GÜ BH 2021/20
GÜ BH 2021/20
2021.01.01.
Ha a perben a jogi képviselet kötelező, az érdek-képviseleti céllal alapított egyesület a képviseletet akkor láthatja el, ha arra őt külön jogszabály feljogosítja. Nem kötelező képviselet esetén egyesület saját tagjának perében meghatalmazottként akkor járhat el, ha a per kifejezetten összefüggésben áll a szervezet érdekképviseleti céljaként az alapszabályban meghatározott feladattal [1952. évi III. törvény (rPp.) 67. § (1) bek. g) pont, 73/A. § (1) bek., 73/C. § (2) bek. d) pont].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A Fővárosi Törvényszék ítéletével szemben a felperes – jogi képviselője útján – fellebbezést nyújtott be. 2019. január 7-én a felperes jogi képviselője bejelentette, hogy a felperessel kötött megbízása megszűnt. A Fővárosi Ítélőtábla 2. sorszámú végzésével felhívta a felperest, hogy fellebbezése hivatalbóli elutasításának terhe mellett gondoskodjon jogi képviseletéről, csatolja az új jogi képviselőnek adott, a másodfokú eljárásra kiterjedő meghatalmazást.
[2] A V. Egyesület (a továbbiakban: egyesület) 2019. október 24-én bejelentette, hogy felperest az egyesület képviseli. Arra hivatkozott, hogy a jelen per tárgya az egyesület alapszabályában meghatározott érdek-képviseleti célok megvalósításával összefügg. Bejelentette, hogy a felperes egyesületi tag képviseletét az eljárásban dr. Sz. B. G. jogi szakvizsgával rendelkező, ugyancsak egyesületi tag látja el, egyúttal csatolta a felperes és dr. Sz. B. G. egyesületi belépési nyilatkozatát is.
[3] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével felhívta a felperest, a fellebbezés hivatalból elutasításának terhe mellett pontosítsa, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 73/C. § (2) bekezdés d) pontja alapján melyik az a külön jogszabály, amely az egyesület meghatalmazottként való képviseletre feljogosítja. Az egyesület 7. sorszámú beadványában úgy nyilatkozott, hogy az egyesületnek az rPp. 73/C. § (2) bekezdés d) pontja alapján van az érdekképviseleti körébe tartozó törvényben előírt képviseleti joga az rPp. 67. § (1) bekezdés g) pontjában előírtak szerint az rPp. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján.
A fellebbezéssel támadott határozat
[4] Az ítélőtábla végzésével a felperes fellebbezését hivatalból elutasította. Megállapította, hogy a felperes az egyesület képviseleti jogosultságát az rPp. 73/C. § (2) bekezdés d) pontjára alapította, ugyanakkor nem tudta megjelölni azt a külön jogszabályt, amely a meghatalmazottként való képviseletre az egyesületet feljogosítja. Az rPp. alkalmazásával az egyesület által hivatkozott rPp. 67. § (1) bekezdés g) pontja és 73/A. § (1) bekezdés c) pontja nem tekinthető külön jogszabálynak. Az egyesület a csatolt dokumentumok alapján az rPp. 73/C. §-a értelmében meghatalmazottként eljárni nem jogosult, így a kötelező jogi képviseletet más, jogi szakvizsgával rendelkező személy útján sem láthatja el. Figyelemmel arra, hogy a felperes felhívás és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére a megszűnt jogi képviselete pótlásáról a megadott határidőn belül nem gondoskodott, az ítélőtábla ezért az elsőfokú ítélet elleni fellebbezését az rPp. 73/B. § (4) bekezdése alapján hivatalból elutasította.
A felperes fellebbezése és az alperes észrevétele
[5] Az ítélőtábla végzése ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes annak megváltoztatását kérte akként, hogy az egyesület képviseleti jogát a bíróság ismerje el. Álláspontja szerint az egyesület alapszabályában meghatározott „gazdasági integráció” az Európai Unióra vonatkozik, amely egyszerre valósítja meg a kereskedelmi és pénzügyi uniót. Rámutatott, „az alapszabályban rögzített célokhoz tartozik minden foglalkoztatási, oktatási, lakhatási és egészségügyi ellátást biztosító stb. társadalmi befogadást elősegítő komplex program”, amelyeket a tagjai részére tud biztosítani.
[6] Az alperesek a felperes fellebbezésére nem tettek észrevételt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A Kúria a fellebbezést az rPp. 233/A. §-a alapján bírálta el és megállapította, hogy az nem alapos.
[8] Az ítélőtábla helyesen mutatott rá, hogy jelen ügyben az rPp. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a jogi képviselet kötelező, így az érdekképviseleti szervezet képviseleti jogot ezekben a perekben csak akkor láthat el a 73/C. § (2) bekezdés d) pontjában írtak szerint, ha arra őt külön jogszabály feljogosítja. Ilyen külön jogszabályt a felperes fellebbezésében nem jelölt meg, ilyennek a fellebbezéséhez csatolt jogszabályok nem tekinthetők, egyébként a felperes maga sem adta elő, hogy azok az rPp. 73/C. § (2) bekezdés d) pontja szerinti követelményeknek miként felelnének meg. A Kúria rámutat arra, hogy ha az rPp. 67. § (1) bekezdése alkalmazható lennek annak g) pontja alapján az érdekképviseleti szervezet képviseleti jogának a peres fél tagsági viszonyán túlmenően további feltétele lenne, hogy a per kifejezetten összefüggésben álljon a szervezet érdekképviseleti céljaként meghatározott feladattal. Az alapszabály általánosságban fogalmazza meg a tagok és más személyek érdekvédelmét, képviseletét, amely nem teremtené meg a konkrét per tárgya és az érdekképviseleti célként meghatározott feladat összefüggését (Kúria Pfv.I.21.711/2018/17. számú ítélet). A Kúria utal rá, a felperes fellebbezésében sem hivatkozott az alapszabálynak ilyen rendelkezésére, általánosságban állította, az egyesület – alapszabálya szerint – az európai gazdasági integráció elősegítése érdekében segíti a tagok tevékenységét, társadalmi befogadást elősegítő komplex programokon keresztül, amely a fenti követelményt nem elégíti ki.
[9] A Kúria mindezek alapján az ítélőtábla végzését az rPp. 259. §-a szerint irányadó 253. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Gf. VII. 30.047/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás