235/2021. (V. 6.) Korm. rendelet indokolás
235/2021. (V. 6.) Korm. rendelet indokolás
a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 235/2021. (V. 6.) Korm. rendelethez
2021.05.07.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KK rendelet) módosításával – a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Exim törvény) rendelkezéseivel összhangban – meghatározásra kerül, hogy a kifektetési stratégia keretében külföldön megvalósuló befektetési hitelek a kamatkiegyenlítési rendszer keretében kinek nyújthatóak. A KK rendelet további módosításai a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MEHIB rendelet) való összhangot teremtik meg.
A Magyar Export-Import Bank Zrt. által az állam készfizető kezessége mellett vállalható garanciák, valamint a deviza- és kamatcsere ügyletek pótlási- és kamatköltségei feltételeiről és részletes szabályairól szóló 435/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet technikai jellegű módosítást tartalmaz, amelynek célja az eddigi garanciavállalási gyakorlat jogszabályi rögzítése, valamint az Exim törvénnyel, a KK rendelettel, valamint a MEHIB rendelettel való összhang megteremtése.
A MEHIB rendelet módosítását az idegen tartalom tekintetében az indokolja, hogy idegen tartalom alatt nem kizárólagosan a beszállító vagy az alvállalkozó által az exportirányú külkereskedelmi szerződés teljesítéséhez nyújtott szolgáltatásokat és termékeket értjük, hanem minden olyan árut és szolgáltatást, amelyre vonatkozóan a magyar származásra előírt igazolások nem állnak rendelkezésre.
Szükségessé vált a viszontbiztosítás, valamint a külföldi székhelyű biztosító fogalmának pontosítása. A Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Mehib Zrt.) által nyújtott exporthitel-biztosítási termékek nem terjednek ki az elmaradt haszonra, ugyanakkor a befektetés biztosítás kiterjed a külföldi vállalkozásba befektetett tőkére és annak hozamára. Így a MEHIB rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott kizárási eset alól a külföldi vállalkozásba befektetett tőke hozamát indokolt kivenni.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a Mehib Zrt. a biztosított követelés egy összegben történő esedékessé válása (különösen: hitelszerződés felmondása) esetén – az egyösszegű és részletekben történő kárfizetés mellett – jogosult legyen a kár egy részét a hitelszerződésben meghatározott esedékességi időpontok szerint ütemezetten, a másik részét pedig egy összegben megfizetni.
A biztosított/nem biztosított követelések aránya szerinti elszámolásra vonatkozó szabályokat a Mehib Zrt. eddigi üzleti és kárkezelési tapasztalata, valamint az exporthitel-ügynökségek gyakorlata szerint több szempontból is szükséges volt felülvizsgálni. Egyértelműsítésre került a kárenyhítési, kármegelőzési, kárbehajtási költségek megosztása és a kárfizetést követő megtérülések biztosított és biztosító közötti megosztása. A kárfizetés előtt befolyó teljesítéseket, azaz a kárfizetés összegét csökkentő tételeket a Mehib Zrt. – módozatonként külön-külön – az adott módozat általános szerződési feltételeiben szabályozza.
A Mehib Zrt. gyakorlatának megfelelően pontosításra kerül a biztosított átruházási kötelezettsége. A követelésátruházásra vonatkozó megállapodást ugyanis a Mehib Zrt. és a biztosított már a kárfizetés összegének költségvetésből történő lehívását megelőzően megkötik a lehívás egyik feltételeként.
Hatályát veszti a MEHIB rendelet 5. számú mellékletében szereplő éves tevékenységi jelentés minta, mivel az nem kötelezendően alkalmazandó, és időszakonként a felülvizsgálatát el kell végezni, amely szükségtelenül a MEHIB rendelet módosításával jár.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás