BÜ BH 2021/254
BÜ BH 2021/254
2021.09.01.
A terheltek közötti érdekellentéten alapuló, a védő kizárására vonatkozó kötelező törvényi rendelkezés a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, függetlenül attól, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye bizonyításnak, illetve sem a bizonyítékok mikénti mérlegelése, sem a tényállás nem támadható.
A védő kötelezettsége a büntetőeljárás bármelyik szakaszában, így a felülvizsgálati eljárásban is fennáll, a felülvizsgálati indítvány megfogalmazásában, az esetleges észrevételekben, a védő által tett nyilatkozatokban a védői kötelezettséget az érdekellentétben lévő vádlottak esetében azonos gondossággal nem, kizárólag valamely terhelt érdekének sérelmével lehetne ellátni, ezért az érdekellentét felmerülését követően a védőt az eljárásból ki kell zárni. Nyilvánvalóan a védő bizalmi helyzetével ellentétes lenne, ha bizonyos terheltek képviseletében az eljárásban továbbra is eljárhatna, mert ebben az esetben védői kötelezettségét korábbi védence terhére, a bizalmi elvvel visszaélve kellene ellátnia [Be. 42. § (4) bek. b)-d) pont, 43. § (2)- (3) bek.].
[1] Dr. J. L. ügyvéd meghatalmazás alapján eljárva, 2020. augusztus 5. napján a törvényszék és az ítélőtábla ítéletével szemben felülvizsgálati indítványt nyújtott be az I. r., a II. r., a III. r., a IV. r. és az V. r. terhelt nevében a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján. Indítványozta, hogy a Kúria az anyagi jogszabálysértés megállapítása mellett hozzon a törvénynek megfelelő határozatot és a terhelteket bűncselekmény hiányában mentse fel. A védő hivatkozott arra, hogy az alapeljárásban képviseleti jogát már igazolta az I. r., III. r., IV. r. és V. r. terheltek vonatkozásában, ezért meghatalmazása a Be. 45. § (5) bekezdése alapján a rendkívüli jogorvoslatra is kiterjed. Mellékelte a II. r. terhelt által részére kiállított ügyvédi meghatalmazást, mert az alapeljárásban az ő képviseletében nem járt el.
[2] Az I. r. terhelt 2020. december 3. napján meghatalmazta a K. és B. Ügyvédi Irodát, név szerint dr. B. B. M. ügyvédet, hogy a Kúria előtt folyamatban lévő jelen büntetőügyben rendelkezésre álló iratokba betekintsen. A meghatalmazás tartalma alapján teljes körű a védői meghatalmazás.
[3] Az I. r. terhelt dr. B. B. M. ügyvéd útján írásbeli észrevételt tett a dr. J. L. által benyújtott felülvizsgálati indítvány miatt folyamatban lévő eljárásban. Az I. r. terhelt beadványából kiderül, hogy azt a felülvizsgálati indítványban foglaltak kiegészítésére, saját helyzetének és tényben eltérő szerepeinek indokolására nyújtotta be. Az I. r. terhelt által a K. és B. Ügyvédi Iroda, dr. B. B. M. ügyvéd részére adott védői meghatalmazása a beadványaiból megállapíthatóan nem érinti dr. J. L. védői meghatalmazását.
[4] Az ügyben egyébiránt a fellebbviteli főügyészség is nyújtott be felülvizsgálati indítványt a III. r., a IV. r. és az V. r. terheltek terhére, az ügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt azonban a Legfőbb Ügyészség a Be. 654. § (1) bekezdése alapján visszavonta.
[5] A Legfőbb Ügyészség az I. r. terheltnek az ügyészi nyilatkozatra tett észrevételével kapcsolatosan előadta, hogy az I. r. terhelt észrevételeiben foglaltak alapján vizsgálni kell annak lehetőségét, hogy a felülvizsgálati indítványt az I. r.-V. r. terheltek érdekében egyaránt előterjesztő meghatalmazott védő a felülvizsgálat során eljárhat-e, vagy őt a terheltek közötti esetleges érdekellentétre figyelemmel az eljárásból ki kell zárni.
[6] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, erre figyelemmel az I. r. terhelt észrevételében foglaltak az ő vallomásának nem tekinthetők, a tényálláshoz kötöttségből és emiatt az észrevételben foglaltaknak törvényben kizárt joghatásaiból adódóan az érdekellentét jogi fogalmának a védő kizárása szempontjából figyelembe vehető esete nem állapítható meg. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint kétségtelen ugyan, hogy beadványában az I. r. terhelt a saját büntetőjogi felelősségét mentő, de tettestársaira nézve hátrányos megítélésű állításokat fogalmazott meg, azonban azoknak a felülvizsgálati eljárásban történő jogi értékelésére csak olyan szűk körben kerülhet sor, amely az egyébként a terhükre rótt bűncselekményeket egybehangzóan tagadó terheltek esetében érdekellentétet nem okoz, így a terheltek érdekében ugyanazon védő eljárásában törvényi akadálya nincs. Hivatkozott e körben a BH 2009.200. számon megjelent határozatra, mely szerint nem valósul meg eljárási szabálysértés, ha azoknak a terhelteknek a védelmét – akiknek az érdekei nem ellentétesek – ugyanaz a védő látja el. Az, hogy a terheltek érdekei ellentétesek-e, kizárólag a védekezésüknek, illetve a vallomásuknak a tartalma alapján dönthető el. Ha a terheltek egybehangzóan tagadják a bűncselekmény elkövetésében való részvételüket, vagy azonos az előadásuk e cselekményről, érdekellentétükről nem lehet szó.
[7] A Kúria megállapította, hogy dr. J. L. védőt, az I. r., II. r., III. r., IV. r. és V. r. terheltek meghatalmazott védőjét a felülvizsgálati eljárásból ki kell zárni, mert a terheltek között érdekellentét áll fenn.
[8] A Be. 655. § (3) bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban védő részvétele kötelező.
[9] A Be. 43. § (2) bekezdése értelmében több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében ugyanaz a védő akkor járhat el, ha a terheltek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek érdekei nem ellentétesek. A több terhelt, illetve bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy érdekében eljáró védőt az eljárásból ki kell zárni, ha a terheltek, illetve a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyek között érdekellentét áll fenn.
[10] A Be. 43. § (3) bekezdése értelmében a védő kizárásáról – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.
[11] A Be. 653. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A felülvizsgálati eljárásra vonatkozó fejezet a védő kizárására eltérő szabályt nem tartalmaz.
[12] A Be. 617. §-a értelmében a harmadfokú bírósági eljárásban a másodfokú bírósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket az e Részben foglalt eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni. A harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozó rész eltérő szabályt a védő kizárására nem tartalmaz.
[13] A Be. 589. §-a értelmében a Tizenegyedik, valamint Tizenharmadik-Tizennegyedik Részben megállapított rendelkezéseket a másodfokú bírósági eljárásban az e Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A másodfokú eljárásra vonatkozó rész a védő kizárására eltérő szabályt nem tartalmaz.
[14] A védő kizárására vonatkozó szabályok a Be. Harmadik, a büntetőeljárásban részt vevő személyekről szóló részében, a VIII. Fejezetben találhatók. A védő kizárására vonatkozó szabályok a büntetőeljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi eljárásban, így a felülvizsgálatban is irányadó szabályoknak tekinthetők. Ebből következően felülvizsgálati eljárásban is vizsgálni kell a több terhelt védelmében eljáró védő esetében, hogy a terheltek között érdekellentét megállapítható-e, ebben az esetben a védőt a felülvizsgálati eljárásból ki kell zárni.
[15] A Kúria megállapította, hogy az I. r. terhelt beadványa alapján vizsgálandó, hogy a felülvizsgálati eljárásban az I. r. terhelt és terhelttársai között az érdekellentét megállapítható-e.
[16] Az I. r. terhelt több olyan észrevételt tett, amely az érdekellentét megállapítására alkalmas. Az I. r. terhelt támadta a terhelttársaival fennálló bűnszövetsége megállapítását; kifogásolta az egyetemleges felelősség, közös indokolás alapján történő elítélést és terhelttársaival való érdekszövetséget és összetartást, e körben tagadta, hogy a pályázati anyagok kidolgozásában részt vett, vagy azok az ő tudomásával készültek volna. Az I. r. terhelt észrevételében előadta, hogy a IV. r. és V. r. terheltek hamis teljesítési és átadási igazolásokkal igazolták a megrendelt munkák elkészültét és átadás-átvételét, az ügyben őt megtévesztéssel belekeverték, de neki a pályázati anyagokkal nem volt munkaköri feladata és a cégnek kárt nem ő, hanem a többi terhelt okozott. Hivatkozott továbbá a II. r. terhelt szavahihetőségének hiányára, emellett terhelttársainak olyan – a váddal nem érintett – ügyleteire is utalt, amelyekkel megkárosították volna az általa vezetett kft.-t, amelyeket azonban sikerült elhárítania, és melyekben részletesebb vizsgálat lefolytatását tartotta szükségesnek. Állította, hogy az általa megrendelt tanácsadások hasznosítása megtörtént, a megbízási szerződésben foglaltak teljesítéséért a T. Kft. ügyvezetője tartozik felelősséggel, ebben a körben vitatta a közte és a II. r., III. r., IV. r. és V. r. terheltek közötti bűnszövetséget; a kárként kimutatott összeget pedig a II. r.-V. r. terheltek által vállalt, de el nem végzett munkában jelölte meg.
[17] Előadta, hogy amennyiben a megbízási szerződésekben foglaltak nem teljesültek, arról ő nem tudott, e körben őt ebben az esetben terhelttársai megtévesztették.
[18] Nem valósul meg eljárási szabálysértés, ha azoknak a terhelteknek a védelmét – akiknek az érdekei ellentétesek – ugyanaz a védő látja el. Az, hogy a terheltek érdekei ellentétesek-e, kizárólag a védekezésüknek, illetve a vallomásuk tartalma alapján dönthető el. Ha a terheltek egybehangzóan tagadják a bűncselekmény elkövetésében való részvételüket, vagy azonos az előadásuk e cselekményről, érdekellentétről nem lehet szó, még akkor sem, ha az egyik, vagy egyes terhelteknek az lenne a valóságos – kedvezőbb büntetőjogi megítéléséhez vezető – érdeke, hogy a társaitól eltérő vallomást tegyen (BH 2009.200.). A hivatkozott döntés arról az esetről szól, amikor a terheltek a bűncselekmény elkövetésének egybehangzó tagadása mellett azonos előadást tesznek a cselekményről, így önmagában az a körülmény, hogy valamely terheltnek – aki egyébként a többiekkel egyező előadást tett a cselekményről – esetlegesen érdeke lenne eltérő vallomás megtétele, de nem tett ilyen vallomást, nem alapozza meg az érdekellentét megállapítását. Jelen ügyben azonban nem erről van szó, az I. r. terhelt felülvizsgálati eljárásban tett észrevételében a cselekménnyel kapcsolatban terhelttársaitól eltérő, őket terhelő előadást tett.
[19] A Be. 43. § (2) bekezdése alapján több terhelt érdekében ugyanaz a védő csak akkor járhat el, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek. Az ellentét fakadhat a védekezés módjából (hallgatás, tagadás, beismerés stb.), a felrótt bűncselekmény elkövetésében betöltött szerepből, de származhat adott eljáráson kívüli egyéb okból; ezt az eljárás valamennyi szakaszában körültekintően kell vizsgálni. Abban az esetben, ha a terheltek egyike a másikra terhelő vallomást tesz, ugyanakkor a társa tagadja a bűncselekmény elkövetését, valójában ilyen érdekellentét áll fenn (BH 2021.1.). Jelen esetben erről van szó. Az I. r. terhelt felülvizsgálati indítványában tett észrevételének egyes elemei egyértelműen eltérnek terhelttársai védekezésétől, saját szerepének értékelése mellett tettestársai érdekeivel ellentétben álló, az ő tagadó vallomásukkal ellentétes tartalmú nyilatkozatokat tesz.
[20] A Be. 183. § (1) bekezdése értelmében a terhelt vallomásának minősül a terhelt minden olyan, a büntetőeljárásban a terhelti figyelmeztetés utáni, bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság előtt tett, illetve ezeknek címzett szóbeli vagy írásbeli közlése, amelyben a bizonyítás tárgyára vonatkozó tényt állít.
[21] A felülvizsgálati eljárásban kétségtelenül nem folyhat bizonyítás, így a felülvizsgálatban tett terhelti nyilatkozat bizonyítékként történő értékelése is kizárt. A büntetőeljárási törvény állítja a terheltek közötti érdekellentét feltételeként azt, hogy a büntetőeljárás adott szakaszában a terheltek vallomása bizonyítékként értékelésre kerüljön. Annak a terheltnek az érdekei, aki a saját ártatlanságát hangoztatja, és a büntetőeljárásért tettestársait, azok esetlegesen büntetőtörvénybe ütköző magatartását hibáztatja, nyilvánvalóan eltérő érdekekkel rendelkezik, mint a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését ugyancsak tagadó, de saját cselekvőségük vonatkozásában eltérő állásponton lévő terheltek.
[22] A Be. 42. § (4) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a védő köteles a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni, köteles a terheltet mentő, illetve felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni. A védő ezen kötelezettségének több terhelt esetén csak akkor tud eleget tenni, ha ezen a téren a terheltek érdekei nem ellentétesek. Ellenkező érdekek esetén a védő valamely terhelt védelmét csak a másik terhelt kárára tudná ellátni. Ez az oka annak, hogy több terhelt védelmét ugyanaz a védő csak abban az esetben láthatja el, ha a terheltek között érdekellentét nincs. A jogalkotónak a Be. 43. §-ához fűzött indokolása szerint a törvény egyértelművé teszi, hogy ha a védő több terhelt érdekében jár el, és a terheltek közötti érdekellentét felmerül, a védőt az eljárásból ki kell zárni. A védő feladatával, bizalmi helyzetével lenne ellentétes, ha ilyen esetben a védő a terheltek között válogathatna, ezért ilyen esetben a védő kizárása indokolt, a védő a továbbiakban egyik terhelt védelmét sem láthatja el.
[23] A terheltek közötti érdekellentéten alapuló, a védő kizárására vonatkozó kötelező törvényi rendelkezés a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, függetlenül attól, hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye bizonyításnak, illetve sem a bizonyítékok mikénti mérlegelése, sem a tényállás nem támadható.
[24] A védő kötelezettsége a büntetőeljárás bármelyik szakaszában, így a felülvizsgálati eljárásban is fennáll, a felülvizsgálati indítvány megfogalmazásában, az esetleges észrevételekben, a védő által tett nyilatkozatokban a védői kötelezettséget az érdekellentétben lévő terheltek esetében azonos gondossággal nem, kizárólag valamely terhelt érdekének sérelmével lehetne ellátni, ezért az érdekellentét felmerülését követően a védőt az eljárásból ki kell zárni. Nyilvánvalóan a védő bizalmi helyzetével ellentétes lenne, ha bizonyos terheltek képviseletében az eljárásban továbbra is eljárhatna, mert ebben az esetben védői kötelezettségét korábbi védence terhére, a bizalmi elvvel visszaélve kellene ellátnia.
[25] Mindezek alapján a Kúria a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 43. § (3) bekezdése alapján a védő kizárásáról határozott.
(Kúria Bfv. I. 975/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás