• Tartalom
Oldalmenü

2/2021. (I. 14.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről

2021.03.02.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont b), d), e) és f) alpontjában, valamint 342/A. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 15. alcím tekintetében a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 16. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 17. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdés 2., 8., 19. és 20. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) A rendelet hatálya a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)–h) pontja szerinti, a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervre (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) és a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó, hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) terjed ki.

(2) A 4. § és az 5. §, valamint a III. Fejezet hatálya a rendvédelmi szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló rendvédelmi igazgatási alkalmazottra (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) is kiterjed.

(3) A 4. § és a 12. § hatálya a rendvédelmi szerv tisztjelöltjére és az egészségkárosodási ellátásra jogosult személyre is kiterjed.

(4) A 4. § és a 12. § hatálya kiterjed az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél korábban hivatásos állományba tartozott szolgálati nyugdíjasra is.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. egészségügyi dokumentáció: egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától,

2. ellenőrző orvosi vizsgálat: a szolgálatképtelenség harminc napon túli felülvizsgálata, amit a felülvizsgáló egység vezető főorvosa, a miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának tagja esetében a miniszter irányítása alatt álló polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezető főorvosa végez,

3. erősen traumatizáló esemény: az az eset, amely közvetlenül vagy közvetve érintett személyek számára pszichés egyensúlyvesztést, akut stressz- vagy krízisállapotot vagy a későbbiekben poszttraumás pszichés megbetegedést okozhat; ide tartozik többek között a lőfegyverhasználat, valamint egyéb fokozott pszichés igénybevételt okozó szolgálati esemény, amely előre nem kategorizálható, így különösen ha a hivatásos állomány tagja a hivatalos személy elleni erőszak elszenvedője, gyermekbántalmazás, emberölés vagy öngyilkosság szemtanúja, különös kegyetlenséggel elkövetett bűncselekményt helyszínel, illetve zsarolás vagy fenyegetés sértettje,

4. felülvizsgáló egység: a rendvédelmi szerv állományának egészségügyi alapellátását, valamint az egészségi alkalmasságvizsgálatokat végző szervezeti elemeitől elkülönülő, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szervezetében működő szervezeti elem,

5. felülvizsgáló egység vezető főorvosa: a felülvizsgáló egység vezetője,

6. FÜV határozat: a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálatát lezáró dokumentum,

7. FÜV bizottság: a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjának alkalmasságát vizsgáló felülvizsgálati bizottság,

8. háziorvos: az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szerinti háziorvos,

9. miniszter: a belügyminiszter,

10. pszichológiai dokumentáció: személyazonosító, pszichológiai és egészségügyi adatokat tartalmazó feljegyzés, amelynek része a gondozásokról készült feljegyzés is, továbbá nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától,

11. rendvédelmi alapellátó orvos: a vizsgált személy elsőfokú egészségi alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult orvos,

12. rendvédelmi alapellátó pszichológus: a vizsgált személy elsőfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult pszichológus,

13. rendvédelmi szerv vezetője: az országos rendőrfőkapitány, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója, a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója, az idegenrendészeti szerv főigazgatója, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv főigazgatója, a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója,

14. rendvédelmi szerv vezető főorvosa: a munkaköri leírásban a rendvédelmi szerv – illetve ha valamely rendvédelmi szerv külön megállapodás alapján más rendvédelmi szerv vonatkozásában is ellátja az egészségügyi alapellátás feladatait, akkor a más rendvédelmi szerv – vezető főorvosaként kijelölt személy,

15. személyi állomány: a rendvédelmi szerv hivatásos állománya és rendvédelmi alkalmazotti állománya,

16. személyügyi szerv: az állományilletékes parancsnok vagy a munkáltatói intézkedés meghozatalára javaslattételi, kezdeményezési vagy kinevezési joggal rendelkező parancsnok vagy vezető alárendeltségében működő, annak munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező személy vagy szervezeti elem, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért.

3. A felülvizsgáló egység vezető főorvosának feladatai

3. § (1) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa felelős az alábbi feladatok végrehajtásáért:

a) az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásának szakmai és gyakorlati kérdéseinek megvitatása érdekében konzultációs és ellenőrzési jogkör gyakorlása,

b) a FÜV bizottság vezetése,

c) a miniszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet szerinti, a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez szükséges szakvélemény elkészítése,

d) a rendvédelmi egészségkárosodási ellátással összefüggésben a Hszt. 225/A. § (2) bekezdése alapján a Becsületbíróság munkájában a hivatásos szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlanságot megállapító bizottság munkájában történő részvétel,

e) a Hszt. 82/B. §-a szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési eljárásban a munkavégzésre való alkalmasság kérdésében a FÜV Bizottság álláspontját tartalmazó döntésben szereplő vélemény elkészítése.

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa az lehet, aki

a) legalább tízéves rendvédelmi tapasztalattal rendelkezik, és

b) igazságügyi orvostan szakvizsgával vagy rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával és ráépített szakvizsgaként egészségbiztosítás szakvizsgával rendelkezik.

(3) A felülvizsgáló egység vezető főorvosát akadályoztatása esetén feladatai ellátása során a miniszter által kijelölt, legalább hároméves rendvédelmi tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező orvos helyettesíti.

II. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁS

4. A gyógyító-megelőző ellátás

4. § A személyi állomány tagja, a rendvédelmi szerv tisztjelöltje, az egészségkárosodási ellátásra jogosult személy és az 1. § (4) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjas gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása, gondozása a rendvédelmi alapellátó orvos feladata. A rendvédelmi alapellátó orvos a gyógyító-megelőző ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- vagy fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre utalja, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelően csak úgy biztosítható.

5. Az ideiglenes szolgálatképtelenség, illetve ideiglenes keresőképtelenség orvosi elbírálása

5. § (1) Ha a személyi állomány tagja betegség következtében szolgálatának, munkakörének ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, a rendvédelmi alapellátó orvos

a) a hivatásos állomány tagját szolgálatképtelennek, illetve

b) a rendvédelmi alkalmazottat – ha az érintett háziorvosaként a keresőképtelenség megállapítására jogosult – keresőképtelennek

nyilvánítja.

(2) A keresőképtelenség megállapítására jogosult

a) a rendvédelmi alkalmazott háziorvosaként a rendvédelmi alapellátó orvos vagy

b) a jogszabály alapján keresőképtelenség megállapítására feljogosított egyéb egészségügyi szolgáltató orvosa és a háziorvos.

(3) A személyi állomány tagja – ha egészségi állapota lehetővé teszi – haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné, illetve keresőképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját, munkáltatóját tájékoztatni, továbbá ha a szolgálatképtelenséget, keresőképtelenséget nem a rendvédelmi alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről, keresőképtelenségről szóló igazolást az igazolás kiállításától számított három munkanapon belül a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni.

6. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén – ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét – elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) Ha a háziorvos állapítja meg a keresőképtelenséget, a hivatásos állomány tagja – ha egészségi állapota lehetővé teszi – köteles az 5. § (3) bekezdése szerinti igazoláson túl a szolgálatképtelenséggel kapcsolatos ügyintézés érdekében a keresőképtelenséggel összefüggő, azt alátámasztó minden egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni.

(3) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb tizennégy napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A tizennégy napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget a rendvédelmi alapellátó orvos állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményből történő elbocsátását követő három munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti rendvédelmi alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(5) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvos bírálja el, figyelemmel arra, hogy

a) ha a keresőképtelenséget a háziorvos állapította meg, akkor – a b) pontban foglalt kivétellel – lehetőség van arra is, hogy szükség esetén a keresőképessé – és ezáltal a szolgálatképessé – válást is a háziorvos bírálja el,

b) szolgálattal összefüggő munkahelyi baleset esetén a szolgálatképessé válást csak a rendvédelmi alapellátó orvos vagy a felülvizsgáló egység orvosa állapíthatja meg.

(6) A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint – ha a keresőképességet és ezáltal a szolgálatképességet a háziorvos állapította meg – a keresőképessé válásról szóló igazolást, valamint az azt alátámasztó egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz három munkanapon belül eljuttatja.

(7) A hivatásos állomány tagjának nem kell a (2), a (4) és a (6) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvosnak eljuttatnia, ha az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatai szerinti kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alapellátást végző rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. A rendvédelmi alapellátó orvos az EESZT-ből az érintett szolgálatképessé válását követően a szolgálatképtelenség ideje alatt keletkezett egészségügyi dokumentációt az érintett egészségügyi törzskönyvében elhelyezi.

7. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére – a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva – egybefüggően legfeljebb harmincnapos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) A rendvédelmi alapellátó orvos a szolgálatképtelenség harminc napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén harmincnaponként ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt – beleértve az egészségügyi törzskönyvet is – és az orvosi véleményt a rendvédelmi alapellátó orvos legkésőbb a szolgálatképtelenség huszonötödik napjáig terjeszti fel a felülvizsgálati egység vezető főorvosához.

(3) Nem kell ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményezni, ha szolgálatképtelenség miatt az egészségügyi szabadságot a hivatásos állomány várandós nő tagja vonatkozásában rendelik el.

(4) Az ellenőrző orvosi vizsgálatot a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat vonatkozásában a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezető főorvosa végzi.

8. § Az ellenőrző orvosi vizsgálatra az egészségügyi dokumentáció – szükség esetén az érintett személyes megjelenése – alapján kerül sor, amely alapján a felülvizsgálati egység vezető főorvosa, a 7. § (4) bekezdése szerinti esetben a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat vezető főorvosa javaslatot tesz a rendvédelmi alapellátó orvosnak

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképtelenség időtartamának meghosszabbítására – az esetleges fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményi kezelés időtartamát is figyelembe véve – további harminc napra,

c) a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) – a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz – szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálatra, ha a vizsgálati eredmények alapján kétséges, hogy a hivatásos állomány tagja a számára maximálisan biztosítható háromszázhatvanöt nap egészségügyi szabadság alatt visszanyerheti az egészségi alkalmasságát, vagy

d) a b) és c) pontban foglaltak együttes alkalmazására.

9. § A 8. § szerinti dokumentációt az Állami Futárszolgálat útján kell megküldeni a felülvizsgáló egység vezető főorvosának.

10. § (1) Az egészségügyi szabadságot a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a szolgálatképessé válásáig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, a 7. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrző vizsgálat javaslata alapján a rendvédelmi alapellátó orvos harmincnaponként meghosszabbíthatja.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző háromszázhatvanöt napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti háromszázhatvanöt napba nem kell beszámítani

a) a hivatásos állomány várandós tagjának a várandósság ideje alatt elrendelt egészségügyi szabadsága, illetve

b) a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 148. §-a szerint gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadsága

időtartamát.

11. § A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladata ellátása során a rendvédelmi szerv vezető főorvosával közösen helyszíni konzultációra és ellenőrzésre jogosult.

III. FEJEZET

A PSZICHOLÓGIAI ALAPELLÁTÁS

6. A pszichológiai alapellátás

12. § (1) A személyi állomány tagja, a rendvédelmi szerv tisztjelöltje, az egészségkárosodási ellátásra jogosult személy és az 1. § (4) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjas pszichés egyensúlyának, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálatellátásra való pszichológiai alkalmasságának a megőrzését, illetve pszichés egyensúlyvesztés esetén annak helyreállítását támogató pszichológiai alapellátás a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.

(2) A pszichológiai alapellátás keretében a rendvédelmi alapellátó pszichológus egyéni vagy csoportos formában pszichológiai gondozást folytat a szakmai végzettségének megfelelő módszertan alapján, ha

a) azt a személyi állomány tagja, a rendvédelmi szerv tisztjelöltje, az egészségkárosodási ellátásra jogosult személy vagy az 1. § (4) bekezdése szerinti szolgálati nyugdíjas kéri,

b) a hivatásos állomány tagjának a pszichológiai alkalmasságvizsgálata során az alkalmasságot megállapító rendvédelmi alapellátó pszichológus a „Korlátozással alkalmas” vagy „Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása” minősítést adott, és a gondozást jelölte meg a korlátozás fajtájának,

c) azt a hivatásos állomány tagja részére annak szolgálati elöljárója vagy a rendvédelmi alkalmazott részére annak közvetlen vezetője – az érintett egyidejű tájékoztatása mellett – javasolja,

d) azt a rendvédelmi alapellátó orvos javasolja,

e) lőfegyver használatára került sor, illetve a személyi állomány tagja erősen traumatizáló eseményt élt át.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a szolgálati elöljárója vagy a rendvédelmi alkalmazott közvetlen vezetője haladéktalanul értesíti a rendvédelmi alapellátó pszichológust a lőfegyverhasználat vagy a traumatizáló esemény tényéről.

(4) A gondozáson való megjelenéseket dokumentálni kell. A feljegyzésben fel kell tüntetni a gondozásba vétel szakmai indokait, a gondozott megjelenésének időpontját, a főbb problémaköröket és megállapodásokat, a gondozás hatására bekövetkezett változásokat.

(5) Ha a pszichológiai gondozásra a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján került sor, a gondozási folyamat lezárását követően a rendvédelmi alapellátó pszichológus a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő feljegyzést készít, és a gondozás befejezésének tényéről tájékoztatja a rendvédelmi alapellátó orvost.

(6) A rendvédelmi szerv tisztjelöltjének pszichológiai gondozása a képzési időszak alatt elsődlegesen a rendvédelmi oktatási intézmény pszichológusának feladata.

13. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos és a rendvédelmi alapellátó pszichológus a személyi állomány tagja egészségi alkalmasságának és a hivatásos állomány tagja pszichológiai alkalmasságának megőrzését, helyreállítását célzó tevékenységét egymással szorosan együttműködve végzi.

(2) A rendvédelmi alapellátó orvos dokumentáltan jelzi a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak, ha

a) a személyi állomány tagjánál támogatást igénylő pszichés állapotot észlel, vagy

b) a hivatásos állomány tagjának pszichiátriai kivizsgálását kezdeményezte.

(3) A rendvédelmi alapellátó pszichológus dokumentáltan jelzi a rendvédelmi alapellátó orvosnak, ha

a) a hivatásos állomány tagjánál olyan támogatást igénylő pszichés állapotot észlel, mely alapján indokoltnak látja a pszichés gondozás melletti egészségügyi szabadság engedélyezését, vagy

b) a személyi állomány tagjának egészségügyi kivizsgálását látja indokoltnak a pszichológiai problémák hátterében feltételezhető szomatikus ok feltárása, illetve kizárása érdekében.

(4) A rendvédelmi alapellátó orvost a rendvédelmi alapellátó pszichológus javaslata nem kötelezi, a rendvédelmi alapellátó orvos az érintett személyes vizsgálata alapján dönt az egészségügyi szabadság, illetve a szakorvosi vizsgálat szükségességéről.

IV. FEJEZET

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

7. A felülvizsgálati eljárás

14. § (1) A felülvizsgálati eljárás keretében kell az egészségi alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt a Rendelet – a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz – alapján a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton vagy a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálaton „Alkalmatlan” minősítést kapott.

(2) A hivatásos állomány tagja alkalmasságának felülvizsgálatát

a) a Rendelet szerinti egészségügyi minimumfeltételek,

b) a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálatnál közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott egészségi alkalmassági kritériumok

figyelembevételével kell végezni.

8. A felülvizsgálati eljárás elrendelése, megszüntetése

15. § (1) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat vagy a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat „Alkalmatlan” minősítéséről a minősítést adó orvos a Rendeletben – a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetében közjogi szervezetszabályozó eszközben – foglaltak szerint kiállított minősítő dokumentumot öt napon belül megküldi a hivatásos állomány tagját alkalmazó rendvédelmi szerv személyügyi szervének, amely tizenöt munkanapon belül előkészíti a felülvizsgálati eljárás elrendelését. A személyügyi szerv ennek keretében intézkedik

a) a rendvédelmi alapellátó orvos véleményének,

b) a közvetlen szolgálati elöljáró véleményének,

c) a FÜV bizottság részére megküldendő egyéb dokumentumok

beszerzéséről.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti orvosi vélemény tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának következő személyes adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakóhely,

b) a rövid kórelőzményt,

c) a jelenlegi panaszok és jelenlegi állapot ismertetését,

d) az eddig végzett gyógykezelések rövid leírását, utalva a szakorvosi leletekre, a laboratóriumi eredményekre, szakorvosi konzíliumi véleményekre, a rehabilitációs hatóság valamennyi határozatára,

e) – ha arra sor került – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben történt ápolás helyét, időtartamát és okát, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer szerinti BNO diagnózist,

f) azt a tényt, hogy a hivatásos állomány tagjának volt-e szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, és ha igen, annak rövid leírását, következményét,

g) a Hszt. 147. §-a szerinti egészségügyi szabadság időtartamára vonatkozó adatokat a megelőző három évben, évenként megjelölve az egészségügyi szabadság napjainak számát,

h) a folyamatos egészségügyi szabadság kezdetére vonatkozó adatot a kezdő naptári nap megjelölésével,

i) az egészségügyi szabadság Hszt. 147. § (2) bekezdése szerinti végső dátumát,

j) a kórismét latinul és magyarul,

k) a hivatásos állomány tagjának közúti vezetési engedélyének kategóriáját és érvényességének időpontját naptári nap megjelölésével,

l) annak megjelölését, hogy a hivatásos állomány tagja önvédelmi lőfegyverrel, illetve vadászfegyverrel rendelkezik-e, és ha igen, az egészségügyi érvényességi időpontot naptári nap megjelölésével,

m) a vizsgálatot végző orvos aláírását és bélyegzőjét.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a baleseti jegyzőkönyvet, a baleseti minősítő határozatot, és ha van, a rehabilitációs hatóság szakvéleményét is mellékelni kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti orvosi véleményhez.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közvetlen szolgálati elöljáró véleménye tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának következő személyes adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakóhely,

b) a hivatásos állomány tagja hivatásos szolgálatának rövid összefoglalását, ennek keretében a szolgálati helyek, szolgálati beosztások megjelölését, a hivatásos állomány tagjának szakmai értékelését,

c) annak leírását, hogy a hivatásos állomány tagja egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

d) annak leírását, hogy a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásában végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

e) annak leírását, hogy a hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott az utóbbi időben; tapasztalható-e nála fáradékonyság vagy idegi megterhelésre utaló jel – így különösen ingerlékenység, fáradékonyság, elbizonytalanodás, aggályoskodás vagy ellenkezőleg, gátlástalanság, agresszivitás –, esetleg túlzott mértékű alkoholfogyasztás vagy más káros szenvedély,

f) a szolgálati elöljáró aláírását.

(5) A FÜV Bizottságnak megküldendő dokumentáció tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt a Rendelet – a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetében közjogi szervezetszabályozó eszköz – alapján a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton vagy a másodfokú ismételt alkalmasságvizsgálaton „Alkalmatlan” minősítés alapjául szolgáló egészségügyi dokumentációt,

b) a hivatásos állomány tagjának egészségügyi törzskönyvét és annak tartozékait,

c) a rendvédelmi alapellátó orvos véleményét,

d) a közvetlen szolgálati elöljáró véleményét,

e) az érintett egészségi állapotára vonatkozó orvosi leleteket, különös tekintettel a felülvizsgálat alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi orvosi dokumentációjára, a vizsgálati leleteire,

f) valamennyi rendelkezésre álló – különösen az egy éven belüli – fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben kiállított zárójelentést, szakorvosi leletet,

g) a baleset, fokozott expozíciós eset, foglalkozási betegség esetén a minősítő határozatot, és ha van, a baleseti jegyzőkönyvet.

16. § (1) Az állományilletékes parancsnok a 15. § (1) bekezdése szerinti előkészítést követően haladéktalanul elrendeli a felülvizsgálati eljárást.

(2) A felülvizsgálati eljárás megindításának kezdő időpontja a felülvizsgálatra rendelő lap aláírásának dátuma.

(3) A felülvizsgálati eljárást elrendelő lap tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának következő személyes adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakóhely,

b) a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a hivatásos állomány tagja jelenlegi szolgálati beosztásának megnevezését,

d) az elrendelő állományilletékes parancsnok aláírását.

(4) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatja a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről.

(5) A hivatásos állomány felülvizsgálati eljárás alá vont tagja részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(6) Új felülvizsgálati eljárást kezdeményezni csak a korábbi felülvizsgálati eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság döntését követő háromszázhatvanöt nap elteltével lehet, kivéve, ha újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy a betegség súlyosbodott.

17. § A felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati jogviszonya a felülvizsgálati eljárás elrendelését követően megszűnt.

9. A FÜV bizottság döntésének előkészítése

18. § (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítése során a felülvizsgáló egység vezető főorvosa az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat áttanulmányozza, mely alapján jogosult

a) személyes vizsgálatot végezni, és

b) ha szükséges, a rendvédelmi alapellátó orvos bevonásával intézkedni további vizsgálatok elvégzésére.

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a felülvizsgálati dokumentáció FÜV bizottsághoz való beérkezését követő öt munkanapon belül gondoskodik a rehabilitációs hatóság szakvéleményének beszerzésére.

10. A FÜV bizottság megalakítása, működése

19. § (1) A FÜV bizottság a felülvizsgáló egység szervezetében működik.

(2) A FÜV bizottság három tagból áll. A FÜV bizottság tagja

a) a felülvizsgáló egység vezető főorvosa,

b) a hivatásos állomány tagját foglalkoztató rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező olyan orvosa, aki – a miniszter irányítása alá tartozó polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának tagja felülvizsgálati eljárása kivételével – nem vett részt a hivatásos állomány érintett tagjának egészségi alkalmasságvizsgálatában, valamint

c) a b) pontban foglalt rendvédelmi szervtől eltérő másik rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező orvosa.

(3) Ha egy rendvédelmi szerv esetében külön megállapodás alapján más rendvédelmi szerv látja el az egészségügyi alapellátás feladatait, akkor a FÜV bizottság (2) bekezdés b) pontja szerinti tagja a megállapodás szerinti rendvédelmi szerv orvosa.

(4) A FÜV bizottság szükség szerint, a felülvizsgáló egység vezető főorvosa által meghatározott időpontban ülésezik.

20. § (1) A rendvédelmi szervek a foglalkoztatotti létszám arányában biztosítják – a 19. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – a 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti orvosokat a FÜV bizottságok működéséhez.

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a FÜV bizottság összehívása előtt legalább harminc nappal értesíti a rendvédelmi szerv vezető főorvosát, hogy a FÜV bizottság ülésére orvos kijelölése iránt intézkedjen. A rendvédelmi szerv haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket az orvos FÜV bizottsági ülésen történő részvétele érdekében. Az érintett orvos akadályoztatása esetén a rendvédelmi szerv vezető főorvosának feladata, hogy a 19. §-ban foglaltaknak megfelelő másik orvos részvételét biztosítsa.

(3) Az (1) bekezdés szerinti létszámarányos képviseletről a felülvizsgáló egység és a rendvédelmi szerv egészségügyi irányításért felelős szervezeti egysége az e rendeletben foglalt keretszabályok figyelembevételével megállapodik.

21. § (1) A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal – a felülvizsgálati eljárás alapját képező betegségre figyelemmel – pszichológus bevonható. A pszichológus véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(2) A FÜV bizottság a minősítésről szóló döntését szótöbbséggel hozza.

(3) Az eljáró FÜV bizottság a FÜV bizottsági ülés időpontjáról az állományilletékes parancsnokot legalább nyolc nappal az ülést megelőzően írásban értesíti, aki intézkedik az érintett személy felülvizsgálatra történő berendeléséről.

(4) A felülvizsgálati eljárást a felülvizsgálati dokumentációnak és a rehabilitációs hatóság véleményének a FÜV bizottsághoz érkezésének napjától számított harminc napon belül le kell folytatni.

11. A FÜV bizottság határozata és végrehajtása

22. § (1) A FÜV bizottság a felülvizsgálati eljárás során dönt a minősítésről, és orvos-szakmai véleményt készít, amelyet a FÜV határozatba foglal. A FÜV határozat tartalmazza

a) a minősítő részt, valamint

b) az orvos-szakmai véleményt.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti minősítő rész tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának következő személyes adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakóhely,

b) a rehabilitációs hatóság vizsgálatával összefüggésben annak időpontját a naptári dátum megjelölésével, a kiadott irat iktatási számát, valamint a megállapított össz-szervezeti egészségi állapot mértékét,

c) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságáról szóló döntést,

d) az önvédelmi lőfegyver vagy vadászfegyver viselésére való egészségi alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságáról szóló döntést,

e) a minősítést,

f) a FÜV bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti orvos-szakmai vélemény tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának következő személyes adatait: név, rendfokozat, születési név, születési hely, születési idő, anyja neve, lakóhely,

b) a rehabilitációs hatóság vizsgálatával összefüggésben annak időpontját a naptári dátum megjelölésével, a kiadott irat iktatási számát, valamint a megállapított össz-szervezeti egészségi állapot mértékét,

c) a rehabilitációs hatóság szakvéleményét, valamint az attól való eltérés részletes indokolását, az egyéb egészségügyi dokumentációk diagnózisai alapján az egészségügyi alkalmassági táblázat minősítő kódjait, illetve a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer szerinti BNO kódokat,

d) ha a FÜV bizottság a 23. § (1) bekezdés a) pontja szerinti minősítést ad, és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja a Hszt. 82/C. § (1) bekezdése szerinti körbe tartozik, a munkavégzésre való alkalmasságra vonatkozó állásfoglalást,

e) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálata szükségességére vonatkozó véleményt,

f) az önvédelmi lőfegyverrel vagy vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálata szükségességére vonatkozó véleményt,

g) a FÜV bizottság elnökének és tagjainak aláírását.

23. § (1) A FÜV bizottság minősítése lehet

a) „Hivatásos szolgálatra alkalmas”, vagy

b) „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan”.

(2) A „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja a 14. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel.

(3) A „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota miatt a 14. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg.

24. § (1) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő egészségügyi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt akkor is, ha a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja a FÜV bizottság előtt önhibájából nem jelenik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtti távolmaradása esetén nyolc napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni. Ha az ismételten kitűzött időpontban sem jelenik meg a vizsgálattal érintett személy, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a FÜV bizottság.

(3) A FÜV bizottság a döntését a hivatásos állomány tagjával a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a FÜV bizottság határozata ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. A döntést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzőjével. A döntést a kihirdetését követő nyolc napon belül határozatba kell foglalni.

(4) A FÜV határozatot meg kell küldeni a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi alapellátó orvosnak.

(5) A FÜV határozat minősítő részét meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak.

(6) A FÜV határozat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgáló egység irattárában kell elhelyezni.

25. § (1) A FÜV bizottság határozata a közléssel végrehajtható.

(2) A „Hivatásos szolgálatra alkalmas” minősítés esetén az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat közlésétől számított harminc napon belül intézkedik arra, hogy a hivatásos állomány tagja számára kezdeményezze a 14. § (2) bekezdése szerinti minimumfeltételeknek megfelelő szolgálati beosztás biztosítását.

(3) A „Hivatásos szolgálatra alkalmatlan” minősítés alapján az állományilletékes parancsnok a FÜV határozat közlésétől számított tizenöt napon belül intézkedik

a) a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás megindítására, ha annak feltételei fennállnak, vagy

b) a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontjában és 86. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Hatályba léptető rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. január 15-én lép hatályba.

(2) A 30. § 2021. március 1-jén lép hatályba.

13. Átmeneti rendelkezések

27. § (1) Az e rendelet szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a 2021. január 15-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM–ÖM–PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) alapján 2021. január 14-ig megindult felülvizsgálati eljárást az ER. szabályai szerint kell lefolytatni.

(3) 2021. január 15-étől az ER.

a) 1. § (2) bekezdésében megjelölt tárgykörben nem alkalmazható a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és hivatásos, illetve rendvédelmi alkalmazotti állományára, valamint a rendvédelmi technikumok tanulóira és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatóira,

b) 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt megváltozott egészségi állapotúak hivatásos szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálata és a hivatásos állomány tagját megillető egészségügyi alapellátás tárgykörben nem alkalmazható a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervekre és hivatásos állományára.

14. Az ER. módosítása

28. §1

15. A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet módosítása

29. §2

16. A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet módosítása

30. §3

17. A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló 54/2016. (XII. 22.) BM rendelet módosítása

31. §4

32. §5

33. §6

34. §7

1

A 28. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

2

A 29. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

3

A 30. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

4

A 31. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

5

A 32. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

6

A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

7

A 34. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.