PÜ BH 2021/262
PÜ BH 2021/262
2021.09.01.
A régi Ptk. 341. §-a – bekövetkezett eredmény (kár) hiányában, kivételesen érvényesülő szankciókat tartalmazó rendelkezésként – egyike a kártérítés régi Ptk. XXIX. fejezetében található általános szabályainak. Mind a deliktuális, mind a kontraktuális felelősség keretei között lehetőség van ezért arra, hogy akár a kár bekövetkezése előtt bírósághoz forduljon az, akit károsodás veszélye fenyeget, és a károsodását elhárító intézkedéseket kényszerítsen ki a veszélyeztetővel szemben. A jogintézmény a prevenciót szolgálja; alkalmazásának előfeltétele a veszélyeztető magatartás megvalósulása, célja pedig a reálisan fenyegető károsodás bekövetkezésének megakadályozása. A jogszabályi rendelkezés célja tehát nem a károsodást előidéző magatartás – így a szerződésszegés – elhárítása, hanem a károsodás mint eredmény bekövetkezésének megakadályozása. Mivel a veszélyhelyzetet – amely alatt a potenciális károsodás értendő – a szerződésszegés okozhatja, az ilyen szándékkal tett lépésekből álló összehangolt magatartás nem eredményez reális kárveszélyt, annak csak a lehetőségét veti fel [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 318. § (1) bek., 341. § (1) bek.; 2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:523. § a) pont].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes és az I. rendű alperes között 2004. október 1-jén képalkotó diagnosztikai eljárás, radioló-giai intervenciós és nukleáris medicinai in vivo diagnosztikai szolgáltatás kizárólagos nyújtására szerződés jött létre határozott időre, 300 hónapra. A szerződés szerint a szerződés hatálya alatt az I. rendű alperes a szolgáltatást kizárólag a felperestől veheti igénybe és egyik fél sem jogosult a szerződés rendes felmondására. A felek között a szolgáltatási díj mértéke kapcsán 2016-ban vita alakult ki. Az I. rendű alperes a későbbiekben úgy látta, hogy a jogszabályi környezet megváltozása miatt számára már nem előnyös a szerződés fenntartása. Megfontolja a felmondás lehetőségét, ha a szerződést nem szüntetik meg közös megegyezéssel. A felek tárgyalásai nem vezettek eredményre.
[2] A II. rendű alperes az I. rendű alperes kizárólagos tulajdonában és irányítása alatt álló gazdasági társaság, amely a felperes I. rendű alperessel kötött szerződése szerinti kizárólagos tevékenységét érintő tevékenységet nem folytat.
[3] Magyarország Kormánya az Sz. T. egyes infrastrukturális fejlesztésének támogatásáról szóló 1009/2018. (II. 1.) Korm. határozattal 4 800 000 000 forint forrást biztosított az I. rendű alperesnek képalkotó diagnosztikai eszközpark beszerzésére. Az I. rendű alperes e határozat alapján az Európai Unió hivatalos lapja elektronikus kiegészítésében 2018. november 30-án közbeszerzési eljárást írt ki az eszközök beszerzése érdekében.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A közbeszerzési eljárás kiírását megelőzően, 2018. június 6-án a felperes a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 341. § (1) bekezdése alapján keresetet terjesztett elő az alperesek ellen. Keresetében az I. rendű alperes eltiltását kérte attól, hogy
1. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig a szerződés megszüntetésére irányuló rendes felmondást közöljön,
2. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig a felperes bármely, sz.-i telephelyén dolgozó munkavállalójának közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó ajánlatot adjon,
3. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig a felperes bármely, az sz.-i telephelyén dolgozó közreműködőjének közreműködői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony teljesítésére vonatkozó ajánlatot adjon,
4. 2028. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig közbeszerzési eljárást kezdjen képalkotó diagnosztikai vagy radiológiai vagy nukleáris intervenciós szolgáltatás nyújtására,
5. 2028. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig közbeszerzési eljárást kezdjen képalkotó diagnosztikai és/vagy radiológiai intervenciós és/vagy nukleáris in vivo diagnosztikai szolgáltatás nyújtására szolgáló berendezések, különösen CT, MR, röntgen, ultrahang, mammográf, csontsűrűségmérő, angiográf, SPECT, SPECT CT, PET CT beszerzésére kivéve, ha a felperesnek címzett írásbeli jognyilatkozatban előzetesen vállalja, hogy a beszerzendő berendezéseket kizárólag oktatási vagy kutatási célra használja,
6. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig harmadik személlyel szerződést kössön képalkotó diagnosztikai és/vagy radiológiai intervenciós és/vagy nukleáris medicinai in vivo diagnosztikai szolgáltatás nyújtására,
7. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig harmadik személlyel szerződést kössön képalkotó diagnosztikai és/vagy radiológiai intervenciós és/vagy nukleáris medicinai in vivo diagnosztikai szolgáltatás nyújtására szolgáló berendezések, különösen CT, MR, röntgen, ultrahang, mammográf, csontsűrűségmérő, angiográf, SPECT, SPECT CT, PET CT beszerzésére kivéve, ha a felperesnek címzett írásbeli jognyilatkozatban előzetesen vállalja, hogy a beszerzendő berendezéseket kizárólag oktatási vagy kutatási célra használja,
8. Az I. rendű alperes által képalkotó diagnosztikai eszközök beszerzése iránt az Európai Unió Hivatalos Lapja elektronikus kiegészítésében (ted.europa.eu) 2018. november 30. napján 2018/S 231-527286 számon közzétett Ajánlati Felhívással indított közbeszerzési eljárásban (a továbbiakban: közbeszerzési eljárás), illetve annak eredményeként harmadik személlyel adásvételi szerződést kössön az Ajánlati Felhívás
a) 2. oldal II.2.4. pontjában írt CT és CT SBO berendezés,
b) 6. oldal II.2.4. pontjában írt Neuro DSA berendezés,
c) 9. oldal II.2.4. pontjában írt digitális felvételi- átvilágító röntgenberendezés, digitális mennyezeti sínes felvételi röntgenberendezés, helyszíni mobil röntgenberendezés,
d) 11. oldal II.2.4. pontjában írt digitális mammográfiás berendezés,
e) 13. oldal II.2.4. pontjában írt 1,5 T MR berendezés,
f) 14. oldal II.2.4. pontjában írt PET/CT és SPECT CT berendezés,
g) 17. oldal II.2.4. pontjában írt Spect kamera,
h) 18. oldal II.2.4. pontjában írt digitális csont-sűrűségmérő berendezés,
i) 20. oldal II.2.4. pontjában írt „A” UH készülék 4 fejjel, „A” UH készülék 5 fejjel, „B” UH készülék 3 vizsgálófejjel, „B” UH készülék 4 vizsgálófejjel, Mobil, laptop formátumú UH készülék tárgyában,
9. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig a 8. számú kereseti kérelemben felsorolt berendezéseket beszerzésük esetén saját maga vagy (a felperesen kívüli) harmadik személy üzemeltethesse vagy azzal egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson,
10. 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig a szerződés szerint a felperes által nyújtandó szolgáltatásokat – az I. rendű alperesnek a szolgáltatási szerződés 3.4. pontjában írt kivételes jogát nem korlátozva – saját maga végezze vagy a felperesen kívüli harmadik személlyel végeztesse.
Kérte továbbá a felperes a II. rendű alperest eltiltani attól, hogy 2029. szeptember 30-ig, de legfeljebb a szolgáltatási szerződés megszűnéséig
1. a felperes bármely, az sz.-i telephelyén dolgozó munkavállalójának közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó ajánlatot adjon,
2. a felperes bármely, az sz-i telephelyén dolgozó közreműködőjének közreműködői jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó ajánlatot adjon.
[5] A felperes álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékokból (az I. rendű alperes kancellárjának levele, államtitkári nyilatkozat, újságcikkek) következően az alperesek olyan „összehangolt” lépésre készülnek, amelyek részben a szolgáltatási szerződés megszegésére irányulnak, illetőleg a II. rendű alperes részéről szerződésen kívüli károkozással fenyegetnek. Ha az I. rendű alperes a szerződést rendes felmondással felmondja vagy olyan lépést tesz, amely miatt a szerződésben foglalt szolgáltatási kötelezettségnek nem lehet eleget tenni és a szerződésben foglalt kizárólagos szolgáltatás nyújtására vonatkozó megállapodást megszegve az általa beszerzett berendezésekkel maga vagy más hasonló szolgáltatást nyújt, abban az esetben a felperest kár éri. Az I. rendű alperestől bérelt ingatlanokban végzett beruházásai a felmondás közlésével azonnal és jelentős mértékben veszítenek értékükből, másrészt ha az alperesek nem teszik majd lehetővé, hogy a szerződés szerinti szolgáltatást nyújtsa, úgy a szolgáltatás ellenértékétől, vagyoni előnytől esik el.
[6] Az alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a per megszüntetésére irányuló pergátló kifogást terjesztettek elő, másodlagosan a kereset elutasítását kérték és anyagi jogi kifogással éltek.
Az első- és másodfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével elutasította az eljárás megszüntetése iránti kérelmet és a keresetet.
[8] Az indokolásában kifejtette, hogy a régi Ptk. 318. § (1) bekezdésében foglalt ún. hídszabály alapján a szerződéses jogviszonyokban is alkalmazható a régi Ptk. kármegelőzéssel kapcsolatos 341. § (1) bekezdése. A perben a felperes tartozott bizonyítani, hogy az egyes kereseti kérelmekben hivatkozott magatartások alkalmasak közvetlen kárveszély okozására. A bizonyítékok értékelése alapján megállapítható volt, hogy a felperes egyrészt nem bizonyította az általa állított tények jövőbeni bekövetkeztét (az I. rendű alperessel szemben előterjesztett 1., 2., 6., 7. 9. 10. számú kereseti kérelmek, valamint a II. rendű alperessel szembeni 1. számú kereseti kérelem), másrészt a közvetlen kárveszélyt sem (I. rendű alperessel szemben előterjesztett 1., 2., 4., 5., 8., 9. és 10. számú kereseti kérelmek, valamint a II. rendű alperessel szemben előterjesztett 2. számú kereseti kérelem), továbbá az egyes jognyilatkozatok megtételének tilalmára irányuló kereseti kérelmek (rendes felmondás, közbeszerzési eljárás kiírása és szerződéskötés, ajánlattétel, jogviszony létrehozása) egyébként sem vezethetők le a felperes perbeli alanyi jogából, a károkozás tilalmából.
[9] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.
[10] A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyes tényállást állapított meg, érdemi döntése is helytálló, a régi Ptk. 341. § (1) bekezdésének szerződéses jogviszonyban való alkalmazhatóságára vonatkozó jogi álláspontjával azonban a másodfokú bíróság nem értett egyet.
[11] Rámutatott arra, hogy a régi Ptk. 318. § (1) bekezdése szerint csak a kárfelelősséget megalapozó, a felelősség módjára és a kártérítés mértékére vonatkozó szabályok alkalmazhatók a hídszabály alapján. Az I. rendű alperes jövőbeni szerződésszegéseit a felperes csak vélelmezi és e vélelmezett magatartások miatt még kára sem keletkezett, ebből következően a hídszabály jogi tartalma miatt a jelen szerződéses jogviszonyban nem alkalmazható a deliktuális kártérítés általános szabályai között elhelyezett régi Ptk. 341. § (1) bekezdése. Az alperes cáfoló jogi érvelésének hiánya nem akadályozta a kereset jogalapja körében a szabad jogszabály-értelmezést és azt, hogy a bíróság az érdemi döntését erre alapítsa [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 203. § (2) bekezdés, 342. § (1) és (3) bekezdés]. A bíróságnak az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontja nem tette szükségessé anyagi pervezetés alkalmazását a másodfokú eljárásban [Pp. 369. § (4) bekezdés, 370. § (4) bekezdés].
[12] A felperes és a II. rendű alperes közötti jogviszonyban a régi Ptk. 341. § (1) bekezdése alkalmazható volt. Az elsőfokú bíróság e körben a bizonyítékokat helyesen értékelte, és ennek alapján helyes tényállást állapított meg, amelyből helyes jogi következtetésre is jutott. A perben nem nyert igazolást, hogy a II. rendű alperes a felperes által vélelmezett magatartásokat valószínűsíthetően a jövőben kifejtené és ezzel okozati összefüggésben a felperest reálisan kárveszély fenyegetné. A régi Ptk. 2. § (1) bekezdése védi az egyes jogalanyok vagyoni jogait és törvényes érdekeit. A felperes állított vagyoni hátránya azonban nemcsak az általa vélelmezett magatartások következtében alakulhat ki, hanem bármilyen más körülmény ehhez vezethet. A kereseti kérelmek ezért önmagukban a vagyoni hátrány bekövetkezésének a megelőzésére nem alkalmasak. A kár fogalmi alapja a jogilag védett érdek és nem önmagában a gazdasági érdek sérelme. A perbeli szolgáltatási szerződés körén kívül eső, önálló harmadik személy – a II. rendű alperes – vélelmezett jövőbeni magatartása a piacgazdaság keretei között, a magánautonómia biztosítása mellett nem jelentheti a felperes jogilag védett érdeke sérelmét.
[13] A másodfokú eljárás során előterjesztett keresetváltoztatás elutasítását [Pp. 373. § (2) bekezdés] a másodfokú bíróság a jogerős ítéletben azzal indokolta, hogy a felperes által felhozott – a Pp. 7. § (1) bek. 12. a) pontja alapján keresetváltoztatásnak tekintendő – új ténynek (adásvételi szerződések kötése a közbeszerzési eljárás nyertesével) nincs jelentősége, az ugyanis a felperes számára nem eredményezett volna kedvezőbb ítéletet.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[14] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az alperesek pergátló kifogásait elutasító és a helyesen megállapított bizonyítási mércére vonatkozó részei kivételével helyezze hatályon kívül, és utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára azzal, hogy a másodfokú eljárás során előterjesztett keresetváltoztatást is figyelembe véve hozzon új határozatot. A másodlagos felülvizsgálati kérelme arra irányult, hogy a Kúria a jogerős ítéletet az alperesek pergátló kifogásait elutasító és a helyesen megállapított bizonyítási mércére vonatkozó része kivételével az elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatállyal helyezze hatályon kívül, és utasítsa az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára. Harmadlagosan a felperes a jogerős ítélet – elsőfokú ítéletre is kiterjedő – hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 341. § (1) bekezdését, 318. § (1) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:523. § a) pontját, a Pp. 2. § (2) bekezdését, 279. § (1) bekezdését, 369. § (3) bekezdés a)-c) pontját, 369. § (4) bekezdés első mondatát, 369. § (4) bekezdés a), b) pontját, 370. § (4) bekezdését, 373. § (2)–(3), (5) bekezdését, 384. § (2) bekezdés a) pontját.
[20] Az alperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Kúria döntése és jogi indokai
[21] A Pp. 406. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelem az ügy érdemére kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthető elő. A Pp. 422. §-a értelmében a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki. A Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárva a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok tekintetében vizsgálhatja felül. A felperes felülvizsgálati kérelme kizárólag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az eljárt bíróságok új eljárásra és új határozat hozatalára utasítására irányult. Az ügy érdemében döntést, a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát nem kérte. A Kúria ezért csak arról határozhatott, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések miatt szükséges-e a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése.
[22] A felperes I. rendű alperessel szembeni keresete a 2004. október 1-jén létrejött szerződés megszegésével okozható kár megelőzését célozta, vagyis a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelemmel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényen alapult, ezért a perbeli jogvita a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. § (1) bekezdése szerint a régi Ptk. 341. § (1) bekezdése alapján volt megítélendő. Míg a felperessel szerződéses jogviszonyban nem álló II. rendű alperes esetében a keresetben hivatkozott veszélyeztető magatartás időpontját tekintve a Ptké. hivatkozott rendelkezése alapján a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:523. §-át kellett alkalmazni.
[23] Az I. rendű alperessel szemben előterjesztett kereseti kérelemmel összefüggésben vizsgálni kellett, hogy a károsodás veszélye esetén igénybe vehető bírósági intézkedések deliktuális kártérítési jogban elhelyezett szabályai érvényesülnek-e szerződésszegés miatti károsodás veszélye esetén. A Kúria nem értett egyet a másodfokú bíróságnak azzal a jogi álláspontjával, miszerint a régi Ptk. 341. § (1) bekezdése nem alkalmazható szerződéses jogviszonyban. A régi Ptk. 318. § (1) bekezdése kimondja, hogy a szerződésszegésért való felelősségre – a jelen perben jelentőséggel nem bíró eltéréssel – alkalmazni kell a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait. A régi Ptk. egységesként kezeli a kontraktuális és a deliktuális felelősségi rendszert. Ennek szabályai pedig nemcsak a kár megtérítését, hanem a kár megelőzését is szolgálják. A 341. §-a bekövetkezett eredmény (kár) hiányában, kivételesen érvényesülő szankciókat tartalmazó rendelkezésként egyike a kártérítés régi Ptk. XXIX. fejezetében található általános szabályainak. Mind a deliktuális, mind a kontraktuális felelősség keretei között lehetőség van ezért arra, hogy már a kár bekövetkezése előtt bírósághoz forduljon az, akit károsodás veszélye fenyeget, és a károsodását elhárító intézkedéseket kényszerítsen ki a veszélyeztetővel szemben.
[24] Az elsőfokú bíróság anyagi jogi pervezetése a fentiekre tekintettel helyes volt, ehhez képest a másodfokú eljárásban szükségtelen volt annak felülbírálata. A másodfokú bíróság elsőfokú bíróságétól eltérő jogi álláspontja téves, ezért az arra vonatkozó tájékoztatás és anyagi jogi pervezetés elmaradásának nem lehetett az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása.
[25] A régi Ptk. 341. § (1) bekezdése és a Ptk. 6:523. §-a egyaránt a prevenciót szolgálja. Alkalmazásuk előfeltétele a veszélyeztető magatartás megvalósulása, céljuk pedig a reálisan fenyegető károsodás bekövetkezésének megakadályozása. A károsodással veszélyeztető magatartásnak be kell következnie ahhoz, hogy felvetődjön általa a károsodás veszélye. A bíróság intézkedésének igénybevételét lehetővé tevő törvényi tényállás nem többlépcsős, eltiltani ugyanis már megvalósított, folyamatos vagy ismétlődő magatartástól lehetséges.
[26] A kereseti tényállítás szerint az adott esetben a szerződésszegés járt kárveszéllyel. Az I. rendű alperes részéről lépések történtek a szerződésszegésre, az még nem valósult meg, csak a veszélye áll fenn a bekövetkezésének. A reálisan fenyegető károsodás előidézéséhez ez azonban nem elegendő. A kereset alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezés célja nem a szerződésszegés mint a károsodást előidéző magatartás elhárítása, hanem a károsodás mint eredmény bekövetkezésének megakadályozása. Mivel a veszélyhelyzetet – amely alatt a potenciális károsodás értendő – a szerződésszegés okozhatja, az ilyen szándékkal tett lépésekből álló összehangolt magatartás nem eredményez reális kárveszélyt, annak csak a lehetőségét veti fel.
[27] A felperesi tényállítás a II. rendű alperes vonatkozásában sem jelent potenciális károkozást. Annak előadása, hogy a II. rendű alperes munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó ajánlatot adhat harmadik személyeknek, illetve bizonyos magatartásából erre lehet következtetni, ugyancsak nem elég a veszélyeztető magatartás megvalósulásának megállapításához. Önmagában a hivatkozott tevékenység lehetősége a károsodás reális veszélyét nem hordozza magában, illetve ezzel okozati összefüggésben reális kárveszély nem következik be (Ptk. 6:523. §).
[28] A felperes a felülvizsgálati kérelmében sérelmezte azt is, hogy a másodfokú eljárásban új tény előadásával keresetváltoztatást terjesztett elő, amit a másodfokú bíróság jogsértően utasított el. Az új tény az volt, hogy a veszélyeztető magatartás újabb mozzanata következett be, és ez a károsodáshoz vezető okfolyamat előrehaladása miatt a perben kedvezőbb helyzetbe hozta. A Kúria már kifejtette, hogy a kereseti tény- és jogállításhoz képest a szerződésszegéshez vezető lépések, mozzanatok nem értékelhetők a veszélyeztető magatartás megvalósulásaként. Nem következett be a károsodás veszélyével járó I. rendű alperesi szerződésszegés. Emiatt a felperes által állított új tény elbírálása esetén sem eredményezett volna kedvezőbb határozatot. A régi Ptk. 341. § (1) bekezdésének alkalmazásához szükséges előfeltétel a másodfokú eljárás során előadott új ténnyel sem valósult meg.
[29] A felperes a felülvizsgálati kérelemben sérelmezte még, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a másodfokú eljárás során előterjesztett bizonyítékait és a helyes bizonyítási mércének megfelelően nem értékelte újra a bizonyítékokat, az elsőfokú bíróság pedig okszerűtlen mérlegeléssel állapította meg a tényállást. A felülvizsgálati kérelem petituma azonban nem tette lehetővé, hogy a Kúria a bizonyítás eredményét felülmérlegelje. Ha ugyanis a bizonyítás eredményének mérlegelése – akár a másodfokú bíróság által nem értékelt bizonyítékra is tekintettel – okszerűtlen, iratellenes lenne, a Kúria a jogerős ítélet helyett a jogszabályoknak megfelelő új határozatot hozhatna, de ezt a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem kérte.
[30] A Kúria mindezekre tekintettel azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő, ezért azt a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv. V. 21.706/2019/8.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás