GÜ BH 2021/286
GÜ BH 2021/286
2021.10.01.
Az egyesület szervei által hozott határozat bírósági felülvizsgálata a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bekezdésben meghatározott határidőben előterjesztett keresettel kérhető. A 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bekezdésében rögzített határidő az ilyen perindításra nem irányadó [2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:36. § (1) bek.; 2011. évi CLXXXI. tv. (Cnytv.) 46/A. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az alperes 2019. június 13-ára összehívott rendkívüli közgyűlése az 5/2019. számú határozattal az egyesület ügyvezetőjévé választotta H. M.-et, a 6/2019. számú határozattal a székhely megváltoztatásáról, a 7/2019. számú határozattal pedig arról döntött, hogy az újonnan megválasztott ügyvezető – a személyét és a szervezet székhelyét érintő változások bejegyzését követően – köteles rendkívüli közgyűlést összehívni a felügyelőbizottság által meghatározott napirendi pontokban.
[2] Az alperes a nyilvántartását vezető bíróság hiánypótlási felhívására 2019. szeptember 20-án rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés a 9/2019. számú határozattal a felperest visszahívta ügyvezetői tisztségéből és megállapította megbízatásának megszűnését 2019. szeptember 20-ával. A 10/2019. számú határozatban pedig ismét döntött H. M. ügyvezetővé választásáról a közgyűlés idejétől számított ötéves időtartamra.
[3] A felperes a közgyűlésekre meghívót nem kapott, és nem került megküldésre részére a közgyűlések jegyzőkönyve, az ott hozott határozatok kivonata sem.
A felperes keresete és az alperes ellenkérelme
[4] A felperes módosított keresetében kérte a 2019. június 13-i közgyűlésen hozott 5-7/2019. számú határozatok és a 2019. szeptember 20-i közgyűlés 9/2019., 10/2019. számú határozatainak hatályon kívül helyezését a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:35. §-a, 3:36. §-a alapján.
[5] Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per megszüntetésére, érdemben a kereset elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresettel támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte.
[7] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, az alperes 2019. szeptember 20. napi közgyűlésének a 9/2019., 10/2019. számú határozatai hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet elutasította, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[8] A jogerős ítélet indokolása elsőként azt rögzítette, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 7. § (1) bekezdés, 12. pont a) alpontja és a 185. §-a alapján megengedett volt a keresetváltoztatás az ügyben. Rögzítette továbbá, hogy a felperest az egyesület tagjaként és vezető tisztségviselőjeként egyaránt megillette a keresetindítás joga.
[9] A perindítás időbeliségének vizsgálatával [Ptk. 3:36. § (1) bekezdés] megállapította a másodfokú bíróság, hogy a felperes a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok esetében – a 2019. július 3-i tudomásszerzéséhez mérten – a szubjektív perindítási határidő betartásával fordult bírósághoz, a 2019. szeptember 20-i rendkívüli közgyűlés határozatait viszont a harmincnapos perindítási határidő elmulasztásával támadta. Utóbbi határozatokról a felperes 2019. szeptember 26-án, a közhiteles nyilvántartásban való közzététellel tudomást szerezhetett, tekintettel arra is, hogy a közzététellel megvalósuló tudomásszerzést a jogalkotó a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 46/A. §-ában el is ismeri.
[10] A 2019. június 13-i megismételt rendkívüli közgyűlés idején a felperes tagja volt az alperesnek, ennélfogva megillette a Ptk. 3:72. § (2) bekezdése szerint a közgyűlésen való részvétel és a szavazati jog gyakorlásának joga. A felperes meghívása nélkül a 2019. június 13-i rendkívüli közgyűlés összehívása a Ptk. 3:17. § (1) bekezdésébe és az alapszabály vonatkozó rendelkezésébe ütközött, az így meghozott határozatok jogszabálysértő jellege megállapítható volt.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részbeni, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztató és a keresetet részben elutasító rendelkezésének hatályon kívül helyezését, és e körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.
[12] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a támadott részében a keresetindítási határidő téves megállapítása miatt a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésébe és a Cnytv. 46/A. § (2) bekezdésébe ütközően jogszabálysértő.
[13] Álláspontja szerint nem a Ptk. 3:36. § (1) bekezdésében írt harmincnapos, hanem a Cnytv. 2017. március 1-jétől hatályos 46/A. § (2) bekezdése szerinti hatvannapos határidő volt irányadó a számára a perindításra. A tudomásszerzés 2019. szeptember 26-i időpontjától számítva a hatvannapos határidő 2019. november 25-én járt le. A felperes 2019. november 14-i keresetkiterjesztése határidőben történt.
[15] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[16] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között – a felülvizsgálattal támadott, azaz az elsőfokú ítéletet megváltoztató részében és a felperes által hivatkozott okból – vizsgálta, és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.
[17] A felülvizsgálati eljárás korlátaiból következően [Pp. 423. § (1) bekezdés] a Kúriának abban a kérdésben kellett állást foglalnia a felülvizsgálati kérelem alapján, hogy a keresettel támadott egyesületi határozatok bírósági felülvizsgálatának határidejére a Ptk. 3:36. § (1) bekezdése, avagy a Cnytv. 46/A. §-a irányadó, ezáltal a felperes a 2019. szeptember 20-i közgyűlési határozatokat a tudomásszerzés – általa sem vitatott – 2019. szeptember 26-i időpontjától számított harminc, avagy hatvan napon belül támadhatta bíróságon.
[18] A Cnytv. 46/A. § (2) bekezdése, ennélfogva az ott írt – a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt közzétételétől számított hatvannapos – perindítási határidő is kizárólag a 46/A. § (1) bekezdésben szabályozott körben értelmezhető. A Cnytv. vizsgált szabálya egyesületek (alapítványok, sportegyesületek) nyilvántartási ügyeiben hozott és fellebbezéssel nem támadható bírósági határozatok – közelebbről a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó és a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzések – esetén biztosít külön jogorvoslatot az adott végzések perbeli megtámadásával, a sérelmesnek tartott végzés közzétételétől számított hatvannapos keresetindítási határidő szabályával.
[19] Az előzőektől különböző jogintézmény, ezáltal más alanyi jog érvényesítését biztosítja, a jogi személyek határozatainak bírósági felülvizsgálata, amelyet a Ptk. a IV. Cím alatt a jogi személyek törvényes működésének egyik biztosítékaként a 3:35-3:37. §-aiban szabályoz.
[20] Jelen ügyben a kereset tárgyánál és tartalmánál fogva is egyértelmű [2019. november 14-i irat 2. oldal; Pp. 7. § (1) bekezdés 11. pont, 170. § (2) bekezdés a) és b) pont], hogy a felperes a perben a Ptk. 3:35. §-ára alapítottan érvényesített igényt: az alperes tagjaként, egyben korábbi vezető tisztségviselőjeként az alperes adott szerve (közgyűlés) – nem pedig a változásbejegyzést elrendelő nyilvántartó bíróság – által hozott határozat felülvizsgálatát kérte.
[21] A kereset benyújtására ezért a Ptk. 3:36. §-ának (1) bekezdése volt irányadó, amely a jogi személy határozatának hatályon kívül helyezése iránti keresetet kettős időkorlát közé szorítja: a kereset benyújtására irányadó egyrészt egy szubjektív, harmincnapos határidő, amelyet attól az időponttól kell számítani, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna; a perindítás további határideje objektív: a határozat meghozatalától számított egyéves, egyben jogvesztő határidő.
[22] A határozatok megtámadására irányadó perindítási határidő anyagi jogi jellegéből következően a keresetlevélnek a határidő utolsó napján – a munkaidő végéig – a bírósághoz meg kellett érkeznie. A harmincnapos határidő esetében – elévülési jellegéből következően – a határidő elmulasztásáról az ügy érdemében, ítéletben kellett döntenie a bíróságnak (4/2003. PJE határozat).
[23] A jogerős ítélet azon megállapítása, miszerint a felperes 2019. szeptember 26-án megismerhette a perben támadott 2019. szeptember 20-i határozatokat, a felülvizsgálati kérelem eltérő hivatkozása hiányában nem volt felülbírálható a felülvizsgálati eljárásban, miből következően a felperes a keresetét az ettől számított harminc napon belül kellett előterjessze a bíróságon.
[24] Az előzőekből következően jogszabálysértés nélkül következtetett az ügyben másodfokon eljárt bíróság az alperes 2019. szeptember 20-i határozatait támadó kereset elkésettségére és a szubjektív perindítási határidő elmulasztása miatt a kereset megalapozatlanságára.
[25] A kifejtettek értelmében a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv. VII. 30.400/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás