2021. évi XXVIII. törvény indokolás
2021. évi XXVIII. törvény indokolás
a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről szóló 2021. évi XXVIII. törvényhez
Általános indokolás
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált, és az 1979. évi szeptember hó 28. napján módosított Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, a továbbiakban: WIPO) által igazgatott megállapodás, amelyhez minden állam csatlakozhat, amely részese az ipari tulajdon oltalmára 1883. évi március hó 20. napján létesült, többször felülvizsgált és módosított Párizsi Egyezménynek (Párizsi Uniós Egyezmény). Magyarországon a Lisszaboni Megállapodás eredeti, 1958-as szövegét az 1967. évi 7. törvényerejű rendelet, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szöveg kihirdetését az 1982. évi 1. törvényerejű rendelet, míg az 1979. évi szeptember hó 28. napján történt módosítást az 1986. évi 24. törvényerejű rendelet hirdette ki.
A Lisszaboni Unió a WIPO által igazgatott ún. külön unió, amelynek tagjai a Lisszaboni Megállapodás, valamint 2020 februárjától kezdődően a genfi szöveg részes államai. A Lisszaboni Unió Közgyűlése a WIPO közgyűléssorozata keretében évente ülésezik. 2008 szeptemberében a Lisszaboni Unió Közgyűlése létrehozott egy munkacsoportot, amelynek feladata a Lisszaboni Megállapodás szerinti eljárások továbbfejlesztése, valamint a tagság bővítését és vonzóbbá tételét célzó felülvizsgálat előkészítése volt, megőrizve a célkitűzéseit és alapelveit.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálata három alapvető célt követett:
1. valamennyi földrajzi árujelző számára (tehát az eredetmegjelöléseken kívül a földrajzi jelzések számára is) nyitva álló nemzetközi lajstromozási rendszert kiépítése,
2. kormányközi szervezetek (mint pl. az Európai Unió, a továbbiakban: EU) csatlakozásának lehetővé tétele,
3. a földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozására irányuló korszerűbb eljárási rendelkezések elfogadása.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálata és a munkacsoport által kidolgozott tervezet elfogadása céljából 2015. május 11–21. között diplomáciai értekezletet hívtak össze Genfben. Nemcsak a Lisszaboni Megállapodásban akkor részes huszonnyolc tagállam küldötteit kérték fel a részvételre, hanem az eljárási szabályzat tervezetét kidolgozó bizottság által elfogadottaknak megfelelően meghívták az EU küldöttségét, valamint bizonyos számú „megfigyelő” küldöttséget is, amelyek a WIPO azon tagállamait képviselték, amelyek nem részesei a Lisszaboni Megállapodásnak. A diplomáciai értekezleten Magyarország küldöttei a Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára irányuló diplomáciai értekezleten való részvételre, valamint a megállapodás új szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1243/2015. (IV. 20.) Korm. határozat alapján vettek részt. A diplomáciai értekezlet 2015. május 20-án fogadta el a genfi szöveget, amelyet Magyarország 2015. május 21-én írt alá.
Tekintettel az Európai Bíróság 2017. október 25-én a C-389/15. számú, Európai Bizottság kontra Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítéletére, a genfi szöveg által szabályozott tárgykörben az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ahhoz, hogy az EU megfelelően gyakorolhassa kizárólagos hatáskörét, valamint a mezőgazdasági eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának átfogó rendszerével összefüggő feladatait, a genfi szöveghez csatlakoznia és annak szerződő felévé kellett válnia.
A Tanács, hosszas viták után, egyhangúlag fogadta el 2019 őszén az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7-i (EU) 2019/1754 tanácsi határozatot (a továbbiakban: 2019/1754 EU tanácsi határozat). A tanácsi határozat 2019. november 13-án lépett hatályba. A tanácsi határozat 3. cikke nemcsak az EU-nak, de a tagállamoknak is felhatalmazást adott, hogy ha úgy kívánják, az EU-val párhuzamosan és az EU érdekében, az EU kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett megerősítsék a genfi szöveget vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz. Ennek két oka: a Lisszaboni Megállapodásban részes hét uniós tagállamból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések elsőbbségi napjának megőrzése (jogfolytonosság), valamint az EU szavazati jogainak biztosítása a Lisszaboni Unió Közgyűlésében.
Emellett a Tanács – az Európai Parlamenttel mint társjogalkotóval együtt – az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló 2019/1753/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletében határozta meg az Uniót a genfi szöveg alapján megillető jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat. Ez a rendelet szintén 2019. november 13-án
lépett hatályba.
lépett hatályba.
Az EU – ötödik jogosult félként – 2019. november 26-án letétbe helyezte csatlakozási okiratát a WIPO-nál a genfi szöveg vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a genfi szöveg 29. cikke értelmében a szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy öt jogosult fél letétbe helyezte csatlakozási vagy megerősítő okiratát, a genfi szöveg 2020. február 26-án hatályba lépett.
A Javaslat célja a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja, 7. § (2) bekezdése és a (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűléstől felhatalmazás kérése a genfi szöveg kötelező hatályának elismerésére annak érdekében, hogy a genfi szöveg Magyarország vonatkozásában is hatályba lépjen. A genfi szöveg kihirdetése mellett a Javaslat további célja felhatalmazás biztosítása a Lisszaboni Megállapodáshoz, valamint a genfi szöveghez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat kormányrendeletben történő kihirdetésére.
A genfi szöveg kihirdetése kapcsán megjegyzendő, hogy a 2019/1754 EU határozat mellékleteként az Európai Unió Hivatalos Lapjában (a továbbiakban: HL) már kihirdetésre került a genfi szöveg magyar szövegváltozata (HL L 271 2019. 10.24. 15. oldal). Az e szövegváltozatban fellehető jelentős pontatlanságok okán nyelvi helyesbítés iránti eljárás kezdeményezésére került sor. Mind a korrigendum szövegváltozata, mind a Javaslattal kihirdetendő genfi szöveg hivatalos magyar nyelvű fordítása tartalmi szempontból megegyezik. Egyúttal helyesbítésre került sor az (EU) 2019/1753 rendelet vonatkozásában is (HL L 387., 2020. 11.19. 23. oldal).
A genfi szöveg magyar fordítása vonatkozásában az EU kizárólagos hatáskörrel rendelkezik, a vonatkozó joganyagra a többi uniós és nemzetközi szöveg terminológiájával való koherens, egységes uniós terminológiát szükséges alkalmazni, így az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett – helyesbített – szövegváltozattól nem lehetett eltérni a kihirdetendő szövegváltozatban. Egy esetleges fogalmi zavar elkerülése érdekében utalni szükséges rá, hogy a genfi szöveg 18. cikkének címében és szövegében szereplő „grant of protection” kifejezés magyar megfelelőjeként – a hivatalosnak tekintett angol változattal való egyezés érdekében – a Lisszaboni Megállapodás magyar változatában is szereplő, a már hatályos uniós szövegekkel és nemzetközi megállapodások szövegével összeegyeztethető, oltalom „biztosítása” kifejezés került alkalmazásra. Bár a Vt. terminológiájában pontosan az „oltalom elismerése” rendelkezik azzal a jelentéstartalommal, amelyre az idézett rendelkezés irányul, a Lisszaboni Megállapodás szövegének terminológiájával kapcsolatban mindeddig nem merült fel értelmezési probléma.
A Javaslat indokolása a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. § (2) bekezdése alapján közzétételre kerül.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Nsztv. 7. § (1)–(3) bekezdéseinek és a 10. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelően tartalmazza
a genfi szöveg kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.
a genfi szöveg kötelező hatályának elismerésére adott országgyűlési felhatalmazást.
A 2. §-hoz
A Javaslat az Nsztv. 9. § (1) bekezdésével összhangban rendelkezik a genfi szöveg kihirdetéséről.
A 3. §-hoz
A Javaslat az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjával és az Nsztv. 10. § (2) bekezdésével összhangban tartalmazza a genfi szöveg hiteles angol nyelvű szövegét és annak hivatalos magyar nyelvű fordítását.
A 4. §-hoz
A Javaslat az Nsztv. 9. § (2) bekezdésével összhangban rendelkezik a Közös Végrehajtási Szabályzat kihirdetésére vonatkozó kormányrendeleti felhatalmazásról.
Az 5. §-hoz
A Javaslat a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
A 6. §-hoz
A Javaslat az Nsztv. 10. § (1) bekezdés f) pontjának megfelelően rögzíti, hogy a törvény végrehajtásáról a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke gondoskodik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás