20/2021. (X. 6.) HM rendelet

1.

Rovatok

2.

Sor-
szám

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése

I/A.

I/B.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

3.

1.

A központi idegrendszer gyulladásos betegségei (meningitisek, encepha-litisek, myelitisek, meningo-encephalitisek)

4.

1. maradványtünetek nélkül gyógyult

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

5.

2. mérsékelt maradványtünetekkel vagy kifejezett maradványtünetekkel gyógyult

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

6.

Az alkalmassági döntést a kórházi kivizsgálást, gyógykezelést, illetve rehabilitációt követő végállapotban kell meghozni, addig egészségügyi szabadságot, illetve ideiglenesen alkalmatlan megállapítást kell tenni.

7.

2.

Koponya- és agyvelősérülések következményei

8.

1. érző- és mozgatórendszer funkciózavarai

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

9.

2. funkcionális jellegű jelentéktelen klinikai tünetek

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

10.

3. klinikai tünetek, organikus károsodásra utaló jelek nélkül

E

E

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

11.

Az 1. alpont tartalmazza a koponya áthatoló és zárt traumáinak – a pszichikum zavaraiban, érzékelési, mozgási vagy koordinációs zavarokban megnyilvánuló – következményeit. Ez az alpont érvényes a traumás epilepszia eseteire is. Ugyancsak ezen alpont alapján kell elbírálni az elhúzódó poszttraumás astheniás állapotokat.
A 2. alponthoz tartoznak a vegetatív labilitás formájában jelentkező nem kifejezett funkcionális jellegű, klinikai tünetekkel járó esetek, amelyek közepes vagy enyhe koponyatraumák következtében jönnek létre. A légijármű-vezető koponyasérülés után az I–VI. rovat szerint csak a kórházi kivizsgálás után lehet alkalmas. Az érintett személynél kötelezően pszichofiziológiai, neuroradiológiai, barokamrai vizsgálatokat, valamint vestibulometriás és orthostaticus próbákat kell elvégezni.
Koponyatrauma elszenvedése után a légijármű-vezetőt gyógykezelésben kell részesíteni, azt követően pedig egészségügyi szabadságra kell küldeni. Az egészségügyi szabadság letelte után, ha szükséges ismételt vizsgálatot kell alkalmazni. A csont hiányával járó koponyatraumák minősítése sebészeti elvek alapján történik (egyébként minden rovat szerint E).

12.

3.

Gerincvelő-sérülések következményei

13.

1. állandó és súlyos funkciózavarok

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

14.

2. jelentéktelen funkcionális jellegű maradványtünetek

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

15.

Az 1. alponthoz tartoznak az érző- és mozgatószférák maradandó zavarai, amelyek a repüléshez szükséges munkaképesség elvesztését idézik elő.
A 2. alpont az érző-, esetleg mozgatószférák kisebb jelentőségű zavarait tartalmazza, amelyek mellett a repüléshez szükséges munkaképesség megmaradhat. A vizsgált személy a II–IX. rovat szerint különleges elbírálással alkalmas lehet, ha a kivizsgálás és kontroll során megállapítást nyer, hogy jelentéktelen poszttraumás maradványtünetek állnak fenn.
A gerincvelő és a gerincoszlop traumáinak kombinálódása esetén a szakorvosi döntést a 72. pont figyelembevételével kell meghozni.

16.

4.

Központi idegrendszer organikus megbetegedései

17.

1. progrediáló jellegű állandó súlyos funkciózavar

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

18.

2. jelentéktelen maradványtünetek funkciózavarok nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

19.

Itt az organikus mentális zavarokat (dementiák, delíriumok) a központi idegrendszer szisztémás és degeneratív folyamatait a demyelinisatios betegségeket, a cerebrovascularis megbetegedéseket, illetve a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseit ítéljük meg.
Az 1. alpont alapján kell megítélni az agy- és gerincvelő progrediáló organikus megbetegedéseit (daganatok, syringomyelia, a központi idegrendszert érintő szisztémás sorvadásokat, a Parkinson-kórt, dystoniákat és egyéb extrapyramidalis mozgási rendellenességeket, a sclerosis multiplexet és egyéb disszeminált demyelinisatiókat stb.), valamint a myopathát, myastheniát és myotoniát. A központi idegrendszer keringészavarait (intracranialis haematoma, trombosis, embolia), valamint az agyi artériák és a nyaki főerek kifejezett artheriosclerosisát és az arteria carotis szignifikáns szűkületét, illetve ennek műtét utáni állapotát (endarterectomia, stent).
A 2. alpont a központi idegrendszer jelentéktelen maradványtünetekkel gyógyult organikus megbetegedései esetén alkalmazható. Jelentéktelen maradványtünetek esetén, ha a hivatásuk gyakorlásához szükséges munkaképességük érintetlen, egyes esetekben az elsajátított típuson különleges elbírálás alapján alkalmas döntés hozható.

20.

5.

Epilepszia

21.

1. alkalmi epilepsziás roham

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

22.

2. ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható forma

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS⁴²

23.

3. gyakori rosszullét

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

24.

Ez a pont tartalmazza az epilepszia összes formáját, amelyeket gyógyintézetben megállapítottak, a klinikai formától függetlenül. Az epilepszia diagnosztikájában nagy jelentősége van az epilepsziás roham tanúk általi leírásának. Az epilepszia kórházi kivizsgálása során részletes parancsnoki és orvosi jellemzést kell bekérni, minden részletre kiterjedő rohamleírással.
Az epilepszia diagnózisát részletes neurológiai, neuroradiológiai, koponya MRI és MRA, szükség esetén SPECT és EEG vizsgálatok (terheléses és longitudinális) nélkül nem lehet kimondani. Az EEG-a jelentkező konvulzív mechanizmus igazolja a diagnózist, hiánya nem zárja ki az epilepsziát.
Egyéb alkalmi konvulzív rohamok esetén a kivizsgálás után KLGS elbírálás alkalmazható a II–IX. rovatokban.

25.

6.

EEG anomáliák (klinikai tünetek nélküli)

26.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

27.

Ez a pont tartalmazza a különböző diffúz vagy lokális meglassulásokat, hullámdiszritmiát, egyedi vagy csoportos meredek hullámokat, esetleges tüskekisüléseket. A kiképzett légijármű személyzet tagjainak 3 évenként, illetve klinikai indikáció alapján kötelező EEG vizsgálatok szükségesek. A VII. rovat szerint minősített személy EEG vizsgálata jelentkezéskor, illetve klinikai indikációk alapján szükséges. A VIII–IX. rovat szerint minősített személy EEG vizsgálata klinikai indikáció alapján szükséges.
Ha a kiképzett légijármű-személyzetnél az éves ROB vizsgálat során EEG elváltozás észlelhető, úgy az érintett személyt ideiglenesen le kell tiltani a repülésről, és komplex kórházi kivizsgálásra kell utalni. A kivizsgálás során a klinikai vizsgálatokon túl el kell végezni a különböző terheléses és longitudinális (24–72 órás) EEG vizsgálatokat, különös tekintettel az alvásdeprivációs vizsgálatokra.
Vizsgálni kell ilyen esetekben a személyek hipoxia tűrőképességét, meg kell győződni pszichés és fizikai teljesítőképességéről, rezerv kapacitásairól (TOLT, orthostaticus próba, kerékpár-ergometriai terhelés, komplex pszichológiai vizsgálatok).
Amennyiben a kivizsgálás kizárólag EEG anomáliát erősít meg, úgy a döntés egyéb organikus eltérés nélkül a II–VIII. rovat szerint a KLGS alapján történhet. EEG anomália esetében az éves ROB vizsgálatok során kontroll EEG vizsgálatokat kell végezni.

28.

7.

A perifériás idegrendszer megbetegedései és sérüléseinek következményei

29.

1. kifejezett, súlyos mozgás-, érzés- és trophicus zavarok, valamint súlyos fájdalom szindróma vagy gyakori recidíva

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

30.

2. krónikus, csak ritkán fellobbanó betegségek vagy akut megbetegedések és traumák utáni visszamaradó nem progrediáló tünetek, jelentéktelen mozgás-, érzés- és trophicus zavarok

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

31.

Az 1. alpont tartalmazza az idegtörzsek és idegfonatok megbetegedését és traumáinak következményét, amelyek az érző- és mozgatókör, illetve trophica kifejezett és maradandó zavarával járnak, valamint a perifériás idegek gyakran kiújuló vagy gyógyulási hajlamot nem mutató krónikus megbetegedéseit.
A 2. alponthoz tartoznak a perifériás idegek sérülései és megbetegedései utáni nem progrediáló maradványtünetek, amelyek csak enyhe zavarokat idéznek elő a mozgató- és érzőkörben.

32.

8.

Ideggyök és plexus betegségek
Gerinc- és porckorong degeneratív betegségek

33.

1. műtét és funkciózavar nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

34.

2. gerincműtét nélkül, funkciózavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

35.

3. gerincműtét után funkciózavar nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

E

A

A

36.

4. gerincműtét után funkciózavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

37.

A gerinc degeneratív betegségei esetén, ha azok idegrendszeri tüneteket vagy panaszokat okoznak, nem mellőzhető az intézeti kivizsgálás, nyaki, háti vagy lumbalis MRI, esetenként ENG és izotópvizsgálat szükséges.
Ide tartoznak a gerinc degeneratív, daganatos, poszttraumás megbetegedései, a discus protrusio és hernia műtéttel, vagy anélkül.

38.

9.

Eszméletvesztéssel vagy collapsussal járó neurocirculatios zavarok

39.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

40.

Ez a pont vonatkozik a collapsusok és öntudatlan állapotok formájában jelentkező akut vasomotor zavarokra, etiológiájuktól függetlenül.
Minden légijármű-vezetőt, a szakszemélyzet tagját öntudatvesztéses állapot után, függetlenül annak kialakulási körülményeiről, ideiglenesen a repülésről le kell tiltani, és kórházi kivizsgálásnak kell alávetni.
Orvosi és parancsnoki jellemzést kell bekérni, amelynek az alábbi kérdésekre tett válaszokat kell tartalmaznia: az eszméletvesztés fellépésének ideje, helye, körülményei, minden olyan tényező, amely számításba jöhet a kiváltásában, az eszméletvesztés fellépésének sajátosságai, ha repülés közben lépett fel, pontosítani kell a közérzetromlás pillanatában észlelt jelenségeket, a fellépett helyzet hatását a légijármű-vezetőre, az oxigénellátás körülményeit, a speciális védőfelszerelések állapotát, a kabin hermetizációt, a repülési feladat sajátosságait, amelyek hatást gyakorolhattak a pilóta egészségi állapotára, azaz alkalmazni kell az esemény kivizsgálásának szakmai eredményeit.
A döntéshez figyelembe kell venni az utolsó ROB vizsgálat óta lezajlott betegségeket, a szolgálati megterheléseket, a pihenési és táplálkozási rezsim adatait, káros szenvedélyeket, amelyek elősegíthették az eszméletvesztéses állapot kialakulását. Az eszméletvesztéses állapot leírása, időtartama, esetleges traumák vagy görcsök jellege, nyelvharapás jelei, a pupillák fényreakciója, az öntudat visszanyerési periódus leírása, végül az öntudatvesztés okának orvosi és szakmai összefoglalása. A kórházi kivizsgálás során ki kell zárni azokat a kóros állapotokat, amelyek eszméletvesztést idézhetnek elő (epilepszia, hypoglycaemiás állapot, neuroendocrin zavarok, az agyi vérkeringés zavarai stb.).
Az alkalmassági elbírálást csak a klinikai vizsgálatok eredményei, a terheléses próbák elviselésének adatai, az eszméletvesztéses állapot okainak, a személyiség sajátos pszichológiai jegyeinek az életkor és a repülőbeosztás gondos mérlegelése alapján lehet elvégezni.
Olyan betegségekben, amelyek eszméletvesztéses állapottal járnak, az esemény következtében kialakuló maradandó neuroticus reakciók, a terhelési próbák (TOLT, billenőasztal) rossz elviselése az egyéb vizsgálatok eredményeitől és az eszméletvesztés okaitól függetlenül elegendő okként szolgálnak a minden rovat szerinti alkalmatlanság megállapítására.
Kifáradás, astheniás állapot kedvezőtlen hatásaként fellépő eszméletvesztéses állapotok utáni végleges alkalmassági döntés kimondása előtt egészségügyi szabadságot kell adni. Ha az orthostaticus collapsust a szervezet kifejezett, de átmeneti gyengesége következtében (pihenési rezsim megsértése, másnaposság stb.), vagy orvosi beavatkozás miatti emotionális feszültség vagy fájdalom váltotta ki (oltás, arcüreg punctio, vérvétel stb.) a szakszolgálati tevékenység II–VI. rovat szerint vizsgált személy esetén engedélyezhető. Óvatosabb megítélést igényelnek azok az eszméletvesztéses állapotok, amelyek kellemetlen emotionális hatások következtében lépnek fel, orvosi beavatkozástól függetlenül, valamint az ismételten fellépő orthostaticus collapsusok. Hasonló esetben gyakran kifejlődik az ilyen epizódok tudati fixációja, és az önbizalom elvesztésével a repülés biztonságérzés csökkenésével társul, ami jelentősen rontja a repülési feladatok sikeres végrehajtását.
Az olyan öntudatvesztések megítélésénél, amelyeket a repülések olyan extrém tényezői idézték elő, amelyek az emberi tűrőképesség határait meghaladták, a kiváltó tényezőt vagy annak a szervezetre gyakorolt káros következményeit kell elsősorban figyelembe venni. Ilyen esetekben a repülőesemények kivizsgálására vonatkozó utasítások szerint kell eljárni.
Az öntudatvesztést elszenvedett szakszemélyt, aki szakszolgálati tevékenység végzésére alkalmas, szigorú orvosi megfigyeléssel kell követni.

41.

10.

Migrén

42.⁴³

1. migrén aura nélkül, ritka rohammal, gyakori tenziós fejfájás

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

43.⁴⁴

2. migrén aurával, aura nélküli gyakori roham, Cluster fejfájás

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

44.

A fejfájás részletes kivizsgálása szükséges a koponya MRI, MRA, EEG-vel, a társszakmák részéről (belgyógyász, szemész, pszichológus) konziliárus bevonása javasolt.

1.

Rovatok

2.

Sor- szám

Az állapot megnevezése

I/A.

I/B.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

3.

24.

Alacsony neuropszichológiai teljesítőképesség

4.

1. átmeneti csökkenés (ismert külső körülmények hatására)

-

-

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

5.

2. tartós vagy tendenciózus csökkenés

-

-

E

E

E

E

E

E

E

E

6.

3. kissé alacsonyabb

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

7.

4. jelentősen alacsonyabb

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

8.

A vizsgált tulajdonságok és képességek alapvető köre a figyelem megosztási képessége, átkapcsolása, koncentrációja, szenzomotoros koordináció, információfeldolgozó képesség, monotóniatűrés, az előbbiek változása idődeficitben, rövidtávú vizuális memória, kéztremor, állásbiztonság. Az elvégzendő vizsgálatok köre és a követelményszint az egyes kategóriák számára különböző és bővülhet.
A kapott eredményeket komplexitásukban kell értelmezni. Az aktív repülő-hajózó személyzet eredményeit értékelve figyelembe kell venni az előző évek vizsgálati eredményeit. Tendenciózus romlás esetén lehetőséget kell adni az érintett személyeknek a regenerálódására (földi szolgálat, egészségügyi szabadság, szükség esetén aktív terápia). Ha a kontrollvizsgálat eredménye sem megfelelő, a 2. alpont alapján kell a döntést meghozni. Figyelembe kell venni a parancsnok és az alapellátást végző orvos jellemzését, melyek részletesen ki kell térjenek a vizsgált személy szakszolgálati tevékenységének minőségére és az abban észlelt változásokra.
A 3. alpont alkalmazása esetén a repülésbiztonság érdekében különféle korlátozásokat kell alkalmazni, úgymint ekipázs rendszerű gépre alkalmas.

9.

25.

Nem megfelelő pszichés adottságok

10.

1. enyhébb eltérések

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

11.

2. kifejezett eltérések

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

12.

A nem megfelelő pszichés adottságok a jelölt azon pszichés tulajdonságai, amelyek nem ítélhetők meg a jelen táblázat „Mentális és viselkedészavarok” fejezetében foglaltak alapján (a mindennapi értelemben nem tekinthetők kórosnak, de a repülő-szakszolgálati tevékenység szempontjából hátrányosnak és nemkívánatosnak minősülnek). Ide tartoznak a kívánatosnál gyengébb intelligencia, illetve részképesség-probléma, rossz verbális kifejezőképesség, labilitás az érzelemvilágban és az életvitelben, alacsony stressztűrő képesség, akcentuált személyiségjegyek, melyek prognosztikus rosszabbodása veszélyt jelenthet a munkavégzésre. Elbírálandóak a motivációs háttér anomáliái is (úgymint túlkompenzációs igény), melyek az addigi életvezetés minor anomáliái mellett is kedvezőtlen prognózist jelentenek a stabil, megbízható munkavégzés szempontjából.
Amennyiben a vizsgált személy az aktív repülő-hajózó állományhoz tartozik, és az addig megfelelő adottságok valamilyen okból megromlanak, abban az esetben kell minősíteni a vizsgált személyt, ha a negatív változás tartósabb pihentetés, regenerálódás vagy aktív terápia után is fennáll.
Bár nem olyan mértékű, hogy arra pszichiátriai diagnózis adható lenne, de a repülésbiztonságot, illetve a személy feladatteljesítési képességét vagy interperszonális hatékonyságát negatívan befolyásolja.
Az 1. alpont alkalmazása esetén különféle korlátozásokat kell adni a repülésbiztonság érdekében (például csak ekipázs rendszerű gépre alkalmas).

1.

Rovatok

2.

Sor-
szám

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése

I/A.

I/B.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

3.

26.

Kórházi ápolást nem igénylő, a munkaképesség ideiglenes elvesztésével járó lezajlott heveny vagy fellángolt krónikus betegség, intoxikáció, műtéti beavatkozás sérülés és trauma maradványtünetei

4.

1. jelöltnél

KLGS

KLGS

5.

2. kiképzés alatt álló jelölt és a szakszemélyzet tagja

I

I

I

I

I

I

I

I

6.

A kiképzés alatt álló jelölt számára az alakulatnál pihenés vagy a repülés alóli mentesítés.
Ezt a pontot kell alkalmazni a betegség, trauma, műtét következtében a munkaképesség időleges elvesztésekor, amikor a kórházi gyógykezelés után tartós pihenésre vagy szanatóriumi kezelésre van szükség. Az egészségügyi szabadság időtartamát az átvészelt betegség súlyossága és felgyógyuláshoz szükséges előírások szabják meg. Ismételten egészségügyi szabadságot kell adni, ha azt az egészség helyreállítása és a repülőmunkához való visszatérés megköveteli.

7.

27.

Krónikus lefolyású, ritkábban előforduló betegségek

8.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

9.

A krónikus lefolyású, ritkábban előforduló betegségek tartalmazzák az olyan krónikus fertőző betegségeket, amelyek nehezen gyógykezelhetők és recidívára hajlamosak, valamint a krónikus endogén intoxikációnak a tápláltsági állapot intenzív romlásában, a vérképző szervek funkciózavaraiban vagy a hepatolienaris rendszer károsodásában megmutatkozó formáit. Jelentéktelen lép megnagyobbodás egyéb patológiás jel hiányában nem ok a vizsgált repülésről történő letiltására. A döntést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a funkciózavar tartós volta határozza meg. A betegség első tüneteinek megjelenésétől számított három hónapon belül gyógyult panasz- és tünetmentes állapot ismételt döntést nem igényel. A repülőalkalmasság eldöntése kórházi gyógykezelés után végezhető el.

10.

28.

Anyagcsere-betegségek

11.

1. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

12.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

13.

A zsír- és anyagcserezavarok – amennyiben életmód-változtatással és diétával nem rendezhetőek – gyógyszeres beállítása is szóba jön, figyelembe véve egyéb tényezőket, kardiovaszkuláris rizikófaktoraikat, szív- és érrendszeri kockázatukat (Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása alapján). A nagy kockázatú csoportba tartozó repülőszemélyzet tagját lehetőleg célértékeken kell kezelni. Kiképzett repülőállományú személy a vérzsír paraméterek csökkentésére szolgáló gyógyszerek szedése mellett – a szakutasításban leírt szabályok betartásával – repülhet.
Amennyiben a testtömeg index 40 kg/m² felett van, súlyos elhízásról beszélünk. Ha a testtömeg index 35–40 kg/m² között van, a haskörfogat férfiaknál 102 cm felett, nőknél 88 cm felett van, és metabolikus szindróma is igazolható (IDF módosított kritériumai), 6 hónapig fokozott orvosi ellenőrzés mellett alkalmas lehet.
A csak diétával egyensúlyban tartott diabetes mellitus, jó általános állapot, secunder eltérések nélkül II. és III. rovat kivételével alkalmas lehet. A II. és III. rovat szerint a kevesebbet repülő, készültséget nem adó elöljárói állomány (megfigyelő státusz) esetében különleges elbírálással, figyelembe véve az általános anyagcsere állapotot és szív-érrendszeri rizikóstátuszt, az alkalmasság kimondható. A II. és III. rovat szerint minősített személy kivételével nem hypoglikemizáló (metformin típusú) orális antidiabetikum segítségével egyensúlyban tartott diabetes mellitus repülésre alkalmas minősítést kaphat ekipázs rendszerű gépen. Mindkét eltérés az anyagcsere-betegség 2. pontja alapján minősíthető az anyagcsere állapot és szív-érrendszeri rizikó figyelembevételével. Ekkor figyelembe kell venni a hipoxia, külső stresszor tényezők (hőmérséklet) hatását is, mely a mellékhatásokat potencírozhatja (magassági korlát, oxigénfegyelem). Az I/A. rovat szerinti jelölt minimális vércukor-emelkedés esetén sem lehet alkalmas, ha a megismételt vizsgálat is pozitív. Ilyenkor orális glukóztolerancia teszt elvégzése indokolt, de IFG, IGT és cukorbetegség igazolása esetén is alkalmatlan a minősítés.
1-es típusú cukorbetegség esetén inzulin használata szükséges, a minősítés az 1-es pont szerint történik (minden rovat szerint alkalmatlan). Ez alól kivétel a repülő-műszaki földi szakszemélyzet az anyagcsere állapot és a munkakör okozta megterhelések gondos mérlegelésével és fokozott megfigyeléssel. Bilirubin anyagcsere zavara (Gilbert-kór) enyhe eltérésnek tekinthető, alkalmas minősítés adható (étkezés utáni Se bi kontroll megfontolandó).⁴⁶

14.

29.

Köszvény

15.

1. nemrégen fennálló, remisszió állapotban levő köszvény, ritka rohamok esetén

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

16.

2. „viscerális” köszvény, gyakori rohamok esetén

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS⁴⁷

17.

A vizsgálat során véletlenül kimutatott hyperuricaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Arthritis urica, köszvényes nephropathia és a köszvény egyéb manifesztációja repülőkiképzésre és repülésre való alkalmatlanságot jelent.

18.

30.

Az endokrin rendszer betegségei

19.

1. A pajzsmirigy betegségei, műtét utáni normofunkciós állapot

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

20.

2. struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

21.

3. hypothiryreosis

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

22.

4. egyéb endokrin betegség

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

23.

Az endokrin rendszer betegségeinek differenciáldiagnosztikai vizsgálatait kórházban kell elvégezni, különös tekintettel az esetleges társbetegségek feltárására. Hyperthyreosis esetén végleges döntés csak a kezelés befejezése után hozható. A kezelés eredményességéről és tartósságáról akár hónapokig tartó megfigyeléssel kell meggyőződni. A kezelés után, ha az euthyreoid állapot fenntartható, a szív- és érrendszer funkcionális állapota jó, a hypoxia tűrőképesség nem csökken, a döntést a 2. alpont szerint kell meghozni. A jelöltek hyperthyreosis esetén alkalmatlanok.
Hypothyreosis (krónikus gyulladás, műtét utáni állapot, stb.) miatt substitucióra szoruló személyek alkalmas minősítést kaphatnak, ha az euthyreoid állapot tartósan, nagyobb ingadozások nélkül fenntartható, szív- és érrendszeri funkcionális állapota jó, hypoxia tűrőképessége nem csökkent és pszichológiai vizsgálata sem mutat változást az előző évekhez képest. Mindemellett edukálni szükséges a vizsgált személyeket az esetleges gyógyszerelhagyás, gyógyszerhatás elmaradásának következményeiről, mely akár egy vírusos hasmenés, hányás, lázas betegség kapcsán is előfordulhat, és a repülésben vészhelyzet kialakulásához vezethet. Rendszeres, szoros, labor kontroll, ellenőrzés, endokrinológiai kontrollvizsgálatok elvégzése mindenképpen szükséges a gyógyszer szedése mellett is. A jelöltek és a II., III. rovat szerint minősítettek ezen esetekben is alkalmatlanok.
A belső elválasztású mirigyek egyéb megbetegedései viszonylag ritkák. A megítélésnél szempont az alapbetegség prognózisa, műtét esetén a kiújulásra való hajlam, a szubsztitúciós kezeléssel elérhető stabil állapot. A megítéléshez endokrinológiai vélemény szükséges.

24.

31.

Vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei

25.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

26.

A vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei a haemolytikus anaemiákat, az agranulocytosisokat, onkohematológiai betegségeket vagy leukaemiákat, haemorrhagiás diasthesiseket, súlyos véralvadási zavarokat és a vérképzőrendszer egyéb súlyos megbetegedéseit tartalmazza. Az ezekben a megbetegedésekben szenvedő személyt kórházi gyógykezelésben kell részesíteni, azonban a gyógykezelés eredményétől függetlenül repülésre alkalmatlan. KLGS döntés teljes klinikai remisszióban szakorvosi vélemény birtokában alkalmazható. A megítélésben döntő tényező a betegség akut vagy krónikus volta, illetve a kiváltó ok átmeneti vagy tartós fennállása (például agranulocytosisok, haemalitikus anaemiák).

27.

32.

Hiányvérszegénység, haemoglobinopathiák

28.

1. enyhe formák

E

KLGS⁴⁸

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

29.

2. súlyos formák

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

30.

Enyhe formánál az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően történik, figyelembe véve a hypoxia tűrőképességet. Hiányvérszegénység esetén a kiváltó ok tisztázása döntő tényező.
A súlyos formák minősítése az oki kezelés lehetőségétől és a restitúció fokától függ.
Haemoglobinopathia esetén haematológiai szakvélemény szükséges.

31.

33.

Tüdőtuberkulózis

32.

Tüdőtuberkulózis aktív formái (megítélés gyógyulást követően lehetséges, addig ideiglenesen alkalmatlan „I” a III–IX. rovat szerint)

E

E

E

E/ I

E/ I

E/ I

E/ I

E / I

E/ I

E/ I

33.

Tartósan compensalt tüdő- és mellhártya tuberkulózis funkcionális zavarok nélkül

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

34.

Tüdőtuberkulózis: az inaktív tüdőtuberkulózis körülhatárolt kisgócú, a tüdőcsúcsban és a subclavicularis térben elhelyezkedő, valamint a klinikai gyógyulás után fennmaradó elmeszesedett fibroticus pleura elváltozásai.
A repülőalkalmasság elbírálásánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
– a tuberkulotikus folyamat körülhatárolt jellege féloldali lokalizációja,
– a tüdő-, szív-, légzésfunkció-zavar hiánya,
– a tápláltsági zavarok hiánya,
– három évnél nem kevesebb időtartamú negatív köpetlelet,
– három évnél nem kevesebb időtartamú aktivitást kizáró radiológiai lelet,
– hypoxia tűrőképesség (5500 m barokamrai vizsgálat).
Azokban az esetekben, mikor a röntgennel kimutatott gócos tüdőelváltozást nem kísérik a tuberkulotikus folyamat aktivitását mutató egyéb jelek, vagy a bevezetett specifikus terápia hatására a folyamat visszafejlődik, fibrotizálódik, a repülőalkalmasság negatív leletek alapján a kezelés után egy évvel engedélyezhető. Egyes elmeszesedett gócok nem szolgálnak alapul a pont alkalmazására, és nem kontraindikálják a jelölt beiskolázását.

35.

34.

Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései

36.

1. a szervek kifejezett működési zavaraival

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

37.

2. működési zavarok nélkül vagy jelentéktelen működési zavarral

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

A

38.

Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései: a tüdő krónikus betegségei, nem specifikus eredetű lezajlott heveny megbetegedéseinek maradványtünetei, ugyancsak a légutak, a pleura nem tuberkulotikus eredetű megbetegedései és azok maradványtünetei. A megítéléshez szükség lehet pulmonológiai szakvéleményre, légzésfunkció vizsgálatára, TOLT-próbára, speciális barokamrai vizsgálatra. Figyelembe kell venni a fellángolás, kiújulás, hirtelen légzésfunkció romlás valószínűségét és következményeit, illetve a gyógyszeres kezelés igényét, továbbá a túlnyomásos oxigénlégzés szükségét.
Az 1. alponthoz tartoznak a légutak kifejezett funkciózavaraival járó krónikus megbetegedései (kifejezett tüdő emphysema, diffus tüdőfibrosis, bronchiectasia, a tüdők gennyes megbetegedései, az asthma bronchiale súlyos formája), a tüdő, a légutak, a pleura sérüléseinek és traumáinak a következményei, a légutakon végrehajtott sebészeti beavatkozások következményei (pneumothorax), a pleura kiterjedt összenövései, a gennyes tüdőfolyamatok nem záruló sipolyai, fél tüdőlebeny-eltávolítás, idegentestek (fémszilánkok, lövedékek) a tüdőszövetben a hylusokban, a nagyerek közelében.
A 2. alponthoz tartoznak a tüdő, a légutak, a pleura krónikus betegségei, elviselt akut betegségei után visszamaradó jelenségek, valamint a légutak sérüléseinek a következményei, ha azok nem váltottak ki jelentős funkciókárosodást (a krónikus bronchitisek enyhe formái, a tüdőemphysema kezdeti formája, nem kiterjedt tüdőfibrosis, lezajlott pleuritis utáni elváltozások, tünetmentes sarcoidosis).
Az a személy, akinél a lezajlott pleuritis után csak jelentéktelen maradványtünet (összenövés, letapadás) észlelhető – ha légzésfunkció nem károsodott – korlátozás nélkül alkalmas.
Akinél a pleuro-pericardialis összenövések észlelhetők, szuperszonikus repülőgépekre történő alkalmassági elbírálást csak kórházi kivizsgálás után lehet végrehajtani.
Asthma bronchiale esetén figyelembe kell venni a terápia jellegét, a fellángolás gyakoriságát, a kiváltó okot, a légzésfunkciót, szükséges gyógyszerelést.
A spontán pneumothoraxot elszenvedett légijármű-vezető az 1. alpont alapján általában alkalmatlan. Egyes esetekben, ha a légmell gyakorlatilag egészséges személyeknél lép fel – egy alkalommal szövődmény nem kíséri, konzervatív kezelésre gyógyul – a gyógykezelés befejezése után egészségügyi szabadságot kell adni.
Ha az egészségügyi szabadság letelte után elvégzett kórházi kivizsgálás (ismételt summatios mellkasfelvétel) nem mutat ki kóros eltérést, jó az 5500 m-es hypoxia tűrőképesség, a 2. alpont alapján a szakszolgálati tevékenység ekipázs rendszerű légijárműveken engedélyezhető.
Exogén inger által kiváltott (dohányzás) enyhe bronchitis, amennyiben nem kíséri a légzésfunkció károsodása, nem jelenti ezen pont alkalmazásának szükségességét, és nem kell korlátozni sem a szakszolgálati tevékenység ellátását, sem a jelölt beiskolázását.

39.

35.

Atherosclerosis

40.⁴⁹

1. jelentős

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

41.

2. minimális

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

42.

Nem szignifikáns – coronarografiával, esetleg coronaria CT-vel vagy MR-rel igazolt – koszorúér betegség esetén a légiközlekedési szakszemélyzet tagjánál jó funkcionális kapacitás (8 MET felett), nem csökkent coronaria rezerv kapacitás, terheléses szívizom-szcintigraphia során nem, vagy minimális, kis kiterjedésű veszélyeztetett szívizomterület esetén, a szakmai ajánlások által javasolt prevenciós gyógyszeres kezelések mellett, figyelembe véve az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője által jóváhagyott szakutasítást is, alkalmas minősítés adható. A jelölt és a II. és III. rovat szerint minősített személy alkalmatlan, kardiológus szakvélemény szükséges.
Évente részletes kardiológiai kontrollvizsgálatok elvégzése szükséges (szívultrahang, terheléses EKG, sz.e.-n képalkotóval érzékenyített terheléses vizsgálat, coronarografia, coronaria CT).
Szignifikáns koszorúér betegséget követően elvégzett PTCA, stent implantáció, coronaria bypass jelölteknél II. és III. rovat szerint minősített személynél kizáró tényezők.
Egyéb atherosclerosisra utaló eltérések (carotis, aorta, vese erek, perifériás erek érintettsége stb.) esetén a mindenkori szakmai ajánlások által javasolt prevenciós gyógyszeres kezelések mellett, figyelembe véve az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője által jóváhagyott szakutasítást is, alkalmas minősítés adható. Ebben az esetben szív- és érrendszeri kivizsgálása a panaszmentes légijármű-vezető, légijármű-szakszemélyzet tagja és ejtőernyős esetén szükséges kardiológus, neurológus bevonásával történik, és ezt követően döntenek a további alkalmasságról. A carotis vizsgálat 45 év felett, vagy a rizikóprofil függvényében szűrő jelleggel történik. A tünet- és panaszmentesen észlelt carotis plakk jelenléte a II. és III. rovat szerint a kevesebbet repülő, készültséget nem adó elöljárói állomány esetében különleges elbírálást igényelnek a szakmai protokollok (szakmai kollégiumi ajánlás, az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője által jóváhagyott szakutasítás), társuló betegségek, eltérések, rizikóstratifikáció (esetlegesen előforduló halmozott rizikó stb.) figyelembevételével. Ezen esetekben a különleges elbírálás elve alkalmazandó. Ezen eltérések, betegségek miatt elvégzett műtéti beavatkozások (endarterectomia, PTA) kizáró tényezők az alapbetegségre való tekintettel.
Az atherosclerosis az érrendszert érintő, generalizált, progresszív megbetegedés, mely a vezető morbiditási és mortalitási okként szereplő vaszkuláris kórképek alapja, leggyakoribb oka, ezért a betegségben szenvedőt – akár panaszmentesen is – prevenciós gyógyszeres kezelésben kell részesíteni. Rendszeres éves ellenőrzés és az elérhető maximális rizikócsökkentés szükséges.⁵⁰

43.

36.

Hypertonia

44.

1. secunder hypertonia

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

KLGS

KLGS

45.

2. terápiarezisztens, súlyos (3. stádium) hypertonia

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

46.

3. enyhe, közepes (1-2. stádium) hypertonia

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

47.

Az 1. alpont szerint secunder hypertonia alkalmatlanságot jelent. Amennyiben a kiváltó okot sikerült rendezni, és még nem alakult ki szervkárosodás, valamint a vérnyomás normalizálódik, a repülés az alapbetegségtől függően engedélyezhető.
Gyógyszer nélkül rendezhető forma (diéta, fogyás, testmozgás, életmódváltás, stb.) – ha célszervkárosodás még nem észlelhető – repülésre alkalmasnak minősíthető.
A gyógyszeres kezelést igénylő esetekben az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője által jóváhagyott szakutasítás az irányadó. Enyhe, gyógyszeres kezelést igénylő hypertonia esetén a II. és III. rovat szerint a kevesebbet repülő, készültséget nem adó elöljárói állomány esetében különleges elbírálást igényelnek a szakmai protokollok (szakmai kollégiumi ajánlás, az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője által jóváhagyott szakutasítás), társuló betegségek, eltérések, rizikóstratifikáció (esetlegesen előforduló halmozott rizikó, célszervkárosodás) figyelembevételével, ez esetben „G” túlterhelés korlátozás adható. Ezen esetekben kétüléses, többpilótás rendszerű gépen, oktató pilótával alkalmas minősítés adható. Egyébként a II. és III. rovat szerint minősített személy hypertonia gyógyszeres kezelése mellett alkalmatlan, míg a IV–VII. rovat szerint minősített személynél a különleges elbírálás elvét kell alkalmazni. A több hatóanyaggal sem egyensúlyban tartható hypertonia esetén célszervkárosodás nélkül is a IV., V. és VII. rovat szerint minősített személynél alkalmatlan minősítés indokolt a hypertonia stádiumától függetlenül. A VIII. és IX. rovat szerint minősített személy KLGS alkalmas a szívultrahang paraméterek, ABPM, szemészeti szakvizsgálat, fundus, terhelésre adott válasz függvényében.
A magasvérnyomás beteg ellenőrzésében, gondozásában a szakmai kollégiumi ajánlásokat kell alkalmazni (rizikófaktorok, társbetegségek, célszervkárosodásra utaló eltérések ellenőrzése, keresése, holisztikus szemlélet) gyakoribb kontrollvizsgálatok mellett.
A kivizsgálás során az ABPM (szükség szerint ismételve) klinikai irányelvek szerinti értékelése nem mellőzhető.

48.

37.

Hypotonia

49.

1. tünetmentes

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

50.

2. tünetekkel járó

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

51.

Ha a tensio mértéke egyenlő vagy alacsonyabb 100/60 Hgmm-nél, de tüneteket nem okoz, és a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, alkalmasnak, ha a tensio mértéke egyenlő vagy alacsonyabb a 90/50 Hgmm-nél, alkalmatlannak kell nyilvánítani. Ki kell zárni az Addison-kórt, a hypothyrosist és a malignus ritmuszavarokat.
Ha a vizsgáltnál az alacsony tensio mellett egyéb vasomotoros tünet is jelentkezik (izzadás, tachycardia) és/vagy az orthostatikus próbát rosszul tűri, alkalmatlan. A döntés előtt intercurrens vasolabilitást okozó betegséget ki kell zárni.
Ugyanilyen elbírálást kell alkalmazni a túlzott vagotónia jelenléténél.

52.

38.

Mitralis stenosis

53.

1. enyhe eset

E

E

E

E

E

E

KLGS

E

KLGS

KLGS

54.

2. közepesen súlyos és súlyos eset

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

55.

Ha a billentyű hajlékony, a szűkület minimális, az EKG-n nincsenek pitvari terhelésre utaló jelek, echocardiographiával a bal pitvar mérete normális, nincsenek tünetek és nincs arrythmia, az alkalmasság megállapítható. Nyitott vagy zárt comissurotomia után mindegyik rovat szerint alkalmatlan.
Az enyhe esetekben évente 24 órás Holter-EKG monitorozás, terheléses EKG, Doppler-echocardiographia szükséges.

56.

39.

Mitralis regurgitatio

57.

1. enyhe eset

E

KLGS⁵¹

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

58.

2. közepesen súlyos és súlyos eset

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

59.

A különleges elbírálás elvét kell alkalmazni, ha a billentyű vékony, nem párosul mitralis stenosissal vagy kötőszöveti betegséggel, normális a bal pitvar mérete, nincs a háttérben coronaria betegség és kizáró mértékű arrythmia, ehhez évenkénti Holter-EKG monitorozás és Doppler-ultrahang szükséges.

60.

40.

Mitralis prolapsus (MVP)

61.

1. enyhe esetben

E

KLGS⁵²

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

62.

2. közepesen súlyos és súlyos esetben

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

63.

A különleges elbírálás elvét kell alkalmazni enyhe esetben, ha nincsenek panaszok, a billentyű csúcsa a záródáskor a bal kamra felé néz, a billentyű vékony, a családban nem volt hirtelen halál, a bal kamra és bal pitvar méretei normálisak, nincs tendencia szignifikáns arrythmiára és a terhelési kapacitás jó. Az MVP-nél, amely non-sustained supraventricularis tachycardiával együtt fordul elő, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent.
Rendszeres Holter-EKG monitorozás szükséges a ritmuszavarok felderítésére és Doppler-echocardiographia, a prolapsus és regurgitatio mértékének megállapítására.

64.

41.

Bicuspidalis aorta billentyű vagy aorta stenosis

65.⁵³

1. bicuspidalis aorta billentyű

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

66.

2. enyhe stenosis esetben

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

67.

3. szignifikáns stenosis

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

68.

4. műtéti korrekció után

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

69.

Bicuspidális billentyű jelenléte alkalmatlan minősítést jelent. A regurgitáció, illetve a stenosis mértékétől függően KLGS alkalmas minősítést kap a IV., V., VI., VII., VIII. és IX. rovat szerint minősített személy. Enyhe aorta stenosis esetén, ha az aorta felett mért átlaggradiens mértéke nem haladja meg a 20 Hgmm-t, koncentrikus bal kamra hypertrophia jelei nem észlelhetőek, az aorta ascendens nem tág, jó funkcionális kapacitás esetén alkalmas minősítést kell adni, repülőgépvezető esetén többpilótás korlátozással. Az I/A. rovat szerinti jelöltnél szívultrahang-vizsgálat indokolt.
A jelöltnél elvégzett szívultrahang-vizsgálat kizárja a bicuspidális aorta billentyű lehetőségét a II. és III. rovat szerint minősített személy esetében.⁵⁴

70.

42.

Aorta regurgitatio vagy insuffitientia

71.

1. enyhe esetben

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

72.

2. közepes vagy súlyos fokú

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

73.

A személy alkalmas, amennyiben tünetmentes, az üregátmérők normális tartományban, a nyomásfelezési idő (AR-PHT) 400–500 ms feletti. A regurgitáló jet hosszát, szélességét is figyelembe kell venni. Évente kardiológiai kontrollvizsgálatok elvégzése indokolt esetleges Holter-EKG monitor felhelyezése mellett.

74.

43.

Egyéb billentyű betegségek

75.

1. fiziológiás tricuspidalis, pulmonalis és mitralis regurgitáció

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

76.

2. pulmonalis tricuspidalis stenosis

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

77.

Tünetmentes esetben, ha a billentyű vékony, a regurgitáció kisfokú és egyéb betegség nincs a háttérben, a személy alkalmas.
Alkalmas a fenti rovatokban a személy, ha a stenosis kisfokú, a jobb szívfél méretei normálisak, tünetek nincsenek.
Évenkénti Holter-EKG monitorozás és Doppler-szívultrahang szükséges.

78.

44.

Supraventricularis (keskeny QRS-ű) tachycardia

79.

1. tünetmentes

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

80.

2. tünetekkel járó

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

81.

Panaszmentesen észlelt supraventricularis tachycardia esetén Holter-EKG monitorozás elvégzése több alkalommal szükséges a kivizsgálás folyamán. Intercurrens betegségek (gyulladásos megbetegedések, myocarditis, pajzsmirigy betegség, anaemia) irányába kivizsgálás szükséges, majd az alapbetegség tükrében dönthető el az alkalmasság. Szóba jöhet iszkémiás szívbetegség irányába történő kivizsgálás is (terheléses EKG, szívultrahang, képalkotóval érzékenyített terheléses vizsgálat, sz.e.-n coronarografia, esetlegesen coronaria Computer Tomographia), bár e tünetek esetén nem jellemző előfordulása. Dokumentált (Holter-EKG monitorozás, EKG) PSVT előfordulás esetén – az előbb említett okok kizárását követően – elektrofiziológiai vizsgálat elvégzése ajánlott. Az észlelt AVNRT, AVRT esetén ablátió elvégzése indokolt, melyet követően 2–3 hónap után a vizsgált személy alkalmas minősítést kaphat.
Pre-excitációs szindróma esetén jelölt, és a II. és III. rovat szerint minősített személy alkalmatlan. Tünetek esetén ablatió elvégzése szükséges, ezt követően 6 hónappal alkalmas lehet.
Tünetekkel járó tachycardia esetén (szapora szívdobogásérzés, eszméletvesztés, szédülés, elgyengülés, haemodinamikai zavart okoz) teljes kardiológiai kivizsgálás indokolt, majd ennek birtokában lehet a további alkalmasságról dönteni.
Tünetekkel járónak kell tekinteni, ha a palpitáción kívül egyéb tünet is jelen van, ha recurráló, ha sustained, ha egyéb szívbetegség áll a háttérben.

82.

45.

Pitvarfibrilláció vagy flattern

83.

1. ritka, izolált

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

84.

2. paroxysmalis, krónikus

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS⁵⁵

85.

Ha nincs a hátterében strukturális szívbetegség, szekunder ok, nem okoz haemodinamikai zavart, lone-típusú, Holiday heart valószínűsíthető, létrejöttét elektrolit eltérés potencírozza, ritka (egy-két alkalommal jelentkező), rövid ideig tartó paroxizmusok esetén alkalmas minősítést kaphat rendszeres, szoros kontrollok mellett, az érvényben lévő szakmai kollégiumi ajánlások figyelembevételével. A II–V. rovat szerint minősített személy részletes kivizsgálást követően (átmenetileg) ekipázs rendszerben, kiképzett pilótával repülhet, visszaállítás teljes panasz- és tünetmentesség esetén lehetséges (centrifuga vagy real holter mérlegelendő). A jelölt alkalmatlan. Gyógyszeres kezelésre szoruló pitvarfibrillació alkalmatlan minősítést indokol. Ez alól kivétel a repülőműszaki földi szakszemélyzet tagja a részletes kardiológiai kivizsgálás után nonvalvuláris pitvarfibrilláció esetén jó funkcionális kapacitás és frekvenciakontroll mellett a funkcionális állapot és a munkakör okozta megterhelések gondos mérlegelésével és fokozott megfigyeléssel.⁵⁶

86.

46.

Kamrai és széles QRS-ű tachycardia

87.

1. tünetmentes, egyszeri

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

88.

2. visszatérő, tünetekkel járó

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

89.

A vizsgált személy rovatában alkalmas, ha csak egyszeri, tünetmentes, monomorph, non-sustained széles QRS-ű tachycardia észlelhető, melynek hátterében szívbetegséget kimutatni a részletes kardiológiai kivizsgálással nem lehet. Felmerül ezen esetekben coronarographia, elektrofiziológiai vizsgálatok elvégzése is. A háttérben intercurrens betegségek kizárása (gyulladásos megbetegedések, myocarditis, pajzsmirigy betegség, anaemia), majd kontrollvizsgálatok elvégzése is indokolt. Polymorph széles QRS-ű tachycardiák esetén a minősítés alkalmatlan. További kivizsgálásuk szükséges (ISZB, Torsade de Pointes). WPW-szindróma esetén RF abláció után 6 hónappal a vizsgált személy alkalmas.

90.

47.

Atrioventricularis vezetési zavar

91.

1. I. fokú AV block II. fokú AV block Mobitz I.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

92.

2. II. fokú Mobitz II block, III. fokú AV block

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

93.

Az I. fokú AV blokk esetén a kivizsgálásnak tartalmaznia kell a ritmusanalízist terhelés alatt, illetve egyéb funkcionális diagnosztikai terhelés során.
Ha a blokk javul vagy megszűnik a frekvencia emelkedésekor, további vizsgálatok nem szükségesek. Ha a terhelésre adott adequát frekvenciaválasz ellenére a blokk nem változik, további kardiológiai kivizsgálás szükséges (Holter-EKG monitor, szívultrahang), mely negativitása esetén további vizsgálat nem szükséges. Rendszeres kontrollvizsgálatok elvégzése, az eltérés követése szükséges. Hasonló elbírálás alá esik a II. fokú Mobitz I-s blokk is.
A vizsgált személy nem alkalmas a repülésre, ha pacemaker indikáció áll fenn.

94.

48.

Intraventricularis vezetési zavar

95.

1. bal Tawara-szár blokk (LBBB)

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

96.

2. jobb Tawara-szár blokk (RBBB)

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

97.

Az engedély megadható abban az esetben, ha az LBBB, az RBBB vagy a bal anterior (LAH), vagy bal posterior (LPH) hemiblock hátterében nem áll szívbetegség, coronaria betegség, és nem társul egyéb vezetési zavarokkal.
Kivizsgálás szükséges, ha az utolsó EKG óta jelent meg LBBB, RBBB, LPH, LAH az EKG regisztrátumon (szívultrahang, képalkotóval érzékenyített terheléses vizsgálat). Ha eltérés nem igazolható, további vizsgálat nem szükséges. Ha a LAH lassan, évek alatt progrediálva alakul ki, a kivizsgálás nem szükséges. Kóros eredmény esetén coronarographia, coronaria CT elvégzése indokolt.
A jelölt JTSZB esetén kardiális kivizsgálását követően alkalmas.
Bifasciculáris blokk, trifasciculáris blokk, Mobitz II-es blokk és magas fokú II. fokú AV blokk, III. fokú AV blokk fennállása esetén (mely esetenként teljes biztonsággal csak elektrofiziológiai vizsgálatot követően dönthető el) minősítése alkalmatlan.

98.

49.

Egyéb arrythmiák, neurocirculatori-cus dystonia cardialis formája, ectopiák

99.

1. kifejezett klinikai tünetekkel, illetve funkcionális zavarral

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

100.

2. átmeneti anomáliák jó funkcionális állapottal

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

101.

A VES-ek száma nő a korral. 40 éves korig a norma felső határa 100/óra, 40 év felett 200/óra. Polimorf formák előfordulhatnak egészséges egyéneken, azonban számuk nő szívbetegségekben. Fontos a nem ischaemiás eredet ischaemiástól való elkülönítése.
Ha a Holter-monitorozás alkalmával párok vagy gyakori ectopiás ütés figyelhető meg (az összes ütés >1%-a, vagy az egy óra alatti ütések >25%-a), helyben echocardiográfiát és futószőnyeg-tesztet kell végezni. Ha az ectopiás ütések száma több, mint az összes ütés 10%-a, vagy több mint az egy órai ütések 50%-a, vagy 10-nél több pár jelentkezik 24 óra alatt, gyakori ektópia és polymorf extrasystolia esetén, esetenként részletes cardiologiai vizsgálatot kell végezni.
Az antiarrhythmiás gyógyszeres kezelés vagy pacemaker nem egyeztethető össze a repüléssel.
Sinus arrest, major pauza (2,5 sec) esetén a légiközlekedési szakszemélyzet tagja panaszmentesen is alkalmatlan. Egy gócú, több gócú VES-ia, kapcsolt ES-k, SVES-ia, egyéb pitvari és kamrai ritmuszavarok Holter monitorozásra, majd ennek tükrében további kardiális kivizsgálásra kerülnek. A vizsgált személy minősítését a feltárt alapbetegség határozza meg.

102.

50.

Kóros kardiális funkciós teszt

103.

1. rossz EKG válasz

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

–

–

104.

2. rossz fizikai kondíció

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

–

–

105.

A rossz terhelhetőség a kerékpár-ergometriás vagy spirocardio-ergometriás terhelés során kerül megállapításra az alábbi megközelítések alapján:
a) Olyan EKG-elváltozás vagy patológiás vérnyomás-reakció állapítható meg, amely a terhelés megszakítását indokolja. Ebben az esetben a cardiovascularis zavar okát további vizsgálatokkal (echocardiográfia POP, TOLT, Tl-201 scintigraphia, coronarographia, esetleg cardio CT) kell tisztázni, majd a diagnózis birtokában adekvát terápiát kell alkalmazni. Az eltérés önmagában nem oka a repülésről való letiltásnak, a terheléses vizsgálat megismétlése után lehet a repülőalkalmasságot véleményezni.
b) Rossz fizikai kondíció állapítható meg, amelynek alapja az átlag (2,0) alatti W/kg érték, a vizsgálat fizikai kondicionálás, testsúlycsökkentés után megismételhető.
c) Az I. rovat szerint minősített személynél rossz fizikai kondíció állapítható meg, amennyiben a 170-es pulzusszámnál észlelt teljesítmény (PWC170) 2 W/kg alatt marad, illetve a levezető során nincs megfelelő pulzusszám-visszatérés (120/min alatti pulzusszám elérése az 5 perces levezető során). Ezen esetben kondíciójavítás után a vizsgálatot meg kell ismételni.

106.

51.

Alkalmassági döntést igénylő EKG eltérések a barokamrai vizsgálat során

107.

1. „T” hullám inverzió

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

–

108.

2. szignifikáns „ST”-eleváció vagy depresszió

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

–

109.

Fokozott oxigénfegyelem mellett repülő munkára a II–IX. rovat szerint minősített személy különleges elbírálással alkalmas.
Részletes belgyógyászati és kardiológiai kivizsgálás szükséges. Hipoxiás preacollapsus vagy collapsus ideiglenesen alkalmatlanságot jelent, kivizsgálás és kezelés után dönthető el az alkalmasság. A 4000 m feletti ugrást végrehajtó ejtőernyős állománynál 5500 m-en 15 perces barokamrai vizsgálatot kell végezni.

110.

52.

Pericardiális folyadékgyülem (PF)

111.

1. idiopathiás, minimális pericardiális folyadékgyülem

E

E

A

A

A

A

A

A

A

A

112.

2. secunder pericardialis folyadékgyülem

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

113.

Az 1. ponthoz: amennyiben a PF mennyisége nem befolyásolja a szív működését, a háttérben kóroki tényező nem deríthető fel, a laboratóriumi és a terheléses vizsgálatok eredményei normálisak, a PF mennyisége nem növekszik és <10 mm, az engedély megadható.
A 2. ponthoz: katapultálás után a PF megjelenésére lehet számítani, amely fokozatosan csökken. Ilyen esetekben nem kell a különleges elbírálás elvét alkalmazni. Nem kell a különleges elbírálás elvét alkalmazni, ha az akut episod után 6 hónap eltelt, nincs visszaesés, és nincs következmény. Secunder pericarditis esetén a minősítést a kiváltó betegség határozza meg.

114.

53.

Cardiomyopathia minden formája (DCM, HCM, RCM, channelopathiák)

115.

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

116.

A cardiomyopathia progresszíven szívelégtelenség felé haladó betegség, ezért minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent.

117.

54.

Pitvari septum defektus (ASD)

118.

1. meglévő ASD

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

119.

2. műtéttel korrigált ASD

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

120.

Alkalmas a személy, ha a szívüregek normális méretűek, jó a terheléses kapacitás, a szakszemélyzet tagja panaszmentes. A Holteren nincs kizárást maga után vonó ritmuszavar. Kardiológiai konzultáció szükséges, terheléses vizsgálattal, echocardiographiával és Holter-EKG monitorizálással.

121.

55.

Kamrai septum defektus (VSD)

122.

1. enyhe esetben

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

KLGS

123.

2. súlyos esetben, vagy műtét után

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

124.

Kisfokú, shunttel járó haemodinamikai zavart nem okozó kamrai septum-defektus, amennyiben a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, malignus ritmuszavara nincs, és panaszmentes, a VIII. és IX. rovat szerint minősített személy különleges elbírálással alkalmas.

125.

56.

Ductus Botalli persistens sebészi zárás után

126.

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

A

A

A

127.

Amennyiben a jobb szívfél már károsodott, az engedély nem adható meg. A II. és III. rovat szerint minősített személy alkalmasságának megállapításához a TOLT-próba is szükséges.

128.

57.

Coarctatio aortae

129.

1. meglévő coarctatio

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

130.

2. műtéttel rendezve

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

131.

A 2. ponthoz: a VIII. és IX. rovat szerint minősített személy alkalmas, ha a terheléses kapacitás jó, a TOLT-próbán nincs eltérés. A vérnyomás a 24 órás ABPM-mel normál értékű, a nyugalmi és a terheléses vérnyomás jó. Ezekben a kedvező esetekben a KLGS minősítés a II. és III. rovat szerint minősített személynél is mérlegelhető.

132.

58.

Hasüregi szervek krónikus megbetegedései, valamint azok sérülései és műtétei utáni maradványtünetek esetén

133.

1. az általános állapot romlásával járó funkciózavarok vagy kiújulásra való hajlam esetén

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

134.

2. az általános állapot romlásával nem járó, jelentéktelen funkciózavarok esetén

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

135.

A hasi szervek krónikus megbetegedéseiben szenvedő személy alkalmasságát csak kórházi kivizsgálás során felállított klinikai diagnózis alapján, a szükséges gyógykezelés után lehet meghozni. Az alkalmasság megállapításánál a morfológiai elváltozások mellett a funkcionális zavarok mértékét és a vizsgált személy sajátos munkafeltételei mellett a kompenzáció lehetőségeit kell figyelembe venni.
Az aktív légijármű-vezetőknél és a szakszemélyzet tagjainál a krónikus emésztőszervi betegség különleges elbírálásánál alapul kell venni a gyógykezelés eredményességét és tartósságát, a betegség súlyosságát és recidíva hajlamát, a funkcionális állapotot, a fizikai kondíciót, a munkavégző képességet, a feladatkört és a munkakörülményeket.
A nyelőcső diverticulumok, elsősorban röntgenvizsgálattal igazolandók. A sok panaszt okozó, nagy méretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulum a jelöltnél alkalmatlanságot jelent. A légijármű-vezetőnél különleges elbírálást kell alkalmazni. Ide tartozik a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat igazolhat. Véletlenül felfedezett tünetmentes rekeszsérv külön döntést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esete a jelöltnél alkalmatlanságot jelent. A hivatásos állomány repülési alkalmassága kórházi kivizsgálás és kezelés után különleges elbírálás alapján dönthető el.
A nyelőcső gyulladásos megbetegedéseinek stádiumait gyomortükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és nyelési zavar fokát egybevetve kell megállapítani az alkalmasságot. Heveny nyelőcsőgyulladás után egészségügyi szabadság szükséges. Visszatérő, gyakori panaszt okozó, terápiarezisztens, szövődményes, illetve műtéti megoldást indokoló idült nyelőcsőgyulladás, hiatus hernia esetén alkalmatlanság megállapítása indokolt. Fekélybetegség esetén (ulcus, vagy erosio pylori, ventriculi, duodeni, ulcus pepticum) különleges elbírálás alkalmazható negatív gastroscopos lelet esetén. Ezen személyek gondozásba vétele szükséges, ezért az alapellátásban (csapatnál) 3 havonta széklet-Weber kontroll, az éves ROB vizsgálat alkalmával gastroscopia elvégzése szükséges. Fekélybetegség esetén alkalmatlanság állapítható meg gyakori recidíva, szövődmények (perforatiók, vérzés, nagyfokú hegesedés), rossz általános állapot esetén. Fekélybetegség esetén a megítélés fontos szempontja az oki terápia (eradikáció) alkalmazhatósága.
Hepatopathia (emelkedett májfunkciós értékek) esetén az etiológia tisztázása szükséges, a megítélés ennek függvénye. Ha a kivizsgálás során különösebb eltérés nem észlelhető, folyamatos ellenőrzése kötelező, majd esetlegesen kóros noxa (aethyl) gyanúja esetén időszakos gastroscopia (varix-k), hasi ultrahang kontrollok szükségesek. Folyamatos progresszió alkalmatlanságot jelent.
Vírusos hepatitis esetén az alkalmasság megállapításakor döntő a betegség időtartama. Az akut hepatitis a legtöbb esetben 5 hét alatt lezajlik, így külön alkalmassági döntés nem szükséges. Szövődmény esetén a jelölt nem alkalmas, aktív szakszemély különleges elbírálás alapján alkalmas.
Ha az akut hepatitis elhúzódik, és 2 hónapnál is tovább tart, vagy hepatitis recidíva lép fel, a különleges elbírálást kell gyakorolni, az összes klinikai és munkahelyi körülmény figyelembevételével.
Krónikus hepatitis esetében az alkalmasság a hepatológiai kezelés eredményétől függ.
Az epekövesség minősítése a 95. pont alapján történik.
Hasnyálmirigy betegségei: súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép. Ilyen esetben, valamint gyakori recidíváknál alkalmatlan megállapítást kell tenni.
Bármilyen hasnyálmirigy betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot alkalmatlan elbírálást eredményez.
Autoimmun gyulladásos bélbetegségek (IBD – colitis ulcerosa, Crohn-betegség) esetén a megítélés szempontjai az elsődleges terápia hatékonysága, az általános állapot, szövődmények megléte, remisszió tartóssága, recidíva valószínűsége, az alkalmazott terápia. A Crohn-betegeség megítélése a várható szövődmények miatt szigorúbb. IBD esetén a jelölt alkalmatlan.
Irritábilis bél syndroma (IBS) diagnózisa részletes gastroenterológiai kivizsgálást követően mondható ki. Jelöltként alkalmatlan. A megítélés a terápia hatékonysága alapján történik, szükség esetén pszichológus bevonásával. Tartós vagy visszatérő panaszok esetén a II–VII. rovat szerint minősített személy alkalmatlan.

136.

59.

Különféle idült vesebetegségek

137.

1. kezelés alatt álló vagy jelentős funkciózavarral járó

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

138.

2. kezelés után jó állapotban, funkciózavar nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

139.

Különféle idült vesebetegségekhez tartoznak a vesék krónikus gyulladásos, degeneratív megbetegedései. A krónikus vesebetegségekben szenvedő személyek kedvezőtlen prognózisa miatt, a légijármű-személyzet tagját valamennyi rovat szerint alkalmatlannak kell ítélni, a vese funkciózavar fokától függően.
A heveny nephritisen átesett személynek egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Felgyógyulás után, jó vesefunkció esetén a repülés engedélyezhető rendszeres kötelező repülőorvosi ellenőrzés mellett (vizelet általános + üledék, rendszeres vérnyomásmérés, szemfenéki vizsgálat).
Jelentéktelen albuminuria esetén, ha kórházi kivizsgálás vesebetegség egyéb klinikai tüneteit nem állapította meg, jelen pont alkalmazására nincs szükség.
Azokban az esetekben, amikor a pyelonephritis szekunder jellegű, a döntést az alapbetegség figyelembevételével kell meghozni. Amennyiben operabilis elváltozás áll a háttérben, a végleges alkalmasságtól a sebésszel közösen, a műtét után kell dönteni. A műtét sikerétől függően alkalmazható a 2. alpont.
A vizsgált személy egyéb krónikus jellegű, de jó funkcionális és klinikai állapottal járó vesebetegség esetén nefrológiai gondozás mellett alkalmas.
Az inkontinentia minden formája és az enuresis nocturna alkalmatlanságot jelent. A klinikai kép súlyosságának függvényében a végső vélemény kialakításánál igénybe kell venni nephrologiai, illetve urológiai konzíliumot is.
A húgy-ivarrendszer tuberkulotikus megbetegedéseiben a klinikai gyógyulás és a tuberkulózis megfigyelési regiszterből történő törlés után,
jó funkcionális és klinikai állapot mellett különleges elbírálással engedélyezhető a szakszolgálati tevékenység.

140.

60.

Haematuriák

141.

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

142.

A haematuriák okát ki kell vizsgálni, a diagnózis intézeti kivizsgálás után állítható fel. El kell végezni a szükséges differenciált diagnosztikai vizsgálatokat (vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés, teljes vérkép, hasi ultrahang, iv pyelogramm, cystoscopia, arteriographia, hasi CT). A krónikus haematuria esetén a jelölt alkalmatlan.
A szakszolgálati tevékenység folytatása a kivizsgálás eredményének függvényében engedélyezhető szoros repülőorvosi és szükség szerint urológiai, nephrológiai kontroll mellett.

143.

61.

Allergiás megbetegedések

144.

1. gyakran recidiváló

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

145.

2. ritkán recidíváló, illetve jelentéktelen funkciózavarok esetén

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

146.

Ide kell sorolni az összes allergiás eredetű megbetegedést a szervrendszerre való tekintet nélkül.
Az 1. alponthoz tartoznak a gyakori recidivával járó esetek és az ismeretlen allergiák okozta esetek .
A 2. alpont szerinti elbírálás akkor gyakorolható, ha a roham 3 hónapon belül nem ismétlődik meg, és az allergén kimutatása és eliminációja alapján a személy gyógyultnak tekinthető.
A rhinitis allergica megítélése a 137. pont alapján történik.

147.

62.

Különféle eredetű ízületi megbetegedések

148.

1. jelentős maradandó elváltozásokkal, mozgászavarokkal, kiújulási hajlammal

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

149.

2. működési zavarok és kiújulási hajlam nélkül

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

150.

A különféle eredetű ízületi megbetegedésekhez tartoznak az ízületek infekciós eredetű, autoimmun vagy a belső elválasztású mirigyek funkciózavarain alapuló krónikus megbetegedései. Az alkalmasság elbírálásában lényeges szempontnak minősül az ízületi zavarok foka. A II–VI. rovat szerint minősített személynél figyelembe kell venni a magassági repülések elviselésével kapcsolatos repülőorvosi megfigyelések tapasztalatait.
Akut mozgásszervi betegségekben szenvedő személy számára (infekciós vagy rheumaticus) kórházi kezelés után egészségügyi szabadságot kell adni. A teljes felgyógyulás után a szakszolgálati tevékenység folytatása engedélyezhető. Ha az ízületekben tartós elváltozások lépnek fel a betegség kiújulása esetén, vagy extraartikuláris manifesztáció esetén szakszolgálati tevékenység végzésére alkalmatlan minősítést kell adni.

1.

Rovatok

2.

Sor-
szám

Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése

I/A.

I/B.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

IX.

3.

63.

A fiziológiás fejlődés hiánya és rendellenes testsúlycsökkenés antropometriás követelmények

4.

1. enyhe

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

5.

2. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

6.

3. súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

7.

E pontok alapján kell megítélni az alacsony növést, a kifejezetten astheniás testalkatúakat, a magas növést, továbbá a rendellenes súlycsökkenést. Ehhez a testsúly, testmagasság, testsúlyhiány, vitálkapacitás, terheléses EKG, szükség esetén a teherbíró képesség megítélésére szolgáló egyéb vizsgálatok elvégzése szükséges.
Alkalmatlan a repülőgép-vezető jelölt, ha a 160 cm-es magasságot nem éri el. 185 cm-ig I/A.-ra alkalmas, 185 cm fölöttiek 190 cm-ig I/B.-re alkalmasak. 190 cm fölötti jelölt alkalmatlan.
A testsúlynál az alkalmasság megállapítás alapját a jelöltnél elsősorban a fizikai teherbíró képesség és nem a testsúly-testmagasság aránya képezi, mivel életkoruk a szervezet intenzív fejlődése időszakának felel meg, amikor a testmagasság növekedése mögött a testsúlynövekedés gyakran elmarad. Ezért az ún. testtömegindex (a továbbiakban: BMI) csak tájékoztató adatként vehető figyelembe.
A BMI-t úgy kell számolni, hogy a kg-ban mért testsúlyt kell elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével. A normális BMI 18,5–25,0. Jelölt 18,5 BMI esetén gyenge fizikai teljesítőképességgel társulva alkalmatlan.
Rövid idő alatt bekövetkezett nagyfokú testsúlycsökkenés, illetve hosszabb ideje tartó konzekvens fogyás kivizsgálást igényel.
A maximális „meztelen” (nude) testsúly értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a jelölt, illetve az átképzésre kerülő személy teljesítse az adott légijármű típusra vonatkozó, az üzemeltetési utasításban előírt antropometriás követelményeket.

8.

64.

Sebészeti jellegű akut megbetegedések és sérülések, sérülések, illetve egyéb ok miatt végzett műtétek
a gyógyulás szakában a végleges állapot kialakulásáig

9.

I

I

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

10.

Jelen pont alapján kell megítélni a sérülést, illetve egyéb ok miatt végzett műtét utáni állapotot, továbbá egyéb akut, illetve krónikus jellegű sebészeti, orthopaediai, urológiai megbetegedést, amely a gyógyulás szakában van, és a végleges állapot még nem alakult ki.
Az ezek diagnosztizálásához szükséges vizsgálatokat illetően az egyes szakmák adott megbetegedésre vonatkozó szabályai az irányadóak.
E pont alapján a jelölt alkalmatlan. Az alkalmasság az akut betegség lezajlása után a végleges állapot függvényében állapítandó meg.
A II–IX. rovat szerint minősített személy a tartós egészségügyi szabadság idejére ideiglenesen alkalmatlan.

11.

65.

Tartó- és mozgatóapparátus gyulladásai utáni állapotok

12.

1. tünet-, panaszmentes, teljes funkcióval gyógyult

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

13.

2. enyhe funkciókárosodással

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

14.

3. közepesen súlyos funkciókárosodással

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

15.

4. súlyos funkciókárosodással

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

16.

Tartó- és mozgatóapparátus gyulladás utáni állapothoz tartoznak a sebészeti jellegű okok, illetve nem sebészeti jellegű megbetegedések miatt másodlagosan kiváltott, a tartó- és mozgatóapparátust érintő gyulladásos megbetegedések utáni állapotok.
Sebészeti jellegű megítélésnél elsősorban röntgenvizsgálat szükséges, egyéb ok miatt kiváltott elváltozásoknál az adott szakmának a fertőzés jellegére vonatkozó diagnosztikus protokollja az irányadó.
Mozgásszervi vonatkozásban az alkalmasság megállapítását a funkció dönti el, emellett figyelembe kell venni a folyamat lokalizációját, kiterjedtségét, esetleges progresszióját is. Súlyos lefolyású, állandó kezelés mellett jelentős mozgáskorlátozottsággal járó esetek a 4. alpont szerint minősülnek. A nem önálló, kísérőbetegségként szereplő arthropathiákat az alapbetegséggel együtt kell megítélni.

17.

66.

Nyak, vállöv és a felső végtag orthopaediai jellegű betegségei és deformitásai

18.

1. panasz-, tünetmentes, funkciókárosodás nincs

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

19.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

20.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

21.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

22.

Nyak, vállöv és a felső végtag orthopaediai jellegű betegségei és deformitásai: a torticollis congenitus, Klippel–Feil-szindróma, Sprengel deformitás, costa cervicalis, spondylosis cervicalis, cervico-brachialis szindróma, periarthritis humeroscapularis, habitualis vállficam, arthrosis deformans cubiti, epicondylitis humeri, Madelung-féle deformitás, os lunatum malaciája, tendovaginitis crepitans, tendovaginitis stenotisans, Dupuytren-contractura, valamint a régióba tartozó egyéb betegségek, illetve deformitások.
A kórállapot megítéléséhez szükséges a fizikális status pontos rögzítése, különös tekintettel az ízületek mozgásterjedelmére, esetleges izom-atrophiára, szükség esetén röntgenfelvétel, illetve terheléses röntgenfelvétel készítése. Bizonyos esetekben a társszakmák (reumatológia, ortopédia) véleményét is ki kell kérni.
A ferdenyak sikeres műtéte esetén a jelölt alkalmas. A Klippel–Feil-féle, illetve a Sprengel-féle deformitás megléte alkalmatlanságot jelent. Rudimentaris, illetve a processus transversus nagyságát mérsékelt fokban meghaladó nyaki borda tünetmentes esetében a jelölt alkalmas. Amennyiben a nyaki borda majdnem teljes nagyságú, compressios tünetek nélkül is alkalmatlan. Ha a nyaki röntgenen cervicalis spondylosisra utaló elváltozások észlelhetők, a jelölt alkalmatlan.
A II–IX. rovat szerint minősített személynél, valamint a cervico-brachialis szindróma mögött meghúzódó elváltozások esetén különleges elbírálást kell alkalmazni.
Habitualis vállficam, illetve ún. akaratlagos vállficam esetén a jelölt alkalmatlan. A habitualis vállficam esetén kifejezett dysplasias vápa alakulhat ki, amelynél a reconstructiós műtéttől sem várható biztosan jó eredmény. Amennyiben a jelölt ezen elváltozás miatt már korábban megoperáltatta magát, a vizsgálat, illetve műtét között már huzamosabb idő eltelt, s ezen időszak alatt a normális fizikai igénybevétel mellett reluxatio nem következett be, emellett nevezett panasz-, tünetmentes, a váll mozgásai teljesek, izomathrophia nincs, röntgenológiai statusa kóros eltérést nem mutat, úgy előzetes főszakorvosi véleményezés után a jelölt alkalmasnak ítélhető. A II–IX. rovat szerint vizsgált személyt egyénileg kell vizsgálni, és a KLGS elvei szerint minősíteni.
A Quervain-féle betegség, digitus saltans sikeres műtéte esetén a jelölt alkalmas.

23.

67.

Csípőízület betegségei, deformitásai

24.

1. panasz-, tünetmentesség, funkciókárosodás nincs

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

25.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

26.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

27.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

28.

Csípőízület betegségei, deformitásai a dysplasia, subluxatio coxae congenita, Perthes-féle betegség, epiphyseolysis capitis femoris, coxa vara congenita, coxa saltans, coxarthrosis, nem specifikus, illetve specifikus csípőízületi gyulladások, valamint egyéb szerzett vagy veleszületett anomáliák.
Megítéléséhez pontos fizikális status felállítása szükséges, különös tekintettel a mozgásterjedelemre, illetve a végtag hosszára, röntgenfelvételek a medencéről, kiegészítve laborvizsgálatokkal.
A II–IX. rovat szerint minősített személyt egyénileg kell vizsgálni. Súlyos lefolyású, jelentős mozgáskorlátozottsággal járó, röntgenfelvételen abnormális anatómiai viszonyok, illetve előrehaladott degeneratív elváltozásra utaló jelek esetén a szakszemélyzet tagja alkalmatlan.
Indokolt esetekben a társszakmák (reumatológia, ortopédia) véleményét ki kell kérni.

29.

68.

Térdízület betegségei, deformitásai

30.

1. panasz-, tünetmentes, funkció teljes

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

31.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

32.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

33.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

34.

Térdízület betegségei, deformitásai a habitualis patella-ficam, patella bipartita, Schlatter–Osgood-féle betegség, genu valgum, genu varum, genu recurvatum, térdízületi arthrosis, térdízületi chondropathiák, praepatellaris bursitis, Baker-cysták, genu laxum, térdízületi gyulladások utáni állapot, illetve egyéb térdízületi betegségek, deformitások.
A kórállapot mértékének megállapításához szükséges a fizikális status rögzítése különös tekintettel a mozgásterjedelemre, esetleges duzzanatra, térdízületi szabad folyadékgyülemre, combizomzat atrophiára, illetve térdízület szalagrendszerének tartására.
A jelöltnél alkalmas megállapítás tehető tünet- és panaszmentességnél patella bipartita, Schlatter–Osgood, praepatellaris bursitis, Baker-cysták műtéte után. Genu varum esetén, amennyiben a térdek belső kontúrjai közti távolság nem haladja meg a 9 cm-t, valamint genu valgumnál, amennyiben a két belboka közti távolság kisebb 6 cm-nél, alkalmas döntés hozható. Gyulladás utáni állapotokat illetően a tartó- és mozgatóapparátus gyulladásai utáni állapotoknál leírtak a mérvadóak. Habitualis patella-ficam esetén a jelölt alkalmatlan. E pont alatt felsorolt egyéb elváltozásoknál, amennyiben a későbbiekben progressio várható, alkalmatlan megállapítást kell tenni.
A II–IX. rovat szerint minősített személyt egyénileg kell vizsgálni. Jelentős mozgáskorlátozottság, instabilitás, előrehaladott degeneratív elváltozások esetében alkalmatlanságot kell megállapítani.

35.

69.

Láb fontosabb statikai deformitásai, rendellenességei, megbetegedései

36.

1. panasz-, tünetmentes

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

37.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

38.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

39.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

40.

Láb fontosabb statikai deformitásai, rendellenességei, megbetegedései a pes planovalgus (lúdtalp), lábízületek arthrosisa, talocalcanealis és calcaneonavicularis synostosis, pes calcaneo-valgus congenitus (sajkaláb), hallux valgus, digitus malleus, digitus varus, Morbus Köhler, pes varus congenitus, pes varus congenitus (dongaláb), illetve egyéb elváltozások.
Megállapításukhoz fizikális vizsgálat, szükség esetén röntgenfetvétel kell.
A mérsékelt fokú, funkciózavart nem okozó, egyéb lábdeformitásokkal nem járó lúdtalp esetén a jelölt alkalmas. Ha már a sarok valgus helyzetbe került, az előláb pronatioba, a láb plantár-flexioja csökkent, akkor alkalmatlanságot kell megállapítani. Súlyos a lúdtalp, ha a lábízületi merevséggel, a lábtőcsontok arthrosisával társul. Lábízületi arthrosis, talocalcanealis és calcaneonavicularis synostosis, Morbus Köhler esetén a jelölt alkalmatlan. Mérsékelt fokú hallux valgus, digitus malleus, digitus varus teljes funkcióval, panasz-, tünetmentes esetben alkalmas megállapítás tehető, amennyiben ezek a láb egyéb deformitásaival nem járnak. Egyébként a jelölt alkalmatlan.
A II–IX. rovat szerint minősített személyt egyénileg kell vizsgálni. Súlyosnak kell tekinteni az itt felsorolt elváltozásokat, amennyiben ezek kifejezett deformitással járnak, lábtőízületi merevséget okoznak, lábtőcsontok arthrosisával társulnak.

41.

70.

Gerinc betegségei, deformitásai

42.

1. panasz-, tünetmentes, teljes funkció

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

43.

2. enyhe

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

44.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

45.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

46.

Gerinc betegségei, deformitásai a helytelen tartás (lapos hát), fokozott kypholordoticus hátnyerges hát (domború hát), Morbus Scheuermann, vertebra plana, scoliosis, spondylarthritis ankylopoetica, spondylosis deformans, spondylolysis, spondylolisthesis, sacralisatio, lumbalisatio, spina bifida, illetve ide tartozó egyéb elváltozások.
Megállapításához fizikális vizsgálat, kétirányú röntgenfelvétel, szükség esetén kiegészítő felvételek, illetve laborvizsgálatok szükségesek.
A jelölt mérsékelt fokú helytelen tartásnál alkalmas lehet, amennyiben nem társul hozzá pes planovalgus és genu valgum.
Morbus Scheuermann esetén a jelölt I/A. rovat szerint minősített személy alkalmatlan. A jelölt I/B. rovat szerint minősített személy alkalmas lehet, amennyiben panasz és tünetmentes, az elváltozás a röntgen felvétel alapján nem terjed ki hosszabb gerincszakaszra, illetve nem kíséri egyéb gerincelváltozás, fejlődési rendellenesség (spina bifida, spondylosis, neoarthrosis).
A jelölt alkalmatlan a következő kórképek esetén: Bechterew-kór, spondylosis deformans, spondylolysis, spondylolisthesis. A szakszemélyzet tagját egyénileg kell elbírálni.
Sacralisatio, lumbalisatio esetén, amennyiben ezen elváltozások szimmetrikusak, és más fejlődési rendellenesség nem társul hozzájuk, a jelölt alkalmasnak ítélhető, ha szimmetrikus ugyan, de más fejlődési rendellenesség is társul hozzá, úgy alkalmatlan. Féloldali sacralisatio, lumbalisatio esetén a jelölt alkalmatlan.
A spina bifida elbírálása jelölteknél:
a) ha a sacrum végig nyitott, vagy szélesebb 20 mm-nél, a jelölt alkalmatlan,
b) ha nem társul hozzá más fejlődési rendellenesség, és a szélessége kisebb 20 mm-nél, az I/B. rovat szerint a jelölt alkalmas,
c) ha kisebb 10 mm-nél, az I/A. rovat szerint a jelölt alkalmas.
A scoliosis: amennyiben a görbület foka nem haladja meg a Cobb módszerével mért 20 fokot, illetve a rotatio foka a + (kereszt), úgy a jelölt alkalmasnak ítélhető. Súlyos a scoliosis, ha 40 fok feletti, illetve a rotáció foka ++++-os.
Az itt felsorolt egyéb elváltozások súlyosnak ítélendők, ha azok jelentős mértékű mozgáskorlátozottsággal járnak, röntgenfelvételeken előrehaladott elváltozások láthatók, és az előzetes kezelés eredménytelen.
Ejtőernyős jelölt az I/B. rovat szerint minősítendő.⁵⁷

47.

71.

A fej csont és lágyrész sérülései után kialakult végleges állapotok

48.

1. panasz-, tünetmentes

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

49.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

50.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

51.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS⁵⁸

52.

A fej csont- és lágyrész sérüléseinek megítéléséhez részletes anamnesis, részletes fizikális vizsgálat, műtéti leírás, kétirányú koponya röntgen-felvétel, szükség esetén kiegészítő felvételek, koponya CT, MR, valamint a társszakmák szakvéleménye szükséges.
Az 1. alpont alapján kell elbírálni: a szövődmény nélkül gyógyult lágyrész sérülések, melyek után feltűnő hegesedés nem maradt vissza, arcdeformitást nem okozó melléküreg csontjainak, járomcsontnak egyszerű törései utáni állapota funkciózavar nélkül, orrlégzést nem akadályozó orrcsonttörés utáni állapot, valamint szövődmény nélkül gyógyult állkapocscsont törése utáni állapot.
A 2. és 3. alpont szerint kell megítélni: a koponyaboltozat, illetve zárt koponyatörések utókövetkezmények nélkül, járomcsonttörés rágási zavarral, a nervus infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső ajkon), Le-Fort I. és II. típusú maxillo-facialis sérülések. A szemüreg csontos falának sérülése mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással, a mandibula olyan ficama vagy törése, amely a rágási funkciót rontja.
A 4. alpont szerint kell megítélni: az arc és agykoponya olyan lágysérüléseit, melyeknél a torzító deformitás plasztikai módszerrel sem rendezhető kielégítően. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradás, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arcsérülések azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak, deformitást okozó koponyacsont sérülések, koponyasérülést követő osteomyelitis, többszörös vonalas, impressios törések, veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány. Azon koponyaalapi törések, melyek liquor szivárgással, valamint agyideg károsodással, központi idegrendszeri eltérésekkel vagy sérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járnak. A Le-Fort III. típusú maxillo-facialis sérülései, a rágási funkciót lehetetlenné tévő mandibulatörés, a szemüreg súlyos sérülései.

53.

72.

Nyak és törzs sérülései után kialakult végleges állapotok

54.

1. panasz-, tünetmentes sérülés utáni állapot

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

55.

2. enyhe elváltozások

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

56.

3. súlyos elváltozások

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

57.

Nyak és törzs sérülései után kialakult végleges állapot: a gerinc törései gerincvelő sérüléssel vagy anélkül, bordák, szegycsont, medence törései, gége sérülései, csigolyák ficamai, az adott regio distorsioi, contusioiés lágyrészsérüléseket.
Az alkalmasság megítéléséhez szükséges az anamnesis részletes felvétele, fizikális status megállapítása, mozgásterjedelem, izomzat tömegének, tónusának megítélése, perifériás idegek motoros és érzésvizsgálata, röntgenfelvételek készítése. Mellkas statikáját megbontó sérüléseknél légzésfunkciós vizsgálat kell. Szív-contusio gyanúja, traumás mellkas deformitás esetén kardioechográfia, a társszakmák szakvizsgálata és a státuszra vonatkozó véleményezés szükséges.
Mellkas sérüléseknél a cardio-respiratoricus status a mérvadó. Medencesérüléseknél a funkció a döntő. Más megítélés alá esnek a vápa-törések, ahol a jelölt alkalmatlan, mivel a későbbiekben arthrosis kialakulásával kell számolni.
A jelölt csigolyatörések esetén alkalmatlan. Nyúlványtöréseknél, kisebb peremtöréseknél, compressio nélküli töréseknél teljes funkció, tünet-, panaszmentesség esetén alkalmas.
A II–IX. rovat szerint minősített személy csigolyatörése esetén mérlegelésre van szükség tekintettel arra, hogy a compressios törések, különösen, ha a saggittalis-index 0.5 fölött van, nem járnak automatikusan alkalmatlansággal. A nagyfokú gibbus-képződéssel járó instabil törések esetén alkalmatlanságot kell megállapítani.
Azon csigolyatörések esetében, melyek gerincvelő, illetve gyöki laesioval társulnak, az alkalmasságot a végállapot kialakulásakor kell megállapítani neurológus, szükség esetén reumatológus szakorvos bevonásával. Az alkalmasság elbírálásakor a kiesett funkció mértéke a mérvadó.

58.

73.

Központi idegrendszer traumás károsodása után kialakult állapotok

59.

panasz-, tünetmentes, funkciókárosodás nincs

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

60.

1. panaszmentes, lezajlott enyhe funkciókárosodással

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

61.

2. enyhe panaszokkal és/vagy funkciókárosodással

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

62.

3. súlyos funkciókárosodással

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

63.

Jellemző kórképek: commotio cerebri, contusio cerebri, intracraniális vérzések (epiduralis, subduralis, intracerebralis), központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülései.
Az elbírálás rendje: műtéti lelet, koponya röntgen, EEG, szükség esetén koponya CT, MR vizsgálat. Társszakmák szakvizsgálata, véleményezése szükséges.
Commotio cerebri esetén alkalmasság állapítható meg, amennyiben az EEG kóros eltérést nem mutat, a vizsgált személy panasz-, tünetmentes, postcommotiós panaszai sérülést követően rövid idő alatt megszűntek, és a poszttraumás szövődmény kizárható. A jelölt alkalmatlan, ha a vizsgálatkor tünet-, panaszmentes ugyan, de a sérülést követően enyhe funkciókárosodás állt fenn nála. A szakszolgálati tevékenységet végző személyeket egyénileg kell elbírálni.
A 4. alpont szerint kell megítélni az idegrendszeri kóros tünetekkel járó agyzúzódásokat, roncsolásokat, epiduralis, subduralis, intracerebralis vérzéseket, továbbá a kemény agyburok alatti térszűkítő méretű kóros agyfolyadékgyülemeket, továbbá a fertőzéses szövődményekkel és traumás eredetű agyhártya- és agyvelőgyulladásokkal, valamint az agytályoggal járó állapotokat. Ide kell sorolni a végleges részleges vagy teljes gerincvelői károsodásokat vagy teljes harántlaesiót, elülső gerincvelői syndromát, hátsóköteg syndromát, Brown-Sequaod-syndromát, különböző mértékű gerincvelői zúzódásokat.
A poszttraumás epilepszia, személyiségzavarok, pszichés vagy endokrin zavarok miatt neurológiai, pszichiátriai, belgyógyászati szakvizsgálat, illetve véleményezés szükséges.

64.

74.

Mellkas, hasüreg és medence sérüléseinek végleges utókövetkezményei

65.

1. funkciókárosodás nélkül

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

66.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

67.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

68.

4. súlyos funkciókárosodással

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

69.

Jellemző kórképek: haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, gyomor-béltraktus sérülései, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, medencei szervek sérülése, egyéb hasűri szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese), egyéb hasi szervek belső sérülése.
Az elbírálás rendje: a mellkas statikáját megbontó vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a röntgenfelvétel mellett légzésfunkciós vizsgálatok, a légzésfunkciót szakorvos ítélje meg. Szív-contusio gyanúja esetén echo vizsgálat.
A kórképnek megfelelően laboratóriumi vizsgálat, szükség esetén kiegészítő kontrasztos vizsgálat, angiographia, echo, szakorvosi konzílium szükséges.

70.

75.

Felső végtag sérüléseinek végleges utókövetkezményei

71.

1. funkciókárosodás nélkül

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

72.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

73.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

74.

4. súlyos funkciókárosodással

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

75.

Jellemző kórképek: kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, kéz ujjperceinek törései. Váll, könyök, csukló, kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz rándulása, húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz nyílt sebe. Felső végtag ereinek sérülése. Felső végtag törésének, nyílt sebének, idegi sérülésének késői hatásai. Vállöv és felső végtag idegeinek sérülése. Felső végtag felületes sérülése. Felső végtag zúzódása, összenyomatása.
Az elbírálás rendje: anamnézis és eddigi kezelések részletes rögzítése. Az érintett rész klinikai vizsgálata, funkciójának vizsgálata. Az ép oldallal összehasonlító hosszmérés és egyes ízületek mozgásainak vizsgálata, szögekben történő rögzítése. Perifériás keringés (doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése, illetve röntgenfelvételek készítése, kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat, szükség esetén terheléses vizsgálat.
Az 1. alpont szerinti funkciókárosodás nélkül gyógyult esetekben a vizsgált személy minden rovat szerint alkalmas.
A 2. alpont szerinti enyhe funkciókárosodás esetén a jelölt alkalmatlan.
A 3. alpont szerint a szakszolgálati tevékenységet végző személy enyhe és közepes fokú funkciókárosodás esetén egyénileg bírálandó el.
A 4. alpont szerinti súlyos esetben alkalmatlan döntés hozandó.
A közepes fokú funkciókárosodás esetén is hozható alkalmatlan döntés, amennyiben a személy a beosztásának ellátásához szükséges követelményeknek nem tud megfelelni.
„C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő esetében felső végtagi traumás sérülés (csonkolás, amputáció) esetében az elbírálás egyedileg történik, az operátori manuális funkciók kivitelezhetőségének mérlegelésével.

76.

76.

Alsó végtag sérüléseinek végleges utókövetkezményei

77.

1. funkciókárosodás nélkül

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

78.

2. enyhe

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

79.

3. közepesen súlyos

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

80.

4. súlyos

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

81.

Jellemző kórképek: combnyak, combcsont, térdkalács, sípcsont, szárkapocscsont, boka, lábtő-, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő, térd, boka, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Alsó végtag zúzódása, összenyomatása. Alsó végtag ereinek, idegeinek sérülése. Térdízületi, bokaízületi szalagsérülések.
Az elbírálás rendje: anamnézis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Összehasonlító hosszmérés az ép oldallal és az egyes ízületek mozgásainak rögzítése, ezek szögekben való megadása. A perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata. Az érintett ízületekről kétirányú röntgenfelvétel készítése, szükség esetén axialis patella felvétel készítése. Térd- és bokaízületi sérüléseknél tartott felvétel készítése a szalagsérülés igazolására, szükség esetén arthroscopia.
Az 1. alpont szerinti funkciókárosodás nélkül gyógyult esetekben alkalmas döntés hozható. Térdízületi szalagsérüléseknél – különösen keresztszalag plasztikán átesetteknél – ez csak nagyon alapos vizsgálat és mérlegelés után hozható meg, mivel nem zárhatók ki, hogy a későbbiekben panaszok fognak jelentkezni.
A 2. alpont szerinti enyhe funkciókárosodással gyógyult esetekben a jelölt nem alkalmas.
A szakszemélyek a 2. és 3. alpont szerinti enyhe és közepes fokú funkciókárosodás esetén egyénileg bírálandók el. Közepes fokú funkciókárosodás esetén is hozható alkalmatlan döntés, amennyiben a személy a feladatkörének ellátásához szükséges követelményeknek nem tud megfelelni.
A 4. alpont szerinti súlyos fokú funkciókárosodás esetén alkalmatlan döntés szükséges.
„C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő esetében alsó végtagi traumás sérülés (csonkolás, amputáció) esetében az elbírálás egyedileg történik, az operátori manuális funkciók kivitelezhetőségének mérlegelésével.

82.

77.

Kar és a kéz traumás csonkolása

83.

1. részleges

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

84.

2. teljes

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

85.

Jellemző kórképek: traumás csonkolás a kézközépcsontok, csukló, alkar, könyök felkar magasságában.
Az elbírálás rendje: anamnesis. A csonkolás magasságának pontos rögzítése. Perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység vizsgálata és rögzítése (részleges csonkolás esetén). Csonk vizsgálata röntgenfelvétel készítésével.
Olyan részleges csonkolás esetén, mint a kisujj hiánya a kéz ulnaris részének részleges hiányával, a IV–IX. rovat szerint minősített személy különleges elbírálás alapján mérlegelendő az alkalmasság megadása, ha a kéz funkciójának mérsékelt csökkenésével a feladatkörét biztonságosan el tudja látni.
„C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő esetében felső végtagi traumás sérülés (csonkolás, amputáció) esetében az elbírálás egyedileg történik, az operátori manuális funkciók kivitelezhetőségének mérlegelésével. A 2. alpont szerinti teljes csonkolás minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent.

86.

78.

Kézujjak traumás csonkolása

87.

1. egy hosszú ujj hiánya bármelyik kézen (kivétel jobb kéz mutatóujj)

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

88.

2. bal kéz bármelyik ujjának (egy) hiánya, a jobb kéz első vagy második ujjának hiánya, valamint körömperc hiánya a jobb kéz egy ujján

E

E

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

A

89.

3. két ujj hiánya egy kézen, illetve a hüvelyk vagy a mutatóujj hiánya a jobb kézen

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

90.

A hüvelyk és egyéb kézujjak teljes vagy részleges csonkolása. Teljes ujjhiánynak hüvelyk esetében a körömperc hiánya, többi ujj esetében kettő perc hiánya tekinthető.
Anamnesis, eddigi kezelése, status rögzítése, valamint ki kell térni a csonkolást követő heg vizsgálatára. Vizsgálni kell a maradék ujjak, illetve egész kéznek a funkcióját. Röntgenfelvétel készítése.
A kéz ujjainak olyan hiánya esetén, melyek a fentiekben nem kerültek felsorolásra, a repülő munkára való alkalmasságot a kéz funkciójából kiindulva, a repülőgép kabinjában szükséges ténykedések alapján kell elbírálni.
„C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő esetében felső végtagi traumás sérülés (csonkolás, amputáció) esetében az elbírálás egyedileg történik, az operátori manuális funkciók kivitelezhetőségének mérlegelésével.

91.

79.

Láb és lábszár traumás csonkolása

92.

1. részleges

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

93.

2. teljes

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

94.

E pont szerint kell elbírálni a láb és lábszár egyoldali vagy kétoldali részleges vagy teljes traumás csonkolását szövődménnyel vagy anélkül.
A döntéshez az anamnesis, illetve alkalmazott kezelés leírása, a status rögzítése, a perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység vizsgálata, rögzítése, röntgenfelvétel készítése és orthopaed szakvéleményezés szükséges.
Az alkalmasságot az alsó végtag funkciójának teljesülése mértékében kell megítélni.
„C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő esetében alsó végtagi traumás sérülés (csonkolás, amputáció) esetében az elbírálás egyedileg történik, az operátori manuális funkciók kivitelezhetőségének mérlegelésével.

95.

80.

Lábujjak traumás csonkolása

96.

1. jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

A

A

97.

2. járást vagy a lábbeli viselést akadályozó ujjhiány

E

E

E

E

E

E

E

E

E

KLGS

98.

E pont szerint kell minősíteni egyik vagy mindkét láb ujjának vagy ujjainak részleges vagy teljes traumás csonkolását.
A minősítéshez anamnesis, a kezelések és a status rögzítése, a perifériás keringés, érzés és motoros tevékenység vizsgálata és rögzítése, röntgenfelvétel készítése, illetve orthopaed szakvéleményezés szükséges.
Az alkalmasság megítélése a végtag funkcionálásának függvényében történhet.
„C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő esetében alsó végtagi traumás sérülés (csonkolás, amputáció) esetében az elbírálás egyedileg történik, az operátori manuális funkciók kivitelezhetőségének mérlegelésével.

99.

81.

Égések, fagyások, lágyrész sérülések utáni állapotok (hegesedések)

100.

1. kisebb kiterjedésűek, funkciókárosodás nélkül gyógyultak, esztétikai károsodás nélkül gyógyult sérülések

A

A

A

A

A

A

A

A

A

A

101.

2. közepes fokú kiterjedésűek, mérsékelt funkciókárosodással gyógyult sérülések

E

E

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

KLGS

102.

3. nagyobb kiterjedésűek, funkció-károsodással gyógyult sérülések

E

E

E

E

E

E

E

E

E

E

103.

Jelen pontba tartoznak az égések, fagyások, valamint a plasztikai sebészeti műtétek utáni állapotok.
Az elbírálás rendje: anemnesis felvétel, status, kiterjedés rögzítése, szomszédos ízületek mozgásterjedelmének vizsgálata.
A jelölt az 1. alpont alapján lehet alkalmas. Az alkalmasság megítélésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a hegesedés a hadi- és védőruházat viselését nem gátolhatja.

104.

82.

Mellkas deformitása

105.⁵⁹