BÜ BH 2021/302
BÜ BH 2021/302
2021.11.01.
Több terhelt ellen folyamatban volt büntetőeljárásban a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja szerinti perújítási ok csak azon terhelt tekintetében érvényesíthető, akivel szemben a bíróság az eljárás a Be. CI-CII. Fejezete szerint fejezte be. Más terhelt tekintetében az alapeljárás során ismeretlen helyen tartózkodó terhelt kézre kerülése és vele szemben a perújítás elrendelése nem új bizonyíték, és ekként perújítást ilyen jogcímen sem alapoz meg [Be. 637. § (1) bek. g) pont, 639. § (1)–(3) bek.].
[1] Az ítélőtábla a 2021. március 11. napján meghozott végzésével elutasította az I. r. terhelt védőjének a törvényszék 2018. március 1. napján kihirdetett, illetve az ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2018. október 18. napján jogerős ítélete ellen 2020. december 29-én előterjesztett perújítási indítványát.
[2] Az alapügyben a bíróság jogerős ügydöntő határozatával az I. r. terheltet társtettesként elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk. 176. § (1) bek. és (3) bek.], valamint lopás bűntette [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bb) alpont, (5) bek. b) pont] miatt – halmazati büntetésül – 10 évi szabadságvesztésre és 10 évi közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház és abból a terhelt legkorábban büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra.
[3] Az alapügyben a bíróság az eljárást az I. r. terhelt terhelttársai, a II. r. és a III. r. terheltek távollétében folytatta le. A II. r. terhelt tartózkodási helye a jogerős ítélet meghozatalát követően ismertté vált, ezért az ítélőtábla a 2020. október 7-én meghozott végzésével – a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja – alapján e terhelt tekintetében perújítást rendelt el.
[4] A perújítási indítványt elutasító végzés ellen az I. r. terhelt védője jelentett be írásban fellebbezést.
[5] A védő a fellebbezése indokolásában a perújítási indítványában foglaltakkal egyezően arra hivatkozott, hogy az I. r. terhelttel szemben a perújítás elrendelésének önmagában a II. r. terhelt elfogása és a vele szemben elrendelt perújítás okán helye van. Ebben a körben kifejtette, hogy azáltal, miszerint a II. r. terhelt kivonta magát a büntetőeljárás hatálya alól, az I. r. terhelt eljárási jogai jelentősen korlátozottá váltak; a kérdezési, indítványtételi és az észrevételezési joga csorbult, a szembesítés ellehetetlenült.
[6] A védő álláspontja szerint a távollétes eljárást megalapozó törvényi vélelem, mely szerint a személyesen részt nem vevő terheltnek sérülnek az eljárási jogai, szükség szerint kiterjed a távolléttel érintett terhelt terhelttársaira is, a terheltek közötti jogegyenlőség pedig csak a perújítási kérelmének való helyt adással biztosítható. Ezért elsődlegesen az ítélőtábla perújítás elutasításáról rendelkező határozatának megváltoztatását és a perújítás elrendelését, másodlagosan a végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla új eljárás lefolytatására utasítását kérte.
[7] A Legfőbb Ügyészség átiratában az I. r. terhelt védőjének fellebbezését nem tartotta alaposnak.
[8] Rámutatott, hogy az I. r. terhelt védője az indítványában új bizonyítékra nem hivatkozott, miután a bíróság az alapeljárásban a II. r. terhelt eltérő tartalmú vallomásait – összevetve azt az I. r. terhelt vallomásával is – a bizonyítási eljárásban már mérlegelés tárgyává tette.
[9] A Legfőbb Ügyészség az ítélőtábla perújítás indítványt elutasító végzése törvényessége okán indítványozta annak helybenhagyását.
[10] A terhelt védőjének fellebbezése nem alapos.
[11] A bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyet a Be. CI-CII. Fejezet szerint fejezték be [Be. 637. § (1) bek. g) pont].
[12] A perújítás indítványhoz, az indítvány pedig személyhez kötött [Be. 639. § (1)–(3) bek.]. Az I. r. terhelttel szemben a bíróság az eljárást nem az említett különeljárások szabályai szerint fejezte be. Ezért fel sem merülhet, hogy a büntetőeljárás másik terhelttel szemben a távollétében való befejezése önmagában, mérlegelés nélkül, a Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján perújítást alapozhatna meg az ilyen perújítási okkal nem érintett terhelttárs esetében is.
[13] Ezért az ítélőtábla helyesen járt el, amikor a védő perújítási indítványát nem az említett, hanem a Be. 637. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont első és második fordulata szerinti perújítási ok alapján vizsgálta.
[14] Az utóbb hivatkozott törvényhely szerint a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben perújításnak akkor van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, vagy enyhébb büntetést kell kiszabni.
[15] A perújítási indítvány és a fellebbezés kapcsán elöljáróban a Kúria rámutat arra, hogy a perújításnak a Be. 637. § (1) bekezdés a) pontja szerinti oka a jogerős ítélettel szembeni ténybeli kifogás lehetőségét biztosítja, azonban nem feltétlenül, hanem három – egymásra épülő – feltétel fennállása esetén. Ahogyan azt az ítélőtábla is rögzítette, akkor rendelhető el a perújítás, ha
– a bejelentett bizonyíték újnak tekinthető; az alapügyben nem merült fel, vagy felmerült, de azt az eljárt bíróság nem értékelte; és
– az (ekként) újnak tekintendő bizonyíték alkalmas arra, hogy valamely ténynek – a jogerős határozatban foglaltaktól – eltérő, vagy önmagában új tény megállapítását eredményezze; s végül,
– az újnak tekintendő bizonyíték az eltérő, illetve új tény megállapítására való alkalmassága folytán perdöntő jellegű, azaz egyben azt is valószínűsíti, hogy lényegesen meg kell változtatni a jogerős határozat bűnösségre vagy büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezését, illetve az eljárást meg kell szüntetni.
[16] A Be. értelmében tehát ebben a sorrendben kell – egyenként és minden új bizonyítékként felmerült körülmény kapcsán – az egyes feltételek meglétét vizsgálni. Ha valamelyik feltétel esetében nemleges az eredmény, akkor a továbbiak vizsgálata már közömbös.
[17] Jelen ügyben az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy az indítványban foglaltak már a fenti követelményrendszer első lépcsőjének sem felelnek meg, az I. r. terhelt védője ugyanis új bizonyítékot nem jelölt meg.
[18] A Be. 163. § (1) bekezdése alapján a bizonyítás azokra a tényekre terjed ki, amelyek a büntető és a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazásában jelentősek. A bizonyítandó tény bizonyítója a bizonyíték, aminek forrása (megismerésének biztosítója) pedig a bizonyítási eszköz.
[19] Bizonyíték tehát a vallomás vagy az okirat tartalma, aminek alapján, illetve amiből következően a bíróság megállapítja a tényállást. Személyi vagy tárgyi bizonyítási eszköz pedig akinek, illetve aminek révén a bíróság megismeri a bizonyítékot. A bizonyítás eszközeit a Be. 165. §-a taxatíve sorolja fel (ezek a tanúvallomás, a terhelt vallomása, a szakvélemény, a pártfogó felügyelői vélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, ideértve az iratot és az okiratot is, és az elektronikus adat).
[20] A védő perújítási indítványa a perújítást megalapozó körülményként az I. r. terhelt terhelttársa, a II. r. terhelt elfogását és az általa indítványozott perújítási eljárást jelöli meg; fellebbezésében ezt azzal egészítette ki, miszerint a perújítási kérelmének pusztán már abból a körülményből kifolyólag is helyt kellett volna adni, hogy a II. r. terhelt javára a perújítás elrendelésére sor került.
[21] A perújítás megengedhetősége tárgyában hozott pozitív bírói döntés a perújítás, mint rendkívüli jogorvoslati eljárás érdemi megkezdésének lehetőséget biztosító aktus, ebben a tekintetben nyilvánvalóan sem bizonyítéknak, sem bizonyítási eszköznek nem minősül.
[22] A védőnek a terhelttárs tekintetében elrendelt perújítás kapcsán kifejtett érvelése, mely szerint a terhelttárssal szemben elrendelt perújítás során a II. r. terhelt nyilvánvalóan vallomást fog tenni, amely során az I. r. terheltre korábban tett terhelő vallomását feltételezhetően az I. r. terhelt javára jelentősen, akár a felelősségre vonását is annulláló módon fogja módosítani, perújítás elrendelésének alapjául szolgáló új bizonyítéknak nem, de még a bizonyítási eszköz tényének megállapítására sem elégséges, pusztán ez utóbbinak is csak a lehetősége. Az a védői állítás ugyanis, amely szerint a II. r. terhelt vallomást fog tenni, már önmagában is csak feltételezés, akárcsak az, hogy ha vallomást tesz, azt milyen tartalommal teszi meg és alkalmas lesz-e arra, hogy a jogerős ítéleti tényállás perdöntő jelentőségű – az I. r. terheltre is kiható – megváltoztatását eredményezze.
[23] A terhelttárs vallomása kapcsán az ítélőtábla végzésében helytállóan rögzítette, hogy a II. r. terhelt a nyomozás és az első bírósági tárgyaláson az I. r. terheltre tett terhelő vallomását – helyesen az első bírósági tárgyalást követően, a bírósághoz 2016. október 12-én megékezett írásbeli beadványában – visszavonta, vagyis a védő által perújítási okként megjelölt bizonyíték, nevezetesen, hogy I. r. terhelt cselekvősége más, mint ahogyan azt a jogerős ítélet tényállása tartalmazza, már az alapeljárásban is ismert volt.
[24] Az alapügyben megállapított tényállás ellentétes bizonyítékok mérlegelésének eredménye. Ilyenkor – értelemszerűen – csupán a mérlegelést támadja és ténybeli alap nélkül eltérő, illetve újraértékelést céloz az elvetett bizonyíték ismételt, vagy helyette más azonos tartalmú bizonyíték összemérésére hivatkozás. Ez a perújítás megengedhetőségének indokát nem képezheti.
[25] Az ítélőtábla helyesen állapította meg, miszerint az I. r. terhelt védője perújítási indítványában hivatkozottak kizárólag azt célozzák, hogy arra tekintettel a bíróság a bizonyítást ismételten folytassa le, és annak során az I. r. terhelt bűncselekmény elkövetését tagadó előadását fogadja el, szemben az alapeljárásban elfogadott bizonyítékokkal.
[26] Amennyiben a bűnösség körében nincs új bizonyíték, az azonos tartalmú bizonyítékok ismételt összevetésére történő hivatkozás a perújítás megengedhetőségének indokát nem képezheti (EBH 2012.B.33., BH 2006.387.I.). Új bizonyíték hiányában a bizonyítékok alapügybeli értékelése perújításban nem támadható.
[27] Ennek megfelelően az ítélőtábla helyesen állapította meg azt is, hogy az I. r. terhelt védője indítványa perújítás elrendelésének alapjául nem szolgálhat.
[28] Az ítélőtábla végzésében azt is rögzítette, hogy az I. r. terhelt védőjének a tényállás megalapozatlanságára, iratellenességére, felderítetlenségére, hibás ténybeli következtetésekre hivatkozó indítványát elbírálva a Kúria felülvizsgálati eljárásban a 2019. szeptember 2-án meghozott végzésével a jogerős ítéletet az I. r. terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. Ez a perújítás szempontjából közömbös; a perújítás engedélyezhetősége kapcsán ugyanis a jogerős ítéleti tényállás megalapozottságának felülbírálatára nem kerülhet sor, a perújítás lehetősége nem a tényállás esetleges megalapozatlansága esetén, hanem a törvényes feltételeket kimerítő új bizonyíték felmerülése esetén nyílik meg.
[29] Az ítélőtábla tehát törvényesen járt el, amikor perújítási ok hiányában az I. r. terhelt védője perújítási indítványát elutasította.
[30] Ekként a Kúria a támadott határozatot a Be. 645. § (4) bekezdés második fordulata szerinti tanácsülésen a Be. 605. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Bpkf. II. 472/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás