2/2021. (II. 2.) PM rendelet indokolás
2/2021. (II. 2.) PM rendelet indokolás
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok hatálya alá tartozó egyes nem pénzügyi szolgáltatók részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 2/2021. (II. 2.) PM rendelethez
2021.03.19.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzétételre kerül az Indokolások Tárában.
Az 1–3. §-hoz
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 27. §-a alapján a szolgáltató köteles a szolgáltató jellegével és méretével arányos belső kockázatértékelést készíteni.
A belső kockázatértékelés során a szolgáltató köteles azonosítani és értékelni a kockázati tényezőket, amelyeket köteles írásban rögzíteni és naprakészen tartani. A belső kockázatértékelés során a szolgáltató bizonyos feltételek fennállása esetén alacsonyabb, illetve magasabb kockázati szintbe sorolhatja az átlagostól eltérő paraméterekkel vagy működési körülményekkel rendelkező ügyfeleit. A rendelet meghatározza azokat a legfontosabb kockázati tényezőket, amelyeket a szolgáltató az ügyfelei besorolása során figyelembe venni köteles, és a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeként megjelöli a magas kockázatú ügyleti körülményeket. A rendelet előírja továbbá, hogy a kockázati besorolást már az üzleti kapcsolat létesítésekor vagy az ügyleti megbízás elfogadásakor el kell végeznie, és azt a továbbiakban is figyelemmel kell kísérnie az üzleti kapcsolat lezárásáig, illetve az ügyleti megbízás teljesítéséig.
A rendelet rögzíti azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázat alacsonynak tekinthető, valamint iránymutatás jelleggel nem kimerítő listát ad a magas kockázatot jelentő tényezőkről.
A 4–5. §-hoz
A belső információs rendszer működtetésének célja, hogy a szolgáltató megfelelő manuális vagy elektronikus adatrögzítő és nyilvántartó mechanizmust dolgozzon ki a Pmt., illetve az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) alapján elvégzendő feladatainak kötelező adminisztrációjához. A rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tevékenység ellátásában részt vevő személyek számától függetlenül adatok teljes körű és pontos felvétele és visszakereshető nyilvántartása megvalósuljon a szolgáltatónál.
A belső ellenőrző rendszer a foglalkoztatottal rendelkező szolgáltató esetében a tevékenység ellátásában részt vevő személyek kijelölt vezető általi ellenőrzését szolgálja. A rendelet felsorolja a szolgáltatónál kijelölt vezető azon kötelezettségeit, amelyek elengedhetetlenek a Pmt. és a Pvkit. vonatkozó rendelkezéseinek eredményes végrehajtása érdekében.
A 6–7. §-hoz
A rendelet rögzíti, hogy alacsony kockázat következtében az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás szabályait kell alkalmazni. Továbbá megállapítja, hogy magas kockázatra vonatkozó tényező felmerülése esetén a szolgáltató köteles fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazni. Ez utóbbi eseteken kívül a szolgáltató – saját belső kockázatértékelését figyelembe véve, saját döntése alapján – bármely más esetben is fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmazhat.
A 8–14. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a technológiai fejlődés a szolgáltatók tevékenységében is megjelenik, a pénzmosás elleni intézményrendszer működésével nem kívánja korlátozni a szolgáltatók ilyen irányú tevékenységét, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ilyen módon elvégzett ügyfél-azonosítás szigorú biztonsági követelményeknek megfelelő legyen.
A 15. §-hoz
A rendelet tartalmazza azokat az esetköröket, amikor a szolgáltató mindenképpen megerősített eljárásban köteles figyelemmel kísérni az üzleti kapcsolatot. Ezen kívül saját döntése alapján – figyelembe véve belső kockázatértékelését – a szolgáltató bármely ügyfele vonatkozásában dönthet úgy, hogy ezt az eljárást követi.
A rendelet a megerősített eljárás bevezetése esetén megteendő intézkedések közül felsorolja azokat, amelyeket mindenképpen szükséges elvégezni ebben az esetben. A szolgáltató ezen kívül bármilyen más, jogszabály által nem tiltott módszert és információforrást igénybe vehet az üzleti kapcsolat fokozott figyelemmel kísérése során, amely segíti őt annak eldöntésében, hogy ügyfele tevékenysége, működése nem valósít-e meg bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt.
A 16. §-hoz
Azon szolgáltató esetében, ahol a kijelölt vezetőn kívül más személy is létesíthet a szolgáltató nevében üzleti kapcsolatot, vagy elfogadhat ügyleti megbízást, és az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése során magasabb kockázatra vonatkozó tényező merül fel, akkor arról mindenképpen értesíteni szükséges a kijelölt vezetőt. A kijelölt vezető ebben az esetben köteles megvizsgálni, hogy a magasabb kockázatra vonatkozó tényező valóban fennáll-e az ügyfél vonatkozásában. Ha úgy ítéli meg, hogy a szolgáltató nem tudta maradéktalanul végrehajtani a Pmt. 7–10. §-ában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, dönt az üzleti kapcsolat létesítésének vagy az ügyleti megbízás teljesítésének megtagadásáról. Ha az ügyfél-átvilágítási intézkedések maradéktalanul végrehajthatóak, de az ügyfél vonatkozásában a magasabb kockázatra vonatkozó tényező felmerülése megalapozott, akkor a kijelölt vezető arról dönt, hogy az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban kíséri figyelemmel a szolgáltató, esetleg bejelentés megtételét kezdeményezi a kijelölt személy közreműködésével.
A 17. §-hoz
Annak érdekében, hogy a szolgáltatónál a tevékenység ellátásában részt vevő foglalkoztatottak végre tudják hajtani a Pmt., illetve Pvkit. által előírt kötelezettségeket, feltétlenül ismerniük kell a vonatkozó rendelkezéseket. A belső szabályzat az a legfontosabb tájékoztató, amely a szolgáltatóra jellemző belső eljárási rend figyelembevételével tartalmazza a foglalkoztatottak kötelezettségeit, ezért ennek ismerete nélkülözhetetlen a tevékenység ellátásában részt vevők számára. Külön ki kell emelni a foglalkoztatottak képzése során azokat a tipológiai elemeket, amelyek bekövetkeztekor jelzéssel kell élni a kijelölt személy irányába bejelentés megtétele céljából. A Pvkit. végrehajtásából eredő feladatok végrehajtása érdekében szükséges a foglalkoztatottakkal megismertetni, hogy hogyan tudja ellenőrizni, hogy egy adott ügyfél nem tartozik-e vagyoni korlátozó intézkedések alanyai közé, Illetve mit kell haladéktalanul tenni a foglalkoztatottnak, ha ilyen ügyfél kerül a látóterébe. A rendelet meghatározza, hogy mely esetekben, illetve milyen rendszerességgel szükséges minimálisan a foglalkoztatottak képzését biztosítani.
A 18. §-hoz
A végrehajtási rendelettel érintett szolgáltatók tevékenysége során az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve nem jellemző, hogy olyan körülmény fordul elő, amely miatt az ügylet felfüggesztése válik szükségessé, tekintettel a szolgáltatás és a termékkör jellegére.
A könyvviteli szolgáltatók a gazdasági eseményeket utólag, az esemény bekövetkeztét követően rögzítik, így nehezen akadályozhatják meg a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását megvalósító gazdasági eseményt.
Az adótanácsadói, adószakértői tevékenység során szintén nehézségekbe ütközik az ügylet felfüggesztése, mivel ez a tevékenység egy tervezett vagy már egy bekövetkezett gazdasági eseményhez köthető.
Amennyiben azonban a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltató úgy ítéli meg, hogy egy általa bűncselekménynek értékelt (vagy annak tűnő) folyamat megszakításához a NAV PEI azonnali intézkedése szükséges, a rendeletben meghatározott módon jár el, és a bejelentéssel egyidejűleg az ügyletet felfüggeszti.
A 19. §-hoz
A szolgáltatóknak rendelkezniük kell olyan szűrőrendszerrel, amely alkalmas arra, hogy az ügyfeleiket a szankciós listák alapján szűrni tudják. A szankciós listák változását a pénzügyi információs egység a honlapján a korlátozó intézkedést elrendelő jogi aktust követően folyamatosan közzéteszi. A változásokat a szolgáltatóknak folyamatosan figyelemmel kell kísérnie, és a saját ügyfélállománya vonatkozásában a szűrést el kell végeznie. A szűrések eredményét nyilvántartásban vagy naplóban javasolt rögzíteni, amely tartalmazza a lekérdezés időpontját és annak megállapításait (pl. az ügyfelei között nincs a szankciós listában szereplő személy / valamely ügyfél a szankciós listában szerepel, ezzel kapcsolatban tett intézkedések).
A 20. §-hoz
A tervezet alapján az új rendelkezések a rendelet kihirdetését követő negyvenötödik napon lépnek hatályba.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás