indítvány szerint az alapügyben eljárt bíróságok a tényállást B. J. hamis tanúvallomására alapították. Erre figyelemmel azt is vizsgálni kell, hogy – noha az indítványozó erre a perújítási okra csak áttételesen hivatkozott – a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontjában írt perújítási ok megállapítható-e.
[23] Rámutat a Kúria az indítvány hamis tanúzásra vonatkozó része kapcsán, hogy az a Be. 637. § (1) bekezdés d) pontja alapján lehetne perújítási ok, azonban a hivatkozott törvényhely (3) bekezdése szerint csak akkor, ha a perújítási okként megjelölt bűncselekmény elkövetését jogerős ügydöntő határozat megállapította, vagy ilyen ügydöntő határozat meghozatalát nem bizonyítottság hiánya zárta ki, és e bűncselekmény a bíróság ügydöntő határozatát érdemben befolyásolta.
[24] Jelen ügyben ilyen jogerős határozat nincs.
[25] További új bizonyítékként – pendrive eszközön – csatolta a fellebbezési eljárásban az indítványozó a terhelt által készített hangfelvételt. Ezt a bizonyítékot sem az alapügyben eljáró bíróságok, sem a perújítás megengedhetősége kérdésében döntő ítélőtálba nem vizsgálta, mivel azt a védő a perújítást elutasító határozat elleni fellebbezéséhez csatolta, mint új bizonyítékot.
[26] Kétségtelen, hogy az indítványozó a fellebbezéséhez csatolhat új bizonyítékot (BJD 7793). Ehhez képest kétségtelen az is, hogy a Kúria ezt jogosult figyelembe venni és az is, hogy ez nem új perújítási okra vonatkozó bizonyíték.
[27] Ugyanakkor az is kétségtelen, hogy az adathordozón való átadás és az iratszerű leirat nem ugyanaz. Vagyis egyazon alapú olvasatnak kell a Kúria számára (visszakereshetőnek) lennie, ez biztosítja ugyanis a döntés áttekinthetőségét.
[28] Erre azonban a fellebbezési eljárás keretei nem alkalmasak. Erre kizárólag a beadott hanganyag leirata lenne alkalmas.
[29] A terhelt terhére rótt bűncselekmény emberölés előkészületének bűntette, ami azáltal valósult meg, hogy a terhelt megbízta B. J. tanút a felesége megölésével. Ehhez képest kétségtelen perdöntő tény, hogy mire vonatkozott a terhelt megbízása. Erre vonatkozóan a perjogi helyzet az, hogy a terheltet és a tanút szembesítették, és más tanúkat is bevontak.
[30] Kétségtelen az is, hogy a fellebbezéshez csatolt hanganyag új bizonyítéknak tekintendő, miután megismerése (lejátszása) az alapügy során nem történt meg.
[31] E bizonyíték bejelentése pedig olyan lényeges tényre történt, amely a terhelt vonatkozásában a büntetőjogi főkérdések tekintetében jelentőséggel bír. A célzat és a cselekvőség a bűnösség kérdése, a cselekvőség mibenléte pedig a büntetés kiszabása szempontjából alapvető.
[32] Ehhez képest annak megalapozott eldöntése, hogy ezen új bizonyíték valóban alkalmas-e az adott tény jogerős határozattól eltérő értékelése lehetőségének valószínűsítésére, így perújítás elrendelésére, avagy a perújítási indítvány elutasítására, csak a hanganyag ismeretében történhet.
[33] Megjegyzi a Kúria, hogy e tekintetben közömbös, hogy a védő fellebbezésében megjelölt hanganyag az alapügyben mely okból nem merült fel.
[34] Ha a bizonyíték új és valószínűsített tartalma perdöntő tényre vonatkozó, akkor konkrét tartalma ismerete nélkül nem lehet dönteni perújításra alkalmassága kérdésében. Az ugyanis valójában a meglévő bizonyítékokkal való összemérését jelentené, ami a perújítás megengedhetősége kapcsán nem történhet.
[35] Ekként annak megalapozott eldöntése, hogy ezen új bizonyíték valóban alkalmas-e az adott tény jogerős határozattól eltérő értékelése lehetőségének valószínűsítésére, így perújítás elrendelésére, avagy a perújítási indítvány elutasítására, csak a hangfelvétel szerinti hanganyag ismeretében történhet.
[36] Következésképpen tisztázni kell a perújítási fellebbezésben felhozott hanganyag pontos tartalmát, ami nem más, mint a Be. 643. § (8) bekezdése értelmében perújítási nyomozás elrendelése.
[37] Ennek során a Be. szabályainak betartásával meg kell vizsgálni, hogy a perújítási fellebbezéshez csatolt hanganyag a jogerős ítélet, illetve ahhoz felhasznált bizonyíték mely részét érinti, s végeredményként mi vehető alapul.
[38] Jelentősége van annak, hogy mikor készült a felvétel, abból a szempontból, hogy a tartalma alkalmas-e perújítási okra. Ha ugyanis a felvétel a cselekmény elkövetését megelőző, illetve ez maga a cselekmény elkövetése, akkor ez a tartalom válik a perújítási ok szerinti perújítási cél szempontjából igazolhatóvá. Ha azonban ez a felvétel későbbi, arra olyan beszélgetést rögzítenek, ami a cselekmény vád szerinti, illetve jogerős ítélet szerinti elkövetését követő, akkor ez értelemszerűen más jelentőséggel bír. A Kúria az informatikai rendszerén belül a felvétel készültének időpontja tekintetében hivatalos feljegyzésben rögzítette, hogy a pendrive-on a „vallomás” elnevezésű mp3 fájl létrehozásának dátuma 2018. szeptember 18. napja. Azonban magának a felvétel készítésének az időpontja nem volt megállapítható.
[39] A vád utáni időpontban készült felvétel nyilvánvalóan azt jelenti, hogy nem a perdöntő tény valóságának megléte, vagy meg nem léte szempontjából lehet jelentősége a beszélgetés tartalmának, hanem csupán a beszélgetés résztvevői szavahihetősége szempontjából. A terhelt és B. J. tanú viszonya közömbös, a hangfelvétel tartalma járhat olyan helyzettel, ami a tanúra nézve kedvezőtlen, azonban a Kúria szempontjából lényeges, hogy a valóság legyen a nézőpont középpontjában.
[40] Ha a hanganyag vizsgálata megtörtént – függetlenül a sikerétől –, akkor áll elő az a helyzet, hogy megalapozottan lehet dönteni a perújítási ok fennállása, illetve a valószínűsítés kérdésében.
[41] Az esetleges sikertelenség közömbös, következménye pedig nem az, hogy feltétlen megelőlegezi a perújítási indítvány elutasítását, hanem csupán az, hogy az indítvány tárgyában hozott döntéssel szemben észszerű aggályok már nem támaszthatók.
[42] Ennélfogva jelen helyzetben nem lehet megnyugtató módon dönteni a perújítás elrendelése kérdésében.
[43] Jelen ügyben indokolt a perújítási nyomozás elrendelése. Ehhez képest lehet majd eldönteni, hogy a perújítási indítvány (fellebbezés) szerinti hanganyag mint új bizonyíték – adott esetben tartalmát az alapügyben hozott jogerős határozat szerinti bizonyítékok viszonyában vizsgálva – valóban alkalmas-e a perújítási indítványban hivatkozott tények jogerős határozattól eltérő értékelése lehetőségének valószínűsítésére, így perújítás elrendelésére, avagy a perújítási indítvány elutasítására.
[44] Mindezek alapján helyes az a következtetés, mely szerint az indítványozó által – a perújítási indítványban – megjelölt két személy tanúkihallgatására vonatkozó új bizonyítékok nem alkalmasak eltérő tényállás megállapítására, nem valószínűsítik, hogy a terheltet fel kellene menteni, vagy vele szemben lényegesen enyhébb büntetést kellene kiszabni. Azonban a védő fellebbezéséhez csatolt új bizonyíték (hangfelvétel) vonatkozásában jelen helyzetben nem lehet megnyugtató módon dönteni a perújítás elrendelése kérdésében.
[45] Ekként a Kúria az ítélőtábla fellebbezéssel megtámadott végzését a Be. 645. § (4) bekezdés II. fordulata szerinti tanácsülésen eljárva, figyelemmel a Be. 614. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésében írtakra, a Be. 609. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
(Kúria Bpkf. III. 1.215/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás