PÜ BH 2021/198
PÜ BH 2021/198
2021.07.01.
Ha a támogató a szabálytalanság megállapításának jogkövetkezményeként állt el a támogatási szerződéstől, a kedvezményezett az elállás jogszerűségét polgári perben vitathatja. Ez esetben a polgári per tárgyát képezheti annak vizsgálata, hogy történt-e szabálytalanság, a támogatót megilleti-e az elállás joga, valamint ez a jogkövetkezmény igazodik-e a szabálytalanság súlyához [4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (Rendelet) 2. § (1) bekezdés 24. pont, 90. § (1)–(4) bekezdés, 35. §, 85. § (1) bekezdés, 123. § a) pont; 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (Működési Kézikönyv); 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 7. § (1) bekezdés; 1952. évi III. tv. (régi Pp.) 123. §]
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A támogató Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (jogutóda az alperes) képviseletében eljáró közreműködő szervezet és a felperes mint kedvezményezett között 2012. március 28-án támogatási szerződés jött létre a D. Kft. telephelyfejlesztése Sz.-en című, a projekt- adatlap és annak mellékleteiben rögzített projekt elszámolható költségeinek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési előirányzatból vissza nem térítendő támogatás formájában történő finanszírozására. A szerződés elválaszthatatlan részét képezte a pályázati felhívás (kódszáma: KMOP-1.5.3/C-11) és az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programok keretében támogatásban részesített kedvezményezettekkel történő támogatási szerződések általános szerződési feltételei (a továbbiakban: ÁSZF). A támogatási szerződés 3.4. pontjában kikötöttek szerint a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a projektet az Sz. település, Sz. I. u. 2. alatti ingatlanon megvalósítja, a fenntartási időszak alatt ugyanezen a helyen fenntartja és az üzemeltetését biztosítja. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a felek a 7.8. pontban rögzítettek szerint a Polgári Törvénykönyv és az európai uniós jogszabályok rendelkezéseit tekintették irányadónak.
[2] A pályázati felhívás C7.1. 6. pontja tartalmazta, hogy nem támogatható a tartós bérbeadási céllal történő ingatlanfejlesztés.
[3] A projekt adatlapján rögzítettek szerint a konkrét projektcél egy új magyar szabadalom, a szójából készült élelmiszer-alapanyag hazai és nemzetközi piaci bevezetéséhez szükséges gyártási feltételek megteremtése egy üzemépület megépítésével és a szükséges gyártóeszközök, technológiai berendezések beszerzésével. A projekt általános célja, hogy hazai alapanyagból, egy magyar szabadalom alapján Magyarországon jöjjön létre egy olyan üzem, amely képes nemzetközi szinten is versenyképes termék előállítására, miközben az első három évben 26 új munkahelyet teremt.
[4] Az ÁSZF 7.1. pontja alapján a szerződés kedvezményezett általi megszegésének minősül minden olyan cselekmény vagy mulasztás, amellyel a kedvezményezett a szerződés, annak melléklete vagy az ÁSZF teljesítésével összefüggésében keletkezett, jogszabályon vagy a szerződésen alapuló egyéb kötelezettségét megszegi, annak nem – vagy határidőben nem – tesz eleget, így különösen, ha a kedvezményezett már nem felel meg a pályázati feltételeknek [a) pont], illetve a projekt fenntartási időszakára előírt kötelezettségeit nem teljesíti [e) pont]. Az ÁSZF 10.2. pontja tartalmazza, hogy az infrastrukturális, illetve termelő beruházások esetén a projekt befejezésétől számított 5 évig, mikro-, kis- és középvállalkozások esetében 3 évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt megfelel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi rendelet) 57. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak (fenntartás). A támogatott beruházással létrehozott vagyon a záró fenntartási jelentés elfogadásáig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe, illetve terhelhető meg. Az ÁSZF 7.3. pontja szerint amennyiben a kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses vagy egyéb előírást megszegi, a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a szerződéstől elállni, így különösen a 7.1. pontban írt szerződésszegések esetén, kivéve, ha a szerződés vagy az ÁSZF a szerződésszegéshez más jogkövetkezményt fűz [a) pont].
[5] A felperes a szerződés alapján 100 000 000 forint összegű támogatást kapott. A projekt fenntartási időszaka 2013. április 25-én kezdődött és 2016. április 24-én fejeződött be.
[6] A felperessel szemben az irányító hatóság által – a projekt kapcsán tartott helyszíni ellenőrzés során észleltek alapján tett szabálytalansági gyanúbejelentés következtében – lefolytatott szabálytalansági eljárás „szabálytalanság történt” megállapítással zárult. Az erről szóló 2017. június 20-án kelt értesítés indokolása szerint a felperes nem tett eleget fenntartási kötelezettségének, mivel a projekt tárgyát képező üzemet előzetes jóváhagyás nélkül a fenntartási időszak alatt bérbe adta, így megvalósult az ÁSZF 7.1. pontjában foglalt szerződésszegés, amely alapján az irányító hatóság az ÁSZF 7.3.a) pontja alapján a szerződéstől való elállásról és a támogatás kamatokkal növelt összegű visszafizetéséről döntött.
[7] A felperes jogorvoslati kérelme alapján eljárt központi koordinációs szerv a 2017. szeptember 21-én meghozott döntésével helybenhagyta a szabálytalanságot megállapító döntést. Az indokolásában utalt a projektadatlapon rögzített projektcélra, a projekt megvalósítási helyszínén 2016. augusztus 4-én lefolytatott záró utánkövetéses helyszíni ellenőrzésre, valamint a felperes nyilatkozataira és az általa benyújtott okiratokra. Az utólagosan benyújtott könyvelési dokumentumokból kitűnt, hogy a beszerzett eszközöket a felperes üzemkörön kívüli eszközként aktiválta. A 2016. augusztus 31-i levelében ezt azzal magyarázta, hogy a támogatott beruházás 2013-ban elkészült ugyan, próbaüzembe is állította a gépeket, de a piaci kereslet alacsony volta miatt nem történt meg a termelés beindítása. A 2016. december 19-én kelt levélben e nyilatkozatát úgy módosította, hogy a termelés három éven keresztül folyamatos volt. A 2017. február 20-i levélben pedig azt adta elő, hogy egy szindikátusi szerződés miatt biztosította a termelést az üzemben, de a költség és a bevétel számlái az F. Kft. könyvelésében jelentkeztek. Észrevételében a felperes arra hivatkozott, hogy kötelezettsége az üzem létrehozására és a munkavállalók biztosítására terjed ki, a támogatási szerződés más kötelezettséget nem ír elő. A központi koordinációs szerv az irányító hatóság döntését a pályázati felhívás C7.1.6. pontjára, a támogatási szerződés 3.4. pontjára, az ÁSZF 7.1.a) pontjára, 10.2. pontjára, 7.1.e) pontjára tekintettel a szabálytalanság ténye és az alkalmazni rendelt jogkövetkezmény vonatkozásában is megalapozottnak találta. Rámutatott arra, hogy a pályázati feltételeknek – így a pályázati felhívásban foglalt azon feltételnek is, miszerint a tartós bérbeadási céllal történő ingatlanfejlesztés kizáró ok – a fenntartási időszak egésze alatt fenn kell állniuk. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a projekt keretében épített üzem a fenntartási időszak alatt működött ugyan, azonban a felperes az üzemet bérbe adta anélkül, hogy ahhoz az irányító hatóság előzetesen hozzájárult volna. Megállapítható, hogy nem tett eleget a fenntartási kötelezettségének és megvalósította az ÁSZF-ben foglalt szerződésszegést. Figyelemmel arra, hogy hozzájárulás nélkül bérbe adta az üzemet, a fenntartási időszak alatt már nem felelt meg a pályázati követelményeknek, a kifizetésre került támogatási összeget jogosulatlanul vette igénybe, így a szerződésszegés tényállásának megvalósításával pénzügyi érdeksérelem is bekövetkezett és emiatt elállási ok keletkezett. A központi koordinációs szerv az alkalmazni rendelt jogkövetkezményt illetően a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 90. § (4)–(5) bekezdésére és az ÁSZF 7.3.a) pontjára hivatkozott. A szerződéstől történő elállást mint alkalmazott jogkövetkezményt az elkövetett szabálytalanság súlyával arányos mértékűnek tartotta.
[8] Az alperessel szemben az adóhatóság 2018 szeptemberében megindította a végrehajtási eljárást. A vitatott követelés egy részét behajtotta, a fennmaradó részt a felperes részletekben fizeti.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[9] A felperes a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 123. §-a alapján előterjesztett keresetében annak megállapítását kérte, hogy
a) a projektet az eredeti támogatási célnak megfelelően megvalósította, a 2013. január 15-én megkötött bérleti szerződés és a 2011. szeptember 11-én megkötött szindikátusi szerződés 13.4. pontja nem minősíti a beruházását tartós bérbeadási célú beruházássá;
b) a 2013. január 15-én megkötött, a valóságban létre nem jött bérleti szerződés előzetes jóváhagyásának hiánya nem jelenti a Tanácsi rendelet szerinti szabálytalanságot, mert ahhoz – mivel a projekt az eredeti céloknak megfelelően megvalósult, a mutatók teljesültek – pénzügyi érdeksérelem nem kapcsolódik;
c) a fentiekre figyelemmel szabálytalanság nem történt és az alperes elállása jogszerűtlen.
[10] Érvelése szerint a szabálytalansági eljárásban hivatkozott dokumentumok nem támasztják alá, hogy a beruházást tartós bérleti céllal valósította meg. Nem támasztják alá azt sem, hogy az előzetes jóváhagyás hiányára alapozva az elállás és a támogatás 100%-ának visszakövetelése arányos szankció lenne. A támogatási feltételrendszer a bérbeadást nem zárta ki, az az F. Kft. és a felperes viszonyának átmeneti rendezését szolgálta. Az üzem a szabálytalansági döntésben rögzítettek szerint is működött, annak keretében az F. Kft. a szójatermékeket gyártotta. Az, hogy a gyártási jogok ennél a társaságnál voltak, csak annyit jelentett, hogy a tevékenység eredményét a felperesi társaság nem az árbevételen, hanem a tulajdonosi részesedésen keresztül realizálta volna. A projektcél a fenntartási időszakban nem változott, mert a beruházás termelő beruházásként működött. Az uniós költségvetést ehhez képest kár nem érte.
[11] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Rámutatott arra, hogy a projekt célja egy folyamatosan működő, termelő tevékenységet folytató gyártóüzem létrehozása volt. A felperesnek a projekt fenntartására és működésére irányuló kötelezettségét nem érinti, hogy a fenntartás, üzemeltetés az általa kialakított rossz üzleti modell, a meg nem szerzett hasznosítási jogok vagy a kedvezőtlen piaci környezet miatt hiúsult meg. A pályázat a pályázó gazdasági tevékenységének erősítését célozta. A felperesnek az üzemet a tervezett célra és saját tevékenysége keretében kellett működtetnie a teljes fenntartási időben. A rendelkezésre álló adatok szerint a projekt kapcsán a felperesnél csak kiadások merültek fel, nem részesült a működtetés eredményéből. A támogatást nem a támogató által meghatározott célt szolgálva, nem a bemutatott projektre használta fel, ezzel pedig a pénzügyi érdeksérelem bekövetkezett. A szabálytalansági eljárás eredményeképpen, annak egyetlen szankciójaként került sor az elállásra és a kifizetett támogatás visszakövetelésére.
Az első- és másodfokú ítélet
[12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
[13] Az indokolásában foglaltak szerint az alperes a 2017. szeptember 27-én kelt, 2017. október 17-én postai úton kézbesített levelében küldte meg a felperesnek a jogorvoslati kérelmet elutasító, a szabálytalanság megállapítását helybenhagyó döntést. A megállapítási kereset régi Pp. 123. §-ában foglalt feltételei fennálltak. A perben eldöntendő kérdés az volt, hogy a felperes szabálytalansági eljárásban megállapított szerződésszegése miatt az alperes a szerződésnél fogva jogosult volt-e elállni, amennyiben igen, jogszerűen gyakorolta-e az elállási jogot. Azt kellett vizsgálni, van-e olyan rendelkezés a támogatási szerződésben, amely az alperes elállása szerződési hátterét biztosította. Az alperes elállása az ÁSZF 7.1. és 7.3. pontján alapult. E rendelkezések szerint a támogatásnak nem a projekt céljának megfelelő felhasználása mint kedvezményezetti szerződésszegés a támogató elállása jogalapját teremti meg. Az alperes így jogszerűen állt el a támogatási szerződéstől.
[14] A felperes még a pályázat előterjesztése előtt, 2011. szeptember 11-én szindikátusi szerződést kötött az F. G. Kft.-vel és az F. M. Kft.-vel. A szindikátusi szerződés tartalmazza, hogy az F. Kft. átmeneti időre – a felperesből kiváló, a projekt keretében létrehozott üzemmel mint vagyonnal az F. Kft.-be beolvadó D. 2 Kft. beolvadása időpontjáig – bérbe veszi a felperestől az üzemet. Ebből következően a felperesnek már a pályázat benyújtásakor fennállt az üzem bérbeadás útján történő hasznosítására irányuló szándéka. A felperes mint bérbeadó és az F. Kft. mint bérlő 2013. január 15-én bérleti szerződést kötött, amellyel a felperes a gyártáshoz szükséges gépekkel és berendezésekkel együtt bérbe adta az üzemet. A szerződés alapján a bérlő kizárólagosan volt jogosult az ingatlan használatára, a perbeli termék, illetve az abból nyert további készítmények előállítására. A felperes önmagában azzal, hogy a bérleti szerződést a támogató előzetes jóváhagyása, a foglalkoztatási, illetve a szolgáltatási és egyéb kötelezettségek átvállalása, átruházása nélkül kötötte meg, megszegte a támogatási szerződést és e cselekménye okot adott a támogató elállására. A felek által a bérleti szerződés megkötése után folytatott egyeztetések, a menedzserrel való tárgyalások az előzetes jóváhagyást nem bizonyíthatták, ezért a felperes által indítványozott bizonyítás szükségtelen volt.
[15] A támogató által alkalmazott jogkövetkezmény a szerződésszegő cselekmény eredménye volt, amelyet a támogató saját hatáskörében a szabálytalanság súlyához mérten állapított meg. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nincs törvényi lehetőség ennek polgári perben való felülbírálatára. Nincs szerződéses rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az elállásnál mérlegelni kellene az előzetes jóváhagyás hiányából eredő pénzügyi érdeksérelem fennállását. Alaptalanul kifogásolta ezért a felperes, hogy a támogató nem megfelelően mérlegelte az egyedi szabálysértés súlyát. A szabálytalansági döntés a Rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában, 85. § (1) bekezdésében, 90. § (1) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, 99. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő, szerződésszerű eljárás volt.
[16] A felperes fellebbezése és az alperes – perköltségre vonatkozó – fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta; a perköltség körében részben megváltoztatta és a felperest terhelő perköltség összegét felemelte.
[17] Az indokolásában kiegészítette az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a szindikátusi szerződésben és a bérleti szerződésben foglaltakkal. A keresetet akként értelmezte, hogy a felperes által a kereseti kérelem a) és b) pontjában rögzítettek nem valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának a megállapítására irányulnak, hanem a c) pont alatt feltüntetett alperesi elállás jogszerűtlenségének (a támogatási jogviszony fennállásának) megállapítására irányuló kereseti kérelem indokolását alátámasztó tények megállapítására vonatkoznak. Az a) és b) pont alatt előterjesztett önálló megállapítási kereset eljárásjogi feltételei nem állnak fenn, mivel az elállás jogszerűtlenségének indokait magában foglaló megállapítási keresetek vonatkozásában hiányzik a felperes jogmegóvási szükséglete. A jogvédelmi helyzet kizárólag az elállás jogszerűségének megállapítása körében állapítható meg. Nem sértett ezért eljárási szabályt az elsőfokú bíróság, amikor az a) és b) pont alatt előterjesztett megállapítási kereseteket nem önállóan, hanem a c) pont alatti keresettel összefüggésben vizsgálta, és az ott kifejtettek alapján utasította el.
[18] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a támogatási szerződés atipikus jogviszony, keverednek benne a polgári jogi és közjogi elemek. Sajátos eljárási formában kapcsolódik hozzá a szabálytalansági eljárás, valamint annak jogkövetkezményei. A támogatási szerződés tárgya közpénz felhasználása. A közpénz felhasználásának módját a lebonyolításban részt vevő szervezet egy hatósági jellegű eljárásban ellenőrzi, a szerződésszegés jogkövetkezménye azonban közjogi jellegű és polgári jogi (elállás) is lehet. A támogatási szerződéstől mint polgári jogi szerződéstől való elállás esetén a szerződésszegéssel kapcsolatban tett megállapítások a polgári bíróság előtt vitathatók, az elállás jogszerűségét a bíróság vizsgálja, jelen esetben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 320. §-ában foglalt szabályozásból kiindulva.
[19] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az alperes elállása a támogatási szerződés részét képező ÁSZF 7.1. és a 7.3. (helyesen 7.6.) pontján alapult, amelynek értelmében az elállás alapja szerződésszegés. A felperes ugyanis az ÁSZF 10.2. pontjában foglalt kötelezettségét megszegte azzal, hogy a perbeli üzemet a támogató előzetes jóváhagyása nélkül adta bérbe. Jelen esetben az elsőfokú határozatból egyértelműen megállapítható, hogy a közreműködő szervezet a szerződéstől való elállását nem a kedvezményezett ellen lefolytatott szabálytalansági eljárás eredményeként, azaz szankcióként alkalmazta. Az elállás nem értelmezhető az ÁSZF 7.6. pont g) alpontja értelmében a lefolytatott szabálytalansági eljárás eredményeként, a Rendelet 90. § (3) bekezdés b) pontja értelmében a szabálytalanság jogkövetkezményeként. Ebből következően is helytállóan utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a felperes szerződésszegő cselekménye (a bérleti szerződés előzetes jóváhagyás nélküli megkötése) önmagában eredményezi a támogató elállását. Ugyan az elállás jogszerűsége a szabálytalansági eljárás megállapításának keretei között vizsgálható, ez azonban csak annyiban irányadó, hogy a szabálytalansági határozatban megjelölt elállási okok vizsgálandók az elállás jogszerűtlenségének megállapítása iránti perben. Annak vizsgálata, hogy történt-e szabálytalanság vagy sem, nem a peres eljárás tárgya. Az elsőfokú bíróságnak az a következtetése is helytálló, hogy a Rendelet 90. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak vizsgálata nem a polgári bíróság hatáskörébe tartozik, mert az a szabálytalanság megállapításához fűződő jogkövetkezmény kiszabására irányuló jogszabályi feltételeket határozza meg. A szabálytalanság és az ahhoz fűződő jogkövetkezmények jogszerűségének vizsgálata – miszerint a jogkövetkezmény igazodik-e a szabálytalanság súlyához – túlmutat az elállás jogszerűségének vizsgálatán, ezért nem a jelen peres eljárás tárgya.
A felülvizsgálati kérelem
[20] Felülvizsgálati kérelmében a felperes elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó határozat hozatalát, másodlagosan a jogerős ítéletnek az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az első-, illetve másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[27] Az alperes nem terjesztett elő felülvizsgálati ellenkérelmet.
A Kúria döntése és jogi indokai
[29] A másodfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a felek között a támogatási szerződés megkötésével atipikus polgári jogi jogviszony jött létre. Tévesen ítélte meg azonban, hogy az adott esetben mi adott alapot a támogatási szerződéstől való elállásra, ezért figyelmen kívül hagyta a szabálytalanságkezelést meghatározó jogszabályi rendelkezéseket (Rendelet 83-100. §). A perben rendelkezésre álló okiratok tartalmából következően a szabálytalansági eljárás megindításáról, lezárásáról, a jogorvoslati kérelem elbírálásáról hozott döntések a felperes szerződéses kötelezettségének a megsértésén alapultak. A felperesnek az ÁSZF 10.2. pontjában rögzített kötelezettsége a projekt fenntartása volt. Az e pontban meghatározott további kikötés egy jogosultságot határoz meg, azt tartalmazza, hogy a felperes az elidegenítés, bérbeadás, megterhelés jogát milyen feltételek mellett gyakorolhatja. A másodfokú bíróság – egyetértve az elsőfokú bírósággal – e jogosultságot tévesen értékelte megszegett szerződéses kötelezettségként. A támogatott beruházással létrehozott vagyon engedély nélküli bérbe adása nem jelenti az ÁSZF 7.1. a), c) pontjában nevesített szerződésszegést, hanem az azt okozó körülmények egyike, amelynek fennállása mellett a szabálytalansági eljárás döntéshozója szerint a kedvezményezett már nem felel meg a pályázati feltéteknek, a projekt pedig nem teljesíti a Tanácsi rendelet 57. cikk (1) bekezdésében foglaltakat. A másodfokú bíróságnak ezért ténybelileg és a következőkben kifejtettek miatt jogilag is megalapozatlan az a következtetése, hogy az alperes a bérleti szerződés előzetes jóváhagyás nélküli megkötése okán közölt elállást a felperessel, és a kedvezményezett e magatartása önmagában eredményezi a támogató elállását.
[30] A perben rendelkezésre álló okiratok szerint a támogatási folyamat során a lebonyolításban érintett szervezet a támogatási szerződés 3.4. pontjában, az ÁSZF 10.2., 11.1., 11.2. pontjában foglaltak megsértésében megnyilvánuló jogsértés és ennek következtében pénzügyi érdeksérelem veszélye miatt szabálytalanság gyanúját észlelte. A felperessel szemben emiatt szabálytalansági eljárás megindításáról született döntés a Rendelet 84. § (4) bekezdése szerint.
[31] A szabálytalansági gyanú alapján indult szabálytalansági eljárás lefolytatásának részletes szabályait az 547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Működési Kézikönyv) tartalmazza. A Rendelet a szabálytalanságkezelés rendjét akként határozza meg, hogy amennyiben a szabálytalansági eljárást lebonyolító irányító hatóság vagy közreműködő szervezet szabálytalanságot állapít meg, az eljárás az ennek megtörténtét rögzítő tájékoztatással zárul. E megállapítással szemben jogorvoslatnak van helye, amelyet a központi koordinációs szerv bírál el. A jogorvoslati kérelem alapján a központi koordinációs szerv a következő tartalmú megállapításokat teheti: helybenhagyja a szabálytalansági megállapítást; megsemmisíti azt; megsemmisíti a szabálytalansági megállapítást és új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítja a lebonyolításban részt vevő szervezetet. Lehetősége van továbbá arra is, hogy amennyiben a szabálytalansági döntésben foglaltakhoz képest új gyanú merül fel, a szabálytalansági eljárást lefolytató szervezetet új szabálytalansági eljárás lefolytatására utasítsa. A jogorvoslati kérelem elbírálásáról a központi koordinációs szerv tájékoztatást küld a szabálytalansági eljárás során eljárt szervezetnek, amely gondoskodik a döntés közléséről. Az irányító hatóság ezen a módon nyilatkozik – a döntés tartalmától függően – a támogatás visszavonásáról és a szerződéstől való elállásról.
[32] A Kúriának a pénzügyi támogatásokkal kapcsolatos perek hatásköri kérdéseiről szóló 1/2012. (XII. 10.) KMK-PK véleménye értelmében közigazgatási hatáskör csak akkor állapítható meg, ha arról jogszabály – az első fokon eljáró hatóság megnevezésével – egyértelműen rendelkezik. A szabálytalanságot megállapító és a jogkövetkezményt elrendelő döntés a Rendelet konkrét jogszabályi rendelkezésének hiányában nem minősül hatósági határozatnak, a döntés meghozói nem közigazgatási hatóságként járnak el. A Rendelet 83-100. §-a szerinti eljárás, illetve az azon alapuló döntés jogszerűsége ezért önállóan, hatósági határozatként közigazgatási bíróság előtt nem vitatható. Az Alkotmánybíróság a 3385/2018. (XII. 14.) AB határozatban kifejtette, hogy a szerződéstől való elállás és a támogatás visszafizetésének kötelezettsége esetén a kedvezményezett jogvédelme polgári perben biztosítható [régi Ptk. 7. § (1) bekezdés]. Nincs akadálya a bírósági út igénybevételének, illetve a polgári perrendtartás szerinti jogorvoslati lehetőségek igénybevételének, továbbá annak sem, hogy a bíróság a szerződéstől elállás jogszerűségét érdemben megvizsgálja. A szabálytalansági eljáráson belüli jogorvoslat további igénybevételének korlátozása nem értelmezhető a polgári perrendtartás szerint a feleket és a bírót megillető jogosultságok és kötelezettségek korlátozásaként, így a bizonyítás vagy a jogorvoslat vonatkozásában is a polgári perrendtartás szabályai alkalmazandók. Mindezekre tekintettel az elállás jogszerűsége körében a szabálytalanság tényleges megvalósulása polgári perben vitássá tehető, azt az eljáró bíróságnak érdemben vizsgálnia kell.
[33] A perbeli jogvita elbírálása során mindezekre tekintettel jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy a szabálytalansági eljárásban a Rendelet 90. §-a alapján szabálytalanság megtörténtét megállapító és jogkövetkezményként elállást, valamint visszafizetést elrendelő döntés született, és az alperes a támogatási szerződéstől való elállásról ennek alapján nyilatkozott.
[34] A Rendelet a 123. §-ának a) pontjában a jogalkotó deklarálta, hogy a Tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg, az Európai Unió jogának érvényesülését szolgálja. A Rendelet szabálytalanság fogalmát meghatározó rendelkezését ezért a Tanácsi rendeletre és az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: Bíróság) gyakorlatára tekintettel kell értelmezni [az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (3) bekezdésében lefektetett, ún. lojális együttműködés elve]. A Rendelet 2. § (1) bekezdésének 24. pontja értelmében szabálytalanság: a Tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. A Tanácsi rendelet 2. cikkének 7. pontjában meghatározott szabálytalanság a közösségi jog valamely rendelkezésének egy gazdasági megvalósító cselekedetéből vagy mulasztásából adódó bármiféle megsértése, amely az Európai Unió általános költségvetését az általános költségvetésre rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti. A Bíróságnak a szabálytalanság fogalmát értelmező gyakorlatát a Kúria a BH 2019.304. számon közzétett Pfv.V.20.231/2018/11. számú határozatában részletesen ismertette és azt a jelen ügyre is irányadónak tartja.
[35] Mindezek figyelembevételével a Tanácsi rendelet és a Rendelet alapján szabálytalanság megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kedvezményezett az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit – bármilyen módon – megsértette, és ez azt eredményezi, hogy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. Pénzügyi érdeksérelem alatt pedig azt is kell érteni, hogy az uniós alapokból megvalósuló finanszírozás miatt az Európai Unió általános költségvetése az indokolatlan költség felmerülése okán sérül vagy sérülhet. A pénzügyi érdeksérelem megállapításához nem kell valamilyen összegszerűen meghatározható kárt vagy egyéb vagyoni hátrányt kimutatni. A pénzügyi érdeksérelem megvalósul önmagában azzal, hogy valamely projekt uniós, valamint a nemzeti joggal össze nem egyeztethető finanszírozása az Európai Unió általános költségvetését indokolatlan költség formájában terhelte vagy terhelheti. Ennek megfelelően Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, ha a közpénzek nem szabályszerű felhasználása a költségvetésben indokolatlan kiadási tételt eredményez.
[36] A szabálytalanság fogalmából következően a támogatási szerződéstől való elállás jogszerűsége nem egyedül a jogsértő magatartás alapján ítélendő meg. Az eljárt bíróságok azonban csak ennek tulajdonítottak jelentőséget, de úgy, hogy ebből is kiemeltek egy elemet, a bérleti szerződés előzetes jóváhagyás nélküli megkötését. Az adott esetben a szabálytalansági eljárást lezáró döntés szerint a szabálytalanságot az a jogellenes magatartás valósította meg, hogy a felperes szerződést szegve már nem felelt meg a pályázati feltételeknek, nem teljesítette a projekt fenntartási időszakára előírt kötelezettségét. A pénzügyi érdeksérelem pedig – amely a szabálytalanság másik fogalmi eleme – abban nyilvánult meg, hogy a támogatás felhasználására nem a projekt céljának megfelelően került sor.
[37] A felperes a keresetét a szabálytalanság jogkövetkezményeként elrendelt elállásra alapította. Polgári bíróság előtt az ilyen okból közölt elállás jogszerűségét vitathatta. A másodfokú bíróság álláspontjával ellentétben a per tárgyát képezi annak vizsgálata, hogy történt-e szabálytalanság, azaz olyan jogsértő magatartás, amely egyúttal pénzügyi érdeksérelmet is okoz vagy arra alkalmas. A perben a bíróság azt is vizsgálhatja, hogy megillette-e a Rendelet 35. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az elállás joga az alperest, ha megtörtént a megállapított szabálytalanság, és igazodott-e ez a jogkövetkezmény a szabálytalanság súlyához. A Rendelet 90. § (4) bekezdése ugyanis ez utóbbi szerint korlátozza a jogkövetkezmény megállapítását.
[38] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alappal hivatkozott arra, hogy a másodfokú bíróság az elállás jogszerűségét nem az előbbiekben kifejtettek szerint vizsgálta, amelynek következtében a jogerős ítélet megalapozatlan. A támogatási szerződéstől való elállás jogszerűségét a Rendeletben foglaltakra figyelemmel kell értékelni, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek a régi Ptk. rendelkezései megsértésével kapcsolatos hivatkozásait érdemben nem vizsgálta.
[39] Mindezekre tekintettel a Kúria a régi Pp. 275. § (4) bekezdése alapján a jogerős ítéletet – az elsőfokú ítéletre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[40] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak az előbbiekben megadott szempontok szerint kell megítélnie az elállás jogellenességének megállapítására irányuló keresetet. Vizsgálnia kell, hogy fennáll-e az a szabálytalanság, amelyre tekintettel az alperes elállt a szerződéstől, amennyiben igen, a szabálytalanság súlyához képest gyakorolhatott-e elállási jogot az alperes. A szabálytalanság megvalósulását megállapító és jogkövetkezményként az elállást elrendelő döntésben foglaltakkal szemben a bizonyítás a régi Pp. 164. § (1) bekezdése alapján a felperest terheli. A releváns tényállításokra vonatkozó bizonyítást a polgári perrendtartás szabályai szerint le kell folytatni, de bizonyítás csak a per eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró tényekre folyhat. Amennyiben a megállapítási kereset a), b) pontjában foglaltakat a felperes a továbbiakban is önálló kereseti kérelemként tartja fenn, valamennyi kereseti kérelméről dönteni kell. Ennek során elsőként azt kell vizsgálni, hogy fennállnak-e a megállapítási keresetek vonatkozásában a régi Pp. 123. §-ában foglalt konjunktív feltételek.
(Kúria Pfv. V. 20.699/2020/6.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás