2021. évi XXX. törvény indokolás
2021. évi XXX. törvény indokolás
a Magyarország Kormánya és Svédország Kormánya között a Magyar Népköztársaság Kormánya és
a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2021. évi XXX. törvényhez
a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnéséről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 2021. évi XXX. törvényhez
Általános indokolás
Az Európai Unió Bírósága (továbbiakban: a Bíróság) 2018. március 6. napján hirdette ki döntését a Szlovák Köztársaság kontra Achmea BV (C-284/16. számú) ügyében. A Bíróság megállapítása szerint az EUMSZ 344. és 267. cikkeit úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi beruházásvédelmi megállapodásokban szereplő választottbírósági klauzula, amelynek értelmében a tagállamok egyikének beruházója, a másik tagállamban létesített beruházásokra vonatkozó vita esetén ezen utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást. A Bíróság szerint az EU-n belüli kétoldalú beruházási megállapodásokban megállapított, beruházó-állam választottbírósági kikötések aláássák az uniós szerződések által biztosított jogorvoslati rendszert, és ezáltal veszélyeztetik az uniós jog autonómiáját, hatékonyságát, elsőbbségét és közvetlen hatályát, illetve a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvét. Az uniós jognak való megfelelés érdekében a tagállamok vállalták, hogy megszüntetik az összes kétoldalú beruházásvédelmi egyezményüket plurilaterális vagy amennyiben hatékonyabb, akkor bilaterális módon.
A Megállapodás a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás megszűnését eredményezi, biztosítva ezzel az Európai Unió jogával való összhangot, az Európai Unió Bíróságának 2018. március 6. napján kihirdetett, C-284/16. számú ügyben hozott döntésnek megfelelően.
A Megállapodás egyik legfőbb rendeltetése, hogy rendelkezik a megszűnő megállapodás hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésének további joghatás nélküli megszűnéséről. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a felmondást követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-ában, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra tekintettel az indokolás közzétételre kerül.
Részletes indokolás
Az 1. és 2. §-hoz
A Megállapodás a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. § a) pontja szerinti nemzetközi szerződésnek minősül, arra ennek megfelelően az Nsztv. előírásai vonatkoznak.
Az Nsztv. 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdés b) pontjára való tekintettel a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében az Országgyűlés erre felhatalmazást ad.
A Megállapodás hatálybalépése érdekében annak kötelező hatályát az Országgyűlés – a Megállapodás kihirdetéséről szóló törvény elfogadása útján – ismeri el.
A 3. §-hoz
A 3. § a Megállapodás hiteles szövegét tartalmazza magyar és angol nyelven.
A Megállapodás 1. bekezdése szerint a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló, 1987. április 21-én Stockholmban aláírt Megállapodás hatályát veszti.
A 2. bekezdés rendelkezik arról, hogy e Megállapodás Felei megállapodnak abban, hogy az 1. bekezdésben említett megállapodás 14.3. Cikke, amely kiterjeszti a védelmet a felmondás időpontját megelőzően végrehajtott beruházásokra, hatályát veszti és joghatás nélkül megszűnik a Megállapodás hatálybalépését követően. Ezáltal megfelelően biztosított, hogy a kétoldalú beruházásvédelmi megállapodás a megszűnését követően ne legyen alkalmas további joghatás kiváltására.
Svédország Külügyminisztériumának jegyzéke és Magyarország Kormányának válaszjegyzéke hozza létre a Megállapodást.
A Megállapodás Magyarország Kormánya válaszjegyzékének kézhezvételét követő 30 naptári nappal lép hatályba.
A 4. §-hoz
A 4. § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
Az 5. §-hoz
Az 5. § a törvény végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.
A 6. §-hoz
A 6. § a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló 25/1987. (VII. 28.) MT rendelet hatályvesztéséről rendelkezik.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás