20/2021. (X. 6.) HM rendelet
20/2021. (X. 6.) HM rendelet
az állami célú légiközlekedési személyzet repülőegészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint a repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv kijelölésének és tevékenységének szabályairól
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés l) pontjában kapott felhatalmazás alapján – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet hatálya az állami célú légiközlekedési szakszemélyzetre, jelöltjére, az állami célú légiközlekedésben a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzetre és jelöltjére, valamint a légvédelmi irányításban részt vevő személyzetre, a „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli légijármű kezelő személyzetre, a szimulátor és gyakorló berendezés oktató személyzetre, továbbá a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) központi egészségügyi szervezetére, valamint a katonai légügyi hatóságra (a továbbiakban: hatóság) terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. alkalmassági ellenőrző vizsgálat: részleges repülőegészségi alkalmassági vizsgálati módszerek alkalmazása a vizsgált személy egészségi állapotának megítéléséhez,
2. gyakran ismétlődő megbetegedés: egy éven belül ugyanazon kórkép többszöri megjelenése, így különösen a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának megfelelő (a továbbiakban: BNO) kódcsoport,
3. hatósági minősítés: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélye megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez előírt repülőegészségi alkalmasság közigazgatási hatósági eljárás keretében történő elbírálása; a hatósági döntés formája hatósági repülőorvosi igazolvány vagy minősítő határozat lehet,
4. jelölt: az a személy, aki megfelelt az előzetesen meghatározott egészségi alkalmassági követelményeknek, és repülőszakmai képesítés megszerzésére törekszik, valamint azon személy, aki elméleti és gyakorlati repülőszakképzésben részesül,
5. légiközlekedési szakszemélyzet: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyeiről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: szakszolgálati rendelet) meghatározott fogalom,
6. légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzet: a szakszolgálati rendeletben meghatározott fogalom,
7. légvédelmi irányításban részt vevő személyzet: a légvédelmi irányító, az irányító ellenőr, az oktató irányító, az asszisztens irányító, az irányító koordinátor és a repülésbiztonsági irányító összefoglaló megnevezése,
8. minősített személy: a szakszolgálati rendeletben meghatározott érvényes szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy, aki az 5. § szerinti repülőegészségi alkalmasság rovatának megfelelően, e rendelet előírásai szerinti repülőegészségi alkalmassági vizsgálaton vagy felülvizsgálaton vett részt, és részére a hatóság hatósági repülőorvosi igazolványt állított ki,
9. „C”–„E” kategóriájú pilóta nélküli légijármű kezelő: 25 kilogram maximális felszálló tömeget meghaladó pilóta nélküli állami légijármű rendszer kezelésére, üzemeltetésére, vezetésére jogosult, képzésben részesült, és eredményes vizsgát tett vagy kiképzés alatt álló személy, akinek a tevékenysége a légiközlekedés biztonságát befolyásolhatja,
10. repülőegészségi alkalmassági vizsgálat: a speciális foglalkozás-egészségügyi alkalmasság megítéléséhez szükséges komplex klinikai, pszichológiai és funkcionális diagnosztikai vizsgálatok együttes alkalmazása,
11. repülőorvosi bizottság: az MH központi egészségügyi szervezeténél működő, a repülőegészségi alkalmasság megállapítását és minősítését végző testület, így az Elsőfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: EROB) és a Másodfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: MROB) együttes megjelölése,
12. repülőorvosi igazolvány: az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélye megszerzéséhez, meghosszabbításához, kiterjesztéséhez előírt repülőegészségi alkalmasság közigazgatási hatósági eljárás keretében történő elbírálása során született hatósági döntés egyik formája, amely egy, a légiközlekedési szakszemélyzet részére megküldött, a repülőegészségi alkalmasság igazolásához szükséges okirat,
13. szakszemélyzetek: a légiközlekedési szakszemélyzet és a légiközlekedéssel összefüggő tevékenységet folytató szakszemélyzet együttes megjelölésére vonatkozó fogalom,
14. szervezet: a szakszemélyzetek szolgálati helye szerinti szervezeti egység, alakulat,
15. szimulátor és gyakorló berendezés oktató: a katonai légügyi hatóság által auditált berendezésen – amelyen a repülési körülmények a földön mesterségesen előállíthatók – oktató tevékenységet folytató személy,
16. vizsgált személy: aki a repülőegészségi alkalmasság formáinak megfelelően, e rendelet szerinti repülőegészségi vizsgálaton vesz részt.
2. A repülőegészségi alkalmasság megállapítása
3. § A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat célja
a) a szakszemélyzetek, a pilóta nélküli légijármű kezelő személyzet repülőszakmai és szakszolgálati tevékenységének folytatásához, a szakszolgálati engedély kiadásához szükséges repülőegészségi alkalmassági fokozatának meghatározása,
b) a légvédelmi irányításban részt vevő személyzet, a szimulátor és gyakorló berendezés oktató személyzet szakmai tevékenységének folytatásához szükséges repülőegészségi alkalmassági fokozatának meghatározása,
c) a szakszemélyzetek egészségi állapotváltozásának elbírálása, véleményezése és
d) a jelölt, valamint ejtőernyős ugrással járó beosztásba jelentkező személy repülőegészségi alkalmasságának megállapítása.
4. § (1) A szakszemélyzetek repülőegészségi alkalmasságának megállapítását az EROB végzi az 1. mellékletben foglalt „II. Repülőegészségi alkalmassági követelmények táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) és a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet (a továbbiakban: HM rendelet) szerint.
(2) Repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot kell elvégezni az előzetes hivatásos vagy szerződéses katonai, rendvédelmi, vagy más állami célú légiközlekedést érintő szolgálatra, vagy a felsőfokú katonai tanulmányok folytatására való általános egészségi alkalmassági vizsgálat elvégzése után, ha a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatra feljogosított intézet minősítése szerint az érintett „Katonai szolgálatra alkalmas”, a „Szolgálat ellátására alkalmas”, vagy a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasság vizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) alapján „Alkalmas” minősítéssel rendelkezik.
(3) A honvédelmi és rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és az állami adó- és vámhatósági feladatokat ellátó szervezet állományába nem tartozó más ország által delegált szakszolgálati személy repülőegészségi alkalmasságát a szakszolgálati személyt küldő országában, a területet érintő jogszabályban rögzített feltételek szerint a vizsgálatra feljogosított intézet végzi. A küldő állam repülőegészségi intézet által kibocsájtott repülőegészségi alkalmasságot igazoló okiratot az EROB NATO tagállam esetén a NATO STANAG 3527 alapján, EU tagállam esetén az EASA-nak megfelelő repülőorvosi igazolása esetén elismeri.
3. A repülőegészségi alkalmasság formái
5. § A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat rovatait, a szakszemélyzet repülőegészségi alkalmasságának megállapításakor az alkalmassági minősítés eseteit és az alkalmazott rövidítéseket az 1. melléklet I. fejezete tartalmazza.
6. § (1) Különleges elbírálásra kerül sor, ha a Táblázat kétféle döntési lehetőséget tartalmaz, amely választási lehetőséget biztosít az alkalmassági rovatok közül, vagy a rovaton belüli korlátozásra utal.
(2) Különleges elbírálás esetén a döntés meghozatalánál a repülésbiztonság érdekében mérlegelni kell
a) a betegség, egészségkárosodás súlyossági fokát,
b) a kórfolyamat természetét,
c) az egészségkárosodás kompenzáltsági fokát,
d) a vizsgált személy repülőszakmai tapasztalatát,
e) a szakszolgálati tevékenységgel járó megterhelés hatását a betegség progressziójára,
f) a betegség korlátozó hatását a szakszolgálati és repülőszakmai tevékenységre,
g) a vizsgált személy pszicho-fiziológiai tulajdonságait,
h) az alapellátást végző orvos és az állományilletékes parancsnok, illetve a szervezet vezetője által készített jellemzés adatait és
i) a további szakszolgálati tevékenység célszerűségét.
(3) Különleges elbírálás keretében a repülőorvosi bizottság (a továbbiakban: ROB) – az adott rovat és szakterület megnevezésével – a szakszolgálati tevékenység ellátására korlátozással alkalmas minősítést az 1. melléklet szerint alkalmazza.
4. A szakszemélyzet repülőegészségi alkalmassági vizsgálatának, felülvizsgálatának és gondozásának rendje
7. § A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat és felülvizsgálat formái:
a) teljes körű, ha a repülőegészségi alkalmasság megállapításához laboratóriumi, képalkotói diagnosztikai, funkcionális diagnosztikai és pszichológiai vizsgálatokat alkalmaznak,
b) kibővített, ha sérülés, betegség után, továbbá valós, illetve lehetséges egészségkárosodás miatt a teljes körű repülőegészségi alkalmassági vizsgálaton túl egyéb vizsgálat elvégzése is szükséges,
c) részleges, ha a repülőegészségi alkalmasság megállapításához a teljes körű repülőegészségi alkalmassági vizsgálatok közül azokat alkalmazzák, melyek elegendőek a vizsgált személy alkalmassági minősítésének eldöntéséhez,
d) célzott, ha a megbetegedés, egészségkárosodás, légiközlekedési baleset, repülőesemény, pszichés trauma után a repülésegészségi alkalmasság megállapításához nem szükséges a teljes körű repülőegészségi alkalmassági vizsgálat, elegendő az adott probléma tisztázására irányuló klinikai vizsgálatok elvégzése.
8. § (1) A Táblázat I–VII. rovata szerint minősített személy repülőegészségi alkalmasságát teljes körű repülőegészségi alkalmassági vizsgálattal évente kell elbírálni, amely alapján az alkalmassági minősítés időbeli hatálya 365 nap.
(2) Az (1) bekezdés szerint minősített személy részleges alkalmassági ellenőrző vizsgálatát (a továbbiakban: részleges alkalmassági ellenőrző vizsgálat) félévente kell elvégezni. A Táblázat I/B. rovata szerint minősített ejtőernyős jelölt és a Táblázat VII. rovata szerint minősített személy részleges alkalmassági ellenőrző vizsgálatát a szervezet repülő-egészségügyi alapellátását végző szolgálat orvosa, vagy az egészségügyi szolgálat vezetője, ennek hiányában az EROB végzi. A részleges alkalmassági ellenőrző vizsgálat időbeli hatálya az éves vizsgálat napjától számított 6 hónap.
(3) A részleges alkalmassági ellenőrző vizsgálatot a 6 hónapos hatály lejárta után legfeljebb 21 napon belül el kell végezni.
(4) Ha a minősített személy szakszolgálati tevékenységét az utolsó repülőegészségi alkalmassági vizsgálatától számított több, mint öt évig nem gyakorolja, akkor a repülőegészségi alkalmasságát jelöltként, a Táblázat I/A. rovata vagy a tervezett repülőegészségi alkalmassági vizsgálatra kötelezett beosztásnak megfelelő rovat szerint kell elbírálni.
(5) A végzős légijármű-vezető jelölt alkalmasságát az első légijármű-vezetői beosztás ellátására tervezett légijármű típusának megfelelő rovat szerint kell megállapítani.
(6) A szakszolgálati engedélyhez kötött légijármű szakszemélyzet tag beosztásba tervezett jelölt alkalmasságát a Táblázat VI. rovata szerint, az ejtőernyős beosztásba tervezett jelölt alkalmasságát a Táblázat I/B. rovata szerint kell megállapítani.
(7) A Táblázat VIII. rovata szerint minősített személy alkalmassági minősítését kétévente, 40 éves kor felett egyéni egészségügyi állapot alapján évente kell elvégezni. Szakmailag indokolt esetben (a minősített személy aktuális egészségi helyzete, esetleges megbetegedéseinek súlyossága alapján) az EROB és MROB elnöke 40 éves kor alatt is elrendelheti az éves repülőalkalmassági vizsgálatot.
(8) A légiforgalmi irányító, a légvédelmi irányító és a pilóta nélküli állami légijármű kezelő szakszemélyzet tekintetében az alkalmassági minősítést a vizsgált személy 40. életéve betöltését megelőzően kétévente, 40. életév betöltésének évétől évente kell elvégezni.
(9) A repülőműszaki földi szakszemélyzet esetén életkortól függetlenül kétévente repülőegészségi alkalmassági vizsgálat szükséges. A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat terjedelmét a 12. § szerinti szakutasítás határozza meg.
(10) Az (1) bekezdésben felsorolt szakszemélyzeten kívül repülőegészségi alkalmassági vizsgálatra kötelezett személy repülőegészségi alkalmasságát a (6)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kell megítélni. Az alkalmassági ellenőrző vizsgálatot évente az alapellátást biztosító egészségügyi szolgálat végzi.
(11) Az éves repülőegészségi alkalmassági vizsgálat és a (8) és (9) bekezdésben foglalt vizsgálatok lejárati ideje nem változik, ha az alkalmassági minősítés újraérvényesítéséhez szükséges éves teljes repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot az alkalmassági minősítés lejárati időpontja előtt – legkorábban 45 nappal – elvégzik. A külföldi szolgálatteljesítés, gyakorlat esetén, ha annak körülményei indokolják, akkor az MH repülő főszakorvos saját hatáskörében – az egészségügyi dokumentáció ismeretében – az eredeti lejárati időn túl 30 nappal meghosszabbíthatja az éves repülőegészségi alkalmassági vizsgálat alapján kiadott alkalmassági minősítés hatályát.
9. § (1) A szakszemélyzet repülésegészségi alkalmassági vizsgálatával, felülvizsgálatával és gondozásával kapcsolatos teendőket az EROB látja el.
(2) Az EROB elnöke az MH központi egészségügyi szervezetének osztályvezető főorvosa, tagjai az osztály belgyógyász, sebész, ideggyógyász, fül-orr-gégész, szemész, fog- és szájsebész szakfőorvosai, valamint a pszichológiai osztály szakpszichológusa.
(3) Az EROB elnöke a megalapozott szakmai döntés meghozatalához a (2) bekezdésben nevesített tagok mellett további szakorvosokat vonhat be.
(4) Az EROB a döntéseit zárt ülésen hozza meg.
(5) Az EROB orvos-szakmai felügyeletét az MH repülő-, valamint MH szakági főszakorvosai látják el.
(6) Szakszolgálati engedéllyel nem rendelkező személy az EROB szakmai döntésével szemben – a döntés közlésétől számított 15 napon belül – panasszal élhet. A panaszt a szakszolgálati engedéllyel nem rendelkező személy az MROB elnökének címezve az EROB elnökén keresztül nyújthatja be.
(7) Az MROB elnöke az MH repülő főszakorvos, tagjai az EROB döntésben részt nem vevő, az MROB elnöke által kijelölt repülőszakorvosok, vagy a szakterület szerint felkért illetékes MH szakági főszakorvosok és repülőpszichológus.
(8) Az MROB a panasz beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja és elbírálja a panaszt, majd döntéséről 8 napon belül értesíti a szakszolgálati engedéllyel nem rendelkező személyt és az EROB elnökét.
10. § (1) Az EROB a repülőegészségi alkalmasság megállapításánál a repülőegészségi alkalmasság valamennyi formáját alkalmazhatja, valamint az alkalmasság elbírálásánál felhasználja az alapellátást végző orvos által készített jellemzés adatait is.
(2) Az EROB az éves repülőegészségi alkalmassági vizsgálat során a légijármű-vezetőnél az állományilletékes parancsnok intézkedése vagy a szervezet vezetőjének utasítása alapján kötelezően végrehajtott kondicionáló kiképzés során nyert egészségügyi adatokat figyelembe veszi.
(3) Az EROB elhúzódó megbetegedés vagy sérülés esetén az egészségi állapot teljes helyreállításáig a „szakszolgálati tevékenység ellátására ideiglenesen alkalmatlan” megállapítást egy év időtartamra alkalmazhatja, az időtartam leteltét követően a szakszolgálati alkalmasságot a Táblázat vonatkozó rovata szerint véglegesen el kell bírálni. Az „ideiglenesen alkalmatlan” megállapítást az MH repülő főszakorvosa a minősített személy aktuális egészségi helyzete, az esetleges megbetegedéseinek, sérüléseinek súlyossága, a gyógyulás tendenciájának, a klinikai iránymutatás, a korszerű diagnosztikai és terápiás eszközök rendelkezésre állása, valamint a regenerációra biztosított időszükséglet figyelembevétele alapján egy alkalommal további egy évvel meghosszabbíthatja.
(4) A szakszolgálati tevékenység ellátására ideiglenesen alkalmatlanná nyilvánított légiközlekedési szakszemélyzetet, ejtőernyőst, valamint a légijármű fedélzetén szaktevékenységet folytató személyzettagot a ROB
a) földi szolgálatra alkalmassá minősíthet, ha kóros állapotának mértéke és jellege azt lehetővé teszi, vagy
b) haladéktalanul tájékoztatást küld a hatóságnak, ha a szakszolgálati tevékenység ellátására az ideiglenes alkalmatlanság várhatóan 28 napot meghalad.
(5) A repülő-egészségügyi alapellátást végző szolgálat orvosa vagy szakszemélyzete, vagy ennek hiányában az alapellátást végző egészségügyi szakszemélyzet a (2) bekezdés szerinti kondicionáló kiképzésen részt vevő légijármű-vezető adatairól 15 napon belül tájékoztatja az MH repülő főszakorvosát.
(6) Az EROB a repülőegészségi alkalmasság megállapítása mellett javaslatot tesz a vizsgált személy egészségi állapotának javítása érdekében szükséges életvitelére, orvosi beavatkozásra vagy a vizsgált személy egyéb tevékenységére, korlátozására.
11. § (1) A minősített személy egészségi állapotában történt változás miatt, vagy a szakszolgálati tevékenységében bekövetkezett visszaesés esetén repülőegészségi alkalmassági felülvizsgálatát kezdeményezheti
a) a minősített személy,
b) az állományilletékes parancsnok, a szervezet vezetője,
c) a szervezet repülő-egészségügyi alapellátását végző szolgálat vagy
d) a hatóság.
(2) Légiközlekedési baleset, pszichés trauma, elhúzódó vagy gyakran ismétlődő megbetegedés, 3 alkalommal egyenként 15 napot meghaladó egészségügyi szabadság esetén a repülésegészségi alkalmassági felülvizsgálat kötelező.
(3) A pszichés trauma tényét az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti személyek, valamint hatóság állapítják meg.
(4) A repülésegészségi alkalmassági felülvizsgálat formájával kapcsolatos szakmai döntést – figyelemmel az esemény jellegére és az elszenvedett trauma súlyosságára – az EROB elnöke hozza meg.
(5) Ha a minősített személy megváltozott egészségi állapotának jellege és mértéke a szakszolgálati tevékenység ellátásán túl kizárja vagy korlátozza a hivatásos vagy szerződéses katonai szolgálatra való alkalmasságot is, az EROB szakmai hatáskörrel rendelkező főorvosai kezdeményezhetik a katonai alkalmasság felülvizsgálatát a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló HM rendeletben kijelölt Másodfokú Felülvizsgáló Bizottságnál.
(6) Amennyiben a vizsgált személy katonai szolgálatra, vagy a szolgálati beosztásra való alkalmatlansága az EROB által megállapításra kerül, az EROB-nak a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárásrendről szóló miniszteri rendelet szerinti, a HM rendeletnek megfelelő adattartalommal bíró felülvizsgálati táblázatot kell kiállítani és döntést kell hozni.
(7) Ha a minősített személy megváltozott egészségi állapotának jellege és mértéke a szakszolgálati tevékenység ellátásán túl kizárja, vagy korlátozza a hivatásos vagy szerződéses rendvédelmi szolgálatra való alkalmasságát, az EROB kezdeményezheti a BM rendeletben meghatározott alkalmassági vizsgálatot végző szervezetnél a minősített személy BM rendelet szerinti alkalmasságának felülvizsgálatát.
12. § (1) Az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője – a szakszolgálati tevékenység által támasztott követelményekre, valamint a repülésbiztonság fenntartásának kötelezettségére figyelemmel – szakutasításban határozza meg
a) a repülőegészségi alkalmassági ellenőrző vizsgálatok formáit, részletes szakmai szabályait,
b) a repülésegészségi alkalmassági minősítés során alkalmazható korlátozás vagy kiterjesztés formáját, részletes leírását, gyakorlati alkalmazásának szakmai szabályait és
c) a szakszemélyzet gondozásának formáját, szakmai tartalmát, eljárási rendjét, a gyógyító-megelőző utasítás módszertanát, különös tekintettel a szakszemélyzet gyógyszer szedése melletti repültetésének részletes szakmai szabályaira.
(2) A repülőegészségi alkalmassági vizsgálatok közötti időszakban a szakszemélyzet egészségi állapotának felügyeletét az alapellátást végző egészségügyi szolgálat látja el az (1) bekezdés szerinti szakutasítás alapján.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakutasítás tartalmát az EROB évente felülvizsgálja, szükség esetén kezdeményezi annak módosítását.
5. A repülőegészségi alkalmassági vizsgálat okiratai
13. § (1) A vizsgált személy repülőegészségi alkalmasságának megállapítása során a vizsgálatok elvégzése alatt az alábbi okmányok felvétele szükséges:
a) vizsgálati lap a jelölt részére,
b) repülő-egészségügyi könyv a végzett jelölt és a légiközlekedési szakszemélyzet részére.
(2) A vizsgált személy repülőegészségi alkalmasságának megállapítása során a vizsgálatok elvégzése mellett az alábbi okmányok becsatolása, vezetése, kiadása szükséges:
a) általános kórtörténeti lap,
b) zárójelentések a vizsgálatokról, gyógykezelésekről,
c) orvosi bizonyítvány, egyszerűsített orvosi bizonyítvány,
d) az alapellátást végző orvos véleménye és
e) az állományilletékes parancsnok, a szervezet vezetőjének véleménye.
(3) A vizsgált személy repülőegészségi alkalmasságának megállapítása során a vizsgálatok elvégzését követően az alábbi okmányok kiállítása szükséges:
a) repülőorvosi igazolás szakszolgálati engedély kiállításához, és
b) hatósági repülőorvosi igazolvány.
(4) Az EROB szakfőorvosai és a speciális vizsgálatokat végző orvosok szakvizsgálatainak eredményét az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgálati lap, valamint az (1) bekezdés b) pontja szerinti repülő-egészségügyi könyv és a (3) bekezdés a) pont szerinti egészségügyi dokumentáció megfelelő rovatába kell bejegyezni. A vizsgálati eredmények mellett be kell jegyezni a megállapított kórismét, a repülőegészségi alkalmasság rovatát, szakterületét, a korlátozás vagy kiterjesztés megnevezését, a szükséges gyógyító-megelőző teendőket és az egyéb, repülésügyi szempontból jelentős egészségügyi adatokat.
(5) A (2) bekezdés d) pontja szerinti orvosi bizonyítvány a vizsgált személy következő adatait tartalmazza:
a) neve, születési éve, anyja neve, rendfokozata, szervezete, beosztása, szakmai beosztásának kezdete,
b) a légijármű típusa,
c) a repült órák, és a végrehajtott ejtőernyős ugrások száma,
d) a kórelőzmény adatai,
e) az egészségi állapotával kapcsolatos vizsgálati adatok, így különösen klinikai, laboratóriumi, speciális vizsgálati adatok,
f) az alapellátást végző orvos, az állományilletékes parancsnok, a szervezet vezetője által készített jellemzés megállapításai és
g) a kórisme és a korlátozás megnevezése a Táblázat vonatkozó pontjának megjelölésével, és a repülőegészségi alkalmasság megállapítása.
(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti egyszerűsített orvosi bizonyítvány a vizsgált személy következő adatait tartalmazza:
a) neve, születési éve, anyja neve, rendfokozata, szervezete,
b) a légijármű típusa, szakterülete, minősítési rovata,
c) a kórelőzmény adatai,
d) az egészségi állapotával kapcsolatos részleges vagy célzott vizsgálatok adatai, így különösen klinikai, laboratóriumi, speciális vizsgálati adatok és
e) a kórisme és a korlátozás megnevezése a Táblázat vonatkozó pontjának megjelölésével, és a repülőegészségi alkalmasság megállapítása.
(7) Az okiratok közül
a) az (1) bekezdés a) pontja, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okiratokat az MH központi egészségügyi szervezete,
b) az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés e) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti okiratokat az alapellátást végző egészségügyi szolgálat,
c) a (2) bekezdés d) és e) pontja szerinti orvosi és parancsnoki vélemény egy-egy példányát az MH központi egészségügyi szervezet és az alapellátást végző egészségügyi szolgálat,
d) a (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés a) pontja szerinti okiratok 1. számú példányát a hatóság,
e) a (3) bekezdés b) pontja szerinti okiratot a minősített személy
tárolja.
6. A hatósági minősítés és felülvizsgálat rendje
14. § (1) A hatósági minősítés érdekében az EROB elnöke a szakszolgálati engedély érvényességéhez szükséges repülőegészségi alkalmassági vizsgálat elvégzése után a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti repülőorvosi igazolást állít ki, melyet aláírásával, valamint orvosi bélyegzőlenyomatával hitelesít, és azt megküldi a hatóságnak. A 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti repülőorvosi igazolás tartalmazza
a) a minősített személy szervezetének megnevezését,
b) a minősített személy természetes személyazonosító adatait,
c) a minősített személy rendfokozatát,
d) a ROB megnevezését,
e) a repülésegészségi alkalmassági rovatot, a szakterület megnevezését, korlátozást vagy kiterjesztést,
f) a minősített személy kórisméjét,
g) a gyógyító-megelőző utasítást,
h) az EROB elnökének a nevét és
i) a repülőorvosi igazolás nyilvántartási számát.
(2) A repülőegészségi alkalmasságot minősítő határozat az EROB, valamint felülvizsgálat esetén az MROB szakmai döntése alapján kerül kiállításra.
(3) A hatóság az (1) bekezdés szerinti repülőorvosi igazolás alapján hatósági repülőorvosi igazolványt állít ki, amely tartalmazza a minősített személy személyazonosító adatait, az alkalmassági minősítését, korlátozást vagy kiterjesztést, annak időbeli hatályát, a kiállítás dátumát, az időszakos orvosi vizsgálatok bejegyzéseit.
(4) A légiközlekedési szakszemélyzet a (3) bekezdés szerinti hatósági repülőorvosi igazolvány kézhezvételéig is folytathat szakszolgálati tevékenységet, ha
a) a repülőegészségi alkalmasságának megállapítása a korábban megszerzett rovatnak, szakmai besorolásának megfelelően megtörtént, és
b) a szakszolgálati tevékenység ellátására alkalmas, és ennek tényét az EROB elnöke repülő-egészségügyi könyvben dokumentálta.
(5) A hatósági repülőorvosi igazolvány hatályának kezdő időpontja a repülőegészségi alkalmassági vizsgálat lezárásának napja.
15. § (1) A légiközlekedési szakszemélyzet repülőegészségi alkalmasságát ismételten meg kell állapítani a repülőegészségi alkalmasságot befolyásoló megbetegedés, légiközlekedési baleset, valamint pszichés trauma után.
(2) Ha a vizsgált személy egészségi állapotromlása olyan fokú, amely a repülés biztonságát veszélyezteti, vagy a szakszolgálati tevékenység folytatása károsan befolyásolja a jövőbeni egészségi állapotát, az EROB „szakszolgálati tevékenység ellátására alkalmatlan” megállapítást tesz.
(3) A szakszolgálati engedéllyel rendelkező minősített személy az EROB (2) bekezdés szerinti megállapításának tudomásra jutásától számított 15 napon belül az MROB elnökének címezve az EROB elnökén keresztül nyújthatja be kérelmét a megállapítás felülvizsgálatára. A felülvizsgálat részletszabályait a 12. §-ban írt szakutasítás határozza meg.
(4) Az MROB elnöke az MH repülő főszakorvos, tagjai az EROB döntésben részt nem vevő, az MROB elnöke által kijelölt repülőszakorvosok vagy a szakterület szerint felkért illetékes MH szakági főszakorvosok és repülőpszichológus.
(5) Az MROB a (3) bekezdés szerinti kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül elvégzi a szakszolgálati engedéllyel rendelkező, minősített személy felülvizsgálatát, majd döntéséről 8 napon belül értesíti a minősített személyt és az EROB elnökét. Az MROB a minősített személy egészségi problémáinak figyelembevételével a felülvizsgálat határidejét további 90 nappal meghosszabbíthatja.
(6) Az EROB az (1) bekezdésben meghatározott ismételt repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot követően
a) orvosi bizonyítványt állít ki abban az esetben, ha a vizsgálat eredményeként a minősített személy tartósan csak alacsonyabb rovat szerint kaphat repülőegészségi alkalmassági bizonyítványt, vagy véglegesen az összes rovat szerint szakszolgálati tevékenység végzésére alkalmatlanná válik,
b) egyszerűsített orvosi bizonyítványt állít ki, ha a minősített személy repülőegészségi alkalmassága ideiglenes korlátozással vagy műveleti korlátozásokkal kerül az adott rovat szerint részlegesen visszaállításra.
(7) Az EROB a repülőegészségi vizsgálat eredménye alapján a vizsgált személy szakszolgálati tevékenység ellátására alkalmatlan, korlátozással alkalmas vagy az egészségi alkalmasságát valamely, az 5. §-ban meghatározott rovatnak megfelelően állapítja meg.
(8) Az orvosi bizonyítvány vagy az egyszerűsített orvosi bizonyítvány egy példányát az orvosi titoktartásra vonatkozó szabályok betartásával a hatóságnak kell megküldeni a légiközlekedési szakszemélyzet egészségi állapotában bekövetkezett változást követő korlátozás a 13. § (3) bekezdés a) pontja szerinti igazolásba történő bejegyzése céljából.
16. § (1) A hatóság az állami légijárművek nem magyar állampolgárságú légiközlekedési szakszemélyzetének repülőegészségi alkalmasságáról hatósági repülőorvosi igazolványt állít ki a NATO vagy az Európai Unió bármely tagállamának hatáskörrel rendelkező katonai vagy polgári hatósága által kiadott hatósági repülőorvosi igazolvány alapján.
(2) Az állami légijárművek nem magyar állampolgárságú légiközlekedési szakszemélyzetének repülőegészségi alkalmasságának megállapítása a teljes repülőegészségi dokumentáció alapján a hatósági repülőszakorvos, az újraminősítése a repülőegészségi alkalmasság megállapítását végző intézet feladata.
17. § (1) A hatóság a szakszolgálati tevékenység ellátására alkalmatlan, a szakszolgálati tevékenység ellátására ideiglenesen alkalmatlan, valamint a módosított alkalmassági rovat szerinti minősítő határozatát megküldi a minősített személynek, annak állományilletékes parancsnokának, a szervezet vezetőjének – az egészségügyi személyes adatok szigorú védelme miatt a Rendelkező rész és az Egészségügyi minősítés szigorú elkülönítésével –, valamint a vizsgálatot végző EROB-nak.
(2) Az egészségkárosodás miatt ideiglenesen, 28 napot meg nem haladó szakszolgálati tevékenység végzésére alkalmatlanná válás esetén a szervezet vezetője intézkedik a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati tevékenység végzésétől történő eltiltásáról. A megbetegedés tényét a repülő-egészségügyi alapellátást végző szolgálatnál, vagy ennek hiányában az alapellátást végző egészségügyi szolgálat rögzíti a légiközlekedési szakszemélyzet repülés-egészségügyi könyvébe.
18. § (1) A repülőegészségi alkalmatlanság megállapítása esetén ismételt repülőegészségi alkalmassági vizsgálat iránti kérelmet a minősített személy a felette hatáskörrel rendelkező szervezet személyügyi szerve útján, vagy a szervezet személyügyi szerve önállóan a légiközlekedési szakszemélyzet egészségügyi állapotában bekövetkezett, orvosilag igazolható változás esetén terjeszthet elő.
(2) Repülőegészségi alkalmatlanság esetén – a sürgősségi esetek kivételével – a légiközlekedési szakszemélyzet járóbeteg-szakellátását az MH központi egészségügyi szervezete, fekvőbeteg-ellátását az MH Egészségügyi Központ, valamint az illetékes kórház végzi. A légiközlekedési szakszemélyzet a kórházból történő elbocsátását követően köteles a 11. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kezdeményezni a repülőegészségi alkalmassági felülvizsgálatát.
19. § A 8. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szervezet az alkalmassági ellenőrző vizsgálat végrehajtásáról – amennyiben az alkalmassági ellenőrző vizsgálat „ideiglenesen alkalmatlan” megállapítást eredményez – szolgálati úton a tárgyhót követő hónap 5. napjáig tájékoztatja a hatóságot. A tájékoztatás tartalmazza
a) a vizsgálatot kérő szervezet megnevezését,
b) a vizsgált személy nevét, rendfokozatát,
c) a repülőegészségi alkalmassági rovatát,
d) az alkalmassági ellenőrző vizsgálatok időpontját és
e) az „ideiglenesen alkalmatlan” napok számát.
7. Záró rendelkezések
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
21. § E rendelet nem érinti az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló 22/2005. (VI. 14.) HM–EüM együttes rendelet alapján kiadott orvosi minősítéseket, amelyek a lejárat dátumáig hatályosak.
22. §1
1. melléklet a 20/2021. (X. 6.) HM rendelethez
I. A II. Repülőegészségi alkalmassági követelmények megjelölésű táblázat rovatainak
és nagybetűs jelzéseinek megnevezése
1. Repülőegészségi alkalmasság rovatai:
1.1. I/A. rovat: hangsebesség feletti repülőgépvezető jelölt,
1.2. I/B. rovat: hangsebesség alatti repülőgépvezető és helikoptervezető jelölt, valamint ejtőernyős jelölt,
1.3. II. rovat: hangsebesség feletti repülőgépvezető,
1.4. III. rovat: hangsebesség alatti harci repülőgépvezető, valamint sugárhajtóműves kiképzőrepülőgép-vezető,
1.5. IV. rovat: szállítórepülőgép-vezető,
1.6. V. rovat: harci helikoptervezető, könnyű, és közepes kategóriájú helikoptervezető, légcsavaros kiképző repülőgépvezető,
1.7. VI. rovat: szakszolgálati engedélyhez kötött légijármű szakszemélyzet tag,
1.8. VII. rovat: hivatásos vagy szerződéses állományú ejtőernyős,
1.9. VIII. rovat: légijármű fedélzetén munkát végző, nem légijármű szakszemélyzet tag és
1.10. IX. rovat: légiforgalmi irányító, légvédelmi irányító, pilóta nélküli állami légijármű kezelő („C”–„E” kategóriájú szakszolgálati engedély esetén), szimulátor és gyakorló berendezés oktató, repülőműszaki földi szakszemélyzet.
2. Repülőalkalmassági minősítés jelzései:
2.1. „A” jelzés: a vizsgált személy egészséges, esetleges szervi, szervrendszeri működési elváltozásai az élettani tűréshatárokat nem haladják meg, illetve ezen elváltozások a szakszolgálati tevékenység ellátását nem korlátozzák,
2.2. „E” jelzés: a repülőegészségi feltételek szerint az adott betegség vagy fizikai fogyatékosság a szakszolgálati tevékenység ellátására való egészségi alkalmasságot kizárja,
2.3. „I” jelzés: a vizsgált személy aktuális betegsége vagy sérülése miatt szakszolgálati tevékenység ellátására ideiglenesen alkalmatlan,
2.4. „KLGS” jelzés : különleges elbírálás esetén alkalmazott jelölés.
3. A különleges elbírálás szerint alkalmazott korlátozás típusai:
3.1. a „fokozott megfigyeléssel”,
3.2. az „egyéni elbírálással”,
3.3. a „gyógyszerszedés mellett”,
3.4. a „szemüveggel vagy szemüveg készenlétben tartásával” (távoli, közeli, multifokális látásra: VDL, VNL, VML),
3.5. az „oktató pilótával” (OCL: repülést csak másodpilótaként végezhet),
3.6. a „kiképzett pilótával”, [OCL: repülést csak másodpilótaként végezhet, OML: másodpilótával vagy másodpilótaként (only multicrew limitation)],
3.7. a „fokozott oxigén fegyelemmel”,
3.8. a „kivehető protézis nélkül” (APL: repülést csak engedélyezett protézissel végezhet),
3.9. az „ugrató parancsnok nem lehet”,
3.10. a „non-HPA: korlátozott túlterheléssel”,
3.11. a „TML: az orvosi minősítés érvényességének időbeli korlátozásával” és
3.12. a „CCL”: korrekció csak kontaktlencsével”.
4. A szakszolgálati engedélyen alkalmazható kiterjesztések:
4.1. az „NVG-éjjellátó készülékkel repülhet” és
4.2. a „magassági ugrást végezhet”.
II. Repülőegészségi alkalmassági követelmények
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
1. |
A központi idegrendszer gyulladásos betegségei (meningitisek, encepha-litisek, myelitisek, meningo-encephalitisek) |
||||||||||
4. |
1. maradványtünetek nélkül gyógyult |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
|
5. |
2. mérsékelt maradványtünetekkel vagy kifejezett maradványtünetekkel gyógyult |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
6. |
Az alkalmassági döntést a kórházi kivizsgálást, gyógykezelést, illetve rehabilitációt követő végállapotban kell meghozni, addig egészségügyi szabadságot, illetve ideiglenesen alkalmatlan megállapítást kell tenni. |
|||||||||||
7. |
2. |
Koponya- és agyvelősérülések következményei |
||||||||||
8. |
1. érző- és mozgatórendszer funkciózavarai |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
9. |
2. funkcionális jellegű jelentéktelen klinikai tünetek |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
10. |
3. klinikai tünetek, organikus károsodásra utaló jelek nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
11. |
Az 1. alpont tartalmazza a koponya áthatoló és zárt traumáinak – a pszichikum zavaraiban, érzékelési, mozgási vagy koordinációs zavarokban megnyilvánuló – következményeit. Ez az alpont érvényes a traumás epilepszia eseteire is. Ugyancsak ezen alpont alapján kell elbírálni az elhúzódó poszttraumás astheniás állapotokat. |
|||||||||||
12. |
3. |
Gerincvelő-sérülések következményei |
||||||||||
13. |
1. állandó és súlyos funkciózavarok |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
14. |
2. jelentéktelen funkcionális jellegű maradványtünetek |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
15. |
Az 1. alponthoz tartoznak az érző- és mozgatószférák maradandó zavarai, amelyek a repüléshez szükséges munkaképesség elvesztését idézik elő. |
|||||||||||
16. |
4. |
Központi idegrendszer organikus megbetegedései |
||||||||||
17. |
1. progrediáló jellegű állandó súlyos funkciózavar |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
18. |
2. jelentéktelen maradványtünetek funkciózavarok nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
19. |
Itt az organikus mentális zavarokat (dementiák, delíriumok) a központi idegrendszer szisztémás és degeneratív folyamatait a demyelinisatios betegségeket, a cerebrovascularis megbetegedéseket, illetve a központi idegrendszer daganatos megbetegedéseit ítéljük meg. |
|||||||||||
20. |
5. |
Epilepszia |
||||||||||
21. |
1. alkalmi epilepsziás roham |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
22. |
2. ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolható forma |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
23. |
3. gyakori rosszullét |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
24. |
Ez a pont tartalmazza az epilepszia összes formáját, amelyeket gyógyintézetben megállapítottak, a klinikai formától függetlenül. Az epilepszia diagnosztikájában nagy jelentősége van az epilepsziás roham tanúk általi leírásának. Az epilepszia kórházi kivizsgálása során részletes parancsnoki és orvosi jellemzést kell bekérni, minden részletre kiterjedő rohamleírással. |
|||||||||||
25. |
6. |
EEG anomáliák (klinikai tünetek nélküli) |
||||||||||
26. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
27. |
Ez a pont tartalmazza a különböző diffúz vagy lokális meglassulásokat, hullámdiszritmiát, egyedi vagy csoportos meredek hullámokat, esetleges tüskekisüléseket. A kiképzett légijármű személyzet tagjainak 3 évenként, illetve klinikai indikáció alapján kötelező EEG vizsgálatok szükségesek. A VII. rovat szerint minősített személy EEG vizsgálata jelentkezéskor, illetve klinikai indikációk alapján szükséges. A VIII–IX. rovat szerint minősített személy EEG vizsgálata klinikai indikáció alapján szükséges. |
|||||||||||
28. |
7. |
A perifériás idegrendszer megbetegedései és sérüléseinek következményei |
||||||||||
29. |
1. kifejezett, súlyos mozgás-, érzés- és trophicus zavarok, valamint súlyos fájdalom szindróma vagy gyakori recidíva |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
30. |
2. krónikus, csak ritkán fellobbanó betegségek vagy akut megbetegedések és traumák utáni visszamaradó nem progrediáló tünetek, jelentéktelen mozgás-, érzés- és trophicus zavarok |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
31. |
Az 1. alpont tartalmazza az idegtörzsek és idegfonatok megbetegedését és traumáinak következményét, amelyek az érző- és mozgatókör, illetve trophica kifejezett és maradandó zavarával járnak, valamint a perifériás idegek gyakran kiújuló vagy gyógyulási hajlamot nem mutató krónikus megbetegedéseit. |
|||||||||||
32. |
8. |
Ideggyök és plexus betegségek |
||||||||||
33. |
1. műtét és funkciózavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
34. |
2. gerincműtét nélkül, funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
35. |
3. gerincműtét után funkciózavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
E |
A |
A |
|
36. |
4. gerincműtét után funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
|
37. |
A gerinc degeneratív betegségei esetén, ha azok idegrendszeri tüneteket vagy panaszokat okoznak, nem mellőzhető az intézeti kivizsgálás, nyaki, háti vagy lumbalis MRI, esetenként ENG és izotópvizsgálat szükséges. |
|||||||||||
38. |
9. |
Eszméletvesztéssel vagy collapsussal járó neurocirculatios zavarok |
||||||||||
39. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
40. |
Ez a pont vonatkozik a collapsusok és öntudatlan állapotok formájában jelentkező akut vasomotor zavarokra, etiológiájuktól függetlenül. |
|||||||||||
41. |
10. |
Migrén |
||||||||||
42. |
1. migrén aura nélkül, ritka rohammal, gyakori tenziós fejfájás |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
E |
KLGS |
KLGS |
|
43. |
2. migrén aurával, aura nélküli gyakori roham, Cluster fejfájás |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
44. |
A fejfájás részletes kivizsgálása szükséges a koponya MRI, MRA, EEG-vel, a társszakmák részéről (belgyógyász, szemész, pszichológus) konziliárus bevonása javasolt. |
1. pszichiátriai esetek elbírálásakor alkalmazandó általános irányelvek:
1.1. A diagnosztizálásnál a DSM (e rendelet megalkotásakor aktuálisan a DSM-IV TR) kritériumait kell figyelembe venni. A DSM szerinti multiaxiális szemlélet a BNO-10 nomenklatúrájában nem tükröződik. Több tengelyen is felállítható diagnózisok esetén a minősítés alapjául az e rendelet szerinti súlyosabb elbírálás alá eső pszichés állapotot kell venni.
1.2. A mentális- és viselkedészavarokkal kapcsolatos döntést az aktív állományban lévőknél részletes intézeti kivizsgálás, illetve kezelés után hozható meg, figyelemmel a közvetlen szolgálati elöljárói és az alapellátást végző orvosi jellemzés adataira. A döntés meghozatalához hosszmetszeti követés és részletes, esetenként ismételt pszichológiai vizsgálat szükséges.
1.3. A hónapokig, vagy akár egy évig tartó egészségügyi szabadság, földi szolgálat (ideiglenesen alkalmatlan) után elbírált személy szolgálatképességéről hozott döntésben tekintetbe kell venni a létrejött kompenzáció stabilitását, a hirtelen dekompenzáció valószínűségét, a munkaképesség tényleges helyreállítási szintjét, a repülések elviselésének képességét, és a javasolt repülőtevékenység jellegét. Az objektívabb elbírálás érdekében átmenetileg javasolható az egyébként önállóan repülő hajózók kontroll alatti repültetése ekipázs rendszerű gépen.
1.4. Az egyéni elbírálás alapján hozott döntéseket a repülőbeosztás és a repült géptípus figyelembevételével kell meghozni. „Alkalmas” döntés esetén fokozott csapatorvosi és parancsnoki ellenőrzést kell elrendelni. Pszichotrop szerek tartós szedésének szükségessége esetén „alkalmatlan” minősítést kell hozni.
1.5. A pszichiátriai diagnózisok kritériumait még ki nem elégítő mentális érintettség tapasztalása esetén, amely azonban már negatívan befolyásolná a repülőhajózó munka biztonságát, a pszichológiai fejezet megfelelő alpontja szerint kell a vizsgált személyt minősíteni.
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
A zavar megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
11. |
Organikus és szimptómás mentális zavarok |
||||||||||
4. |
1. átmeneti, medikációt már nem igénylő, maradványtünet nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
5. |
2. a fentinél súlyosabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
6. |
Az 1. alpont alapján a nem korfüggő, relatíve minor események (például kisebb koponyatrauma) utáni, jól kompenzálódó eseteket kell minősíteni. |
|||||||||||
7. |
12. |
Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok |
||||||||||
8. |
1. kezelésre tartósan tünetmentes, absztinens |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
9. |
2. a fentinél súlyosabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
10. |
Az 1. alpont alapján az objektivizálható stresszhelyzet miatti, nem visszatérő alkohol vagy gyógyszer abusus minősítendő. Tartós vagy visszatérő szerfogyasztást, illetve bármely droghasználatot (a „kipróbálás” esetét kivéve) a 2. alpont alapján kell elbírálni. |
|||||||||||
11. |
13. |
Szkizofrénia, szkizoaffektív zavarok, tartós paranoid zavarok és egyéb nem organikus pszichotikus zavarok |
||||||||||
12. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
13. |
Az ilyen mértékű pszichés zavar minden rovat szerinti alkalmatlanságot jelent. |
|||||||||||
14. |
14. |
Akut és átmeneti pszichotikus zavarok |
||||||||||
15. |
1. stressz vagy intoxikáció által kiváltott, kezelésre jól reagáló, medikáció nélkül tartósan tünetmentes |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
16. |
2. egyéb, illetve a fentinél súlyosabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
17. |
Az egyszeri, viszonylag gyors lefolyású pszichotikus zavarok elbírálása: |
|||||||||||
18. |
15. |
Hangulatzavarok |
||||||||||
19. |
1. rövid, pszichotikus szintet el nem érő, kezelésre jól reagáló depressziós epizód, amely után gyógyszerelés nélkül tartósan tünetmentes állapot alakult ki |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
20. |
2. egyéb, illetve a fentinél súlyosabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
21. |
Az 1. alpont szerint kell minősíteni az egyszeri depresszió nem pszichotikus, már tartósan kompenzált eseteit. Kedvezőbb elbírálás alá esik, ha a depressziós epizód objektivizálható negatív környezeti hatások miatti reaktív állapotként lépett fel. |
|||||||||||
22. |
16. |
Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok |
||||||||||
23. |
1. rövid lefolyással, maradványtünetek nélkül |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
24. |
2. mérsékelt tünetekkel járó, kezelésre reagáló |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
25. |
3. kifejezett tünetekkel, illetve kezelésre nem javuló, tartós vagy ismétlődő |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
26. |
Szigorúbb az elbírálás az önálló feladatvégzéssel járó beosztásokban, az ekipázsrendszerben szolgálatot teljesítő hajózóknál a konkrét beosztás követelményeit figyelembe véve alkalmazható a különleges elbírálás. |
|||||||||||
27. |
17. |
Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak |
||||||||||
28. |
1. mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
29. |
2. a fentinél súlyosabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
30. |
E diagnózisokkal jelzett zavarok csak akkor minősítendők, ha a munkavégzésre, illetve a repülésbiztonságra kihatnak. Pszichotikus állapot végleges alkalmatlanságot jelent. |
|||||||||||
31. |
18. |
Személyiségzavarok, a személyiség tartós változása, szkizotípiás rendellenesség |
||||||||||
32. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
33. |
Személyiségzavarok esetén élettörténeti elemzés szükséges az exploráció, pszichológiai vizsgálat mellett. |
|||||||||||
34. |
19. |
A felnőtt viselkedés zavarai |
||||||||||
35. |
1. mérsékelt tünetekkel járó vagy átmeneti, kezelésre reagáló |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
36. |
2. a fentinél súlyosabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
37. |
A felnőtt viselkedés zavarai alpont a kóros szokás és impulzus-kontroll zavarokat minősíti. Az ilyen zavarok abban az esetben minősítendők, ha a munkavégzésre, illetve a repülésbiztonságra kihatnak. |
|||||||||||
38. |
20. |
Mentális retardáció |
||||||||||
39. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
40. |
A mentális retardáció szintet elérő mentális hiányosság minden rovat szerint egyértelmű alkalmatlanságot jelent. |
|||||||||||
41. |
21. |
A pszichés fejlődés zavarai |
||||||||||
42. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
43. |
A jelölteknél a csecsemő- és gyerekkorban kezdődő pszichés fejlődési zavar kizáró ok. Amennyiben beszédartikulációs probléma, olvasási, írási nehézség, motoros zavar áll fenn, de az nem éri el a diagnosztikai kritériumoknak megfelelő értéket, a jelöltet a pszichológiai fejezet megfelelő pontja alapján kell elbírálni. |
|||||||||||
44. |
22. |
A viselkedés és az érzelmi, hangulati élet gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavarai |
||||||||||
45. |
1. egyszeri, átmeneti, spontán vagy rövid kezelést követően tünetmentessé váló esetek |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
46. |
2. a fentinél súlyosabb, illetve a vizsgálat időpontjában is manifeszt zavarok |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
47. |
A jelölteknél a viselkedés és az érzelmi, hangulati élet gyermek- és serdülőkorban jelentkező zavar kizáró ok. |
|||||||||||
48. |
23. |
Pszichés szempontból jelentős terheltség a saját, illetve a családi anamnézisben |
||||||||||
49. |
1. kisebb terheltség |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
50. |
2. jelentősebb terheltség |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
51. |
A terhelt anamnézis negatív korrelációban van a későbbi repülő-hajózó munka sikerességével. Amennyiben az anamnézisben diagnosztizált pszichiátriai zavar miatti (akár gyógyszeres, akár pszichoterápiás) kezelés szerepel, a pszichiátriai fejezet megfelelő pontja szerint kell minősíteni a jelöltet. |
C. PSZICHOLÓGIA
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- szám |
Az állapot megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
24. |
Alacsony neuropszichológiai teljesítőképesség |
||||||||||
4. |
1. átmeneti csökkenés (ismert külső körülmények hatására) |
- |
- |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
5. |
2. tartós vagy tendenciózus csökkenés |
- |
- |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
6. |
3. kissé alacsonyabb |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
7. |
4. jelentősen alacsonyabb |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
8. |
A vizsgált tulajdonságok és képességek alapvető köre a figyelem megosztási képessége, átkapcsolása, koncentrációja, szenzomotoros koordináció, információfeldolgozó képesség, monotóniatűrés, az előbbiek változása idődeficitben, rövidtávú vizuális memória, kéztremor, állásbiztonság. Az elvégzendő vizsgálatok köre és a követelményszint az egyes kategóriák számára különböző és bővülhet. |
|||||||||||
9. |
25. |
Nem megfelelő pszichés adottságok |
||||||||||
10. |
1. enyhébb eltérések |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
11. |
2. kifejezett eltérések |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
12. |
A nem megfelelő pszichés adottságok a jelölt azon pszichés tulajdonságai, amelyek nem ítélhetők meg a jelen táblázat „Mentális és viselkedészavarok” fejezetében foglaltak alapján (a mindennapi értelemben nem tekinthetők kórosnak, de a repülő-szakszolgálati tevékenység szempontjából hátrányosnak és nemkívánatosnak minősülnek). Ide tartoznak a kívánatosnál gyengébb intelligencia, illetve részképesség-probléma, rossz verbális kifejezőképesség, labilitás az érzelemvilágban és az életvitelben, alacsony stressztűrő képesség, akcentuált személyiségjegyek, melyek prognosztikus rosszabbodása veszélyt jelenthet a munkavégzésre. Elbírálandóak a motivációs háttér anomáliái is (úgymint túlkompenzációs igény), melyek az addigi életvezetés minor anomáliái mellett is kedvezőtlen prognózist jelentenek a stabil, megbízható munkavégzés szempontjából. |
D. BELGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
26. |
Kórházi ápolást nem igénylő, a munkaképesség ideiglenes elvesztésével járó lezajlott heveny vagy fellángolt krónikus betegség, intoxikáció, műtéti beavatkozás sérülés és trauma maradványtünetei |
||||||||||
4. |
1. jelöltnél |
KLGS |
KLGS |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
5. |
2. kiképzés alatt álló jelölt és a szakszemélyzet tagja |
|
|
I |
I |
I |
I |
I |
I |
I |
I |
|
6. |
A kiképzés alatt álló jelölt számára az alakulatnál pihenés vagy a repülés alóli mentesítés. |
|||||||||||
7. |
27. |
Krónikus lefolyású, ritkábban előforduló betegségek |
||||||||||
8. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
9. |
A krónikus lefolyású, ritkábban előforduló betegségek tartalmazzák az olyan krónikus fertőző betegségeket, amelyek nehezen gyógykezelhetők és recidívára hajlamosak, valamint a krónikus endogén intoxikációnak a tápláltsági állapot intenzív romlásában, a vérképző szervek funkciózavaraiban vagy a hepatolienaris rendszer károsodásában megmutatkozó formáit. Jelentéktelen lép megnagyobbodás egyéb patológiás jel hiányában nem ok a vizsgált repülésről történő letiltására. A döntést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy a funkciózavar tartós volta határozza meg. A betegség első tüneteinek megjelenésétől számított három hónapon belül gyógyult panasz- és tünetmentes állapot ismételt döntést nem igényel. A repülőalkalmasság eldöntése kórházi gyógykezelés után végezhető el. |
|||||||||||
10. |
28. |
Anyagcsere-betegségek |
||||||||||
11. |
1. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
12. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
13. |
A zsír- és anyagcserezavarok – amennyiben életmód változtatással és diétával nem rendezhetőek – gyógyszeres beállítása is szóba jön, figyelembe véve egyéb tényezőket, kardiovaszkuláris rizikófaktoraikat, szív- és érrendszeri kockázatukat (Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia ajánlása alapján). A nagy kockázatú csoportba tartozó repülőszemélyzet tagját lehetőleg célértékeken kell kezelni. A koleszterin és triglicerid értékek már enyhe zavarai esetén alkalmatlan a jelölt. Kiképzett repülőállományú személy a vérzsír paraméterek csökkentésére szolgáló gyógyszerek szedése mellett – a szakutasításban leírt szabályok betartásával – repülhet. |
|||||||||||
14. |
29. |
Köszvény |
||||||||||
15. |
1. nemrégen fennálló, remisszió állapotban levő köszvény, ritka rohamok esetén |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
16. |
2. „viscerális” köszvény, gyakori rohamok esetén |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
17. |
A vizsgálat során véletlenül kimutatott hyperuricaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Arthritis urica, köszvényes nephropathia és a köszvény egyéb manifesztációja repülőkiképzésre és repülésre való alkalmatlanságot jelent. |
|||||||||||
18. |
30. |
Az endokrin rendszer betegségei |
||||||||||
19. |
1. A pajzsmirigy betegségei, műtét utáni normofunkciós állapot |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
20. |
2. struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosis |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
21. |
3. hypothiryreosis |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
22. |
4. egyéb endokrin betegség |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
23. |
Az endokrin rendszer betegségeinek differenciáldiagnosztikai vizsgálatait kórházban kell elvégezni, különös tekintettel az esetleges társbetegségek feltárására. Hyperthyreosis esetén végleges döntés csak a kezelés befejezése után hozható. A kezelés eredményességéről és tartósságáról akár hónapokig tartó megfigyeléssel kell meggyőződni. A kezelés után, ha az euthyreoid állapot fenntartható, a szív- és érrendszer funkcionális állapota jó, a hypoxia tűrőképesség nem csökken, a döntést a 2. alpont szerint kell meghozni. A jelöltek hyperthyreosis esetén alkalmatlanok. |
|||||||||||
24. |
31. |
Vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei |
||||||||||
25. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
26. |
A vérképzőrendszer megbetegedései, nyirokcsomók rendszerbetegségei a haemolytikus anaemiákat, az agranulocytosisokat, onkohematológiai betegségeket vagy leukaemiákat, haemorrhagiás diasthesiseket, súlyos véralvadási zavarokat és a vérképzőrendszer egyéb súlyos megbetegedéseit tartalmazza. Az ezekben a megbetegedésekben szenvedő személyt kórházi gyógykezelésben kell részesíteni, azonban a gyógykezelés eredményétől függetlenül repülésre alkalmatlan. KLGS döntés teljes klinikai remisszióban szakorvosi vélemény birtokában alkalmazható. A megítélésben döntő tényező a betegség akut vagy krónikus volta, illetve a kiváltó ok átmeneti vagy tartós fennállása (például agranulocytosisok, haemalitikus anaemiák). |
|||||||||||
27. |
32. |
Hiányvérszegénység, haemoglobinopathiák |
||||||||||
28. |
1. enyhe formák |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
29. |
2. súlyos formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
30. |
Enyhe formánál az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően történik, figyelembe véve a hypoxia tűrőképességet. Hiányvérszegénység esetén a kiváltó ok tisztázása döntő tényező. |
|||||||||||
31. |
33. |
Tüdőtuberkulózis |
||||||||||
32. |
Tüdőtuberkulózis aktív formái (megítélés gyógyulást követően lehetséges, addig ideiglenesen alkalmatlan „I” a III–IX. rovat szerint) |
E |
E |
E |
E/ I |
E/ I |
E/ I |
E/ I |
E / I |
E/ I |
E/ I |
|
33. |
Tartósan compensalt tüdő- és mellhártya tuberkulózis funkcionális zavarok nélkül |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
34. |
Tüdőtuberkulózis: az inaktív tüdőtuberkulózis körülhatárolt kisgócú, a tüdőcsúcsban és a subclavicularis térben elhelyezkedő, valamint a klinikai gyógyulás után fennmaradó elmeszesedett fibroticus pleura elváltozásai. |
|||||||||||
35. |
34. |
Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései |
||||||||||
36. |
1. a szervek kifejezett működési zavaraival |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
37. |
2. működési zavarok nélkül vagy jelentéktelen működési zavarral |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
|
38. |
Tüdő, légutak és mellhártya idült, nem specifikus megbetegedései: a tüdő krónikus betegségei, nem specifikus eredetű lezajlott heveny megbetegedéseinek maradványtünetei, ugyancsak a légutak, a pleura nem tuberkulotikus eredetű megbetegedései és azok maradványtünetei. A megítéléshez szükség lehet pulmonológiai szakvéleményre, légzésfunkció vizsgálatára, TOLT-próbára, speciális barokamrai vizsgálatra. Figyelembe kell venni a fellángolás, kiújulás, hirtelen légzésfunkció romlás valószínűségét és következményeit, illetve a gyógyszeres kezelés igényét, továbbá a túlnyomásos oxigénlégzés szükségét. |
|||||||||||
39. |
35. |
Atherosclerosis |
||||||||||
40. |
1. jelentős |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
41. |
2. minimális |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
42. |
Nem szignifikáns – coronarografia-val, esetleg coronaria CT-vel vagy MR-rel igazolt – koszorúér betegség esetén a légiközlekedési szakszemélyzet tagjánál jó funkcionális kapacitás (8 MET felett), nem csökkent coronaria rezerv kapacitás, terheléses szívizom szcintigraphia során nem, vagy minimális, kis kiterjedésű veszélyeztetett szívizomterület esetén, a szakmai ajánlások által javasolt prevenciós gyógyszeres kezelések mellett, figyelembe véve az MH központi egészségügyi szervezetének vezetője által jóváhagyott szakutasítást is, alkalmas minősítés adható. A jelölt és a II. és III. rovat szerint minősített személy alkalmatlan, kardiológus szakvélemény szükséges. |
|||||||||||
43. |
36. |
Hypertonia |
||||||||||
44. |
1. secunder hypertonia |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
E |
KLGS |
KLGS |
|
45. |
2. terápiarezisztens, súlyos (3. stádium) hypertonia |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
46. |
3. enyhe, közepes (1-2. stádium) hypertonia |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
47. |
Az 1. alpont szerint secunder hypertonia alkalmatlanságot jelent. Amennyiben a kiváltó okot sikerült rendezni, és még nem alakult ki szervkárosodás, valamint a vérnyomás normalizálódik, a repülés az alapbetegségtől függően engedélyezhető. |
|||||||||||
48. |
37. |
Hypotonia |
||||||||||
49. |
1. tünetmentes |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
50. |
2. tünetekkel járó |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
51. |
Ha a tensio mértéke egyenlő vagy alacsonyabb 100/60 Hgmm-nél, de tüneteket nem okoz, és a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, alkalmasnak, ha a tensio mértéke egyenlő vagy alacsonyabb a 90/50 Hgmm-nél, alkalmatlannak kell nyilvánítani. Ki kell zárni az Addison-kórt, a hypothyrosist és a malignus ritmuszavarokat. |
|||||||||||
52. |
38. |
Mitralis stenosis |
||||||||||
53. |
1. enyhe eset |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
E |
KLGS |
KLGS |
|
54. |
2. közepesen súlyos és súlyos eset |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
55. |
Ha a billentyű hajlékony, a szűkület minimális, az EKG-n nincsenek pitvari terhelésre utaló jelek, echocardiographiával a bal pitvar mérete normális, nincsenek tünetek és nincs arrythmia, az alkalmasság megállapítható. Nyitott vagy zárt comissurotomia után mindegyik rovat szerint alkalmatlan. |
|||||||||||
56. |
39. |
Mitralis regurgitatio |
||||||||||
57. |
1. enyhe eset |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
58. |
2. közepesen súlyos és súlyos eset |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
59. |
A különleges elbírálás elvét kell alkalmazni, ha a billentyű vékony, nem párosul mitralis stenosissal vagy kötőszöveti betegséggel, normális a bal pitvar mérete, nincs a háttérben coronaria betegség és kizáró mértékű arrythmia, ehhez évenkénti Holter-EKG monitorozás és Doppler-ultrahang szükséges. |
|||||||||||
60. |
40. |
Mitralis prolapsus (MVP) |
||||||||||
61. |
1. enyhe esetben |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
62. |
2. közepesen súlyos és súlyos esetben |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
63. |
A különleges elbírálás elvét kell alkalmazni enyhe esetben, ha nincsenek panaszok, a billentyű csúcsa a záródáskor a bal kamra felé néz, a billentyű vékony, a családban nem volt hirtelen halál, a bal kamra és bal pitvar méretei normálisak, nincs tendencia szignifikáns arrythmiára és a terhelési kapacitás jó. Az MVP-nél, amely non-sustained supraventricularis tachycardiával együtt fordul elő, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent. |
|||||||||||
64. |
41. |
Bicuspidalis aorta billentyű vagy aorta stenosis |
||||||||||
65. |
1. bicuspidalis aorta billentyű |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
66. |
2. enyhe stenosis esetben |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
67. |
3. szignifikáns stenosis |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
68. |
4. műtéti korrekció után |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
69. |
Bicuspidális billentyű jelenléte alkalmatlan minősítést jelent. A regurgitáció, illetve a stenosis mértékétől függően KLGS alkalmas minősítést kap a VIII. és IX. rovat szerint minősített személy. Enyhe aorta stenosis esetén, ha az aorta felett mért átlaggradiens mértéke nem haladja meg a 20 Hgmm-t, koncentrikus bal kamra hypertrophia jelei nem észlelhetőek, az aorta ascendens nem tág, jó funkcionális kapacitás esetén alkalmas minősítést kell adni. A jelöltnél szívultrahang-vizsgálat indokolt. |
|||||||||||
70. |
42. |
Aorta regurgitatio vagy insuffitientia |
||||||||||
71. |
1. enyhe esetben |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
72. |
2. közepes vagy súlyos fokú |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
73. |
A személy alkalmas, amennyiben tünetmentes, az üregátmérők normális tartományban, a nyomásfelezési idő (AR-PHT) 400–500 ms feletti. A regurgitáló jet hosszát, szélességét is figyelembe kell venni. Évente kardiológiai kontrollvizsgálatok elvégzése indokolt esetleges Holter-EKG monitor felhelyezése mellett. |
|||||||||||
74. |
43. |
Egyéb billentyű betegségek |
||||||||||
75. |
1. fiziológiás tricuspidalis, pulmonalis és mitralis regurgitáció |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
76. |
2. pulmonalis tricuspidalis stenosis |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
77. |
Tünetmentes esetben, ha a billentyű vékony, a regurgitáció kisfokú és egyéb betegség nincs a háttérben, a személy alkalmas. |
|||||||||||
78. |
44. |
Supraventricularis (keskeny QRS-ű) tachycardia |
||||||||||
79. |
1. tünetmentes |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
80. |
2. tünetekkel járó |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
81. |
Panaszmentesen észlelt supraventricularis tachycardia esetén Holter-EKG monitorozás elvégzése több alkalommal szükséges a kivizsgálás folyamán. Intercurrens betegségek (gyulladásos megbetegedések, myocarditis, pajzsmirigy betegség, anaemia) irányába kivizsgálás szükséges, majd az alapbetegség tükrében dönthető el az alkalmasság. Szóba jöhet iszkémiás szívbetegség irányába történő kivizsgálás is (terheléses EKG, szívultrahang, képalkotóval érzékenyített terheléses vizsgálat, sz.e.-n coronarografia, esetlegesen coronaria Computer Tomographia), bár e tünetek esetén nem jellemző előfordulása. Dokumentált (Holter-EKG monitorozás, EKG) PSVT előfordulás esetén – az előbb említett okok kizárását követően – elektrofiziológiai vizsgálat elvégzése ajánlott. Az észlelt AVNRT, AVRT esetén ablátió elvégzése indokolt, melyet követően 2–3 hónap után a vizsgált személy alkalmas minősítést kaphat. |
|||||||||||
82. |
45. |
Pitvarfibrilláció vagy flattern |
||||||||||
83. |
1. ritka, izolált |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
84. |
2. paroxysmalis, krónikus |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
85. |
Ha nincs a hátterében strukturális szívbetegség, szekunder ok, nem okoz haemodinamikai zavart, lone típusú, Holiday heart valószínűsíthető, létrejöttét elektrolit eltérés potencírozza, ritka (egy-két alkalommal jelentkező), rövid ideig tartó paroxizmusok esetén alkalmas minősítést kaphat rendszeres, szoros kontrollok mellett, az érvényben lévő szakmai kollégiumi ajánlások figyelembevételével. A II–V. rovat szerint minősített személy részletes kivizsgálást követően (átmenetileg) ekipázs rendszerben, kiképzett pilótával repülhet, visszaállítás teljes panasz- és tünetmentesség esetén lehetséges (centrifuga vagy real holter mérlegelendő). A jelölt alkalmatlan. Gyógyszeres kezelésre szoruló pitvarfibrillació alkalmatlan minősítést indokol. |
|||||||||||
86. |
46. |
Kamrai és széles QRS-ű tachycardia |
||||||||||
87. |
1. tünetmentes, egyszeri |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
88. |
2. visszatérő, tünetekkel járó |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
89. |
A vizsgált személy rovatában alkalmas, ha csak egyszeri, tünetmentes, monomorph, non-sustained széles QRS-ű tachycardia észlelhető, melynek hátterében szívbetegséget kimutatni a részletes kardiológiai kivizsgálással nem lehet. Felmerül ezen esetekben coronarographia, elektrofiziológiai vizsgálatok elvégzése is. A háttérben intercurrens betegségek kizárása (gyulladásos megbetegedések, myocarditis, pajzsmirigy betegség, anaemia), majd kontrollvizsgálatok elvégzése is indokolt. Polymorph széles QRS-ű tachycardiák esetén a minősítés alkalmatlan. További kivizsgálásuk szükséges (ISZB, Torsade de Pointes). WPW-szindróma esetén RF abláció után 6 hónappal a vizsgált személy alkalmas. |
|||||||||||
90. |
47. |
Atrioventricularis vezetési zavar |
||||||||||
91. |
1. I. fokú AV block II. fokú AV block Mobitz I. |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
92. |
2. II. fokú Mobitz II block, III. fokú AV block |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
93. |
Az I. fokú AV blokk esetén a kivizsgálásnak tartalmaznia kell a ritmusanalízist terhelés alatt, illetve egyéb funkcionális diagnosztikai terhelés során. |
|||||||||||
94. |
48. |
Intraventricularis vezetési zavar |
||||||||||
95. |
1. bal Tawara-szár blokk (LBBB) |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
96. |
2. jobb Tawara-szár blokk (RBBB) |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
97. |
Az engedély megadható abban az esetben, ha az LBBB, az RBBB vagy a bal anterior (LAH), vagy bal posterior (LPH) hemiblock hátterében nem áll szívbetegség, coronaria betegség, és nem társul egyéb vezetési zavarokkal. |
|||||||||||
98. |
49. |
Egyéb arrythmiák, neurocirculatori-cus dystonia cardialis formája, ectopiák |
||||||||||
99. |
1. kifejezett klinikai tünetekkel, illetve funkcionális zavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
100. |
2. átmeneti anomáliák jó funkcionális állapottal |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
101. |
A VES-ek száma nő a korral. 40 éves korig a norma felső határa 100/óra, 40 év felett 200/óra. Polimorf formák előfordulhatnak egészséges egyéneken, azonban számuk nő szívbetegségekben. Fontos a nem ischaemiás eredet ischaemiástól való elkülönítése. |
|||||||||||
102. |
50. |
Kóros kardiális funkciós teszt |
||||||||||
103. |
1. rossz EKG válasz |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
– |
|
104. |
2. rossz fizikai kondíció |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
– |
|
105. |
A rossz terhelhetőség a kerékpár-ergometriás vagy spirocardio-ergometriás terhelés során kerül megállapításra az alábbi megközelítések alapján: |
|||||||||||
106. |
51. |
Alkalmassági döntést igénylő EKG eltérések a barokamrai vizsgálat során |
||||||||||
107. |
1. „T” hullám inverzió |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
|
108. |
2. szignifikáns „ST”-eleváció vagy depresszió |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
|
109. |
Fokozott oxigénfegyelem mellett repülő munkára a II–IX. rovat szerint minősített személy különleges elbírálással alkalmas. |
|||||||||||
110. |
52. |
Pericardiális folyadékgyülem (PF) |
||||||||||
111. |
1. idiopathiás, minimális pericardiális folyadékgyülem |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
112. |
2. secunder pericardialis folyadékgyülem |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
113. |
Az 1. ponthoz: amennyiben a PF mennyisége nem befolyásolja a szív működését, a háttérben kóroki tényező nem deríthető fel, a laboratóriumi és a terheléses vizsgálatok eredményei normálisak, a PF mennyisége nem növekszik és <10 mm, az engedély megadható. |
|||||||||||
114. |
53. |
Cardiomyopathia minden formája (DCM, HCM, RCM, channelopathiák) |
||||||||||
115. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
116. |
A cardiomyopathia progresszíven szívelégtelenség felé haladó betegség, ezért minden rovat szerint alkalmatlanságot jelent. |
|||||||||||
117. |
54. |
Pitvari septum defektus (ASD) |
||||||||||
118. |
1. meglévő ASD |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
119. |
2. műtéttel korrigált ASD |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
120. |
Alkalmas a személy, ha a szívüregek normális méretűek, jó a terheléses kapacitás, a szakszemélyzet tagja panaszmentes. A Holteren nincs kizárást maga után vonó ritmuszavar. Kardiológiai konzultáció szükséges, terheléses vizsgálattal, echocardiographiával és Holter-EKG monitorizálással. |
|||||||||||
121. |
55. |
Kamrai septum defektus (VSD) |
||||||||||
122. |
1. enyhe esetben |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
123. |
2. súlyos esetben, vagy műtét után |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
124. |
Kisfokú, shunttel járó haemodinamikai zavart nem okozó kamrai septum-defektus, amennyiben a vizsgált személy a terheléses próbákat jól tűri, malignus ritmuszavara nincs, és panaszmentes, a VIII. és IX. rovat szerint minősített személy különleges elbírálással alkalmas. |
|||||||||||
125. |
56. |
Ductus Botalli persistens sebészi zárás után |
||||||||||
126. |
|
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
127. |
Amennyiben a jobb szívfél már károsodott, az engedély nem adható meg. A II. és III. rovat szerint minősített személy alkalmasságának megállapításához a TOLT-próba is szükséges. |
|||||||||||
128. |
57. |
Coarctatio aortae |
||||||||||
129. |
1. meglévő coarctatio |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
130. |
2. műtéttel rendezve |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
131. |
A 2. ponthoz: a VIII. és IX. rovat szerint minősített személy alkalmas, ha a terheléses kapacitás jó, a TOLT-próbán nincs eltérés. A vérnyomás a 24 órás ABPM-mel normál értékű, a nyugalmi és a terheléses vérnyomás jó. Ezekben a kedvező esetekben a KLGS minősítés a II. és III. rovat szerint minősített személynél is mérlegelhető. |
|||||||||||
132. |
58. |
Hasüregi szervek krónikus megbetegedései, valamint azok sérülései és műtétei utáni maradványtünetek esetén |
||||||||||
133. |
1. az általános állapot romlásával járó funkciózavarok vagy kiújulásra való hajlam esetén |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
134. |
2. az általános állapot romlásával nem járó, jelentéktelen funkciózavarok esetén |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
135. |
A hasi szervek krónikus megbetegedéseiben szenvedő személy alkalmasságát csak kórházi kivizsgálás során felállított klinikai diagnózis alapján, a szükséges gyógykezelés után lehet meghozni. Az alkalmasság megállapításánál a morfológiai elváltozások mellett a funkcionális zavarok mértékét és a vizsgált személy sajátos munkafeltételei mellett a kompenzáció lehetőségeit kell figyelembe venni. |
|||||||||||
136. |
59. |
Különféle idült vesebetegségek |
||||||||||
137. |
1. kezelés alatt álló vagy jelentős funkciózavarral járó |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
138. |
2. kezelés után jó állapotban, funkciózavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
139. |
Különféle idült vesebetegségekhez tartoznak a vesék krónikus gyulladásos, degeneratív megbetegedései. A krónikus vesebetegségekben szenvedő személyek kedvezőtlen prognózisa miatt, a légijármű-személyzet tagját valamennyi rovat szerint alkalmatlannak kell ítélni, a vese funkciózavar fokától függően. |
|||||||||||
140. |
60. |
Haematuriák |
||||||||||
141. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
142. |
A haematuriák okát ki kell vizsgálni, a diagnózis intézeti kivizsgálás után állítható fel. El kell végezni a szükséges differenciált diagnosztikai vizsgálatokat (vizeletvizsgálat, vizelettenyésztés, teljes vérkép, hasi ultrahang, iv pyelogramm, cystoscopia, arteriographia, hasi CT). A krónikus haematuria esetén a jelölt alkalmatlan. |
|||||||||||
143. |
61. |
Allergiás megbetegedések |
||||||||||
144. |
1. gyakran recidiváló |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
145. |
2. ritkán recidíváló, illetve jelentéktelen funkciózavarok esetén |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
146. |
Ide kell sorolni az összes allergiás eredetű megbetegedést a szervrendszerre való tekintet nélkül. |
|||||||||||
147. |
62. |
Különféle eredetű ízületi megbetegedések |
||||||||||
148. |
1. jelentős maradandó elváltozásokkal, mozgászavarokkal, kiújulási hajlammal |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
149. |
2. működési zavarok és kiújulási hajlam nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
150. |
A különféle eredetű ízületi megbetegedésekhez tartoznak az ízületek infekciós eredetű, autoimmun vagy a belső elválasztású mirigyek funkciózavarain alapuló krónikus megbetegedései. Az alkalmasság elbírálásában lényeges szempontnak minősül az ízületi zavarok foka. A II–VI. rovat szerint minősített személynél figyelembe kell venni a magassági repülések elviselésével kapcsolatos repülőorvosi megfigyelések tapasztalatait. |
E. SEBÉSZETI MEGBETEGEDÉSEK, ELVÁLTOZÁSOK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
63. |
A fiziológiás fejlődés hiánya és rendellenes testsúlycsökkenés antropometriás követelmények |
||||||||||
4. |
1. enyhe |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
5. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
6. |
3. súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
7. |
E pontok alapján kell megítélni az alacsony növést, a kifejezetten astheniás testalkatúakat, a magas növést, továbbá a rendellenes súlycsökkenést. Ehhez a testsúly, testmagasság, testsúlyhiány, vitálkapacitás, terheléses EKG, szükség esetén a teherbíró képesség megítélésére szolgáló egyéb vizsgálatok elvégzése szükséges. |
|||||||||||
8. |
64. |
Sebészeti jellegű akut megbetegedések és sérülések, sérülések, illetve egyéb ok miatt végzett műtétek |
||||||||||
9. |
|
I |
I |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
10. |
Jelen pont alapján kell megítélni a sérülést, illetve egyéb ok miatt végzett műtét utáni állapotot, továbbá egyéb akut, illetve krónikus jellegű sebészeti, orthopaediai, urológiai megbetegedést, amely a gyógyulás szakában van, és a végleges állapot még nem alakult ki. |
|||||||||||
11. |
65. |
Tartó- és mozgatóapparátus gyulladásai utáni állapotok |
||||||||||
12. |
1. tünet-, panaszmentes, teljes funkcióval gyógyult |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
13. |
2. enyhe funkciókárosodással |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
14. |
3. közepesen súlyos funkciókárosodással |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
15. |
4. súlyos funkciókárosodással |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
16. |
Tartó- és mozgatóapparátus gyulladás utáni állapothoz tartoznak a sebészeti jellegű okok, illetve nem sebészeti jellegű megbetegedések miatt másodlagosan kiváltott, a tartó- és mozgatóapparátust érintő gyulladásos megbetegedések utáni állapotok. |
|||||||||||
17. |
66. |
Nyak, vállöv és a felső végtag orthopaediai jellegű betegségei és deformitásai |
||||||||||
18. |
1. panasz-, tünetmentes, funkciókárosodás nincs |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
19. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
20. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
21. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
22. |
Nyak, vállöv és a felső végtag orthopaediai jellegű betegségei és deformitásai: a torticollis congenitus, Klippel–Feil-szindróma, Sprengel deformitás, costa cervicalis, spondylosis cervicalis, cervico-brachialis szindróma, periarthritis humeroscapularis, habitualis vállficam, arthrosis deformans cubiti, epicondylitis humeri, Madelung-féle deformitás, os lunatum malaciája, tendovaginitis crepitans, tendovaginitis stenotisans, Dupuytren-contractura, valamint a régióba tartozó egyéb betegségek, illetve deformitások. |
|||||||||||
23. |
67. |
Csípőízület betegségei, deformitásai |
||||||||||
24. |
1. panasz-, tünetmentesség, funkciókárosodás nincs |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
25. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
26. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
27. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
28. |
Csípőízület betegségei, deformitásai a dysplasia, subluxatio coxae congenita, Perthes-féle betegség, epiphyseolysis capitis femoris, coxa vara congenita, coxa saltans, coxarthrosis, nem specifikus, illetve specifikus csípőízületi gyulladások, valamint egyéb szerzett vagy veleszületett anomáliák. |
|||||||||||
29. |
68. |
Térdízület betegségei, deformitásai |
||||||||||
30. |
1. panasz-, tünetmentes, funkció teljes |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
31. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
32. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
33. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
34. |
Térdízület betegségei, deformitásai a habitualis patella-ficam, patella bipartita, Schlatter–Osgood-féle betegség, genu valgum, genu varum, genu recurvatum, térdízületi arthrosis, térdízületi chondropathiák, praepatellaris bursitis, Baker-cysták, genu laxum, térdízületi gyulladások utáni állapot, illetve egyéb térdízületi betegségek, deformitások. |
|||||||||||
35. |
69. |
Láb fontosabb statikai deformitásai, rendellenességei, megbetegedései |
||||||||||
36. |
1. panasz-, tünetmentes |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
37. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
38. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
39. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
40. |
Láb fontosabb statikai deformitásai, rendellenességei, megbetegedései a pes planovalgus (lúdtalp), lábízületek arthrosisa, talocalcanealis és calcaneonavicularis synostosis, pes calcaneo-valgus congenitus (sajkaláb), hallux valgus, digitus malleus, digitus varus, Morbus Köhler, pes varus congenitus, pes varus congenitus (dongaláb), illetve egyéb elváltozások. |
|||||||||||
41. |
70. |
Gerinc betegségei, deformitásai |
||||||||||
42. |
1. panasz-, tünetmentes, teljes funkció |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
43. |
2. enyhe |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
44. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
45. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
46. |
Gerinc betegségei, deformitásai a helytelen tartás (lapos hát), fokozott kypholordoticus hátnyerges hát (domború hát), Morbus Scheuermann, vertebra plana, scoliosis, spondylarthritis ankylopoetica, spondylosis deformans, spondylolysis, spondylolisthesis, sacralisatio, lumbalisatio, spina bifida, illetve ide tartozó egyéb elváltozások. |
|||||||||||
47. |
71. |
A fej csont és lágyrész sérülései után kialakult végleges állapotok |
||||||||||
48. |
1. panasz-, tünetmentes |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
49. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
50. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
51. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
52. |
A fej csont- és lágyrész sérüléseinek megítéléséhez részletes anamnesis, részletes fizikális vizsgálat, műtéti leírás, kétirányú koponya röntgen-felvétel, szükség esetén kiegészítő felvételek, koponya CT, MR, valamint a társszakmák szakvéleménye szükséges. |
|||||||||||
53. |
72. |
Nyak és törzs sérülései után kialakult végleges állapotok |
||||||||||
54. |
1. panasz-, tünetmentes sérülés utáni állapot |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
55. |
2. enyhe elváltozások |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
56. |
3. súlyos elváltozások |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
57. |
Nyak és törzs sérülései után kialakult végleges állapot: a gerinc törései gerincvelő sérüléssel vagy anélkül, bordák, szegycsont, medence törései, gége sérülései, csigolyák ficamai, az adott regio distorsioi, contusioiés lágyrészsérüléseket. |
|||||||||||
58. |
73. |
Központi idegrendszer traumás károsodása után kialakult állapotok |
||||||||||
59. |
panasz-, tünetmentes, funkciókárosodás nincs |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
60. |
1. panaszmentes, lezajlott enyhe funkciókárosodással |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
61. |
2. enyhe panaszokkal és/vagy funkciókárosodással |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
62. |
3. súlyos funkciókárosodással |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
63. |
Jellemző kórképek: commotio cerebri, contusio cerebri, intracraniális vérzések (epiduralis, subduralis, intracerebralis), központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülései. |
|||||||||||
64. |
74. |
Mellkas, hasüreg és medence sérüléseinek végleges utókövetkezményei |
||||||||||
65. |
1. funkciókárosodás nélkül |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
66. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
67. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
68. |
4. súlyos funkciókárosodással |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
69. |
Jellemző kórképek: haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, gyomor-béltraktus sérülései, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, medencei szervek sérülése, egyéb hasűri szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese), egyéb hasi szervek belső sérülése. |
|||||||||||
70. |
75. |
Felső végtag sérüléseinek végleges utókövetkezményei |
||||||||||
71. |
1. funkciókárosodás nélkül |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
72. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
73. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
74. |
4. súlyos funkciókárosodással |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
75. |
Jellemző kórképek: kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, kéz ujjperceinek törései. Váll, könyök, csukló, kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz rándulása, húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz nyílt sebe. Felső végtag ereinek sérülése. Felső végtag törésének, nyílt sebének, idegi sérülésének késői hatásai. Vállöv és felső végtag idegeinek sérülése. Felső végtag felületes sérülése. Felső végtag zúzódása, összenyomatása. |
|||||||||||
76. |
76. |
Alsó végtag sérüléseinek végleges utókövetkezményei |
||||||||||
77. |
1. funkciókárosodás nélkül |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
78. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
79. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
80. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
81. |
Jellemző kórképek: combnyak, combcsont, térdkalács, sípcsont, szárkapocscsont, boka, lábtő-, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő, térd, boka, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Alsó végtag zúzódása, összenyomatása. Alsó végtag ereinek, idegeinek sérülése. Térdízületi, bokaízületi szalagsérülések. |
|||||||||||
82. |
77. |
Kar és a kéz traumás csonkolása |
||||||||||
83. |
1. részleges |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
84. |
2. teljes |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
85. |
Jellemző kórképek: traumás csonkolás a kézközépcsontok, csukló, alkar, könyök felkar magasságában. |
|||||||||||
86. |
78. |
Kézujjak traumás csonkolása |
||||||||||
87. |
1. egy hosszú ujj hiánya bármelyik kézen (kivétel jobb kéz mutatóujj) |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
|
88. |
2. bal kéz bármelyik ujjának (egy) hiánya, a jobb kéz első vagy második ujjának hiánya, valamint körömperc hiánya a jobb kéz egy ujján |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
|
89. |
3. két ujj hiánya egy kézen, illetve a hüvelyk vagy a mutatóujj hiánya a jobb kézen |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
|
90. |
A hüvelyk és egyéb kézujjak teljes vagy részleges csonkolása. Teljes ujjhiánynak hüvelyk esetében a körömperc hiánya, többi ujj esetében kettő perc hiánya tekinthető. |
|||||||||||
91. |
79. |
Láb és lábszár traumás csonkolása |
||||||||||
92. |
1. részleges |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
93. |
2. teljes |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
94. |
E pont szerint kell elbírálni a láb és lábszár egyoldali vagy kétoldali részleges vagy teljes traumás csonkolását szövődménnyel vagy anélkül. |
|||||||||||
95. |
80. |
Lábujjak traumás csonkolása |
||||||||||
96. |
1. jelentéktelen járászavart okozó ujjhiány |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
97. |
2. járást vagy a lábbeli viselést akadályozó ujjhiány |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
|
98. |
E pont szerint kell minősíteni egyik vagy mindkét láb ujjának vagy ujjainak részleges vagy teljes traumás csonkolását. |
|||||||||||
99. |
81. |
Égések, fagyások, lágyrész sérülések utáni állapotok (hegesedések) |
||||||||||
100. |
1. kisebb kiterjedésűek, funkciókárosodás nélkül gyógyultak, esztétikai károsodás nélkül gyógyult sérülések |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
101. |
2. közepes fokú kiterjedésűek, mérsékelt funkciókárosodással gyógyult sérülések |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
102. |
3. nagyobb kiterjedésűek, funkció-károsodással gyógyult sérülések |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
103. |
Jelen pontba tartoznak az égések, fagyások, valamint a plasztikai sebészeti műtétek utáni állapotok. |
|||||||||||
104. |
82. |
Mellkas deformitása |
||||||||||
105. |
1. enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
106. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
107. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
108. |
Jellemző kórképek: pectus carinatum, pectus excavatum, gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világra hozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtéte utáni állapotok. |
|||||||||||
109. |
83. |
Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapotok |
||||||||||
110. |
1. légzésfunkciós zavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
111. |
2. mérsékelt légzésfunkciós zavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
112. |
3. súlyos légzésfunkciós zavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
113. |
Jelen pontban kell megítélni a mellkas, pleura, mediastinum, nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt, diagnosztikai és terápiás célból történő sebészi beavatkozásait (pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benignus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta). |
|||||||||||
114. |
84. |
Spontán légmell |
||||||||||
115. |
1. egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldott |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
116. |
2. egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldott |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
117. |
3. recidiv spontán légmell |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
118. |
A kórkép megítéléséhez mellkas-felvétel, cardio-respiratoricus status vizsgálatok, belgyógyászati, szükség esetén tüdőgyógyászati szakvizsgálat és vélemény szükségesek. |
|||||||||||
119. |
85. |
Tüdőműtétek utáni állapot |
||||||||||
120. |
1. segmentectomia utáni állapot |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
121. |
2. lobectomia utáni állapot |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
122. |
3. pulmonectomia utáni állapot |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
123. |
Jelen pontban kell megítélni a segmentectomia, lobectomia utáni állapotot. |
|||||||||||
124. |
86. |
Szívműtét utáni állapot |
||||||||||
125. |
1. tünet-, panaszmentes, funkció-károsodás nincs |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
126. |
2. enyhe |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
127. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
128. |
4. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
129. |
Jelen pont minősíti a nyitott, valamint a fedett műtéti beavatkozásokat. |
|||||||||||
130. |
87. |
Gyomorműtét utáni állapot (kivéve malignus daganatok) |
||||||||||
131. |
1. funkciózavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
132. |
2. mérsékelt funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
133. |
3. súlyos funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
134. |
Különböző okok miatt gyomron végzett műtétek utáni állapotok. |
|||||||||||
135. |
88. |
Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapot |
||||||||||
136. |
1. funkciózavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
137. |
2. mérsékelt |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
138. |
3. közepesen súlyos és súlyos funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
139. |
Jelen pontban kell megítélni az enterocolitis acuta ischaemica, gangrena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotot. |
|||||||||||
140. |
89. |
Bélelzáródás műtéte utáni állapot |
||||||||||
141. |
1. funkciókárosodás nélkül |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
142. |
2. mérsékelt funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
143. |
3. súlyos funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
144. |
Jellemző kórképek: strangulatios, adhaesios, obstructios ileusok, volvulus. |
|||||||||||
145. |
90. |
Végbélnyílás repedése, sipolya, tályogjának műtéte utáni állapot |
||||||||||
146. |
1. recidíva nélkül |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
147. |
2. ritka recidíva esetén |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
148. |
3. gyakori recidíva esetén |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
149. |
Jellemző kórképek: fissura ani, fistula ani, abscessus ani, sacrococcygealis dermoid cysta, sinus pilonidalis. |
|||||||||||
150. |
91. |
Aranyér |
||||||||||
151. |
1. szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés esetén |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
152. |
2. sikeres műtét utáni állapot esetén |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
153. |
3. szövődménnyel, gyakori recidíva és ismételt műtét szükségessége esetén |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
154. |
Aranyér megítéléséhez digitalis és rectoscopos vizsgálat szükséges. |
|||||||||||
155. |
92. |
Peritonitis utáni állapot |
||||||||||
156. |
1. funkciózavar nélkül |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
157. |
2. mérsékelt |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
158. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
159. |
4. súlyos funkciózavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
160. |
Jellemző kórképek: peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa, peritonitis tuberculosa. |
|||||||||||
161. |
93. |
Végbél előesése |
||||||||||
162. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
163. |
E pont szerint kell megítélni a prolapsus canalis analist, prolapsus mucosae rectit, a fizikális lelet, digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia után. |
|||||||||||
164. |
94. |
Végbél szűkülete |
||||||||||
165. |
1. mérsékelt működési zavarral |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
166. |
2. súlyos működési zavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
167. |
Minősítéshez fizikális lelet, digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia szükséges. |
|||||||||||
168. |
95. |
Epekövesség |
||||||||||
169. |
1. „néma kövesség” |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
170. |
2. panaszokkal járó epekövesség |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
171. |
E pontban kell minősíteni a cholelithiasist, a dyskinesis cholecystae-t, az epehólyag polypus-t. |
|||||||||||
172. |
96. |
Hasfali és hasüregi sérv |
||||||||||
173. |
1. mérsékelt kiterjedésű |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
174. |
2. jelentős kiterjedésű |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
175. |
Kórképek: hernia inguinalis, scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica. |
|||||||||||
176. |
97. |
Verőerek műtéte utáni állapotok |
||||||||||
177. |
1. hosszabb tünetmentes állapot |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
178. |
2. műtét utáni enyhe maradványtünetek |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
179. |
3. műtét utáni közepesen súlyos maradványtünetek |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
180. |
4. műtét utáni súlyos maradványtünetek |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
181. |
Jelen pontban kell megítélni az aneurysmák, obliteratív verőérbetegségek, verőeres emboliák, illetve egyéb verőérbetegség miatt végzett műtétek utáni állapotokat. |
|||||||||||
182. |
98. |
Alsó végtag visszértágulatai |
||||||||||
183. |
1. kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás és trophikus zavar nélkül, sikeres műtét után szövődménymentesség esetén |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
184. |
2. nagyobb kiterjedésű visszértágulat gyulladás és trophikus zavar nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
185. |
3. trophikus zavarokkal járó visszértágulatok |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
186. |
Kórképek: phlebectasia, varicositas, varix, ulcus varicosum. |
|||||||||||
187. |
99. |
Visszérrögösödés |
||||||||||
188. |
1. végtagok nem ismétlődő mély véna thrombosisa jó collateralis keringéssel |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
189. |
2. végtagok mély véna thrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarral |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KGLS |
KGLS |
KGLS |
KGLS |
KGLS |
|
190. |
3. végtagok ismétlődő mély véna thrombosisa, illetve thrombosis súlyos helyi keringési zavarral, illetve embólia okozta maradandó kardiorespiratorikus eltérések |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
191. |
4. egyéb vénás embólia és thrombosis |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
192. |
Az alkalmassági minősítéshez az egészségügyi dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati (tumorkutatás), esetleg angiológiai szakvizsgálat, thrombophilia irányába történő vizsgálatok szükségesek. Figyelembe kell venni a véralvadásgátlás várható időtartamát, a véralvadásgátló típusát. |
|||||||||||
193. |
100. |
Vesék fejlődési rendellenességei |
||||||||||
194. |
1. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
195. |
2. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
196. |
Kórképek: absentia, agenesis, atrophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, ren accessorius, duplicatus, giganticus, soleiformis, ectopia, dislocatio, fusio renis. |
|||||||||||
197. |
101. |
Húgyhólyag, prosztata, húgycső, pénisz, herezacskó, herék, mellékherék fejlődési rendellenességei, illetve ezek műtétei utáni állapotok |
||||||||||
198. |
1. sem működési, sem egyéb elváltozás nincs |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
199. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
200. |
3. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
201. |
4. súlyos elváltozásokkal |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
202. |
Jellemző kórképek: urachus-sipoly és urachus-cysta, húgyhólyag diverticulum, prostata hypoplasia, húgycső congenitális szűkülete, húgycső diverticulum, hypospadiasis, epispadiasis, mikropenis, fitymaszűkület, herék hypoplasiája, retentio testis. |
|||||||||||
203. |
102. |
Zsugorvese és törpevese |
||||||||||
204. |
1. egyoldali |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
205. |
2. kétoldali |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
206. |
Kórképek: atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. |
|||||||||||
207. |
103. |
Pyelectasia, hydronephrosis |
||||||||||
208. |
1. enyhe |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
209. |
2. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
|
210. |
A funkció megítéléséhez teljes vérkép, vizelet, vizelet bacterium és Koch-tenyésztés, We, se-creatinin, CN, vese- |
|||||||||||
211. |
104. |
Vesekőbetegség |
||||||||||
212. |
1. rutin vizsgálat során diagnosztizált ún. „néma kő” |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
213. |
2. vesekőroham utáni állapot maradványtünet nélkül |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
214. |
3. elfolyási akadályt, húgyúti fertőzést okozó vesekövesség |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
215. |
Kórképek: nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae. |
|||||||||||
216. |
105. |
Idült alsó húgyúti, hólyag-, here- és dülmirigygyulladás |
||||||||||
217. |
1. enyhe |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
218. |
2. súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
219. |
Kórképek: cystitis chronica, abscessus urethralis, urethritis, prostatitis chronica, epididymitis, orchitis. |
|||||||||||
220. |
106. |
Húgycsőszűkület |
||||||||||
221. |
1. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
222. |
2. súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
223. |
Kórképei: strictura urethrae, strictura meati urinariae. |
|||||||||||
224. |
107. |
Varicokele |
||||||||||
225. |
1. enyhe |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
226. |
2. súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
227. |
Enyhe formái az I/A. rovat szerint minősített személynél alkalmatlanságot jelent, többi rovat szerint alkalmas. Amennyiben az I/A. rovat szerint minősített személy a műtétet vállalja, és az sikeresnek bizonyul, úgy alkalmas lehet. Súlyos formái, különösen, ha a járást akadályozza, minden rovat szerint alkalmatlanságot jelentenek. |
|||||||||||
228. |
108. |
Hydrokele |
||||||||||
229. |
1. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
230. |
2. súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
231. |
A diagnózishoz részletes fizikális lelet, szükség esetén ultrahangvizsgálat szükséges. |
|||||||||||
232. |
109. |
A húgy-ivarszervek sebészi kezelésének következményei |
||||||||||
233. |
1. működési zavarok nélkül |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
234. |
2. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
235. |
3. közepes fokú |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
236. |
4. súlyos működési zavarral |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
237. |
Jelen pont alapján kell megítélni a húgy-ivarszervek külső nyílásának szövődményét, a húgy-ivarszervek (belső) anastomosisának és elterelő áthidalásának (bypass shunt) szövődményét, implantált és átültetett húgy-ivarszervi eszközök mechanikus szövődményét, egyéb húgy-ivarszervi műtét utáni állapotokat. |
|||||||||||
238. |
110. |
Rosszindulatú daganatok |
||||||||||
239. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
240. |
E pont alapján kell megítélni a malignus tumor (beleértve a melanoma malignumot) bármilyen eredetű vagy lokalizációjú eseteit, függetlenül a választott kezelési eljárástól. A megítélés alapja a primer daganat típusa, stádiuma, az alkalmazott kezelés (figyelembe véve az egyes kemoterápiás szerek mellékhatásait), a kezelésre adott terápiás válasz, a prognózis, rercidíva valószínűsége. Döntés csak az onkológiai kezelés végeztével hozható. A klinikai remisszió megítéléséhez onkológus specialista bevonása szükséges, kedvező prognózisú esetben 1 évnél hosszabb „ideiglenesen alkalmatlan” vélemény is hozható. |
|||||||||||
241. |
111. |
Jóindulatú daganatok |
||||||||||
242. |
1. kezelés utáni állapot funkciókárosodás nélkül |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
243. |
2. kezelés utáni állapot mérsékelt funkciókieséssel |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
244. |
3. solitaer és multiplex daganatok súlyos funkciókieséssel, vagy ha gátolják a felszerelés viselését |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
245. |
E pont alapján kell megítélni a benignus tumor bármilyen eredetű vagy lokalizációjú eseteit, valamint ezek kezelése utáni állapotokat. Ehhez részletes klinikai, képalkotó diagnosztikai kivizsgálás szükséges. |
|||||||||||
246. |
112. |
In situ carcinoma és bizonytalan természetű daganatok |
||||||||||
247. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
248. |
E pont alapján kell megítélni a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok bármilyen eredetű és lokalizációjú eseteit. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok megítélése a rosszindulatú és a jóindulatú daganatoknál tárgyalt magyarázatokban foglaltak szerint történik. |
F. BŐR- ÉS NEMIBETEGEDÉSEK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
113. |
Akut szakban lévő bőrgyógyászati megbetegedések |
||||||||||
4. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
5. |
A jelölt akut szakban alkalmatlan. Az alkalmasság a végállapot kialakulása után ítélhető meg. |
|||||||||||
6. |
114. |
Bőr és a bőr alatti szövet fertőzései |
||||||||||
7. |
1. enyhe |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
8. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
9. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
10. |
Jellemző kórképek: carbunculus, furunculus, panaritium paronychia, cellulitis diffusa, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma a bőr és a bőr alatti szövet egyéb lokális fertőzései. |
|||||||||||
11. |
115. |
Ekzema és kontakt dermatitis |
||||||||||
12. |
1. kis kiterjedésű (ejtőernyős jelöltnél I/B. rovat: KLGS) |
E |
E/KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
13. |
2. közepes fokú |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
14. |
3. nagy testfelületet érintő |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
15. |
Kórképek és vizsgálatok: dermatitis contacta, ekzema chronieum, teljes vérkép és vizelet, VDRL, We, allergének vizsgálata, góckutatás, szükség esetén szakkonziliáriusi vizsgálatok. |
|||||||||||
16. |
116. |
Hólyagos bőrbetegségek |
||||||||||
17. |
1. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
18. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
19. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
20. |
Kórformák és vizsgálatok: dermatitis herpetiformis, subcornealis pustularis dermatosis, impetigo herpetiformis, pemphigus, pemphigoid, egyéb hólyagos bőrbetegségek, teljes vérkép, vizelet, immunelfo, májfunkciók. Szükség esetén szakkonziliáriusi véleményezés. Egyes kórképekben szükséges a társbetegségek feltárására irányuló részletes klinikai vizsgálat . |
|||||||||||
21. |
117. |
Erythemás állapotok |
||||||||||
22. |
1. enyhe |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
23. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
24. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
25. |
Kórképek: erythema toxicum, erythema exsudativum multiforme, erythema nodosum, lupus erythematosus (discoides) non disseminatus, egyéb erythemás állapotok. |
|||||||||||
26. |
118. |
Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozások |
||||||||||
27. |
1. izolált |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
28. |
2. szóródó |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
29. |
3. szövődményes |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
30. |
Kórképek: arthropathia psoriatica, acrodermatitis continua Hallopeau, parapsoriasis, pityriasis rosea, pityriasis rubra pilaris. |
|||||||||||
31. |
119. |
Lichen |
||||||||||
32. |
1. enyhe |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
33. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
34. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
35. |
Kórképek: lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex krónikus Vidal, dermatitis factitia. |
|||||||||||
36. |
120. |
A bőr túltengéses és sorvadásos állapotai |
||||||||||
37. |
1. enyhe |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
38. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
39. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
40. |
Kórképek: dermatosclerosis localisata, lichen sclerosus et atrophicus, elastosis perforans serpiginosa, hyperkeratosis, keratoderma, ichthyosis acquisita, acanthosis nigricans acquisita, atrophia degenerativa colloidalis, keloid, excessiv granulatio, atrophia cutis, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai. |
|||||||||||
41. |
121. |
Haj, hajtüszők, verejtékmirigyek és faggyúmirigyek betegségei |
||||||||||
42. |
1. enyhe |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
43. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
44. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
45. |
Kórképek: alopecia, hirsutismus, folliculitis, anhidrosis, miliaria rubra, acne, atheroma cutis, seborrhea, hypertrichosis. |
|||||||||||
46. |
122. |
Idült bőrfekély |
||||||||||
47. |
1. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
48. |
2. közepesen súlyos |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
49. |
3. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
50. |
Kórképek: ulcus compressum, ulcus decubitale, ulcus cutis, ulcus chronicum. |
|||||||||||
51. |
123. |
Csalánkiütés |
||||||||||
52. |
1. idült, enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
|
53. |
2. idült, súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
54. |
124. |
Bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei |
||||||||||
55. |
1. kis kiterjedésű körülírt formák |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
56. |
2. közepes kiterjedésű formák |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
57. |
3. szétterjedt formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
58. |
Kórképek: dermatitis infekciósa ekzematoides, dermatitis seborrhoica, ekzema seborrhoica, parakeratosis pityriasis capitis, callositas, callus, clavus, a köröm betegségei, pigmentzavarok, a bőr vascularis zavarai, hegesedés és fibrosisa, a bőr degeneratív és egyéb betegségei. |
|||||||||||
59. |
125. |
A kötőszövet diffúz autoimmun betegsége |
||||||||||
60. |
1. enyhe |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
61. |
2. súlyos |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
62. |
Kórképek: Lupus erythematosus systemicus (SLE), scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermatomyositis, polymyositis, Schönlen–Henoch-féle purpura, vasculitis allergica a vérképzőszervek betegségeinél leírtak alapján kell megítélni. |
|||||||||||
63. |
126. |
AIDS és HIV-pozitivitás |
||||||||||
64. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
65. |
Klinikai tünetek esetében és azok nélkül is serologiai diagnosztika és gondozásba vétel szükséges. |
G. A FÜL-ORR-GÉGE, MELLÉKÜREGEK ÉS AZ ÁLLKAPOCS BETEGSÉGEI
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
127. |
Krónikus, gennyes epitympanitis. Krónikus, gennyes kétoldali mesotympanitis, amely gyakran kiújul, vagy amelyet a dobüreg falának polypjai, granolumái, cariesei kísérnek, vagy ha a felső légutak nyálkahártyája dystrophiának kifejezett tünetei állnak fenn |
||||||||||
4. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
5. |
A középfül gyakran kiújuló, makacs krónikus gyulladásait, melyek terápia resistensek, gyakran gennyesednek, sarjképződést, polypusokat okoznak, a hallást, esetleg az egyensúlyrendszert is befolyásolják, minden rovat szerint alkalmatlannak kell tekinteni. |
|||||||||||
6. |
128. |
Krónikus, gennyes féloldali mesotympanitis, amelyet nem kísérnek az előző ponthoz felsorolt sajátságos tünetek |
||||||||||
7. |
|
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
E |
KLGS |
KLGS |
|
8. |
A gennyes mesotympanitis olyan krónikus nyálkás-gennyes fülfolyás, mely a dobhártya mesotympanalis részén állandó jellegű gyűrűs perforációt okoz, így az ebben szenvedő személyt kezelni kell. Egyes esetekben, jóindulatú lefolyású folyamat esetén a IV–IX. rovat szerint minősített személyt – a fedélzeti rádiós kivételével – alkalmasnak lehet ítélni. |
|||||||||||
9. |
129. |
Középfülgyulladás után visszamaradt állandó tünetek, a középfül krónikus, nem gennyes gyulladásai |
||||||||||
10. |
1. Középfülgyulladás után visszamaradt állandó tünetek (dobhártya száraz perforáció heges elváltozása, összenövések a dobüreg falában), valamint a középfül krónikus, nem gennyes gyulladásai a hallás mérsékelt csökkenésével és jó barofunkció esetén |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
11. |
2. Otosclerosis, súlyos fokú |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
12. |
Ebbe a pontba a lezajlott középfülgyulladás maradványtünetei tartoznak. A lezajlott perforáció helyén kialakult kisebb heg és a hallócsontláncolat elmeszesedése (otosclerosis) azon eseteiben, amikor az elváltozás enyhe vagy kevésbé súlyos, a II–V. rovat szerint minősített személynél az alkalmasság KLGS megadható. |
|||||||||||
13. |
130. |
Fülműtétek utáni állapot |
||||||||||
14. |
1. antrotomia, amennyiben a gyermekkori antrotomia műtéti eredménye jó, recidíva nem történt, dobhártyák minimális hegesedésűek, halláskárosodás nincs |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
15. |
2. mastoidectomia és/vagy tympanoplastikák, amennyiben a műtét gyógyult és eredményét elérte (krónikus folyamat megszűnt, halláskárosodás nem jelentős, dobhártyák funkciójukat megtartották, barofunkció jó, lényeges röntgeneltérés nincs, vesztibuláris funkció jó) |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
16. |
3. radicalis fülműtétek (amennyiben a radikális műtéti terület gyógyult, kihámosodott sarjszövet, cholestectoma képződés nincs, a hallásfunkció a 128. pontot kielégíti, a barofunkció, a vesztibuláris funkció megfelelő, recidívák nem alakulnak ki) |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
E |
KLGS |
KLGS |
|
17. |
4. stapedectomia |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
18. |
5. egyéb, fent nem felsorolt műtétek (amennyiben a különleges felszerelések használatát nem befolyásolja, recidíva hajlam nincs, a hallást, barofunkciót, vesztibuláris funkciót nem befolyásolja, a professzionális repülés várhatóan nem hoz intenzív romlást) |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
19. |
A fülműtétek utáni állapotot mindig különleges elbírálás alapján kell megítélni a jelöltnél, repülőszakkiképzést végző jelöltnél és szakszolgálati tevékenységet végző személynél egyaránt. Figyelembe kell venni a fülműtét anatómiai helyét, funkcionális eredményét, idejét, a funkció várható változását a professzionális igénybevétel hatására. |
|||||||||||
20. |
131. |
A fül vagy az orrmelléküregek barofunkciójának csökkenése (a légnyomásváltozásra fellépő fokozott érzékenység) |
||||||||||
21. |
1. állandó heves formája |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
E |
– |
|
22. |
2. nem heves formája |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
|
23. |
A fül barofunkció romlásának mértékét és tartósságát otometriás vizsgálaton kívül barokamrai felszállással (zuhanópróba) is ellenőrizni kell. Tartós és igen kifejezett fül barofunkciós zavar (a dobhártya kiterjedt hyperaemiája, a dobüregi vérömleny, exudátum), mely barokamrai vizsgálat vagy gyakorlórepülés után jelentkezik, a szakkiképzés vagy a repülések folytatását kizárja. |
|||||||||||
24. |
132. |
Hallásromlás |
||||||||||
25. |
1. végleges, teljes süketség az egyik fülön, végleges hallásromlás mindkét fülön, a súgott beszéd megértési határa 1 méterig terjed |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
26. |
2. végleges halláscsökkenés az egyik fülön, a súgott beszéd megértési határa 1 méterig terjed, amíg a másik fülön 1–4 méterig, végleges halláscsökkenés mindkét fülön, a súgott beszéd megértési határa mindegyik fülön 1–2 méterig terjed |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
E |
E |
|
27. |
3. végleges halláscsökkenés az egyik fülön, a súgott beszéd megértési határa 1 méterig terjed vagy a másikon 4 méter felett van, végleges halláscsökkenés mindkét fülön, a súgott beszéd megértési határa 2–3 méter között van |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
28. |
4. végleges halláscsökkenés az egyik fülön, a súgott beszéd megértési határ ezen a fülön 2–4 méter között van |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
29. |
Halláscsökkenés megállapítása után ismételten el kell végezni a hallásfunkció súgott beszéd, hangvilla és audiometriai módszerrel végzett vizsgálatát. Amennyiben a halláscsökkenés csak átmeneti – főképpen a mély magánhangzókat tartalmazó hangcsoportokra terjed ki –, a fülkürtöt át kell fújni. Fél- vagy kétoldali teljes süketség gyanúja esetén el kell végezni a süketség objektív megállapítására szolgáló vizsgálatokat (Lombard-vizsgálat, BERA-vizsgálat). |
|||||||||||
30. |
Határétékek |
500 Hz |
1000 Hz |
2000 Hz |
4000 Hz |
8000 Hz |
|
|||||
31. |
15 dB |
20 dB |
20 dB |
25 dB |
35 dB |
|
||||||
32. |
133. |
Fokozott vesztibuláris érzékenység |
||||||||||
33. |
1. kifejezett, állandó, amely repülés közben lép fel és tréninggel nem kezelhető |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
– |
|
34. |
2. repülés közben kompenzált |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
|
35. |
3. átmeneti tüneti jellegű |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
– |
|
36. |
4. kisfokú vesztibuláris érzékenység |
E |
A |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
– |
|
37. |
A légijármű-vezető és légijármű szakszemélyzet tag vesztibuláris érzékenységének reális megítélését a vesztibulometriás (forgószék) vizsgálat, az anamnézis, a repüléstechnikai jellemzés (bonyolult műrepülési figurák, hosszú ideig tartó repülések elviselése) alapján kell elvégezni. Egyetlen adat alapján a szakszemélyzet tag alkalmassági minősítését eldönteni nem lehet. |
|||||||||||
38. |
134. |
Az orr, garat, gége trachea, állkapocs, arcüreg, fülkagyló és külső hallójárat traumáinak és betegségeinek következményei |
||||||||||
39. |
1. ha kifejezett légzési, beszéd-, nyelési, rágófunkció zavarok állnak fenn, vagy ha zavarja a különleges felszerelések és berendezések használatát |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
40. |
2. ha az 1. pontban felsorolt zavarok nem kísérik, és nem zavarja a különleges felszerelések és berendezések használatát, teljes (maradandó) szaglóképesség elvesztés |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
41. |
E pont alapján kell megítélni az orr, szájüreg, gége és az állkapocs sérülései után visszamaradt elváltozásokat, valamint azokat a veleszületett fejlődési rendellenességeket, amelyeket sebészeti beavatkozással vagy más módszerrel nem sikerül megszüntetni, és a szerv működőképessége helyreáll, úgy a II–IX. rovat szerint minősített személynél szakszolgálati tevékenység végzésére alkalmas megállapítást lehet tenni. |
|||||||||||
42. |
135. |
Az orrmelléküregek krónikus megbetegedései |
||||||||||
43. |
1. a felsőlégutak dystrophiás vagy gyakran ismétlődő gennyes megbetegedései, gyakori sinusitis (egy- vagy kétoldali) |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
|
44. |
2. gennyes kísérő tünetek nélküli folyamatok |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
45. |
3. nem gennyes folyamatok (catarrhalis serosus, vasomotoros és sinusitisek egyéb, nem gennyes formái, arcüreg cysta) |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
46. |
4. nagy polypusok (jó barofunkció, tünet- és panaszmentesség esetén) |
E |
A |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
47. |
5. enyhe catarrhalis gyulladásnál, ha a lágyrész árnyék 1/2 cm-nél kisebb, illetve babnyinál kisebb polypus (jó barofunkció, tünet- és panaszmentesség esetén) |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
48. |
Az orrmelléküregek krónikus gennyes megbetegedéseinek a diagnózisát a rhynoscopiai vizsgálattal (gennyképződés) és orrmelléküreg röntgenfelvétellel kell igazolni. A Highmore üreg esetében a fentieken kívül még próba punctioval is alá kell támasztani. Az orrmelléküreg műtétei után visszamaradt tünetek (vonalszerű heg a szájtornác áthajlási redőjében, az operált melléküreg és az orrüreg között fennmaradt anastomosis, fátyolozottság a röntgenfelvételen), ha nem okoznak panaszokat, nincs gennyképződés és a felső légutak nyálkahártyája normális, nem jelenti a szakszolgálati tevékenység végzésének akadályát. Az 1. alpont alapján kell elbírálni azokat az orrnyálkahártya polypokat, amelyek az orrlégzést akadályozzák. Ebbe a betegségcsoportba tartoznak a krónikus sinusitisek, amelyeknél nincsenek látható szövődmények, de gyakran kiújulnak (évente legalább kétszer), és nagy kiesést okoznak a szakszolgálati tevékenység végzése alól. |
|||||||||||
49. |
136. |
A felső légutak lupus vulgarisa, tuberculosisa, scleromája és egyéb infekciós granulomái, |
||||||||||
50. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
51. |
Kivételt képezhet a tökéletes gyógyulás, amennyiben hegesedés a funkciókat nem zavarja, recidiva hajlam hosszabb időn keresztül nincs, a ruházat és speciális felszerelés használata nem akadályozott – sebész és belgyógyász bevonásával – a II–IX. rovat szerint minősített személynél a repülőalkalmasságot ki lehet mondani. |
|||||||||||
52. |
137. |
Allergiás felső légúti folyamatok |
||||||||||
53. |
1. szezonális |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
54. |
2. nem szezonális |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
55. |
A klinikailag és labor által igazolt (tünettan, bőrpróba, IgE, PRIST), enyhe fokú, szezonális megjelenésű felső légúti allergiás folyamatok szoros ellenőrzése mellett, különleges elbírálás szerint a vizsgált személy szakszolgálati tevékenység végzésére minden rovatban alkalmas lehet, jelöltként nem alkalmas. Az egyes esetekben félévenként ROB szinten, belgyógyász bevonásával kell ellenőrizni, az esetleges progresszió kizárása miatt. Szükség szerint osztályos kivizsgálással kell mérlegelni a minősített személy további alkalmasságát, esetleges korlátozását, jelentősebb progresszió esetén letiltását. Évenként orvosi és parancsnoki jellemzésben kell kérni a minősített személy repülőtevékenységének megítélését. |
|||||||||||
56. |
138. |
Dadogás és hebegés fizikális eltérés esetén |
||||||||||
57. |
1. igen kifejezett |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
58. |
2. enyhe forma |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
59. |
A dadogás súlyosságát ideggyógyásszal közösen, a beszédfunkció dinamikus megfigyelésével kell meghatározni. |
|||||||||||
60. |
139. |
Hangszalag és gége mozgásának és funkciójának károsodása |
||||||||||
61. |
1. hangszalag intermedier vagy laterális állásban fixált |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
62. |
2. hangszalag paramedián állásban fixált |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
63. |
3. mindkét hangszalag fixált |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
64. |
A fül-orr-gégész szakorvos speciális vizsgálatokat indikálhat, melyek eredményétől függ a döntés. |
H. FOGÁSZATI MEGBETEGEDÉSEK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
140. |
Foghiány |
||||||||||
4. |
1. kivehető protézis |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
5. |
2. precíziós finommechanikai rögzítőelemmel rögzített kivehető pótlás |
E |
E |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
6. |
3. összesen 6 vagy több fog hiánya, quadransonként 2-nél több őrlőfog hiánya esetén (8-asok nem számítódnak bele), röntgenfelvétellel igazolt, állcsontban normális állású, de még áttörési tendenciát nem mutató 8-ast meglévő fognak lehet tekinteni. Nagymértékben elhanyagolt fogazat. |
E |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
7. |
4. pótlás: rögzített (beépített) pótlás 1-nél több quadransban, az áthidalás a fent említettek szerint |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
8. |
5. tömések, 15-nél több tömött fog |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
9. |
A ROB vizsgálatok alkalmával a részletes fogászati státuszt rögzíteni kell kiegészítve a STANAG 2466 NATO Egységes Védelmi Előírás által javasolt fogászati fitnesz standardizációval. Szükség esetén kiegészítésként ajánlott a röntgen- és speciális röntgenfelvételek készítése. Ennek értelmében a repülőszakkiképzést végző jelöltnél, valamint a II–IX. rovat szerint minősített személynél egy alkalommal OP felvételt kell készíteni és archiválni. Újabb felvételt csak akkor kell készíteni, ha a fogstátusz nagymértékben változik. |
|||||||||||
10. |
141. |
Parodontosis |
||||||||||
11. |
1. harmadik stádium |
E |
E |
KLGS |
LKGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
12. |
2. második stádium |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
13. |
3. első stádium |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
14. |
Kezelni kell azt a szakszemélyzet tagot és repülőszakkiképzést végző jelöltet, akinek parodontosisa van. A 2. alpont szerint, különleges elbírálás alapján a parodontosis jellegét (gennyes, abscedáló, száraz), kiterjedését és a végzett gyógykezelés eredményességét figyelembe véve kell dönteni. |
|||||||||||
15. |
142. |
A szájnyálkahártya makacs vagy recidív betegségei |
||||||||||
16. |
|
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
17. |
E pont alapján kell megítélni a leukoplakiák, stomatitisek, glossitisek, cheilitisek és más recidiváló szájnyálkahártya betegségeket. |
|||||||||||
18. |
143. |
A nyálmirigyek krónikus betegségei |
||||||||||
19. |
1. gyakran kiújuló, kifejezett funkciózavarral |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
20. |
2. jelentéktelen funkciózavarral |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
21. |
Az 1. alpont alapján kell megítélni a gyakran kialakuló krónikus, nem specifikus parotitiseket, a nyálmirigyek köves megbetegedéseit, azok eltávolítását vagy veleszületett hiánya okozta xerostomia makacs tüneteit. A ROB a döntését a bennfekvéses vizsgálatok (kivizsgálás) után |
|||||||||||
22. |
144. |
Az arc, szájüreg, nyelv, állkapocs sérülései és betegsége következményei veleszületett és szerzett anomáliái |
||||||||||
23. |
1. az arc eltorzulásával, beszéd- és nyelészavarral, súlyos funkciózavarral járó, vagy a speciális felszerelés használatát megnehezítő elváltozások |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
24. |
2. középsúlyos funkciózavarral járó elváltozások |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
25. |
3. minimális elhanyagolható funkciózavar, elsősorban esztétikai eltérés |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
I. SZEMÉSZETI MEGBETEGEDÉSEK
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
145. |
A szaruhártya teljes befedését nem biztosító szemhéj elégtelenség, befordult szemhéj és a szempillának |
||||||||||
4. |
A szaruhártya teljes befedését nem biztosító szemhéj elégtelenség, befordult szemhéj és a szempillának a szemgolyó irányába való befelé növése, amely a szemet izgatja, vagy a szem funkcióját nehezíti. |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
5. |
Azokban az esetekben, amikor a sebészeti beavatkozástól pozitív eredmény várható, az alkalmasság II–IX. rovat szerinti elbírálását a gyógykezelés után kell elvégezni. Szemhéjkifordulásnál, a szemhéjak egymással vagy a szemgolyóval való összenövésénél az egyik szemen, ha az a látást nem akadályozza, a szem mozgását nem gátolja, és kettős látást nem idéz elő, a II–IX. rovat szerint minősített személynél szakszolgálati tevékenység végzésére alkalmas megállapítást lehet tenni. |
|||||||||||
6. |
146. |
A szemhéj és a conjunctivák krónikus betegségei |
||||||||||
7. |
1. enyhe, gyakori kiújulásra nem hajlamos formák |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
8. |
2. kifejezett, gyógyulási hajlamot nem mutató, vagy gyakori kiújulásra hajlamos formák |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
9. |
A 2. alponthoz tartoznak az elhanyagolt fekélyes blepharitisek ritka esetei, valamint azok a krónikus conjunctivitisek, amelyek a papilla hypertrophiájával és a nyálkahártya alatti szövetek kifejezett infiltrációjával járnak. Jelöltnél a szemhéj conjunctivája nem lehet fellazult, bársonyos, érdes és infiltrált. A conjunctiva enyhe bársonyossága a szemhéj sarkában, a tarsalis áthajlás helyén és az orbitális részben, valamint a pterygium, illetve a jégárpa nem akadálya a jelölt beiskolázásának. Egyes pikkelyes blepharitisek, valamint folliculosis, follicularis conjuctivitis esetében (ha az csak kisszámú folliculussal jár), továbbá egyes, nem trachomás eredetű felületes hegek conjunctiván való jelenlétekor |
|||||||||||
10. |
147. |
Trachoma |
||||||||||
11. |
1. a trachoma kezdődő formája, trachomás hegek nyálkahártya alatti szövetek kis infiltrációjával |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
12. |
2. a kötőhártya trachomás károsodása a nyálkahártya alatti szövetek mély infiltrációjával, a szaruhártya kifejezett trachomás károsodása (pannus) |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
13. |
Ha a II–IX. rovat szerint minősített személynél lezajlott trachoma maradványtünetei láthatók, réslámpás vizsgálatot kell végezni, szükség esetén trachomaellenes kezelést kell alkalmazni. A II–IX. rovat szerint minősített személyt alkalmasnak lehet ítélni olyan trachoma következményeként létrejött sima hegeknél, amelyek komplikáció- és recidívamentesek. |
|||||||||||
14. |
148. |
A könnycsatornák megbetegedéseit kísérő makacs könnyfolyás |
||||||||||
15. |
1. gyógyítható |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
16. |
2. nem gyógyítható |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
17. |
A jelöltnél meg kell követelni a könnyszervek normális állapotát. |
|||||||||||
18. |
149. |
A szem hártyáinak gyulladásos vagy degeneratív megbetegedései, szemlencse vagy üvegtesti homály, |
||||||||||
19. |
1. a szem funkcióját nem zavarja |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
20. |
2. látászavar, rossz gyógyulási készség vagy gyakori recidíva |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
21. |
A 2. alponthoz tartoznak a szemgolyók hártyáinak különböző eredetű, nehezen vagy nem gyógyítható betegségei. Lezajlott folyamat esetében az alkalmasság a szem funkcióinak állapotától függően (látásélesség, látótér stb.) állapítható meg. |
|||||||||||
22. |
150. |
Látóideg-atrophia fokozódó látáscsökkenéssel, glaucoma. Ablatio retinae, a retina pigmentes elfajulása, kifejezett éjszakai látáscsökkenés |
||||||||||
23. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
24. |
A nervus opticus nem progrediáló atrophiája esetén – ha az csak féloldali is – az I. rovat szerint minősített személy alkalmatlan, a II–IX. rovat szerint minősített személy a szem funkcióinak vizsgálati eredményeitől függően alkalmas. |
|||||||||||
25. |
151. |
A szemmozgató apparátus zavarai, a szemhéj vagy a szemmozgató izmok bénulása vagy állandó paresise, hacsak az egyik szemen is |
||||||||||
26. |
|
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
27. |
Ide tartozik az egyik vagy mindkét felső szemhéj ptosisa – akár veleszületett, akár szerzett –, ha az a látóteret beszűkíti. |
|||||||||||
28. |
152. |
Látásélesség |
||||||||||
29. |
1. 0,6 és annál alacsonyabb mindkét szemen, vagy 0,5-nél alacsonyabb az egyik szemen |
E |
E |
E |
E |
E |
E/KLGS |
E/KLGS |
E |
A |
A |
|
30. |
2. 0,5-0,7 az egyik szemen és 0,7 a másik szemen (ejtőernyős jelölt megítélése az I/B. rovatban KLGS) |
E |
E/ KLGS |
E |
E |
E |
E/KLGS |
E/KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
31. |
3. 0,5-0,6 az egyik szemen és 0,8-nál nem alacsonyabb a másik szemen (ejtőernyős jelölt megítélése az I/B. rovatban KLGS) |
E |
E/KLGS |
E |
E |
E |
E/KLGS |
E/KLGS |
KLGS |
A |
A |
|
32. |
4. 0,7 az egyik-szemen és 0,8-nál nem alacsonyabb a másik szemen (ejtőernyős jelölt megítélése az I/B. rovatban KLGS) |
E |
E/KLGS |
E |
KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
|
33. |
5. 0,8 mindkét szemen (ejtőernyős jelölt megítélése az I/B. rovatban KLGS) |
E |
E/ KLGS |
E |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
34. |
6. 0,9 mindkét szemen (ejtőernyős jelölt megítélése az I/B. rovatban KLGS) |
E |
E /KLGS |
KLGS |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
A |
|
35. |
A látásélességet korrekció nélkül kell meghatározni. A jelöltnél és az elsőéves légijármű-vezető, légiforgalom irányító jelöltnél mindkét szemen 1,0 (teljes), a másodéveseknél minimum 0,9 visus-értéket kell megkövetelni. Ezen pont esetében az ejtőernyős jelölt megítélése a VII. rovat szerint történik. |
|||||||||||
36. |
153. |
Refrakciós anomáliák |
||||||||||
37. |
|
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
38. |
I/A. rovat szerint alkalmatlan, ha a myopia nagyobb 0,5 D-nál, a hypermetropia nagyobb 1,5 D-nál és az astigmatismus bármilyen látásnál nagyobb, mint 0,5 D az egyik vagy mindkét szemen. |
|||||||||||
39. |
A refraktometriával (skiaszkópia, autorefraktometria) kapott eredményeket szubjektív módszerrel (üveggel) ellenőrizni kell, szükség esetén gyógyszeres pupillatágítás alkalmazható. |
|||||||||||
40. |
154. |
Akkomodációs zavarok |
||||||||||
41. |
1. az akkomodáció bénulása vagy állandó spasmusa az egyik vagy mindkét szemen, sikertelen kórházi kezelés után |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
42. |
2. presbiopia: 2,5 D mindkét szemen |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
43. |
3. presbiopia: 2,5 D és annál magasabb az egyik vagy mindkét szemen |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
A |
A |
|
44. |
Az akkomodáció állandó spasmusa miatt komplex vizsgálatokat kell végezni, neurológus, belgyógyász és más szakorvosok részvételével. Abban az esetben, amikor az akkomodáció spasmusát idegrendszeri, belgyógyászati vagy más betegség okozza, a repülőalkalmasság eldöntése az alapbetegség alapján történik. |
|||||||||||
45. |
155. |
Színlátás zavarai |
||||||||||
46. |
1. színlátás enyhe zavara (anomalia) |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
47. |
2. színlátás kifejezett zavara (anopia) |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
KLGS |
E |
E |
|
48. |
A színlátást közhasználatban lévő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, amennyiben a színtévesztés foka nem állapítható meg, további kivizsgálás szükséges a színbiztosság megállapításához (például anomaloscopos vizsgálat). |
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
1. |
|
|
Rovatok |
|||||||||
2. |
Sor- |
Betegségek és fizikai fogyatékosságok megnevezése |
I/A. |
I/B. |
II. |
III. |
IV. |
V. |
VI. |
VII. |
VIII. |
IX. |
3. |
156. |
A női nemiszerv daganatai |
||||||||||
4. |
1. jóindulatú |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
5. |
2. rosszindulatú |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
6. |
A női nemiszervek jóindulatú daganatai esetében a gyógykezelés (műtét) eredményétől függően nőgyógyászati vélemény alapján különleges elbírálással véleményezhető az alkalmasság. A női nemiszervek rosszindulatú daganatai alkalmatlanságot jelentenek. |
|||||||||||
7. |
157. |
Terhesség |
||||||||||
8. |
|
I |
I |
I |
I |
I |
I |
I |
I |
I |
KLGS |
|
9. |
A terhesség megállapítása után a szakszemélyzet tagja ideiglenesen alkalmatlan, a szülés utáni alkalmasság a szoptatás befejeztével |
|||||||||||
10. |
158. |
A genitáliák és környezetük fejlődési rendellenessége, gyulladása, előreesése, sérülés vagy műtét utáni állapota |
||||||||||
11. |
1. funkciózavarral, recidíva hajlammal, gyakori panaszokkal |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
E |
|
12. |
2. funkciózavar nélkül, fájdalommentesen |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
13. |
A genitáliák és környezetük fejlődési rendellenessége, gyulladása, előreesése, sérülés vagy műtét utáni állapota funkciózavarral, recidíva hajlammal, gyakori panaszokkal alkalmatlanságot jelent. Amennyiben ezen elváltozások funkciózavar nélküliek, fájdalommentesek, panaszokat nem okoznak (úgymint kétszarvú méh, méh vagy hüvely fejletlensége, hiánya stb.) nőgyógyászati vélemény alapján, különleges elbírálással – szükség esetén más szakmák bevonásával (urológia, onkológia) – véleményezhető az alkalmasság. |
|||||||||||
14. |
159. |
A menstruációs ciklus zavarai |
||||||||||
15. |
|
E |
E |
E |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
KLGS |
|
16. |
Dysmenorrhoea esetében a gyógykezelés eredményétől függően nőgyógyászati vélemény alapján különleges elbírálással véleményezhető az alkalmasság. Abban az esetben, ha panasz- és tünetmentességhez rendszeres gyógyszerszedés szükséges, meg kell vizsgálni, hogy a készítmény szedése okoz-e olyan mellékhatást, mely káros befolyást gyakorol a feladat ellátásában. |
A 22. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás