PÜ BH 2021/283
PÜ BH 2021/283
2021.10.01.
I. A vitássá tett biztosítási szerződés értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés. A Ptk. rendszere ezt az akarati elvvel ötvözi, de a szerződés valós tartalmának meghatározása során más releváns körülményeket (a szerződéssel elérni kívánt célt, a szolgáltatások rendeltetését) is figyelembe kell venni.
II. A biztosítási védelem terjedelmét a szerződő felek egyező akaratnyilvánítással szabadon határozzák meg. Ha a biztosított valamely kérdésben egyedi elbírálást igényel, ezt szerződéses érdeke érvényesítése céljából – az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretében – a biztosító tudomására kell hoznia. Ennek hiányában a fél szerződéssel elérni kívánt célja a biztosítási szerződés értelmezése során nem vehető figyelembe [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:8. § (1) bek., 6:59. § (2) bek, 6:62. § (1) bek., 6:86. §, 6:470. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes fő tevékenysége közúti áruszállítás, amellyel összefüggésben 2014. július 1. napjától rendelkezett az alperesnél folyamatosan „A. T. Vállalati Felelősségbiztosítás II” elnevezésű biztosítással.
[2] A 2016. szeptember 21. napján kiállított biztosítási kötvény szerinti biztosított tevékenység üzemanyag-szállítás. A szerződésre az alperes Általános Szerződési Feltételei és az Általános Felelősségbiztosítási Szabályzata (a továbbiakban: ÁSZF), továbbá a Kiegészítő Szolgáltatás-felelősségbiztosítás Szabályzata (a továbbiakban: KSZSZ) volt irányadó. A kötvény tartalmazta az árukeveredés záradékát. Eszerint a biztosítási szerződés fedezete üzemanyagok közúti tankautós fuvarozása és kiszolgálása során, azzal összefüggésben okozott károkra terjedt ki. A biztosítás a téves tartályba történt lefejtés, töltés miatt keveredett üzemanyag-mennyiség szétválasztására (árkülönbözet), a szállítási és vizsgálati díjakra, költségekre, valamint szükség esetén a tartály tisztításának költségére nyújtott fedezetet.
[3] Az ÁSZF IV.1. pontja szerint a felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító az egyes felelősségbiztosítási szabályzatokban foglaltak szerint [...] és a kötvényen megállapított mértékben mentesíti a biztosítottat díj fizetése ellenében az olyan károk megtérítése alól, amelyekért és amennyiben a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Az egyes biztosítási eseményeket a kiegészítő biztosítási feltételek tartalmazzák. A VIII.1.4. pont alapján a szerződő és a biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. [...] A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelőzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja. A X.1.1. pont értelmében a biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra: f) amelyet a biztosított fuvarozói vagy gépjármű-üzembentartói minőségében okozott. A XII.7. pont akként szól, hogy ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektől eltérnek, akkor az eltérést az egyedi megállapodásokban záradékként kell rögzíteni.
[4] A KSZSZ I. pontja szerint biztosítási esemény és a biztosító biztosítási díj fizetése ellenében megtéríti a károsultnak a biztosított által, közöttük lévő szerződés teljesítése – szolgáltatás – körében okozott károkat, amennyiben azokat a biztosított ellenőrzési körén belül, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és elvárható volt, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.
[5] A felperes a W. Kft. alvállalkozójaként üzemanyagot szállított a perben nem álló M. Nyrt. sz.-i telepéről az N. M. Kft. p.-i üzemanyagtöltő állomására értékesítés céljából. A 2016. december 8. napján fuvarozást teljesítő N..-6.. forgalmi rendszámú vontatóhoz rögzített F..-5.. forgalmi rendszámú tartálykocsi négy rekeszből állt. A tartálykocsi L. S. egyéni vállalkozó tulajdonát képezte, aki annak üzembentartói jogát átruházta a felperesre. Ennek tényét a forgalmi engedélybe bejegyezték. A tartálykocsi 3. rekeszében 4533 liter dízelolajat, a 4. rekeszben 5086 liter 95-ös oktánszámú motorbenzint, a 5. rekeszben 2032 liter T. Plus prémium minőségű benzint szállított. A tartálykocsi 3-4. rekeszét elválasztó fal ismeretlen időpontban és körülmények között megrepedt, ezáltal a dízelolaj és a 95-ös benzin összekeveredett és szabványon kívülivé vált.
[6] A p.-i üzemanyagtöltő állomáson a járműszerelvény vezetője lefejtette a három rekesz szerinti üzemanyagot a föld alatti tartályokba. Ennek során a prémium minőségű benzint is a 95-ös benzint tartalmazó tartályba fejtette le. A gépjárművezető a történtekért – figyelmetlensége miatt – a felelősségét elismerte.
[7] 2016. december 9. napján a p.-i üzemanyagtöltő állomáson tankolt járművek tulajdonosai jelezték, hogy járműveik meghibásodtak. Az N. Kft. bevizsgáltatta a tartályok tartalmát és megállapította az üzemanyag-keveredést.
[8] A W. Kft. elismerte a felelősségét a történtekért az N. Kft. felé. Az N. Kft. 2017. január 31. napján a W. Kft. részére számlát állított ki nettó 395 298 forint kártérítésről, ami a töltőállomáson tankolt járművek javítási költsége volt; 3 489 036 forint + áfa összegről, azaz 4 183 929 forintról üzemanyag-keveredés miatti kártérítésről. A W. Kft. e számlák szerinti teljesítését a felperes felé leszámlázta. A felperes a tartozását 2017. március 22. napján kompenzációval egyenlítette ki.
[9] A felperes a káreseményt bejelentette az alperesnek, aki azonban megtagadta a teljesítést, mert a károkozás nem a felperes tevékenységéből eredt, hanem a szállító jármű hibájából, vagyis gépjármű-üzembentartói minőségben okozott kár volt.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[10] A felperes módosított keresetében 3 931 494 forint, ennek 2017. április 7. napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[11] Keresetét a Ptk. 6:470. § (1) bekezdésére, az ÁSZF IV.1., XII.7. pontjára alapozta. Álláspontja szerint a szerződésben szereplő árukeveredés záradéka kifejezetten az árukeveredésre ad fedezetet, nem tesz különbséget emberi hiba és emberi magatartástól független esemény között. A tartályfal átszakadása a fuvarozási tevékenységgel összefüggésbe hozható, ennek során keletkezett. A záradék az ÁSZF-hez képest speciális rendelkezés. A biztosítási kötvény árukeveredési záradéka felülírta az ÁSZF X.1.1.f) pontja szerinti kizárást. A téves lefejtésnek nem volt jelentősége, mert a tartályban lévő üzemanyag ekkor már kevert volt. A prémium minőségű üzemanyag e minőségének elvesztésével felmerült kárt, a 95-ös és a T. Plus benzin közötti árkülönbséget nem érvényesítette. A kárt az idézte elő, hogy a lefejtett üzemanyag már keveredett volt. Állította azonban, hogy a tartály tekintetében nem terheli a karbantartás elmulasztása, a rekeszfal átszakadását nem korrózió, hanem anyagfáradás idézte elő.
[12] A felperes a kárt a W. Kft.-nek okozta azáltal, hogy utóbbit olyan helyzetbe hozta, hogy meg kellett térítenie a szerződéses partnerének, az N. M. Kft.-nek okozott teljes kárt. Mögöttesen a Ptk. 6:142. §-a alapján a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályaira hivatkozott. A csatolt számlák igazolják az érvényesített kár összegszerűségét.
[13] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta a felelősségbiztosítási szerződés fennálltát és tartalmát, vitatta viszont a biztosítási esemény megtörténtét. Álláspontja szerint a szerződés nem terjed ki a járműben történt üzemanyag-keveredésre. A szállító jármű elhanyagolt állapota nem biztosítási esemény. Közömbös, hogy milyen okból vált az elválasztófal áteresztővé. Ez ugyanis nem a felperes fuvarozói tevékenységéhez, hanem a jármű üzembentartói minőségéhez kapcsolódott. Ha a jármű elhanyagolt állapotban volt és ez okozta az elválasztófal repedését, akkor a biztosító az ÁSZF VIII.1.4. pontja szerint mentesül. Hivatkozott a Ptk. 6:474. §-ára, miszerint nem köti őt a felperes felelősségelismerő nyilat-kozata.
[14] Ha mégis biztosítási esemény történt, akkor a szerződés szerinti kizárások [ÁSZF X.1., X.1.1.b) pont] folytán nincs fizetési kötelezettsége. A felperes a közte és a W. Kft. közötti szerződést nem nyújtotta be a részére a biztosítási kockázat elvállalásakor, ezért helytállási kötelezettségére a hatályos jogszabályok alkalmazandók, nem a szerződésben a felperes által magára vállalt szigorúbb felelősség.
[15] Vitatta a kereset összegszerűségét részben igazolás hiányában, részben azért, mert annak konkrét elemei (a vevők részére nyújtott kártérítés, az önrész összege) a biztosítás értelmében nem érvényesíthetők. Vitatta a késedelmikamat-fizetési kötelezettsége kezdő időpontját.
Az első- és másodfokú ítélet
[16] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 3 536 196 forintot, ennek 2019. április 18. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értékének megfelelő mértékű késedelmi kamatot.
[17] Rögzítette, hogy a felperes és az alperes között a Ptk. 6:470. §-a szerinti felelősségbiztosítási szerződés jött létre. Elfogadta, hogy a felperes a fuvarozás keretében a szerződéses kötelezettségét teljesíthette a tartálykocsival, a hároméves nyomáspróbán kívül arra más karbantartási előírás nem vonatkozott.
[18] Az, hogy a felperes munkavállalója megsértette a lefejtés szabályait, nem mentesíti az alperest a megtérítési kötelezettsége alól, hiszen a felelősségbiztosítás alapján éppen a felperes szerződésszegő magatartásáért kell helytállnia. Az ÁSZF VIII.1.4. pontja szerint az alperes bizonyíthatná, hogy a felperes magatartása nem egyszerűen szabálytalan, hanem szándékos vagy súlyosan gondatlan is volt. Erre vonatkozó tényállítást azonban nem tett.
[19] A téves lefejtésnek nem tulajdonított jelentőséget. Köztudomású, hogy a különböző minőségű benzinek keveredése önmagában nem okoz műszaki problémát.
[20] A biztosítási kötvény árukeveredés záradéka szerint a biztosítás kiterjed az üzemanyagok fuvarozásával összefüggésben okozott károkra. Ez a rendelkezés felülírja az ÁSZF X.1.1.f) pontját, vagyis a biztosítási szerződés hatálya kiterjedt a tartálykocsiban történt árukeveredésre is. Mivel az adott esetben az üzemanyag már a tartálykocsiban szabványon kívülivé vált, annak bármilyen tartályba történő lefejtése szükségképpen téves tartályba történt, hiszen a lefejtett üzemanyag mind a töltőállomáson lévő benzint, mind a gázolajat szabványon kívülivé tette.
[21] A kötvény szerint a biztosítás kiterjed az üzemanyag szétválasztásával és a tartály tisztításával kapcsolatos költségekre, nem terjedt ki viszont a rossz üzemanyagot tankoló gépjárművekben keletkező kárra. Az alperes ezért nem köteles helytállni az adott benzinkúton tankolt gépjárművekben keletkezett következményi károkért.
[22] Az elsőfokú bíróság alaptalannak minősítette az alperesnek az ÁSZF X.1.1.b) pontja szerinti mentesülésre történő hivatkozását.
[23] A felperes alvállalkozóként a Ptk. 6:257. §-a szerinti fuvarozási szerződést kötött, aminek 2.4. és 2.5. pontját megszegte, mert – önhibáján kívül – a szállításra használt jármű nem volt alkalmas az üzemanyagok elkülönített szállítására. Magatartása nem volt szándékos vagy súlyosan gondatlan, mert eleget tett a vizsgálati kötelezettségének, más karbantartási kötelezettsége pedig nem volt.
[24] A károkozás folyamata tisztázódott: a szállított üzemanyag az N. Kft. tulajdonát képezte, ez utóbbi társaság szenvedett kárt a tartálykocsiban bekövetkezett árukeveredéskor, majd később a kevert üzemanyag lefejtésekor is. Ezután következményi kárként a benzinkúton tankolt gépjárművekben keletkezett kár, amit az N. Kft. megtérített. Az elsőfokú bíróság a becsatolt számlák alapján állapította meg az egyes kárelemek összegszerűségét.
[25] A felperes a perben nem vitatott kompenzációval (beszámítással) szerződésszegéssel okozott kár jogcímen teljesített a megbízójának, és az alperessel szemben is ilyen jogcímen érvényesített igényt. Az elsőfokú bíróság szerint az alperes köteles a kár megtérítésére az üzemanyagok szétválasztása és a tartálytisztítási munkák esetében. Ezen kárelemek összegszerűségét bizonyítottnak találta. A kár oka a felperes ellenőrzési körén belül merült fel és olyan körülmény volt, amit a felperesnek a vonatkozó normák betartásával el kellett volna hárítania. A konkrét esetben azonban a normák betartása sem volt elég a kár megelőzéséhez. A károkozás nem volt szándékos vagy súlyosan felróható.
[26] A benzinkúton tankoló autósokat ért 395 298 forint következményi kárt az elsőfokú bíróság alaptalannak találta, ezért azt elutasította.
[27] Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezett.
[28] A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintve fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
[29] Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, az abból levont jogi következtetéseivel azonban a másodfokú bíróság nem értett egyet. Abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felelősségbiztosítási fedezet kiterjedt-e az adott eseményre, az biztosítási eseménynek minősült-e vagy sem.
[30] A másodfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a biztosítási kötvény árukeveredés záradéka felülírja az ÁSZF X.1.1.f) pontját. A másodfokú bíróság a Ptk. 6:8. § (2) bekezdése szerint értelmezte ezt a szerződéses feltételt és megállapította, hogy az árukeveredés záradéka annak második mondatában szűkíti a fedezeti kört: nem mindenfajta árukeveredésre terjed ki, hanem kizárólag olyan árukeveredésre nyújt fedezetet, ami a téves tartályba történt lefejtés, töltés miatt állt elő. A perbeli esetben az árukeveredés nem a téves tartályba történő lefejtés miatt következett be. Az üzemanyagok már ezt megelőzően, még a fuvarozás során a gépjármű tartályában összekeveredtek a tartályok falának anyagfáradás okán történő megrepedése miatt.
[31] A másodfokú bíróság szerint annak volt jelentősége, hogy a keveredés nem a lefejtés hibája miatt történt meg, hanem már eredetileg is összekeveredett üzemanyagot tartalmazott a tartálykocsi. A járműszerelvény vezetője nem vétett hibát – a prémium benzin jelen perben irreleváns keveredésén túlmenően –, mivel a 95-ös tartályba a jármű 95-ös címkézett tartályából, míg a dízeltartályba a jármű dízel megjelölésű tartályából töltött üzemanyagot. A keveredés nem az általa végrehajtott lefejtéskor, nem téves lefejtés miatt következett be, hanem a járműszerelvény már egy eredetileg is kevert üzemanyagot szállított a benzinkúthoz.
[32] Az árukeveredés – a záradék értelmezése szerint – a lefejtéssel valósul meg, azaz attól a pillanattól alkalmazható, ahogy a járműszerelvény beáll a benzinkútra. Az árukeveredésnek éppen az a tipikus esete, amikor téves tartályba történik a lefejtés. Nem fogadta el a másodfokú bíróság azt a felperesi hivatkozást, hogy a biztosítási szerződés kiüresedne, ha a tartálykocsi falának megrepedése miatti árukeveredésre nem terjedne ki a fedezet.
[33] A jogerős ítélet szerint a perbeli károsító esemény nem minősül biztosítási eseménynek, ezért az alperesnek nincs térítési kötelezettsége a biztosítási szerződés, valamint a Ptk. 6:470. § (1) és 6:472. § (1) bekezdése alapján.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[34] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését kérte 3 536 196 forint, ennek 2017. április 7. napjától számított késedelmi kamata megfizetésére. Másodlagosan, amennyiben az elsődleges kérelmének a Kúria nem adna helyt, alacsonyabb összegű tőkeösszeg, valamint az ehhez kapcsolódó késedelmi kamat megállapítását kérte.
[35] Álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Ptk. 6:8. §-a szerinti nyelvtani értelmezési elvet helytelenül alkalmazta az árukeveredési záradék esetében, ami mint egész minősül különös rendelkezésnek az ÁSZF-ben foglalt rendelkezésekhez képest. A másodfokú bíróság a záradékon belül kreált egy speciális szabályt, lerontva ezzel annak első mondata jelentését. Értelmezése alapján a tankautós fuvarozás során, azzal összefüggésben okozott károkra mégsem terjed ki a biztosítási fedezet, kizárólag az üzemanyagok kiszolgálása során, illetve azzal összefüggésben okozott károkra.
[36] A szerződési nyilatkozatok értelmezésekor a Ptk. 6:86. §-át is figyelembe kell venni. Ha a szerződési feltétel tartalma nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Ha az alperes a biztosítási eseményt olyan árukeveredésből eredő károkozásra akarta volna korlátozni, ami a téves tartályba történt lefejtés, töltés miatt következik be, akkor a záradék szövegéből ki kellett volna hagynia a „fuvarozás” szót.
[37] Jelentős tényezőnek tartotta, hogy a biztosítási kötvény rendelkezéseit az alperes fogalmazta meg. A felperes ugyan nem minősül fogyasztónak, mégis a biztosítási szerződés rendelkezéseinek megtárgyalása, szövegezése során nyilvánvaló aszimmetria áll(t) fenn az alperes javára. A záradék rendelkezéseit pontatlanul, félreérthető módon szerkesztették meg, ezáltal az alperes a saját felróható magatartására próbál hivatkozni gazdasági előny szerzése végett. A záradék első mondatát kiterjesztően kell értelmezni, ezt a második mondatban írt rendelkezés nem korlátozhatja, nem ronthatja le.
[38] A különböző fajtájú üzemanyagok tartályautón belüli keveredése és utána a már keveredett üzemanyag (részben helytelen tartályba történő) lefejtése mint az üzemanyagtöltő állomásnak okozott kárhoz vezető okfolyamat egységként kezelendő, ebből nem ragadható ki az üzemanyagok tartályautón belüli keveredése mint az egész folyamatnak egy momentuma. Ez nem minősíthető az alperes által utólagosan biztosítási eseménynek nem minősülő körülménynek. A felperes azzal a nyilvánvaló céllal kötötte meg a biztosítást, hogy az üzemanyag-fuvarozási tevékenységének teljes folyamatát (az üzemanyag finomítóból/tárolóból való felvételtől a fuvarozáson át, a lefejtés befejezéséig) biztosítsa vele. A biztosítási kötvény szövegének értelmezése alapján is erre a következtetésre kell jutni mind a feleknek, mind a bíróságnak a nyelvtani értelmezés szabályai szerint.
[39] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Hangsúlyozta, hogy a felperes nem jelölte meg, a Ptk. 6:8. §-a melyik bekezdésére hivatkozik, ezért a kérelmet hiányosnak tartotta. A Ptk. 6:8. §-a alapján a nyilatkozó akaratát kell vizsgálni, de azt is, hogyan kellett azt a címzettnek értenie.
[40] A biztosítási szerződési feltételeket egyben, egységként kell kezelni, abból nem lehet kiragadni egyes részeket. Az ÁSZF X. pontja tartalmazza az alperes szolgáltatásának korlátozásait, amelynek X.1.1.f) pontja a jogvitában irányadó. A felek akaratára nem kizárólagosan az árukeveredési záradék mondatainak értelmezése, hanem a kötvény teljes tartalma alapján lehet következtetést levonni.
[41] A biztosított tevékenysége üzemanyag-szállítás, így nyilvánvalóan a szerződő ezen tevékenység végzése során okozott károk fedezetére kívánt biztosítási szerződést kötni. Az ÁSZF X.1.1.f.) pontját az árukeveredés záradéka nem írja teljes mértékben felül. Nem állítható, hogy a kár nem fuvarozással függött össze, de az összefüggés csak közvetett. A Ptk. 6:261. § [A fuvareszköz kiállítása és a küldemény berakása] (1) bekezdése értelmében a fuvarozó köteles a fuvareszközt a szerződésben meghatározott időben és helyen, fuvarozásra alkalmas állapotban kiállítani.
[42] A kárlezáró levele is tartalmazta: az üzemanyag-keveredés már a szállító gépjármű tartályaiban megtörtént, tehát nem a hibás lefejtés okán történt a káresemény. Hibátlan lefejtés esetén is kárt okozott volna az összekeveredett üzemanyag. A káresemény a gépjármű műszaki állapotával állt összefüggésben, ami a gépjármű üzembentartói minőségben okozott kár kategóriájába sorolandó. A károsodáshoz vezető okfolyamat kezdete a tartálykocsi falának megrepedése volt.
[43] A felperes a jármű karbantartottságán alapuló általános gondossági elvárást sértette meg azzal, hogy a jármű rossz műszaki állapota miatt a tartályok közötti válaszfal átszakadt és a tartályok tartalma összekeveredett. Az üzemeltetés szélesebb kategória, mint maga a fuvarozási tevékenység. Az elvárható gondosság nem valósult meg, mert bár a jármű műszaki szempontból a szükséges érvényességi kellékekkel rendelkezett, annak rejtett hibája volt. A tartály falának kilyukadásáért pedig az üzembentartó felelősséggel tartozik. A záradék szerkesztőjének nem arra irányult a szándéka, hogy a rossz műszaki állapot okozta károkat a biztosító megtérítse, mert ez esetben a biztosított nem lenne érdekelt a jármű megfelelő állapotban tartásában. Egy tűzveszélyes anyagot szállító gépjármű műszaki állapotának rendszeres ellenőrzése során az anyagfáradást észlelni kell. A rendszeres ellenőrzés elmulasztásával vagy a nem megfelelő műszaki állapot észlelését követő intézkedés hiányával a kármegelőzési kötelezettség súlyos megsértése valósult meg (ÁSZF XI.4. pont).
[44] A felperesi oldalon szakközreműködőként biztosítási alkusz járt el, az ő közreműködésével lett az ajánlat kitöltve. Ha az nem felel meg a felperes szerződési szándékának, elsősorban azt kell megvizsgálni, miért így képviselte ezt az akaratot a saját megbízottja, miként informálta arról a megbízottját.
[45] A másodlagos felülvizsgálati kérelmet illetően az alperes előadta, hogy ahhoz a felperes nem fűzött tényelőadást, indoklást, ezért arra nem tudta álláspontját kifejteni.
A Kúria döntése és jogi indokai
[46] A régi Pp. 272. § (2) bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben elő kell adni – a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett –, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálat rendkívüli perorvoslati jellegéből következik, hogy a Kúria kizárólag a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél által megjelölt, tartalmában is kifejtett anyagi és eljárásjogi jogszabálysértéseket vizsgálhatja. A felülbí-rálat tartalmi és perjogi kereteit a felülvizsgálati kérelem határozza meg [régi Pp. 275. § (2) bekezdés, 1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3., 4.].
[47] A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet tévesen értelmezte az árukeveredés záradékát, és emiatt nem állapította meg a biztosítási esemény bekövetkezését. Megsértett jogszabályi rendelkezésként kizárólag a Ptk. jognyilatkozat, illetve szerződés értelmezésére vonatkozó szabályait hívta fel, és azt adta elő, hogy a nyelvtani értelmezésre vonatkozó elvet a másodfokú bíróság helytelenül alkalmazta.
[48] A Ptk. 6:8. § [A jognyilatkozat értelmezése] (1) bekezdésében foglaltak szerint a jognyilatkozatot a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentésének megfelelően úgy kell értelmezni, ahogy azt a címzettnek értenie kellett. A szerződéses nyilatkozatot a Ptk. 6:86. §-ára [A szerződés értelmezése] figyelemmel a szerződés egészével összhangban kell értelmezni. Ennek során nem lehet elvonatkoztatni a szerződéssel elérni kívánt céltól és a szerződéses szolgáltatások rendeltetésétől. A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben tehát a szerződés értelmezésénél nem érvényesülhet kizárólag a nyilatkozati elvet tükröző nyelvtani értelmezés, a Ptk. rendszere ugyanis ezt az akarati elvvel ötvözi, illetve más releváns körülmények figyelembevéte-lének is teret ad.
[49] Az árukeveredési záradék – ami egy vállalati felelősségbiztosítási szerződés része – két mondatból áll. Az első meghatározza, milyen gazdasági tevékenység a biztosítás tárgya, amivel összefüggésben keletkezett károkra kiterjed a fedezet. A záradék szerint ez a tevékenység üzemanyagok tankautós fuvarozása és kiszolgálása. A fuvarozási szerződés lényegi tartamát meghatározó Ptk. 6:257. §-a [Fuvarozási szerződés] szerint fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására köteles. Ezeket összevetve megállapítható, hogy a záradék „fuvarozás” kifejezése – a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint – a törvényszöveg „küldemény továbbítása” kifejezésének, míg a „kiszolgálás” a „címzettnek való kiszolgáltatásnak” felel meg. A záradék második mondata pedig ezt szűkítve azt tartalmazza, milyen típusú károkra terjed ki az adott gazdasági tevékenységgel kapcsolatos fedezet. Helyesen állapította meg ezért a jogerős ítélet, hogy az árukeveredés záradéka nem terjed ki minden esetre, hanem kizárólag a téves tartályba lefejtés, töltés miatti árukeveredésre.
[50] Az ÁSZF X.1.1. pontja emellett tartalmazza, milyen kárra nem terjed ki a biztosító térítési kötelezettsége. Így az f) pont szerint arra, amit a biztosított fuvarozói (azaz a küldemény továbbítására irányuló tevékenységével) vagy gépjármű-üzembentartói minőségében okozott. Adott esetben az alperes e kizárási okra figyelemmel nem kívánta mentesíteni a biztosítottat a gépjármű-üzembentartóként okozott kár megtérítése alól. Ez a kizárás nem ellentétes a záradék egészével, mert a fedezetből nem zárja ki a fuvarozó tevékenységei közül a címzettnek való kiszolgáltatást, de a gépjármű hibáját igen. Az f) pont ugyanis vonatkozik a fuvareszköz részét képező üzemanyagtartály hibájából eredő kárra, ami nem függ össze közvetlenül a biztosított (kizárással nem érintett) tevékenységgel. A kizáró rendelkezés alkalmazása megfelel a Ptk. 6:470. § [Felelősségbiztosítási szerződés] (1) bekezdésének. Eszerint a felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles. Vagyis a felelősségbiztosítási szerződésben a felek szabadon meghatározhatják, milyen kárért és milyen mértékben áll helyt a biztosító a biztosított helyett. A kárhoz vezető okfolyamat egészének nincs jelentősége abból a szempontból, hogy mi minősül biztosítási eseménynek, mert csak a szerződésben egyező akaratnyilvánítással meghatározott kárt tartozik a biztosító megtéríteni.
[51] A szerződés tartalmát a felek szabadon állapíthatják meg [Ptk. 6:59. § (2) bekezdés], így a biztosítási védelem terjedelme vonatkozásában különös jelentősége annak van, hogy ténylegesen miben állapodtak meg. A felperesnek mint fuvarozónak nyilvánvalóan az volna a célja, hogy a tevékenysége egészét biztosítsa. Az alperes mint biztosító viszont nem érdekelt olyan kár megtérítésében, ami a biztosított elvárható magatartása mellett elkerülhető. Ilyen az a kár, ami a fuvarozáshoz használt eszköz nem megfelelő műszaki állapota miatt következik be. A feleknek a szerződéses szándékukat és céljukat egymás tudomására kell hozniuk.
[52] A Ptk. 6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség] (1) bekezdése szerint a felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdése a szerződés megkötése során tanúsítandó együttműködési kötelezettséggel összefüggésben még kimondta, hogy a feleknek figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire is. A Ptk. ilyen elvárást már nem fogalmaz meg. A régi szabályozással szemben abból indul ki, hogy – a piacgazdaság követelményeinek megfelelően – a felek saját érdekeikkel maguk vannak tisztában, azt ők képviselhetik, védhetik meg leghatékonyabban. Az adott ügyre vonatkoztatva ez azt jelenti, hogy a felperesnek az alperes tudomására kellett volna hoznia a szerződéssel elérni kívánt célját. A felperes a perben nem állította, hogy az általános szerződési feltételekben megfogalmazottakhoz képest valamely körben egyedi elbírálást igényelt. Nem vehető ezért figyelembe az a felülvizsgálati kérelemben nyilvánvalóként megjelölt célja, hogy a biztosítás az üzemanyag-fuvarozási tevékenység teljes folyamatára és ezen belül minden, a felperes által okozott kárra kiterjedjen. Nem állapítható meg, hogy a felperes minden általa okozott kárra kiterjedő biztosítást kívánt kötni, és ezt az alperes tudomására is hozta.
[53] A jogerős ítélet helyes értelmezéssel jutott arra a következtetésre, hogy az adott kár a fuvareszköz üzembentartójának mulasztására vezethető vissza, mert az anyagfáradásból eredő műszaki hibát nem észlelte. Az anyagfáradás által előidézett, a tartályok közötti falrepedés miatti üzemanyag-keveredés nem felel meg az árukeveredés záradéka szerinti kárnak, vagyis nem minősül biztosítási eseménynek, erre tekintettel az alperest térítési kötelezettség sem terheli.
[54] A felülvizsgálati kérelem petitumának második része nem tartalmaz határozott kérelmet, a felperes ehhez nem kapcsolt megsértett jogszabályi rendelkezést és jogi érvelést. Ezek hiányában a felülvizsgálati kérelem e körben nem felelt meg a régi Pp. 272. § (2) bekezdésének, ezt a Kúria nem vizsgálhatta felül.
(Kúria Pfv. V. 20.265/2020/10.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás