208/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet indokolás
208/2021. (IV. 29.) Korm. rendelet indokolás
az egyes kormányrendeleteknek a távvezeték beruházás engedélyezésével összefüggő módosításáról szóló 208/2021. (IV. 29.) Korm. rendelethez
2021.05.29.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontjára tekintettel az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
Az egyes kormányrendeleteknek a távvezeték beruházás engedélyezésével összefüggő módosításáról szóló Korm. rendelet tervezet (a továbbiakban: tervezet) célja a villamosenergia-ipari beruházások engedélyezésének és megvalósításának a gyorsítása.
A jogsegély intézményét az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény megszüntette, és helyette a megkeresés intézményét vezette be. A tervezet szerinti esetekben nem indokolt a megkeresés, egyrészt mivel a környezetvédelmi hatóság illetékességi területén jár el, másrészt a helyi szabályozás nyilvánosan elérhető adat kell hogy legyen. Nem indokolt továbbá a jegyző környezetvédelmi szakhatósági jellegű bevonása, tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi hatóság rendelkezik megfelelő szakmai kompetenciával. Erre tekintettel a jegyző jogsegély útján történő megkeresésének és jogsegély formában történő véleménynyilvánításának megszüntetése és az érintett települési önkormányzatoknak az ügyféli minőségben történő részvételének rögzítése javasolt.
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének módosítása indokolt a transzformátor-alállomás tekintetében, ahol a területméret helyett a más esetekben is alkalmazott, ipari létesítmény kategóriára általánosságban irányadó feltétel alkalmazása, azaz a „védett természeti területen, Natura 2000 területen (méretmegkötés nélkül)” szöveg feltüntetése javasolt.
A jegyző jelenleg a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti távvezeték-létesítési (vezetékjogi) engedélyezés során a helyi településrendezési eszközökkel és helyi környezetvédelmi szabályozással való összhangról nyilatkozik szakhatóságként, indokolatlan szakhatósági hatáskört eredményezve a jegyzők oldalán. A vezetékjogi engedélyezési eljárást 35 kV-os feszültségszinten és afelett megelőzi az előzetes környezetvédelmi vizsgálat, felesleges duplikációt teremtve az eljárásban. A jegyző helyi természetvédelmi követelményekre vonatkozó szakhatósági bevonását arra az esetkörre javasolt korlátozni, amikor a vezetékjogi engedélyezési eljárást nem előzi meg környezetvédelmi engedélyezési eljárás.
Az országos és térségi jelentőségű infrastruktúra hálózatok tekintetében javasolt a településrendezési eszközök helyett a magasabb szintű területrendezési eszközökkel való összhang vizsgálata, mivel a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 15. §-a alapján a településrendezési eszközöknek a területrendezési eszközökhöz kell igazodnia. Amennyiben a létesítési engedélyezési eljárást nem előzi meg az azonos szakkérdésekre már kiterjedő környezetvédelmi engedélyezési eljárás, úgy a területrendezési eszközökkel való összhang vizsgálatát az állami főépítészeti hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal végzi.
Amennyiben a létesítési engedélyezési eljárást nem előzi meg az azonos szakkérdésekre már kiterjedő környezetvédelmi engedélyezési eljárás, a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások esetén – azok súlyára és jelentőségére tekintettel –, ha a területrendezési tervben is megjelenik a beruházás, akkor javasolt, hogy a területrendezési tervben foglaltakkal való összhang vizsgálata legyen a releváns szakkérdés.
Az engedélyezési eljárások gyorsítását biztosíthatja egy kiterjedt nyomvonalú beruházás esetén, ha az mind (szak)hatósági, mind civil oldal szempontjából a végleges nyomvonalra vonatkozó engedélykérelem benyújtását megelőzően hivatalos eljárásban már egyeztetésre kerül. Mindezekre tekintettel, a jelenlegi a környezetvédelmi engedélyezési szabályozásban [a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5/A. §-a] létező, hatóság által irányított „előzetes konzultáció” eljárás mintájára a vezetékjogi engedélyezési eljárásban a lehetséges nyomvonal kiválasztására hatósági előkészítő eljárás (előzetes szakhatósági egyeztetéssel), majd a nyomvonal kijelölése (az egyes változatok közül való kiválasztása) után közmeghallgatás keretében az ingatlantulajdonosok hatósági közreműködés melletti tájékoztatása javasolt, különös tekintettel arra, hogy a vezetékjogi engedélyezést megelőző előkészítő eljárás – nem hatósági eljárásként – jelenleg is szabályozott. Az előzetes egyeztetés előnye, hogy a hatóság előzetesen is tud véleményezni, és az érintett ingatlan-tulajdonosok az engedélyezési eljárás előtt hatóságilag koordinált és támogatott eljárásban, (szak)hatóságok szakmai véleményének ismeretében kapnak tájékoztatást a beruházásról, ami gyorsítja az eljárást.
Javasolt, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű minőségtől függetlenül valamennyi országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózat és a műszaki infrastruktúra egyedi építményei tekintetében az ország területén belüli csereerdősítés elfogadott legyen.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás