BÜ BH 2021/305
BÜ BH 2021/305
2021.11.01.
A Be. 662. § (2) bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható [Be. 662. § (2) bek. b) pont, 663. § (1) bek. b) pont, 740. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
[1] A járásbíróság a 2019. december 23. napján meghozott és 2020. június 16. napján jogerőre emelkedett büntetővégzésében a terheltet 3 rendbeli tiltott adatszerzés bűntette [Btk. 422. § (1) bek., (1a) bek. b) pont] miatt – halmazati büntetésül – egy év hat hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. A kiszabott szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetére megállapította, hogy a terhelt a szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, továbbá az őrizetben töltött időt a szabadságvesztés végrehajtásába beszámította. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről.
[2] A jogerős büntetővégzéssel szemben a megyei főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a Be 648. § a) pontja alapján, a Be. 649. § (1) bekezdése c) pontjában foglalt okból a járásbíróság büntetővégzésének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében.
[3] Az indítvány indokolásában hivatkozott arra, hogy a terhelt büntetett előéletű. A bíróság a jogerős büntetővégzésben a korábbi büntetések között rögzítette, hogy a terheltet az F.-i Törvényszék a 2015. május 11. napján kihirdetett ítéletével, illetve az F.-i ítélőtábla a 2015. október 9. napján meghozott és jogerőre emelkedett határozatával hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Így a terhelt 2015. október 9. és 2018. október 8. napja közötti időben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés próbaideje alatt állt, a jogerős büntetővégzés I. tényállási pontjában foglalt szándékos bűncselekmény elkövetési ideje 2016. szeptember 10. napja, azaz ezt a bűncselekményt a próbaidő tartama alatt követte el.
[4] A Btk. 86. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a szabadságvesztés végrehajtása nem függeszthető fel azzal szemben, aki a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követte el. A Btk. 87. § a) pontja alapján a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani, ha a próbaidő alatt megállapítják, hogy a szabadságvesztés végrehajtását a 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel. Mindezek alapján a terhelttel szemben a járásbíróság büntetővégzésével kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzni szükséges.
[5] Kifejtette, hogy a járásbíróság büntetővégzésének a Kúria által történő megváltoztatása és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala – így büntetővégzéssel kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának megállapításából a szabadságvesztés-büntetés esetleges végrehajtására történő utalás mellőzése és az F.-i Törvényszéknek az F.-i Ítélőtábla határozata alapján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának elrendelése – az ügyiratok tartalma alapján nem lehetséges, figyelemmel arra, hogy az alapügyben büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás került lefolytatására, végrehajtandó szabadságvesztés-büntetés kiszabására pedig büntetővégzésben a Be. 740. § (2) bekezdés a)-c) pontjai alapján nincs lehetőség.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak indokaival egyetértve – részben módosított tartalommal tartotta fenn.
[7] Kifejtette, hogy a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványában foglaltakkal szemben a Be. 740. § (2) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt büntetéskiszabási korlátokat a felülvizsgálati eljárás során hozható határozat tekintetében nem kell figyelembe venni, mivel a Kúria nem a Be. C. Fejezete szerinti büntetővégzést hoz, a felülvizsgálat során pedig nincs jelentősége annak, hogy az azt megelőző eljárás büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás volt. Álláspontja szerint ez nem tekinthető a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmének sem, mivel a terheltnek a büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárásban a Be. 742. § (2) bekezdése alapján tárgyalás tartásának kérésére lehetősége volt, mellyel azonban nem élt.
[8] Mindezek alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványnak adjon helyt, és a Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja alapján a járásbíróság büntetővégzését változtassa meg, a kiszabott egy év hat hónap szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának háromévi próbaidőre felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, és a Btk. 87. § b) pontja alapján a terhelttel szemben az F.-i Törvényszék 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott egy év hat hónap, végrehajtásában háromévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetés végrehajtását rendelje el, egyebekben pedig a támadott büntetővégzését hatályában tartsa fenn.
[9] A terhelt és kirendelt védője a felülvizsgálati indítványra és a Legfőbb Ügyészség indítványára nem tett észrevételt.
[10] A felülvizsgálati indítvány – az alábbiak szerint – alapos.
[11] A Kúria megállapította, hogy a megyei főügyészség a jogerős ügydöntő határozattal szemben a terhelt terhére a Be. 652. § (3) bekezdésében meghatározott törvényes határidőn belül nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt.
[12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. § a) pont]. Felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság ügydöntő határozatában a szabadságvesztés-büntetés végrehajtását a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel [Be. 649. § (1) bek. c) pont].
[13] A Be. 659. § (5) bekezdése értelmében ugyanis a Kúria a megtámadott határozatot – a Be. 659. § (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, azzal, hogy a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány esetén a megtámadott határozatot a terhelt javára is megváltoztathatja.
[14] A Be. 659. § (2) bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Btk. és Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét.
[15] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. § (2) bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. § (1) bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényálláshoz kötve van.
[16] A járásbíróság büntetővégzésének I. tényállási pontjában foglaltak szerint a terhelt 2016. szeptember 10. napján – pontosabban meg nem határozható időben – egy ismeretlen helyen lévő sportlétesítményben a számára látásból ismert „D.” nevű sértettről annak beleegyezése nélkül személyes adat (a sértett képmása) megismerése céljából papírok közé rejtett kamerájával titokban olyan felvételeket rögzített, amelyeken az ismeretlen személyazonosságú sértett levetkőzött és meztelenül zuhanyozott. A rögzített felvételeket a terhelt a laptopján tárolta. Így e bűncselekmény elkövetési ideje 2016. szeptember 10. napja.
[17] A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványában az iratok tartalmával egyezően hivatkozott arra, hogy a terheltet korábban az F.-i Törvényszék a 2015. május 11. napján meghozott ítéletével, illetve az F.-i Ítélőtábla 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett határozatával hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Mindezek alapján a terhelt a büntetővégzés 1. tényállási pontjában írt cselekményt a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el.
[18] A Btk. 86. § (1) bekezdés c) pontja értelmében nem lehet felfüggeszteni az olyan szabadságvesztés végrehajtását, amit a korábbi szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabtak ki.
[19] Mindezek tükrében a járásbíróság büntetővégzésében törvénysértően függesztette fel a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtását próbaidőre.
[20] A Be. 663. § (2) bekezdés c) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a Btk. 86. § (1) bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. A Kúriát – a már hivatkozott – Be. 659. § (5) bekezdése értelmében csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálhatja felül a támadott határozatot.
[21] Így a Kúriának kizárólag arra van törvényes lehetősége, hogy a Btk. 87. § a) pontja alapján a járásbíróság büntetővégzésével kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését mellőzze (EBH 2008.1761.) Ugyanakkor a kiszabott szabadságvesztés-büntetés végrehajtása próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése esetén a Btk. 87. § b) pontja értelmében az F.-i Törvényszék 2015. május 11. napján kihirdetett és – az F.-i Ítélőtábla határozata alapján – 2015. október 9. napján jogerőre emelkedett ítéletével kiszabott egy év hat hónap börtönbüntetés végrehajtásának elrendelése, továbbá a Btk. feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésből „kiszabott szabadságvesztés-büntetés esetleges végrehajtása esetén”, míg az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása tekintetében „szabadságvesztésbe annak végrehajtása esetén” megjelölés mellőzése is szükségessé válna. A Be. 740. § (2) bekezdés a) és c) pontja, valamint a Be. 742. § (2) bekezdése értelmében büntetővégzésben e rendelkezések meghozatalára nincs törvényes lehetőség.
[22] A Be. 662. § (2) bekezdése nem hagy kétséget afelől, hogy a Kúria a felülvizsgálattal támadott határozatot változtathatja meg. Ebből viszont az következik, hogy a rendkívüli jogorvoslattal támadott büntetővégzés perjogi jellege nem változik meg a Kúria döntése kapcsán; vagyis a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabására vonatkozó törvényi tilalom a felülvizsgálati eljárásban is érvényesül. A törvénynek megfelelő határozat ezért csak a támadott határozat hatályon kívül helyezését követő megismételt eljárásban hozható.
[23] Mindezek alapján a felülvizsgálat eredményeként a támadott határozat Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő megváltoztatása azt jelentené, hogy a Kúria határozata következtében a terhelttel szemben büntetővégzés alapján folyamatban volt büntetőügyben a törvény tilalma ellenére végrehajtandó szabadságvesztés kerülne kiszabásra. „A felülvizsgálati eljárásban a Kúria megváltoztató határozata ugyanis a támadott határozat jogerejét nem érinti, csupán annak anyagi jogszabályt sértő tartalmát küszöböli ki a jogerőre emelkedésének időpontjára visszaható hatállyal. A Kúria megváltoztató határozata pedig a tárgyalás mellőzéssel hozott végzéssel kapcsolatban a tárgyalás tartása kérésének lehetőségét sem nyitná meg a terhelt számára” (Bfv.III.791/2013/5.).
[24] Ezen túlmenően a terhelt rendes jogorvoslathoz fűződő érdeke és joga nem érvényesülhetne a felfüggesztő rendelkezés felülvizsgálat eredményeként történő mellőzése alapján végrehajtandóvá vált szabadságvesztés vonatkozásában.
[25] A Kúriának a Be. 662. § (2) bekezdés c) pontja szerinti reformációs döntési jogkörön túlmenően a Be. 663. § (1) bekezdés b) pontja értelmében kasszatórius döntés meghozatalára is törvényes lehetősége van. Ez alapján az indítványban támadott határozat hatályon kívül helyezésének és az eljárt bíróság új eljárásra utasításának van helye, ha a Be. 662. § (2) bekezdés c) pontjában írt határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges (Bfv.III.843/2014/7.).
[26] A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. § (6) bek.] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést [Be. 649. § (2) bek.] nem észlelt.
[27] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. § (1) bekezdése alapján tanácsülésen, a Be. 655. § (1) bekezdése szerinti összetételben eljárva – a megyei főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a járásbíróság végzését a Be. 663. § (3) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította [Be. 663. § (4) bek.].
(Kúria Bfv. I. 1.342/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás