Műveletek

Akadálymentes nézet Bezárás
  • Tartalom

PÜ BH 2021/257

PÜ BH 2021/257

2021.09.01.

Kivitelezési szerződés esetén a megrendelőt laikusnak, a vállalkozót pedig professzionális szakértelmű jogalanynak kell tekinteni a jogviszony alanyaival szemben támasztott jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségek teljesítése során. A laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik, ugyanakkor a kivitelező köteles az átadott terveket megvizsgálni és a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira a megrendelőt figyelmeztetni. Ennek elmulasztása esetén felelősség terheli [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:150. § (1)–(2) bek., 6:240. § (1)–(2) bek., 6:252. § (2)–(3) bek., 6:524. § (2)–(4) bek., 6:525. § (2)–(3) bek.; 191/2009. Korm. r. 7. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperesek házastársak, új építésű családi házukat vályogfalazattal kívánták kiviteleztetni. A felperesek k.-i ingatlanára a lakóépület építési engedélyezési tervdokumentációját V. Z. építész tervező készítette el.
[2] A felperesek mint megrendelők 2014. június 20-án kötöttek vállalkozási (kivitelezési) szerződést az I. rendű alperessel mint vállalkozóval. Az építési engedélyezési tervdokumentációt a felperesek átadták az I. rendű alperes részére. Kiviteli terv nem készült, az I. rendű alperes kizárólag az engedélyezési terv birtokában vállalta el és kezdte meg a munkákat. Az I. rendű alperes és a tervező között több egyeztetés is folyt a kivitelezéssel kapcsolatosan.
[3] Az I. rendű alperes szerkezetkész állapotú lakóépület kivitelezését vállalta, amelynek műszaki tartalmát az engedélyezési tervdokumentáció és a jogerős építési engedély, valamint a vállalkozási szerződés és annak mellékletében foglaltak határozták meg.
[4] A felperesek, valamint az I. rendű alperes között létrejött 2014. október 7-i szerződésmódosítás alapján a kivitelezési véghatáridőt 2014. november 30-ban jelölték meg.
[5] A 2014. október 7-én módosított vállalkozási szerződés szerinti teljes vállalkozói díj 23 578 294 forint + áfa összeg volt. Az I. rendű alperes a szerződés szerinti pénzügyi ütemtervnek megfelelően volt jogosult részszámlák kiállítására, a vállalkozói tevékenység befejezésekor pedig a készre jelentést követő 8 napon belül tartandó átadás-átvételi eljárást követően kiállított teljesítési igazolás alapján volt jogosult a végszámla kiállítására.
[6] A II. rendű alperes az I. rendű alperesi kivitelezési munkák felelős műszaki vezetője volt.
[7] 2014 novemberében az építkezés leállt. Ekkorra a tető az épületen volt, a nyílászárók beépítésre kerültek, az épület kívülről le volt szigetelve. Az I. rendű alperes november 30-án készre jelentette a munkát, és kérte az átadás-átvételi eljárás kitűzését. Az I. rendű felperes 2014. december 15-én műszaki szakértőt bízott meg, az állapotrögzítő szakvélemény 2014. december 24-én készült el.
[8] A felperesek az elkészült szakvélemény alapján jelezték, hogy a 2015. január 20-ra összehívott átadás-átvételi eljárásban az építményt nem veszik át, hibajegyzéket adtak át az I. rendű alperes részére. Az átadás-átvételi eljárásban az I. rendű alperes arról nyilatkozott, hogy teljesítése megfelelt a szerződésben foglaltaknak. A hibajegyzékben felsorolt hibák nagy részét vitatta.
[9] A felperesek 2015. március 3-án elálltak a szerződéstől arra hivatkozással, hogy jelentős kivitelezési hibák történtek, az épület veszélyes állapotú, az I. rendű alperes kijavítást lényegében nem vállalt, a szerződéskötéskor tévedésbe ejtette a felpereseket, így nem bíznak a szakszerű teljesítésében. Az elállásra tekintettel kérték az elszámolást, a kiviteli értékhez képest a vállalkozói díj visszatérítését, amelyet minimálisan 10 944 433 forintban jelöltek meg, kérték továbbá okiratok átadását is.
[10] A felperesek saját költségükön elvégeztették a kijavítást.
[11] A felperesek az I. rendű alperes részére összesen 25 796 351 forint vállalkozói díjat teljesítettek.
[12] A P.-i Járásbíróság a 2017. június 22-én kelt részítéletével a k.-i egylakásos lakóépület használatba vételével kapcsolatos eljárásban az I. rendű alperes kivitelező, valamint a II. rendű alperes felelős műszaki vezető helyett részítéletével pótolta a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján az e-főnapló lezárását és visszaadta a munkaterületet a megrendelő felperesek részére. A P.-i Törvényszék a 2018. február 22-én kelt részítéletével, azzal a pontosítással hagyta helyben az elsőfokú részítéletet, hogy az építmény a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 54. § (3a) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek felel meg.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése
[13] A felperesek módosított keresetükben 5 727 312 forint egyetemleges megfizetésére kérték kötelezni az I. rendű alperes kivitelezőt és a II. rendű alperes műszaki vezetőt. Előadták, hogy túlfizetésben vannak, az I. rendű alperes a munkák egy részét nem végezte el, továbbá a hibás teljesítéséből eredően javítási költségük is felmerült. Ezen túl módosított keresetükben további 2 900 000 forint egyetemleges megfizetésére is kérték kötelezni az I. rendű és II. rendű alperest kártérítés jogcímén, mert álláspontjuk szerint a kijavítás ellenére ilyen összegű forgalmi- érték-csökkenés fennmaradt az ingatlanukban.
[14] Az I. rendű és a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
[15] Az I. rendű alperes – az általa kezdeményezett per jelen üggyel való egyesítése folytán – viszontkerese-tében 5 386 096 forint és kamata vállalkozói díj egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű és II. rendű felperest a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSZSZ) által készített szakvélemény alapján.

Az elsőfokú ítélet és a másodfokú részítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével 8 627 312 forint és kamata, valamint perköltség egyetemleges megfizetésére kötelezte az alpereseket a felperesek javára, míg az I. rendű alperes viszontkeresetét elutasította.
[17] Az elsőfokú bíróság viszontkeresetet elutasító ítéleti rendelkezésével szemben előterjesztett fellebbezés jogerősen hivatalból elutasításra került, ezért ebben a részében az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett.
[18] Az érdemben vizsgálható fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság részítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az 5 727 312 forint és kamatai megfizetésére kötelező fellebbezett részében helybenhagyta, a 2 900 000 forint és kamatai megfizetésére vonatkozó részében – a perköltség viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot ebben a keretben a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
[19] A jogerős részítélet értelmében a felperesek az alperesek szerződésszegő magatartását megfelelően bizonyították. Az I. rendű alperes kivitelezési tervdokumentáció nélkül fogott hozzá a lakóház felépítéséhez, és az engedélyes tervtől is eltért. A másodfokú bíróság kifejtette, ha a laikus megrendelők által adott esetlegesen célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő utasítást teljesítette, ezért is felelősséggel tartozik. A peres felek egymás közötti jogviszonyában annak a körülménynek nincs jelentősége, hogy tervezési hibák is történtek, miután ez az I. rendű alperest a felelősség alól nem mentesíti.
[20] A jogerős részítélet szerint a felperesek által szolgáltatott terv hibás volt, az építkezéshez használható alacsony szilárdságú vályogtégla miatt a ház szerkezetének megerősítésére volt szükség. A tervhibát azonban az alpereseknek észlelniük kellett volna.
[21] A bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes hibásan teljesített, míg a II. rendű alperes az építkezés irányítási feladatának nem tett eleget. A kivitelezési hibák jelentős része független a tervezett állapottól vagy a statikai modelltől. Az I. rendű alperes a kivitelezést, az építési munkákat nem az építési engedélynek megfelelően végezte, nem azt építette meg, amit terveztek. Az épületre ható vízszintes erőket a gyenge szilárdságú vályog is képes lett volna felvenni, ha a kivitelezés szakszerű.
[22] Az I. rendű alperes a falazott szerkezetek építésének szabályait a kivitelezés során nem tartotta be. A legkedvezőtlenebb megoldást hozta létre téglakötési szempontból, és a legkedvezőtlenebb megoldást alkalmazta a tégla méreteltéréseinek korrigálására. Figyelmen kívül hagyta az alacsony szilárdságú vályoggal történő építési technológiát, mivel a vályogfal amely a tervvel ellentétesen bekötés nélkül készült, terhelt állapotú és részt vesz a teher viselésében.
[23] Az elkészült épület tartószerkezeti szempontból alkalmatlan a rendeltetésszerű használatra. A lakóház a tervezői utasítás ellenére nem vázszerkezetként hanem hagyományos falazott szerkezetként készült el, amely a falazatok tárcsahatását és födémtárcsa hiányát nem vette figyelembe. A belső teherhordó falak mészhomok tégla helyett a tervtől eltérően vályogból készültek. Födém nem készült, a válaszfalak felső síkjáról hiányzik a vasbeton koszorú, amely a fal merevségét biztosítaná. A falazatok döntő hányada nincs kötésben falazva, a vályogtéglák közötti függőleges hézagok nincsenek teljeskörűen kitöltve. A fal, így nem faltestként működik, az egyes téglák nem támasztják egymást.
[24] A kivitelezéskor elkészültek a pillérek, ezután mindenféle pillér falazat-összekötés nélkül, a pillérek mellé befalazták a vályogtéglákat, majd erre készültek el a monolit vasbeton koszorúk, gerendák. A vályog megvédése miatt a vályogfalra terített fólia miatt a fal és a koszorú képes egymástól elcsúszni.
[25] A vályogfalra fekvő gerendák teherbírása nem megfelelő. A vasbeton pillérek és a téglafal között semmilyen kapcsolata nincs. A vályogtéglák téglapillérekbe történő bekötésére nem került sor.
[26] A tetőszerkezetnél a kivitelezés eltért a tervtől, egyetlen szeglemezes merevítő sem került beépítésre a tetőszerkezetbe, hiányzik a merev födémtárcsa, amely el tudta volna vinni a vízszintes terheket az egymástól távol elhelyezkedő merevítőfalakra. A szeglemezes tetőszerkezet és a vasbeton koszorú között nincs szigetelés. A rendszer nélküli, esetlegesen elhelyezett ferde tetőlécek adják a tetőszerkezet merevítését. Helyenként hullámos a tetősík.
[27] A pillérek elhelyezésének megvalósított formája kedvezőtlen a nyílászárók elhelyezésének, rögzítésének szempontjából is. Az eresz kialakítása sem megfelelő.
[28] Az engedélyezési terven szereplő hőszigetelő anyag szalmabála volt 35 cm vastagságban, ehelyett kőzetgyapot hőszigetelés készült 25 cm vastagságban. A megvalósított falazati rétegrend eltér a vályogfalazatnak az építési engedély szerinti rétegrendjétől. A kőzetgyapot szigetelés rögzítésekor a táblák felhelyezése során nem használtak ragasztót.
[29] Az engedélyezési tervben 30 cm magas lábazat kialakítása szerepel. Ténylegesen ennél lényegesen kisebb a lábazat.
[30] A szerződés szerinti teljesítéshez képest 4 658 876 forint az el nem készült munkák értéke.

A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[31] A jogerős részítélettel szemben az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben a jogerős részítélet elsőfokú ítéletet helybenhagyó rendelkezése hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen ebben a részben a keresetet elutasító határozat meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását, harmadlagosan a jogerős részítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítását kérték.
[41] A felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben a jogerős részítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezései hatályában való fenntartását kérték.

A Kúria döntése és jogi indokai
[42] A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
[43] A Kúria – a Pp. 275. § (2) bekezdése értelmében – a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a jogerős részítéletet, és megállapította, hogy a jogerős részítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezése a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő.
[44] A felülvizsgálati eljárásnak nem volt tárgya a 2 900 000 forint összegű, a kijavítás ellenére fennmaradt forgalmiérték csökkenés miatt a felperesek által érvényesített követeléssel összefüggő ítéleti rendelkezés hatályon kívül helyezésére vonatkozó másodfokú határozat, továbbá az I. rendű alperes viszontkereseti kérelmét jogerősen elutasító ítéleti rendelkezés sem.
[45] A bírói gyakorlatnak megfelelően a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabály [Pp. 206. § (1) bekezdés] megsértése csak akkor állapítható meg, ha az ügy elbírálása szempontjából releváns tényállás feltáratlan maradt, a bíróság által megállapított tényállás iratellenes vagy okszerűtlen, illetve logikai ellentmondást tartalmaz. Egyebekben a bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban – annak rendkívüli jogorvoslati jellege miatt – nem kerülhet sor (BH 2012.179.). A perbeli esetben a bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében helyesen értékelte, a felülvizsgálati kérelemben írt iratellenes megállapítások és a logika szabályait sértő okszerűtlen következtetések abban nem találhatók.
[46] Az I. rendű alperes eredetileg külön perben, a TSZSZ szakvéleményre alapítottan indított pert jelen per I. rendű és II. rendű felperesével szemben, és ebben az eljárásban kívánta felhasználni a TSZSZ szakvéleményt követelése alátámasztására. A két per egyesítése folytán e viszontkereseti kérelem alapjául szolgáló TSZSZ szakvéleményt a bíróság a Pp. 206. § (1) bekezdése szerint eljárva megfelelően értékelte, és miután a TSZSZ szakvélemény kizárólag az I. rendű alperes 5. számú részszámlájának teljesítésével, az ezzel összefüggő teljesítésigazolás kiállításával volt összefüggésben, ezért a felperesek kereseti kérelme alapján lefolytatandó teljes körű elszámolás körében ez nem szolgálhatott az ítélkezés alapjául. Egyebekben pedig – miután az I. rendű alperes viszontkereseti kérelmét elutasító elsőfokú ítéleti rendelkezéssel szemben előterjesztett I. rendű alperesi fellebbezést a másodfokú bíróság jogerősen hivatalból elutasította – a Pp. 386/R. § (1) bekezdésében írt eljárási szabálysértésre történő hivatkozás a felülvizsgálati eljárás szempontjából irreleváns.
[47] Helyesen mutatott rá a másodfokú bíróság jogerős részítéletében, hogy a peres felek közötti Ptk. 6:252. §-a szerinti kivitelezési szerződéses jogviszonyban a megrendelőket kell laikusnak, és a vállalkozót pedig professzionális szereplőnek tekinteni.
[48] A kivitelezési szerződéses jogviszonyban a megrendelők Ptk. 6:252. § (2) bekezdése, valamint a Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti kötelezettsége a kiviteli tervdokumentáció szolgáltatása. Amennyiben azonban a professzionális vállalkozó anélkül vállalja el a kivitelezési munkák elvégzését, hogy ragaszkodna a kiviteli terv átadásához, azaz a kivitelezési munkát kiviteli terv hiányában vállalja el, úgy ennek jogi és műszaki kockázata a terhére esik.
[49] A bírói gyakorlat értelmében a kivitelező vállalkozó szakértelmének más tekintetben is relevanciája van. A megrendelő köteles a műszaki, gazdasági, tervezési munkával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat a vállalkozó rendelkezésére bocsátani, azonban miután a megrendelő főszabály szerint sem a tervezés, sem a kivitelezés terén nem tekinthető szakembernek, ezért a tervező által készített terveket azok megfelelősége szempontjából, annak ellenére nem köteles vizsgálni, hogy azokat a tervezési szerződés teljesítéseként veszi át a tervezőtől.
[50] A Legfelsőbb Bíróság a GK 54. számú – az 1/2014. PJE határozattal a Ptk. alkalmazása tekintetében is irányadónak tekintett – állásfoglalásában kimondta azt is, hogy a tervező a tervezési hibákért a megrendelővel szemben akkor is felelős, ha a megrendelő a terveket teljesítésként elfogadta, és kivitelezés céljából továbbadta. Ugyanakkor a laikus megrendelő a tervek hibája miatt a kivitelezővel szemben felelősséggel nem tartozik. Ezért az I. rendű és II. rendű felperes magatartását az alperesi hibás teljesítés vonatkozásában közrehatásként [Ptk. 6:524. § (2) és (4) bekezdés, 6:525. § (2) és (3) bekezdés], vagy közbenső szerződésszegésként [Ptk. 6:150. § (1) és (2) bekezdés] nem lehet értékelni.
[51] A Ptk. viszont a kivitelező kötelezettségévé teszi a megrendelő által átadott tervdokumentáció megvizsgálását [Ptk. 6:252. § (3) bekezdés]. Ennek eredményeként köteles a megrendelőt figyelmeztetni a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira. Amennyiben a hiba vagy hiányosság a kivitelezés során válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. A figyelmeztetés, tájékoztatás elmulasztása esetén felelősség terheli (GK 54. számú állásfoglalás).
[52] A Legfelsőbb Bíróság GK 54. számú állásfoglalása értelmében a műszaki tervnek megfelelően elkészített létesítmény hibájáért a kivitelező kártérítési felelősséggel tartozik, ha a megrendelőtől kapott tervek hibáját felismerhette, a megrendelőt azonban erre nem figyelmeztette, vagy a munkát a jogszabály tilalma ellenére elvégezte. Ilyen helyzetben a közös károkozásra vonatkozó szabályok szerint az így keletkezett kár a tervező és a kivitelező között megosztható, de a megrendelővel szemben a felelősségük egyetemleges [6:524. § (1) bekezdés]. Ezért a megrendelő és a kivitelező egymás közötti jogviszonyában nincs jelentősége a tervezői felelősségnek.
[53] A megrendelő felé fennálló közös helytállási kötelezettség keletkezése miatt csak a közös károkozók belső jogviszonyában van jelentősége annak, hogy a kijavítás kárjellegű költségei a felróhatóság arányában átháríthatók a tervezőre (Kúria Pfv.V.21.741/2015/4). Ezért a Ptk. 6:524. § (2)–(4) bekezdése szerinti szabálynak csak abban az esetben lett volna jelentősége, ha a felperesi igényérvényesítés a kivitelezőn és műszaki vezetőn kívül kiterjedt volna a tervezőre is, ennek hiányában a jogerős részítélet fogalmilag nem sérthette meg e rendelkezést, miután az I. rendű alperes felelősség alóli mentesüléséhez a tervező kár bekövetkezésében való közrehatása nem vezethetett volna.
[54] Az I. rendű alperes lakóingatlanok építésére szakosodott vállalkozás, ebből kifolyólag a vele szembeni szakmai elvárások kiterjednek arra, hogy a munkák szakszerű kivitelezését lehetővé nem tevő tervhibákat felismerje, és ezzel összefüggésben a laikus megrendelőket megfelelő tájékoztatással lássa el. Az aggálytalan szakértői vélemények – I. rendű és II. rendű alperesi felülvizsgálati kérelemben sem kétségbevont – olyan tervezési hibákat, hiányosságokat állapítottak meg, amelyek tekintetében az I. rendű alperes figyelmeztetési, tájékoztatási kötelezettsége kétséget kizáró módon megállapítható. A tervhibák fel nem ismerése és ennek jogi következményei ezért az alperesek terhére esnek (Ptk. 6:519. §). A műszaki vezetés mellett zajló kivitelezési tevékenység esetén ugyanis az építési munkát illetően a kellő szakértelem elvárható mindkét alperestől.
[55] A jogerős részítélet nem sérti a megrendelő utasítási jogával kapcsolatos szabályokat [Ptk. 6:240. § (1) és (2) bekezdés] sem, tekintettel arra, hogy az I. rendű alperest a célszerűtlen vagy szakmailag nem megfelelő megrendelői utasítás esetén olyan figyelmeztetési kötelezettség terhelte, aminek a megfelelő teljesítését nem bizonyította. Önmagában az a körülmény, hogy a laikus megrendelők akár költségcsökkentés, akár egyéb ok miatt olyan kéréseket fogalmaztak meg a vállalkozó felé, amely befolyásolta a kivitelezési munkák végzését, a megfelelő figyelmeztetési kötelezettség teljesítése nélkül nem ad alapot annak megállapítására, hogy a teljesítés a felperesek kockázatára történt. Arra sem merült fel egyértelmű bizonyíték a perben, hogy a laikus megrendelő felperesek az I. rendű alperes figyelmeztetése ellenére ragaszkodtak a szerződésszerű teljesítést kizáró kivitelezési tevékenység ellátásához.
[56] A perben kirendelt szakértők véleménye alapján okszerű és logikus következtetést vont le a bíróság arra is, hogy a II. rendű alperesi műszaki vezetés mellett zajló I. rendű alperesi kivitelezési tevékenység az engedélyezett tervtől eltért. Az elsőfokú építési hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés e szakértői megállapítást nem rontja le, így a bizonyítékok összességében való értékelése alapján [Pp. 206. § (1) bekezdés] okszerűen jutott a bíróság arra a következtetésre, hogy az I. rendű alperes teljesítése ebből az okból kifolyólag sem szerződésszerű.
[57] Alaptalanul kifogásolta az I. rendű és II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a kijavítási költségben való marasztalást. A felperesek jogosultak voltak kijavítási költség megtérítését kérni figyelemmel arra, hogy az ügy körülményei és az I. rendű alperesben alappal megrendült bizalmuk miatt méltányos érdekeik figyelembevétele mellett indokolt volt a munkák mással történő elvégeztetése, és ennek költsége kivitelezővel szemben történő érvényesítése [lásd 1/2012. (VI. 21.) PK vélemény a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről 8. pont és annak indokolása].
[58] Mindezek miatt helyes a bíróság jogerős részítéletben levont azon jogi következtetése, hogy az I. rendű alperes vonatkozásában – a Ptk. 6:157. § (1) bekezdése alapján – hibás teljesítés miatt a 6:159. § (1) bekezdése szerint kellékszavatossági kötelezettség jogcímén, a II. rendű alperes vonatkozásában pedig a 6:518. §-a szerinti jogellenes károkozás címén fennáll a felelősség.
[59] A kifejtettek értelmében a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős részítélet felülvizsgálattal érintett rendelkezését hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.V. 20.063/2021/11.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére