2/2021. (II. 2.) PM rendelet

a) ügyfél személyében rejlő kockázatok,

b) ügyfél tevékenységében rejlő kockázatok,

c) ügyfél működési körülményeiben rejlő kockázatok,

d) földrajzi kockázati tényezők.

a) nem merül fel az ügyfél személyében, tevékenységében, működési és földrajzi körülményeiben egyetlen magas kockázatra vonatkozó tényező sem, és

b) fennállnak azok a körülmények, amelyeket a szolgáltató a belső szabályzatában az alacsony kockázati kategóriába sorolás feltételeiként részletesen meghatározott.

a) többségi állami tulajdonú gazdasági társaság,

b) a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,

c) olyan gazdasági társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

d) a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv,

e) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a d) pontba nem tartozó államigazgatási szerv,

f) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

a) összetett, bonyolult vagy az ügyfél tevékenysége alapján gazdasági vagy pénzügyi megalapozottság nélküli tulajdonosi struktúra alkalmazása az ügyfél szervezetben;

b) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;

c) az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatokban, nyilatkozatokban vagy másolandó okmányokban kétség alapjául szolgáló adat, tény felmerülése;

d) a belső szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó mennyiségű készpénz vagy virtuális fizetőeszköz használata az ügyletben;

e) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának jelenléte az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében;

f) ha az ügyfél non-profit szervezet, és az üzleti kapcsolat nincs összhangban az ügyfél tevékenységével;

g) az ügyfél kiemelt közszereplő;

h) a szolgáltató számára hozzáférhető adatbázisokban az ügyfél vonatkozásában felmerülő bármely körülmény, amely miatt indokolt az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban figyelemmel kísérni; vagy

i) a Pmt. 17. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából.

a) a belső szabályzatban a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatok, tények, körülmények megállapításakor figyelembe veendő szempontok felmerülése;

b) stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett szervezet vagy ilyen ország állampolgárának megjelenése az ügyfél döntéshozói vagy tulajdonosi szerkezetében vagy partnerei között;

c) ha az ügyfél, illetve az ügyfél tényleges tulajdonosa személyét illetően megadott adatok, nyilatkozatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel;

d) a belső szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó mennyiségű készpénz vagy virtuális fizetőeszköz használata az ügyletben; vagy

e) az ügyfél tulajdonosi körébe külföldön bejegyzett – a szolgáltató által nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező – gazdasági társaság vagy harmadik országos állampolgárságú természetes személy kerül.

a) ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtását, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, ezzel kapcsolatos belső ellenőri tevékenység ellátása;

b) bejelentési kötelezettség teljesítését, ellenőrzését segítő információs rendszer kialakítása, a bejelentésre okot adó körülmények foglalkoztatottak által történő felismerésének ellenőrzése;

c) nyilvántartások naprakészen tartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatok ellátása;

d) a pénzügyi információs egységtől és a bűnüldöző szervektől érkezett megkeresések teljes körű és határidőben történő teljesítésének biztosítása;

e) a szolgáltató pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázati kitettségének megállapítása, illetve a kockázatok kezelésére, csökkentésére vonatkozó felelős döntések meghozatala;

f) a Pmt. 63. § (3) bekezdésében meghatározott rendszer kialakítása;

g) képzési programok szervezése a 17. §-ban meghatározottak szerint;

h) magas kockázatba sorolt ügyfél vonatkozásában az üzleti kapcsolat jóváhagyása;

i) megerősített eljárás bevezetésének felügyelete; és

j) közreműködés a felügyeleti ellenőrzés keretében végrehajtott helyszíni hatósági ellenőrzések során.

a) elemei azonosíthatók és dokumentáltak,

b) üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek,

c) változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhassanak meg,

d) adatmentési és -visszaállítási rendje biztosítja a rendszer biztonságos visszaállítását, továbbá a mentés-visszaállítás az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal és dokumentáltan tesztelt,

e) a felhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,

f) a felállított végfelhasználói hozzáférések egységes, zárt rendszert alkotnak, biztosítják az azonosítási folyamat megvalósulását, továbbá felhasználóinak tevékenysége naplózott, a rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,

g) a hozzáférést biztosító kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek, a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózott, a naplófájlok sérthetetlensége biztosított, és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak,

h) a távoli hozzáférés szabályozott, dokumentált és az üzemeltetési szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzött,

i) a vírusok és más rosszindulatú kódok és cselekmények elleni védelem biztosított,

j) adatkommunikációja és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek, az adatkommunikáció bizalmassága, sérthetetlensége és hitelessége biztosított,

k) a katasztrófa-helyreállítási terv rendszeresen tesztelt, amennyiben az ügyfél-átvilágításra a szolgáltató más módon nem képes, vagy az alkalmazott rendszer a szolgáltató vonatkozásában üzleti kritikus rendszerként került besorolásra,

l) karbantartása szabályozott,

m) adathordozóinak védelme szabályozott, biztosított, hogy az adathordozókhoz csak az arra jogosult személyek és csak az adatkezelési cél teljesülése érdekében férnek hozzá, ennek felülvizsgálata és ellenőrzése rendszeresen megtörténik,

n) saját kontrolljai és az üzemeltetési szabályzat gondoskodnak a rendszerelemek és a kezelt információk sértetlenségéről és védelméről,

o) biztosított a megfelelő szintű fizikai védelem, az elkülönített környezet és az egyes biztonsági események detektálása.

a) az ügyféllel felépített elektronikus átviteli csatornán keresztül folyó távadatátvitel megfelelően biztonságos, titkosított, bizalmas, sértetlen és hiteles legyen,

b) az ügyfél megkapja a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről való tájékoztatást, beleértve a szolgáltatás biztonságára vonatkozó ügyfél oldali felelősségről szólót is,

c) a szolgáltató oldali ügyfél-átvilágításban csak a szükséges mértékben és csak olyan személy vegyen részt, aki – a szolgáltató által alkalmazott megoldástól függően – a közvetett vagy közvetlen elektronikus ügyfél-átvilágítás végrehajtásához szükséges jogi, technikai és biztonsági oktatásban részesült,

d) az elektronikus hírközlő eszközre és az ügyfél-átvilágítási folyamatra vonatkozó olyan vizsgálati jelentéssel rendelkezzen, amely igazolja, hogy ezek informatikai védelme a biztonsági kockázatokkal arányos, és megfelel különösen az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek,

e) a jogi szabályozásban, az alkalmazott technológiában vagy az üzleti folyamatban történt releváns, a működésre kiható változás esetén, de legalább kétévente a vizsgálati jelentést felülvizsgálja,

f) a d) pontban meghatározott vizsgálati jelentést olyan, az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában bejegyzett szervezet állítsa ki, amely szervezetnél a vizsgálatban igazolhatóan részt vevő személy rendelkezik legalább

g) a Pmt.-ben előírt ügyfél-átvilágítás és elektronikus azonosítás során a szolgáltató birtokába jutott személyes adatokat és személyes adatnak nem minősülő adatokat az adatkezelés időtartama alatt az érintett részére hozzáférhetővé tegye, átadja, és

h) az ügyfél-átvilágítás folyamatáról elektronikusan eltárolt adatok oly módon kerüljenek rögzítésre, hogy azok a későbbiekben alkalmasak legyenek az ügyfél-átvilágításra vonatkozó rendelkezések betartásának és az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtásának utólagos megítélésére.

a) a helyiségbe belépő személyét,

b) a helyiségből kilépő személyét és

c) a be- és kilépés időpontját.

a) az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult,

b) a valós idejű ügyfél-átvilágítás legalább kétfaktoros – amelyek közül az egyik kép- és hangátvitelt lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz –, és a faktorai legalább két eltérő technológián alapulnak,

c) a valós idejű kép- és hangátvitelt lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére és az ügyfél által bemutatott fényképes azonosító okmánnyal való összevetésre, az okmányban foglalt adatok és a bemutatott okmány biztonsági elemeinek azonosítására,

d) az ügyfél-átvilágítási folyamat szabályozott és folyamatosan ellenőrzött, és

e) az átvilágítás megfelelőségét további, második szintű ellenőrzés követi a szolgáltatón belül.

a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) érthető módon közölje a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítóját, és

c) úgy mozgassa a valós idejű ügyfél-átvilágításhoz használt kártyaformátumú személyazonosító igazolványát vagy vezetői engedélyét, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetők és rögzíthetők legyenek.

a) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély egyes elemei és azok elhelyezkedése megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,

b) az egyes biztonsági elemek – különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek – felismerhetők és sérülésmentesek,

c) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély rendelkezik gépi adatolvasást lehetővé tevő mezővel, és

d) a kártyaformátumú személyazonosító igazolvány vagy vezetői engedély okmányazonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.

a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen látható arckép alapján, és

b) a kártyaformátumú személyazonosító igazolványon vagy vezetői engedélyen megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.

a) az ügyfél a valós idejű ügyfél-átvilágítás során visszavonja az adatrögzítéshez adott hozzájárulását,

b) az ügyfél által bemutatott okmányok, illetve okiratok fizikai és adattartalmi követelményei nem adottak,

c) az ügyfél, az általa bemutatott okmányok, illetve okiratok vizuális azonosításának feltételei nem adottak,

d) a szolgáltató nem tudja elkészíteni a hang- és képfelvételt,

e) az ügyfél nem, nem teljes egészében vagy hibásan küldi vissza az azonosítási kódot,

f) az ügyfél nem, vagy a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja számára észlelhetően befolyás alatt tesz nyilatkozatot, vagy

g) az eljárás során azzal kapcsolatban bármilyen ellentmondás vagy bizonytalanság lép fel.

a) kiemelten figyelemmel kíséri, hogy az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok, okiratok, nyilatkozatok naprakészek legyenek, és kétség esetén ismételten elvégzi a szükséges ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, hogy megbizonyosodjon azok helytállóságáról;

b) ha az ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon – a szolgáltatás jogszabályoknak megfelelő végzéséhez szükséges kommunikáció szükségességét figyelembe véve – nem tud az ügyféllel kapcsolatba lépni az üzleti kapcsolat fennállása alatt, megkísérli három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon, írásban felszólítani az ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a szolgáltatóval való kapcsolat felvételére; a kapcsolatfelvétel sikertelensége esetén a szolgáltató megvizsgálja, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;

c) a belső szabályzatában részletezett eljárások alkalmazásával elemzi és értékeli az ügyfele magatartását, működési körülményeit és tevékenységét, annak fokozott vizsgálata céljából, hogy szükség van-e az ügyféllel szemben pénzmosás megelőzésével kapcsolatos intézkedés végrehajtására;

d) a pénzeszköz forrására, vagyon forrására vonatkozó nyilatkozatot kér az ügyféltől, amennyiben a szolgáltatás nyújtása során releváns pénzeszköz kerül a szolgáltató látókörébe; és

e) kijelölt vezetője fokozott figyelemmel követi az ügyfél tevékenységét, ügyleteit.

a) a belső szabályzat foglalkoztatottakra vonatkozó elemei a belső eljárási rend figyelembevételével,

b) a pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására vagy a dolog büntetendő cselekményből való származására, utaló adat, tény, körülmény megállapításakor figyelembe veendő szempontok és

c) az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések foglalkoztatottakat érintő elemei.

a) az ügyfélnek adandó tájékoztatás tartalmát és

b) a szervezeti egységeinek kötelezettségét és felelősségét.

a) a felfüggesztés tényéről tudomással bíró foglalkoztatott megismerje az (1) bekezdés a) pontja alapján meghatározott tájékoztatás szerinti eljárás menetét,

b) a felfüggesztés teljesítéséhez csak a szükséges személyeket vonja be,

c) a felfüggesztési kötelezettség teljesítésére utaló adat, tény, illetve körülmény felmerülésekor a kijelölt személy telefonon értesíti a pénzügyi információs egységként működő hatóságot, és a tőle kapott instrukciók szerint jár el, valamint

d) a felfüggesztés ideje alatt a telefonos kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatósággal a kijelölt személy akadályoztatása esetén is folyamatos legyen.