26/2021. (VII. 29.) AM rendelet indokolás
26/2021. (VII. 29.) AM rendelet indokolás
a szőlő- és bortermelés részletes szabályairól szóló 26/2021. (VII. 29.) AM rendelethez
2021.08.01.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az indokolás közzététele javasolt az Indokolások Tárában.
A miniszteri rendelet a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Btv.), valamint a szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) szabályozott hatósági eljárások tekintetében további, anyagi jogi szabályokat állapít meg. A rendelet így megadja a termőhelyi kataszteri eljárás iránti kérelem adattartalmát és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet termőhelyi kataszterbe sorolásra, kataszteri besorolás módosítására és kataszterből való törlésre vonatkozó szakvéleményének kialakítására vonatkozó rendelkezéseket.
A rendelet részletszabályokat állapít meg a szőlőfajták osztályba sorolását megalapozó termesztési alkalmassági vizsgálat tekintetében, megadva a vizsgálati engedély iránti kérelem tartalmát, valamint a termesztési alkalmassági vizsgálat elvégzésének követelményrendszerét, továbbá szabályozza a vizsgálatba vont szőlőültetvényről származó terméssel kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeket. A kísérleti célú ültetvény terméséből készített borászati termék a termesztési alkalmassági vizsgálat ideje alatt közfogyasztásra forgalomba hozható, akárcsak az állami elismerésre történő bejelentés céljából fajtavizsgálat alatt álló szőlőfajta terméséből készített borászati termék a fajtavizsgálat ideje alatt.
A Btv. és a kormányrendelet telepítésre és kivágásra vonatkozó szabályait kiegészítve a miniszteri rendelet megállapítja, hogy a telepítési engedély iránti kérelemnek, valamint a szőlőültetvény telepítése és kivágása tényére vonatkozó bejelentésnek mit kell tartalmaznia. A rendelet felsorolja emellett a nem szabályszerűen végzett telepítés és kivágás esetében a hegybíró intézkedési lehetőségeit.
A jogszabály az új telepítések engedélyezésével kapcsolatban a borszőlő telepítésére és kivágására vonatkozó szabályokról szóló 9/2017. (III. 6.) FM rendelet előírásait átvéve megállapítja az elsőbbségi feltételeket, melyek között továbbra is a telepítendő szőlőfajta, a telepítéssel érintett terület szőlő termőhelyi kataszteri pontszáma, valamint a telepítést végző használatában lévő földterület nagysága szerepel.
Az új fajtára történő csere és átoltás esetén a rendelet követelményként fogalmazza meg, hogy a műveletek végrehajtását követően az új ültetvény mérete nem lehet nagyobb a művelet elvégzése előtti ültetvénymérethez képest.
A miniszteri rendelet a kormányrendelet előírásaihoz kapcsolódóan megállapítja a szőlőültetvények térinformatikai nyilvántartására (VINGIS) vonatkozó részletszabályokat, megadva a fedvények létrehozására, frissítésére, közzétételére vonatkozó előírásokat, valamint szabályozza az egyes hatóságok hozzáférését a VINGIS rendszerhez. Az előírások alapján a Nemzeti Földügyi Központ a VINGIS-ben létrehozza, a Lechner Tudásközpont pedig a VINGIS internetes felületén közzéteszi a nyilvántartáshoz kapcsolódó különböző fedvényeket.
A szüreti jelentés képezi a szakmai-jövedéki nyilvántartás, valamint az eredetvédelem alapját. A szőlő származási bizonyítvány megszüntetésével biztosítani kell a szőlőfeldolgozás és borkészítés alapanyaga eredetének nyomonkövethetőségét, amelynek a termelők a napi szüret adatainak bejegyzésével (szüreti bejegyzés) tesznek eleget. A miniszteri rendelet meghatározza a szüreti bejegyzés, valamint az azzal összefüggő, kormányrendeletben szabályozott nyilatkozatok, bejelentések adattartalmát.
A miniszteri rendelet a borászati termékek előállításának szabályozása keretében meghatározza a borászati üzemengedély, a mobilpalackozó üzem engedélyezése, valamint a borászati termék borászati üzem területén kívül történő kiszerelésének engedélyezése iránti kérelem adattartalmát, a borászati üzemre vonatkozó higiéniai szabályokat, a borászati üzemben tárolható anyagokra vonatkozó korlátozásokat, és lehetőséget ad a nem kiszerelt, valamint kiszerelt, de forgalombahozatali azonosítóval nem rendelkező borászati termék borászati üzemen kívül történő tárolására a kormányrendeletben szabályozott különleges kiszerelési engedély megléte esetén.
Az első származási bizonyítványok és a must származási bizonyítványok képezik a későbbi nyomonkövethetőség és a termelési jelentés alapját, ezért a miniszteri rendelet meghatározza ezen származási bizonyítványok, továbbá a készletigazolás céljából kiadott származási bizonyítvány, valamint a szállítás céljából kiadott származási bizonyítvány adattartalmát.
Vannak olyan bejelentésre kötelezett borászati eljárások, amelyek kizárólag meghatározott végzettséggel rendelkező személyek jelenlétében végezhető el. A miniszteri rendelet meghatározza ezen végzettségeket és a borászati termékek természetes alkoholtartalmának növelése vagy édesítése, valamint savtartalmának növelése vagy csökkentése bejelentésének adattartalmát.
A szakmai jövedéki nyilvántartást a borászati üzemengedélyes attól kezdve köteles egy borászati terméktétellel összefüggésben vezetni, hogy a borászati termék seprős újborrá válik, vagy ha ezt megelőzően olyan műveletet hajt rajta végre, amely bejegyzendő a szakmai jövedéki nyilvántartásba. A borászati terméktétel nyilvántartásba vételét követően minden, a borászati termék alapvető tulajdonságának (kezelés adalékanyaggal, savtompítás stb.) vagy beazonosíthatóságának (áttárolás másik tárolóedénybe stb.) változtatását nyilvántartásba kell venni. Ide tartozik a borászati üzemben lévő edény nyilvántartás is, amely a szakma-jövedéki nyilvántartás alapja. A miniszteri rendelet meghatározza a szakmai-jövedéki nyilvántartás tartalmára vonatkozó követelményeket és a nyilvántartásba való bejegyzéssel kapcsolatos egyes előírásokat.
A forgalombahozatali azonosítóval rendelkező borászati termék szállításakor alapesetben kísérőokmányt is ki kell állítani, de belföldi szállítás, értékesítés esetén a kísérőokmányt helyettesítheti az annak kötelező adataival kiegészített számla, illetve a szőlő esetében szüreti bejegyzés igazolás, vagy 2022. január 29-étől szüret bejelentő lap vagy felvásárlási űrlap. Az értékesítés szorosan összefügg a szakmai-jövedéki nyilvántartás vezetésével is. A szakmai-jövedéki nyilvántartásban az értékesítés a borászati terméktétel készletcsökkenésével járó művelet, amelyet kísérőokmánnyal vagy az azt helyettesítő számlával kell nyilvántartani. A miniszteri rendelet tartalmazza a kísérőokmány adattartalmára vonatkozó követelményeket.
A rendelet meghatározza a borászati melléktermékek kivonására vonatkozó szabályokat, a borászati melléktermékek lepárlásának támogatásra vonatkozó részletszabályokat azonban külön rendelet tartalmazza.
A borászati melléktermék kivonásáról minden olyan borászati üzemnek gondoskodnia kell, aki legalább 50 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elő borászati terméket. Azon borászati termelőnek, aki 1000 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elő borászati terméket, vagy 1000 hektolitert meghaladó mennyiségű bornak megfelelő mennyiségben dolgoz fel szőlőt, az 1000 hektolitert meghaladó részhez kapcsolódóan keletkező borseprő lepárlás útján történő megsemmisítéséről kell gondoskodnia. A kivonni kívánt mellékterméknek minimális, a rendeletben meghatározott mértékű alkoholtartalommal kell rendelkeznie, mely előírás nem teljesítése esetén bor leadásával teljesíthető e feltétel.
A termelőknek kötelezettségük, hogy minden évben a július 31-ei készletükről, valamint a megelőző borpiaci évben a borászati üzemből kitárolt borászati termékekről értékesítési jelentést nyújtsanak be. A jelentések adatai a szakmai-jövedéki nyilvántartásból automatikusan kerülnek kiállításra azok számára, akik online bortermelői regiszterben vezetik nyilvántartásukat. A miniszteri rendelet tartalmazza az értékesítési és a készletjelentés adattartalmára vonatkozó követelményeket.
Meghatározásra kerül a végső származási bizonyítvány kiállítása iránti kérelem adattartalma, valamint a kémiai összetételre vonatkozó előírások analitikai vizsgálatának és a borászati termék érzékszervi jellemzőinek vizsgálatához szükséges mintavételezés rendje, továbbá a jogszabály megadja az analitikai vizsgálat során mérendő paramétereket. A rendelet meghatározza továbbá, hogy a forgalomba hozatal során az egyes borászati termékeknek milyen érzékszervi jellemzőkkel kell rendelkezniük.
A korábban hatályos szabályozáshoz képest változást jelent, hogy a helyi borbíráló bizottságok a rendelet hatálybalépésének napjától földrajzi árujelző borbíráló bizottságként (a továbbiakban: FBB) működnek tovább. A rendelet meghatározza az FBB-k nyilvántartásba vételéhez szükséges kérelem adattartalmát, valamint az FBB-tagok végzettségére vonatkozó követelményeket. A földrajzi árujelző borbíráló bizottság működését ügyrend szabályozza. Az Országos Borszakértő Bizottság tagjának a rendeletben meghatározott szakmai felsőfokú végzettséggel és a rendeletben szabályozott borbíráló szakvizsgával kell rendelkeznie.
A szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről szóló 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet előírásait átvéve a jogszabály meghatározza a borászati termékek címkéin kötelezően vagy választhatóan feltüntethető jelöléseket, valamint a rendelet lehetőséget ad arra, hogy a borászati termékeken kívül a bor kifejezés a szőlőtől eltérő gyümölcs erjesztésével nyert termék elnevezésében kizárólag a gyümölcs elnevezésével vagy a méz kifejezéssel együtt, összetett szó részeként feltüntetésre kerüljön.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás