231/2021. (V. 6.) Korm. rendelet indokolás
231/2021. (V. 6.) Korm. rendelet indokolás
az Eredetmegjelölések Oltalmára és Nemzetközi Lajstromozására Vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, továbbá a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegéhez Kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről szóló 231/2021. (V. 6.) Korm. rendelethez Általános indokolás
2021.05.07.
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált, és az 1979. évi szeptember hó 28. napján módosított Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, a továbbiakban: WIPO) által igazgatott megállapodás, amelyhez minden állam csatlakozhat, amely részese az ipari tulajdon oltalmára 1883. évi március hó 20. napján létesült, többször felülvizsgált és módosított Párizsi Egyezménynek (Párizsi Uniós Egyezmény). Magyarországon a Lisszaboni Megállapodás eredeti, 1958-as szövegét az 1967. évi 7. tvr., az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szöveg kihirdetését az 1982. évi 1. tvr., míg az 1979. évi szeptember hó 28. napján történt módosítást az 1986. évi 24. tvr. hirdette ki.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára és a munkacsoport által kidolgozott tervezet elfogadása céljából 2015. május 11–21. között diplomáciai értekezletet hívtak össze Genfben. 2015. május 20-án e diplomáciai értekezlet elfogadta a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegét (a továbbiakban: genfi szöveg). Magyarország 2015. május 21-én aláírta a genfi szöveget a Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára irányuló diplomáciai értekezleten való részvételre, valamint a megállapodás új szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1243/2015. (IV. 20.) Korm. határozat alapján.
Tekintettel az Európai Unió Bíróságának a 2017. október 25-én a C-389/15. számú, Európai Bizottság kontra Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítéletére, a genfi szöveg által szabályozott tárgykörben az Európai Unió (a továbbiakban: EU) kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ahhoz, hogy az EU megfelelően gyakorolhassa kizárólagos hatáskörét, valamint a mezőgazdasági eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának átfogó rendszerével összefüggő feladatait, a genfi szöveghez csatlakoznia és annak szerződő felévé kellett válnia.
A Tanács, hosszas viták után, egyhangúlag fogadta el 2019 őszén az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7-i (EU) 2019/1754 tanácsi határozatot (a továbbiakban: 2019/1754 EU tanácsi határozat). A tanácsi határozat 2019. november 13-án lépett hatályba. A tanácsi határozat 3. cikke nemcsak az EU-nak, de a tagállamoknak is felhatalmazást adott, hogy ha úgy kívánják, az EU-val párhuzamosan és az EU érdekében, az EU kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett megerősítsék a Genfi Szöveget vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz. Ennek két oka: a Lisszaboni Megállapodásban részes hét uniós tagállamból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések elsőbbségi napjának megőrzése (jogfolytonosság), valamint az EU szavazati jogainak biztosítása a Lisszaboni Unió Közgyűlésében.
Emellett a Tanács – az Európai Parlamenttel, mint társjogalkotóval együtt – Az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló 2019/1753/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletében határozta meg az EU-t a genfi szöveg alapján megillető jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat. A rendelet 2019. november 13-án lépett hatályba.
Az EU – ötödik jogosult félként – 2019. november 26-án letétbe helyezte csatlakozási okiratát a WIPO-nál a genfi szöveg vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a genfi szöveg 29. cikke értelmében a szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy öt jogosult fél letétbe helyezte csatlakozási vagy megerősítő okiratát, a genfi szöveg 2020. február 26-án hatályba lépett.
A Javaslat célja, hogy kihirdesse az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, valamint az eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzatot, amelyet a Lisszaboni Unió Közgyűlése 2018. október 2. napján fogadott el és amely a Lisszaboni Unió Közgyűlése LI/A/34/4. sz. dokumentum 24. pontjában foglalt döntése alapján a Genfi Szöveg hatálybalépése napjával megegyezően, 2020. február 26. napján hatályba lépett. A kihirdetés egyúttal hatályon kívül helyezi a Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot kihirdető igazságügyi miniszteri rendeletet.
A Javaslat indokolása a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. § (2) bekezdése alapján közzétételre kerül.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára és a munkacsoport által kidolgozott tervezet elfogadása céljából 2015. május 11–21. között diplomáciai értekezletet hívtak össze Genfben. 2015. május 20-án e diplomáciai értekezlet elfogadta a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegét (a továbbiakban: genfi szöveg). Magyarország 2015. május 21-én aláírta a genfi szöveget a Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára irányuló diplomáciai értekezleten való részvételre, valamint a megállapodás új szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1243/2015. (IV. 20.) Korm. határozat alapján.
Tekintettel az Európai Unió Bíróságának a 2017. október 25-én a C-389/15. számú, Európai Bizottság kontra Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítéletére, a genfi szöveg által szabályozott tárgykörben az Európai Unió (a továbbiakban: EU) kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ahhoz, hogy az EU megfelelően gyakorolhassa kizárólagos hatáskörét, valamint a mezőgazdasági eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának átfogó rendszerével összefüggő feladatait, a genfi szöveghez csatlakoznia és annak szerződő felévé kellett válnia.
A Tanács, hosszas viták után, egyhangúlag fogadta el 2019 őszén az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7-i (EU) 2019/1754 tanácsi határozatot (a továbbiakban: 2019/1754 EU tanácsi határozat). A tanácsi határozat 2019. november 13-án lépett hatályba. A tanácsi határozat 3. cikke nemcsak az EU-nak, de a tagállamoknak is felhatalmazást adott, hogy ha úgy kívánják, az EU-val párhuzamosan és az EU érdekében, az EU kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett megerősítsék a Genfi Szöveget vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz. Ennek két oka: a Lisszaboni Megállapodásban részes hét uniós tagállamból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések elsőbbségi napjának megőrzése (jogfolytonosság), valamint az EU szavazati jogainak biztosítása a Lisszaboni Unió Közgyűlésében.
Emellett a Tanács – az Európai Parlamenttel, mint társjogalkotóval együtt – Az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló 2019/1753/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletében határozta meg az EU-t a genfi szöveg alapján megillető jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat. A rendelet 2019. november 13-án lépett hatályba.
Az EU – ötödik jogosult félként – 2019. november 26-án letétbe helyezte csatlakozási okiratát a WIPO-nál a genfi szöveg vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a genfi szöveg 29. cikke értelmében a szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy öt jogosult fél letétbe helyezte csatlakozási vagy megerősítő okiratát, a genfi szöveg 2020. február 26-án hatályba lépett.
A Javaslat célja, hogy kihirdesse az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, valamint az eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzatot, amelyet a Lisszaboni Unió Közgyűlése 2018. október 2. napján fogadott el és amely a Lisszaboni Unió Közgyűlése LI/A/34/4. sz. dokumentum 24. pontjában foglalt döntése alapján a Genfi Szöveg hatálybalépése napjával megegyezően, 2020. február 26. napján hatályba lépett. A kihirdetés egyúttal hatályon kívül helyezi a Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzatot kihirdető igazságügyi miniszteri rendeletet.
A Javaslat indokolása a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. § (2) bekezdése alapján közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
Javaslat az Nsztv. 9. § (2) bekezdésével összhangban rendelkezik a Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetéséről.
2. §
A Javaslat az Nsztv. 10. § (2) bekezdésével összhangban tartalmazza a Közös Végrehajtási Szabályzat hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
3. §
A Javaslat a rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.
4. §
A Javaslat hatályon kívül helyezi a Lisszaboni Megállapodáshoz kapcsolódó Végrehajtási Szabályzat 2002. április 1. napjával módosított, egységes szerkezetbe foglalt szövegét kihirdető igazságügyi miniszteri rendeletet.
5. §
A Javaslat az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően rögzíti, hogy a rendelet végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás