KÜ BH 2021/243
KÜ BH 2021/243
2021.08.01.
A fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után [2017. évi I. törvény (Kp.) 48. § (1) bekezdés k) pont, 99. § (3) bekezdés, 100. § (2) bekezdés b) pont, 104. §].
Az elsőfokú bíróság végzése
[1] Az elsőfokú bíróság a 2021. február 10-én kelt, fellebbezett végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és a felperes keresetlevelét a Szegedi Törvényszékhez áttette.
[2] Végzésének indokolásában rögzítette: a felperes a keresetlevelében azt kérte megállapítani, hogy az alperesek mint közhatalmi szervek a sérelmére kárt okoztak. Felhívta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1) bekezdését, (7) bekezdés 1. pontját, 14. § (1) bekezdését, 47. § (1) bekezdését, a polgári perrendtarásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 20. § (1) bekezdését, (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, 25. § (2) és (4) bekezdéseit, 28. § (1) bekezdés e) pontját, valamint 29. § (3) bekezdését. Rámutatott, hogy a felperesi igény közigazgatási perben nem érvényesíthető, a közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítési polgári perre a II. rendű alperes székhelye szerinti törvényszék illetékessége megállapítható.
[3] Jogorvoslati tájékoztatása szerint a végzés elleni esetleges fellebbezésnek tartalmaznia kell a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével.
A fellebbezés
[4] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte.
[5] Fellebbezésében az azt megalapozó jogszabálysértést nem jelölte meg, konkrét jogszabályhelyre nem hivatkozott. Előadta, hogy nem kéri a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól kártérítő felelősség megállapítását. Pontosítani szeretett volna, de az elsőfokú bíróság nem győződött meg a szándékáról. Hangoztatta, hogy az I. és a II. rendű alperesek elmulasztották tájékoztatási kötelezettségüket, és ennek megállapítását kéri.
[6] Az I. és a II. rendű alperesek a fellebbezésre nem tettek észrevételt.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A fellebbezés érdemi elbírálására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség.
[8] A Kp. 112. § (3) bekezdése folytán a végzés elleni fellebbezésekre is irányadó 100. § (2) bekezdés b) pontja szerint a fellebbezés a beadványokra vonatkozó általános szabályokon túlmenően tartalmazza a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést, a jogszabályhely pontos megjelölésével. Hangsúlyozza a Kúria, hogy a fellebbezést megalapozó jogszabálysértés megjelölésének elmaradása a fellebbezés olyan mértékű fogyatékossága, amelyre vonatkozóan – a Kp. 104. §-ában foglaltakból következően – hiánypótlási felhívás nem adható ki, illetve e hiányosság önként sem pótolható a fellebbezésre nyitva álló határidő letelte után.
[9] A felperes – a fellebbezett végzésben írt jogorvoslati tájékoztatás ellenére – egyetlen, a fellebbezése alapját képező jogszabályhelyet sem jelölt meg, a végzésben foglaltakkal összefüggésben a fellebbezésben tartalmilag sem azonosítható a jogszabálysértés tényére hivatkozás.
[10] Minderre tekintettel a Kúriának a felperes fellebbezését a Kp. 99. § (3) bekezdése folytán alkalmazandó 48. § (1) bekezdés k) pontja alapján vissza kellett utasítania.
(Kúria Kpkf.VI.39.987/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás