20/2021. (V. 17.) AM rendelet indokolás
20/2021. (V. 17.) AM rendelet indokolás
az élelmiszerek és az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és tárgyak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 20/2021. (V. 17.) AM rendelethez
2021.05.22.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az indokolás közzététele javasolt az Indokolások Tárában.
A rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről szóló 57/2010. (V. 7.) FVM rendeletet váltja fel, meghatározva a rendelet hatálya alá tartozó létesítmények engedélyezésével és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.
A rendelet – az uniós szabályokkal összhangban – engedélyköteles létesítménynek minősíti a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről szóló, 2013. március 11-i 210/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott létesítményt is, kibővítve ezzel a korábbi – állati eredetű élelmiszereket előállító – létesítmények körét.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 23. § (2) bekezdése alapján az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokról és tárgyakról, valamint a 80/590/EGK és a 89/109/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. október 27-i 1935/04/EK rendelet szerinti, élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat előállító és az első magyarországi forgalomba hozó vállalkozások kötelesek tevékenységüket az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek bejelenteni. A rendelet előírásokat állapít meg erre figyelemmel az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokat és tárgyakat előállító és forgalmazó vállalkozások bejelentése vonatkozásában.
A rendelet emellett több miniszteri rendelet módosítását is célozza európai uniós tagságunkra, illetve a hazai gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel. A módosítások az uniós kereskedelem, állatszállítás terén a jogharmonizációs célú kötelezettségek teljesítése, a vállalkozások adminisztrációs és egyéb terheinek csökkentése, a kistermelői élelmiszerek piacra jutási lehetőségeinek növelése, a vadgazdálkodási ágazat terheinek csökkentése és az illegális kutyakereskedelem visszaszorítása miatt váltak szükségessé.
A rendelet jogharmonizációs célból módosítja az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendeletet, igazodva azon európai uniós követelményhez, mely szerint a szarvasmarhák vírusos hasmenése (BVD) vonatkozásában a szállítás megkezdése előtt nem minden egyes, hanem csak az első tétel vizsgálata szükséges.
A növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékok kezeléséről szóló 103/2003. (IX. 11.) FVM rendelet, a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek elismerésének és ellenőrzésének rendjéről szóló 15/2008. (II. 15.) FVM rendelet, valamint a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló 27/2011. (IV. 12.) VM rendelet módosítására a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 2020. március 1-jén hatályba lépett módosítására figyelemmel kerül sor, amely a járási hivatal helyett a megyei kormányhivatalt jelöli ki a módosítással érintett feladatok ellátására.
Az egyes élő állatok és termékek Európai Unión belüli kereskedelmével kapcsolatos állategészségügyi és állattenyésztési ellenőrzésekről szóló 54/2004. (IV. 24.) FVM rendelet módosítására a kutyakereskedelemmel és kutyaszállításokkal kapcsolatos illegális gyakorlatok megszüntetése érdekében kerül sor, előírva azon, kutyák szaporításával foglalkozó, magyarországi telephelyek nyilvántartásba vételét, ahol az állatok születnek.
Az „EK-műtrágya”-ként megjelölt műtrágyák forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről szóló 37/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításával a Magyarországon forgalomba hozni kívánt EK-műtrágyákat a szükséges megfelelőség-ellenőrzések elvégzése érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak nem évente, hanem ötévente kell bejelenteni.
A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet módosításával megnyílik a kistermelők számára az alkalmazott foglalkoztatásának lehetősége az élelmiszer termelése, előállítása és értékesítése során, valamint enyhül a kistermelői termékek forgalomba hozatalának területi korlátozása, javítva a kistermelői termékek ismertségét, elérhetőségét, valamint bővítve a kistermelői élelmiszerek piacra jutási lehetőségeit.
Az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 43/2011. (V. 26.) VM rendelet módosításával a vadhúsvizsgálói tanfolyamon való részvétel feltételét jelentő szakmai gyakorlat tíz évről öt évre csökken, valamint elfogadásra került alapkövetelményként a középfokú szakirányú vadgazdálkodási és vadászati végzettség. További könnyítésként a rendelet módosításával megszűnnek az egy vadászati évben elejtett vad forgalomba hozatalára előírt mennyiségi korlátozások.
Az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet módosításának célja, hogy az egy állattartóhoz tartozó (viszonylag közeli) telepek közötti állatmozgatások belföldi állategészségügyi bizonyítvány és laborvizsgálatok nélkül is lehetővé váljanak azzal a feltétellel, hogy a telepek ebben az esetben egy járványügyi egységet képezzenek. Emellett a szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelet megjelenésével összefüggésben enyhültek a belföldi szarvasmarha-szállítás követelményei, így nem lesz szükséges a továbbiakban továbbtartásra és tenyésztésre szánt szarvasmarhák esetében sem a szállítás előtti 30 napban a gümőkórvizsgálat (a vágásra szánt szarvasmarhákhoz hasonlóan), amennyiben azok gümőkórmentes állományból származnak.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet jogorvoslati díjakról szóló rendelkezései módosításának, hatályon kívül helyezésének indoka a környezetvédelmi és természetvédelmi eljárások egyfokúsítása, melynek következtében jogorvoslati eljárás lefolytatására, valamint ezzel összefüggésben a jogorvoslati eljárásban igazgatási szolgáltatási díj kiszabására nem kerül sor.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás