BÜ BH 2021/304
BÜ BH 2021/304
2021.11.01.
A terhelt házastársa vagy élettársa a felülvizsgálati eljárásban is kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése ellen jogosult a rendkívüli jogorvoslati indítványt előterjeszteni. Felülvizsgálati indítványát mint nem jogosulttól származót a Kúriának akkor is el kell utasítania, ha egyébként valós, a törvényben meghatározott, de más okra hivatkozással terjeszti azt elő [Be. 651. § (2) bek. e) pont, 656. § (2) bek. b) pont].
[1] A kerületi bíróság a 2018. június 6. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett csalás vétségében [Btk. 373. § (1) bek., (2) bek. a) pont] és társtettesként elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk. 345. §).
[2] Ezért őt – mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül – nyolc hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kerületi bíróság határozatával kiszabott tíz hónap börtönbüntetés végrehajtását elrendeltnek tekintette. A magánfél polgári jogi igényét érdemben elbírálta, rendelkezett az eljárási illeték és a bűnügyi költség megfizetéséről.
[3] Az elsőfokú ítélettel szemben az I. r. terhelt vonatkozásában bejelentett ellentétes irányú fellebbezések folytán a másodfokon eljárt törvényszék a 2019. március 12. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a kiszabott szabadságvesztés tartamát egy év hat hónapra súlyosította, megállapította, hogy az I. r. terhelt a szabadságvesztés-büntetés háromnegyed részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
[4] A másodfokú bíróság az I. r. terheltet a nyilvános ülésre a B., M. utcai címről idézte, ahonnan az idézés tértivevénye „elköltözött” jelzéssel érkezett vissza, ezt követően az E., E. királyné útja alatti címre küldték ki postai úton az idézést, ahonnan az idézés tértivevénye „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Ugyanakkor a másodfokú bíróság az I. r. terhelt által az elsőfokú bírósági eljárásban bejelentett új levelezési címére – az E., K. L. utca – nem adta ki az idézést.
[5] Az elsőfokú bírósági eljárásban dr. T. J. látta el az I. r. terhelt védelmét, majd 2018. március 14. napján bejelentette, hogy a meghatalmazása megszűnt. A kerületi bíróság az I. r. terhelt részére 2018. április 27. napján, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: korábbi Be.) 46. § b) pontja alapján védőt rendelt ki. A kirendelt védő a másodfokú bíróság által kitűzött nyilvános ülésen szabályszerű idézésre nem jelent meg.
[6] A jogerős ítélettel szemben az I. r. terhelt vonatkozásában a másodfokú bírósági eljárásban vétett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre hivatkozással a főügyészség és a II. r. terhelt – az I. r. terhelt felesége – jelentett be felülvizsgálati indítványt.
[7] A főügyészség felülvizsgálati indítványát a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 608. § (1) bekezdés d) pontjára és 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapította arra hivatkozással, hogy a másodfokú nyilvános ülés olyan személyek (terhelt és kirendelt védő) távollétében került megtartásra, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ez alapján a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[8] Kifejtette, hogy a Be. 599. § (5) bekezdése szerint nyilvános ülésen a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. A fentiek alapján a nyilvános ülés időpontjában a terhelt tartózkodási helye a bíróság előtt ismert volt, idézésére azonban erről a címről nem került sor.
[9] Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság a nyilvános ülést úgy tartotta meg, hogy azon az I. r. terhelt védője nem volt jelen. Ha az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben (BH 2020.136.).
[10] Az indítvány előterjesztője utalt arra, hogy a Be. 652. § (4) bekezdése alapján a terhelt javára szóló felülvizsgálati indítvány benyújtása nincs határidőhöz kötve.
[11] Az indítvány szerint a másodfokú bíróság a nyilvános ülést olyan személyek távollétében tartotta meg, akiknek a jelenléte kötelező. Ezért a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában írt felülvizsgálati ok alapján a Be. 663. § (2) bekezdése alapján a törvényszék mint másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokon eljárt bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.
[12] A Legfőbb Ügyészség átiratában a főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány fenntartotta azzal, hogy az indítvány nem a terhelt javára, hanem eljárási szabálysértés miatt került benyújtásra.
[13] Kifejtette, hogy az eljárási szabálysértés miatt benyújtásra kerülő felülvizsgálati indítványok a törvénysértő bírósági határozatok hatályon kívül helyezését, valamint a törvénysértő határozatot hozó bíróságnak új eljárás lefolytatására, illetve esetenként magának az eljárásnak a lefolytatására utasítását célozzák. A terhelt terhére vagy javára irányultság értelemszerűen nem vonatkozik az olyan feltétlenül hatályon kívül helyezést eredményező úgynevezett abszolút eljárási szabálysértések alapján benyújtott felülvizsgálati indítványokra, amelyek az alapeljárás érvénytelenségén, semmisségén és ebből fakadó nem létezésén alapulnak. Önmagában az a körülmény, hogy a felülvizsgálati indítvány alapossága a terhelti jogállás visszaállítását eredményezheti, nem teszi a felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére bejelentettnek sem. Érvelése alátámasztására hivatkozott a Kúria Bfv.II.14/2014/6., és Bfv.II.95/2014/8. számú határozatára. Így az eljárási szabálysértés miatt előterjesztett felülvizsgálatnak nincs irányultsága, az semleges jellegű, mivel sem a terhelt terhére, sem a javára nem szól, ennélfogva az erre alapozott felülvizsgálati indítvány időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető (BH 2017.324.).
[14] A főügyészség indítványának indokolását kiegészítette azzal, hogy a nyilvános ülésen a terhelt részvétele főszabályként kötelező, attól eltérni egyedül a szabályszerű idézettség esetében lehet. Nem tekinthető ugyanis szabályszerűnek az az idézés, amely nem a megidézett, bíróság által kétségtelenül ismert tényleges tartózkodási helyéről történik, és így a megidézettnek nincs arra lehetősége, hogy az idézésről tudomást szerezzen. A terhelt – csupán az állandó lakcíméről történt – idézése a másodfokú nyilvános ülésre nem volt szabályszerű. A törvényszék tévedett, amikor a 2019. március 12. napján tartott nyilvános ülésen az I. r. terhelt idézését szabályszerűnek minősítette. A másodfokú nyilvános ülés megtartása a terhelt szabályszerű idézésének hiányában feltétlen eljárási szabálysértés, amely nemcsak harmadfokú eljárásban, de felülvizsgálati eljárásban is maga után vonja a büntetőeljárási törvényben előírt jogkövetkezményt, mert olyan személy távollétében tartottak nyilvános ülést, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező (BH 2018.73.).
[15] Hivatkozott továbbá arra, hogy Be. 46. § (5) bekezdése alapján a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság védőt rendel ki, ha a büntetőeljárásban védő részvétele nem kötelező, de a terhelt hatékony védelmének biztosítása végett azt szükségesnek tartja. A Be. 434. §-a szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. A törvényszék által 2019. március 12. napján tartott nyilvános ülésen az I. r. terhelt kirendelt védője szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg, azonban a másodfokú bíróság ezt tévesen nem értékelte a nyilvános ülés megtartásának akadályaként. Így a törvényszék abszolút eljárási szabálysértést követett el, amikor az I. r. terhelt szabályszerű idézése ellenére, valamint a terhelt kirendelt védőjének távollétében nyilvános ülést tartott, mely miatt a Be. 608. § (l) bekezdésének d) pontjára figyelemmel a 649. § (2) bekezdésének d) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye.
[16] Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, és a Be. 663. § (2) bekezdése alapján, a törvényszék másodfokú ítéletét helyezze hatályon kívül, és a törvényszéket utasítsa új eljárásra.
[17] Az I. r. terhelt 2020. december 7. napján postára adott és a Kúrián 2020. december 9. napján érkeztetett beadványában sérelmezte, hogy a törvényszék mint másodfokú bíróság 2019. március 12. napján megtartott nyilvános üléséről nem kapott idézést az általa bejelentett E., K. L. utcai címre.
[18] A Kúria az I. r. terhelt és meghatalmazott védője részére kézbesítette a felülvizsgálati indítványt és Legfőbb Ügyészség indítványát, melyre I. r. terhelt és védője nem tett észrevételt.
[20] A jogerős ítélettel szemben a II. r. terhelt is felülvizsgálati indítványt terjesztette elő az I. r. terhelt érdekében, tartalma szerint a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre hivatkozással a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és a törvényszék új eljárásra utasítása érdekében.
[21] A II. r. terhelt indítványában arra hivatkozott, hogy az I. r. terhelt védelmének ellátására 2020. január 19. napján meghatalmazást adott dr. M. A. ügyvédnek. A védőt írásbeli érdeklődése alapján tájékoztatta a törvényszék, hogy a másodfokú bírósági eljárás 2019. március 12. napján jogerős ügydöntő határozattal befejeződött.
[22] A II. r. terhelt sérelmezte, hogy a másodfokú bírósági eljárásról az I. r. terhelt nem kapott értesítést az általa az elsőfokú bírósági eljárás során bejelentett címre. Mindezek alapján a másodfokú bíróság eljárási szabálysértést követett el, ezért indítványozta a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását.
[24] A főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos, míg a II. r. terhelt indítványa a törvényben kizárt.
[25] A Kúria a Legfőbb Ügyészség álláspontját osztotta és megállapította, hogy a felülvizsgálati indítvány nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére.
[26] A Kúria több határozatában (BH 1996.190., Bfv.III.1110/2006/6., Bfv.III.124/2014/11., Bfv.II.14/2014/6., Bfv.II.95/2014/8., BH 2017.324. II. pont, Bfv.II.1474/2018/9. [25]-[26]) állást foglalt a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára alapított felülvizsgálati indítvány irányultsága vonatkozásában. A Kúria következetes gyakorlata szerint a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértésre alapozott felülvizsgálat általában semleges jellegű, nem irányul sem a terhelt javára, sem a terhelt terhére, s mivel az alakilag törvénysértő eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak, a felülvizsgálati indítvány a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon túl is előterjeszthető.
[27] Ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, az eljárás alakilag törvénysértő, és az ilyen eljárásban meghozott ügydöntő határozathoz törvényes jogkövetkezmények nem kapcsolódhatnak.
[28] Ebből következik, hogy a felülvizsgálati indítvány előterjesztésére nemcsak az ügyészség jogosult [Be. 651. § (1) bek.], az előterjesztés nincs határidőhöz kötve [Be. 652. § (4) bek.], valamint a terhelt és a védő nyilvános ülés tartására irányuló esetleges indítványa sem bír kötelező erővel [Be. 660. § (2) bek. a) pont].
[29] A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú nyilvános ülést olyan személy (terhelt) távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[30] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt helye van [Be. 648. § b) pont]. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg [Be. 649. § (2) bek. d) pont].
[31] A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. § (1) bek. d) pont].
[32] A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be. 425. § (3) bek.]. Nincs abban eltérés, hogy a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha a) védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával [Be. 430. § (1) bek.]. Ha a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a terhelt távollétében is meg kell tartani; ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent terhelttel szemben befejezheti [Be. 430. § (7) bek.]. Ezek a rendelkezések – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandóak a fellebbviteli eljárásban is (Be. 598. §), mivel a vádlott a másodfokú eljárásban is lemondhat a tárgyaláson vagy a nyilvános ülésen való jelenlét jogáról (BH 2020.292.II.).
[33] A másodfokú bíróság a terheltet két lakcíméről megidézte. A B., M. utcai címről „elköltözött”, míg az E., E. királyné útja alatti címről „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az I. r. terhelt idézésének tértivevénye. Ugyanakkor a bíróság nem idézte az I. r. terheltet az általa az elsőfokú eljárásban – 2018. június 6. napján – bejelentett értesítési címéről. Így az I. r. terhelt idézése nem volt szabályszerű [Be. 115. § (1) bek.], mert az általa az elsőfokú eljárás során bejelentett értesítési címről a másodfokú bíróság nem idézte.
[34] Töretlen a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy nem szabályszerű a szabadlábon lévő terhelt nyilvános ülésre idézése, ha azt a bíróság a terhelt állandó lakcímére küldi, de elmulasztja azt a terhelt által a bírósági eljárásban már közölt, így a bíróság által ismert tényleges tartózkodási helyére küldeni, s a korábbi ismert lakóhelyre küldött idézés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Ezért nem tekinthető szabályszerűnek az az idézés, amely nem a megidézett, bíróság által kétségtelenül ismert tényleges tartózkodási helyről történik, és így a megidézettnek nincs arra lehetősége, hogy az idézésről tudomást szerezzen (BH 2018.73.).
[35] A másodfokú bíróság a fellebbezést Be. 599. § (5) bekezdése értelmében nyilvános ülésen akkor is elbírálhatja, ha a terhelt szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg és a nyilvános ülés eredményeként az állapítható meg, hogy a terhelt meghallgatása nem szükséges. A fentiekből okszerűen következik, hogy az alapeljárásban a másodfokú bíróságnak nem volt törvényes lehetősége a nyilvános ülést a terhelt távollétében megtartani, mivel az idézése nem volt szabályszerű.
[36] A másodfokú nyilvános ülés terhelt távollétében megtartásának ugyanis legfontosabb feltétele a terhelt szabályszerű idézése (BH 2015.152.).
[37] A Kúria alaposnak találta a védő távollétében megnyilvánuló eljárási szabálysértésre alapított felülvizsgálati indítványt is.
[38] A másodfokú bíróság a 2019. március 12. napján megtartott nyilvános ülésre írásban idézte az I. r. terhelt védőjét, aki szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.
[39] Az I. r. terhelt védelmét kirendelt védő látta el, akit a kerületi bíróság a 2018. április 27. napján a korábbi Be. 46. §-a alapján rendelte ki. A másodfokú bírósági eljárás idején hatályos Be. 48. § (1) bekezdése alapján a kirendelés hatálya a büntetőeljárás jogerős befejezéséig tart, és kiterjed a perújításra, a felülvizsgálatra, az egyszerűsített felülvizsgálatra, a bűncselekménnyel összefüggő vagyon vagy dolog elvonására, adat hozzáférhetetlenné tételére irányuló eljárásra, valamint a különleges eljárásokra is. A kirendelés hatályát veszti, amikor a terhelt érdekében meghatalmazott védő a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét bejelentették [Be. 48. § (2) bek.], továbbá a védő kirendelése – a Be. 48. § (1) és (2) bekezdés kivételével – akkor veszti hatályát, ha az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a védőt a kirendelés alól felmenti [Be. 48. § (7) bek.]. A törvényszék a másodfokú eljárás során I. r. terhelt kirendelt védőjét nem mentette fel a kirendelés alól és az I. r. terhelt védelmének ellátására – a nyilvános ülés megtartásáig – nem került sor meghatalmazás csatolásra sem.
[40] A Be. 425. (3) bekezdése szerint a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. A Be. 434. §-a értelmében, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, ha a büntetőeljárásban védő részvétele kötelező. A Be. 599. §-a a másodfokú nyilvános ülésre a fentiektől eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azaz a védő jelenléte kötelező.
[41] Mindezek alapján a másodfokú bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent kirendelt védő távollétében törvénysértően tartotta meg a nyilvános ülést.
[42] A Kúria osztotta a Legfőbb Ügyészség álláspontját abban, hogy az irányadó – és a fentiekben részletezett – törvényi szabályozás alapján, amennyiben az eljárás során egyébként nem kötelező a védelem, azonban mégis védő kirendelésére kerül sor, ezt követően a továbbiakban éppúgy kötelező a kirendelt védő részvétele az eljárásban, mint annak a törvényben meghatározott egyéb eseteiben (BH 2020.136.).
[43] Mindezek tükrében a törvényszék feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett azzal, hogy a nem szabályszerűen idézett I. r. terhelt, valamint a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent kirendelt védő távollétében megtartotta a nyilvános ülést. E szabálysértéssel megvalósította a Be. 608. § (l) bekezdés d) pontjára figyelemmel a 649. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott felülvizsgálati okot. A másodfokú bíróság által megvalósított eljárási szabálysértés szükségszerű törvényes következménye a másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése, és a másodfokú bíróság új másodfokú eljárásra utasítása.
[44] A jogerős ítélettel szemben az I. r. terhelt érdekében a II. r. terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány vonatkozásában a Kúrai megállapította, hogy az a törvényben kizárt.
[45] A terhelt kizárólag a saját javára, a védő pedig csak a védence javára nyújthat be felülvizsgálati indítványt [Be. 650. § (2) bek., BH 2008.139. indokolása].
[46] A felülvizsgálat az erre alapul szolgáló bármely ok esetén is csak arra a terheltre nézve folytatható le, akinek javára vagy terhére a felülvizsgálati indítványt az arra jogosultak benyújtották (EBH 2013.B.2.II.). A Kúria az eljárási szabálysértések kapcsán is csak azokra a terheltekre vonatkozóan bírálhatja felül a megtámadott határozatokat, akik terhére vagy javára a felülvizsgálati indítványt előterjesztették, ezért a terhelt a felülvizsgálati indítványában csak olyan felülvizsgálati okra hivatkozhat, amely saját magát érinti (BH 2016.170.).
[47] A Be. 651. § (2) bekezdés e) pontja alapján a terhelt házastársa vagy élettársa a felülvizsgálati eljárásban is kizárólag a kényszergyógykezelés elrendelése ellen jogosult a rendkívüli jogorvoslati indítványt előterjeszteni. Felülvizsgálati indítványát mint nem jogosulttól származót a Kúriának akkor is el kell utasítania, ha egyébként valós, a törvényben meghatározott, de más okra hivatkozással terjeszti azt elő.
[48] Mindezek alapján a II. r. terhelt az I. r. terhelt vonatkozásában felülvizsgálati indítványra nem jogosult, így az indítványa a Be. 656. § (2) bekezdés b) pontja értelmében nem jogosulttól származó.
[49] A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] alapján a felülvizsgálatot megalapozó további eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem észlelt.
[50] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott másodfokú ítéletet a Be. 663. § (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot a (4) bekezdés a) pontja alapján új másodfokú eljárásra utasította, egyben a II. r. terhelt által előterjesztett indítványt a Be. 656. § (2) bekezdés b) pontja alapján elutasította.
(Kúria Bfv. I. 1.288/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás