• Tartalom

31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet

31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet

a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól

2021.12.23.

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 41. alpont b) pontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 138. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 4/2019. (VI. 14.) KKM rendelet 3. § (2) bekezdés b) pontjára, 41. § 41. pontjára, valamint 2. melléklete szerinti táblázat 5. sorára figyelemmel nyújtott, a Külpiaci Növekedési Támogatási Program (a továbbiakban: KNTP) szerinti támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályaira terjed ki.

2. § (1) E rendelet alapján

a) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás,

b) az általános csoportmentességi rendelet 17. cikke szerinti kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás,

c) az általános csoportmentességi rendelet 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás,

d) az általános csoportmentességi rendelet 22. cikke szerinti induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás,

e) az általános csoportmentességi rendelet 25. cikke vagy az Európai Bizottság a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszeréről szóló 2014/C 198/01 számú európai bizottsági közleménye alapján hozott egyedi határozatának hatálya alá tartozó, előzetes egyedi bejelentési kötelezettség alá eső, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás,

f) az EUMSz 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás,

g) az Európai Bizottságnak az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című C(2020) 1863 final számú közleménye [módosította a C(2020) 2215, C(2020) 3156, C(2020) 4509, C(2020) 7127, illetve C(2021) 564 számú bizottsági közlemény, a továbbiakban: átmeneti közlemény] szerinti támogatás

[az a)–g) pont a továbbiakban együtt: támogatás] a külgazdasági ügyekért felelős miniszter egyedi döntésével nyújtható.

(2) E rendelet alapján vissza nem térítendő, az (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás kivételével működési támogatásnak nem minősülő támogatás nyújtható.

(3) Az (1) bekezdés a), c), d) és g) pontja szerinti támogatások önállóan, az (1) bekezdés b), e) és f) pontja szerinti támogatások kapcsolódó jelleggel igényelhetők.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar;

2. alapkutatás: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 3. § 1. pontjában meghatározott alapkutatás;

3. alkalmazott kutatás: a KFItv. 3. § 2. pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;

4. azonos vagy hasonló tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti azonos vagy hasonló tevékenység;

5. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

6. áttelepítés: a 651/2014/EU rendeletnek a kikötői és repülőtéri infrastruktúrákra irányuló támogatás, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásra és a sportlétesítményekre és multifunkcionális szabadidős létesítményekre nyújtott támogatásra vonatkozó bejelentési határértékek, továbbá a legkülső régiókban biztosított regionális működési támogatási programok tekintetében, valamint a 702/2014/EU rendeletnek a támogatható költségek összegének meghatározása tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1084 bizottsági rendelettel módosított általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 61a. pontja szerinti áttelepítés;

7. beruházó: a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt támogatására a 6. §-nak megfelelő, a 24. § (2) bekezdése szerinti támogatási kérelmet benyújtó, valamint az igénybevétel alapján e rendelet szerint támogatásban részesülő vállalkozás;

8. együttműködési megállapodás: a szakmai támogató szerv és a beruházó támogatási jogviszony létrehozására irányuló szándékát és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges feladataikat tartalmazó kétoldalú dokumentum;

9. elsődleges mezőgazdasági termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés;

10. élelmiszerfeldolgozás: a Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR'08) 10 „Élelmiszergyártás” és 11 „Italgyártás” kód alá tartozó tevékenység, ideértve az ugyanezen TEÁOR'08 kód alá tartozó mezőgazdasági termék feldolgozásának minősülő tevékenységet;

11. forrásgazda: a KNTP forrását tartalmazó központi költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője;

12. induló beruházás: tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményező, valamint a részesedésszerzés kivételével – bezárással érintett – létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlására irányuló tevékenység;

13. induló vállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott azon támogatható vállalkozás, amely

a) a beruházás megkezdését megelőző utolsó lezárt üzleti évben 3 millió eurónak megfelelő forintösszegű árbevételt és 300 ezer eurónak megfelelő forintösszegű bértömeget vállalatcsoport szinten nem ért el, vagy

b) a beruházás megkezdését megelőzően lezárt üzleti évvel nem rendelkezett;

14. kereskedelmi tevékenység: bármely termék értékesítési célú birtoklása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, ha az üzletszerűen és a kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített helyiségben vagy kifejezetten erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül történik;

15. kis- és középvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott, a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalkozás;

16. kísérleti fejlesztés: a KFItv. 3. § 7. pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;

17. kötelező üzemeltetési időszak: a beruházás befejezését követő legalább öt üzleti év, kis- és középvállalkozás esetében legalább három üzleti év, amely megegyezik a fenntartási időszakkal, de eltér az üzleti tevékenység fenntartása szerinti időszaktól;

18. kutatás-fejlesztési projekt: a beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásáról szóló 210/2014. (VIII. 27.) Korm. rendelet 3. § 39. pontjában meghatározott projekt;

19. kutatási infrastruktúra: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;

20. kutató-fejlesztő: a KFItv. 3. § 15. pontjában meghatározott kutató-fejlesztő;

21. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;

22.1 létesítmény felvásárlása: létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a felvásárló beruházó a létesítmény eladójától független harmadik fél – ide nem értve, ha egy kis- és középvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalói vásárolják meg –;

23. megújuló energia: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 109. pontja szerinti energia;

24. mezőgazdasági termék: az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

25. mezőgazdasági termék feldolgozása: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti mezőgazdasági termék feldolgozása;

26. működési támogatás: valamely vállalkozás induló beruházástól független, működéshez kapcsolódó folyó kiadásaihoz nyújtott támogatás;

27. nagyvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott, a mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó feltételeknek meg nem felelő vállalkozás;

28. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozás;

29. nemzetgazdasági hatás: a beruházásnak a beruházó magyar vállalkozás értékén keresztül a magyar gazdaságra gyakorolt, a cégcsoport külgazdasági mérleget javító, új piacokra lépését elősegítő vagy az adott piacon a magyar jelenlét erősödését eredményező hatása;

30. saját forrás: a beruházó által a beruházáshoz igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás;

31. szálláshely fejlesztés: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja szerinti létesítmény fejlesztése;

32. szállítási ágazat: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti szolgáltatás;

33. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

34. szintetikusszál-ipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti szintetikusszál-ipar;

35. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott támogatás intenzitás;

36.2 szakmai támogató szerv: a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: HEPA) a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság feladatainak meghatározásáról, valamint a Digitális Jólét Program végrehajtásával összefüggő egyes feladatokról, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökségről szóló 268/2010. (XII. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 127/2017. (VI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet) 1. § (2) bekezdés 35. pontja szerint;

37. termék-diverzifikációt eredményező induló beruházás: létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak nem minősülő induló beruházás;

38. turisztikai tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti turisztikai tevékenység, beleértve az egészségturizmust;

39. új eljárási innovációt eredményező induló beruházás: az Európai Bizottság a regionális állami támogatásokról (2014–2020) szóló 2013/C 209/01 számú európai bizottsági iránymutatása 15. pontja szerinti olyan induló beruházás, amelynek célja a meglévő létesítmények új eljárási innovációkkal történő diverzifikációja, de nem minősül új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak;

40. új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás: az a tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzésére irányuló beruházás, amely új létesítmény létrehozatalát vagy meglévő létesítmény tevékenységének olyan új tevékenységgel történő kibővítését eredményezi, amely nem minősül azonos vagy hasonló tevékenységnek, valamint a bezárt létesítmény eszközeinek eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, feltéve, hogy az új vagy a megvásárolt eszközökkel végzett tevékenység nem minősül az adott létesítményben a korábban végzett tevékenységgel azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységnek.

II. Fejezet

A TÁMOGATÁSI RENDSZER SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK

3. A szakmai támogató szerv

4. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatási szerződés megkötése során a szakmai támogató szerv kötelezettségvállalóként felelős az eljárás során felmerülő szakmai és szakmastratégiai kérdések megvizsgálásáért, az ezekhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért, valamint valamennyi egyéb, az eljárások során felmerülő, a KNTP-t érintő pénzügyi kérdésekért.

5. § (1)3 A KNTP szakmai támogató szerveként – a Magyarország által támogatott határon túli gazdaságfejlesztési stratégiák (a továbbiakban: gazdaságfejlesztési stratégiák) célkitűzéseihez illeszkedő és a gazdaságfejlesztési stratégiák célterületeihez tartozó területen megvalósuló beruházásokat magába foglaló projektek kivételével – a HEPA illetékes.

(2) A szakmai támogató szerv

a) ellátja

aa) a döntés-előkészítő, valamint a támogatási szerződések megkötésével és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat,

ab) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat,

ac) a beruházások végrehajtásának szakmai ellenőrzési és monitoring feladatait, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket,

ad) a támogatási szerződések biztosítékával kapcsolatban felmerülő feladatokat, a biztosíték kikötésétől való eltekintés kivételével,

ae) a folyamatlezárási tevékenységet,

af) a támogatási szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a forrásgazda kérése alapján a részére történő adatszolgáltatási feladatokat,

ag) a KNTP-vel kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat, részt vesz a beszámoló összeállításában,

ah) a KNTP-hez kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, a kötelezettségvállalások tekintetében az érvényesítési, utalványozási feladatokat, valamint a saját nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási és az adatkezelési feladatokat,

ai) a támogatásból megvalósuló beruházások, kutatás-fejlesztési projektek kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló, valamint a számlacsomagokhoz kapcsolódó ellenőrzési feladatokat, ideértve a szakmai teljesítésre, a kifizetés jogosságára és a teljesítésigazolásra vonatkozó feladatokat, és

aj) a támogatási szerződések, módosításaik, illetve a kapcsolódó dokumentumok teljes körű jogi és pénzügyi szempontú vizsgálatát és szakmai, jogi, illetve – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 55. § (2) bekezdés j) pontja szerinti személy általi – pénzügyi ellenjegyzését,

b) ellátja az utóellenőrzési, illetve a támogatáshoz kapcsolódó egyéb helyszíni ellenőrzési feladatokat, és

c) gondoskodik a támogatási szerződések lezárásáról, végzi a KNTP-hez kapcsolódó követeléskezelési feladatokat.

III. Fejezet

A KNTP FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

4. A támogatásban részesíthetők köre

6. § (1) Önálló beruházó vagy a beruházás céljából létrehozott konzorcium vezetője lehet az a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező, az Áht. előírásainak megfelelő, kettős könyvvitelt vezető, gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, európai részvénytársaság,

a)4 amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen sem éri el a 50%-ot, és

b)5 amelyek vagy amelyeknek 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozása vagy magánszemély vagy jogi személy tulajdonoson keresztül kapcsolódó vagy partner vállalkozása beszámolóval alátámasztva rendelkezik legalább öt lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel – amelybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele –, és amely vagy amelynek 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozása vagy magánszemély vagy jogi személy tulajdonoson keresztül kapcsolódó vagy partner vállalkozása beszámolóval alátámasztva az utolsó lezárt üzleti év vagy 2019. év nettó árbevétele elérte az 500 millió forintot, vagy

c) amely nagyvállalati beszámolóval alátámasztva rendelkezik legalább egy lezárt, teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, amelybe az előtársaságként való működés időszaka nem számít bele, és az utolsó lezárt üzleti évben vagy a 2019. évben az értékesítés nettó árbevétele elérte a legalább 50 milliárd forintot, vagy

d)6 amely vagy amelynek 50%-nál nagyobb tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos vállalkozása vagy magánszemély vagy jogi személy tulajdonoson keresztül kapcsolódó vagy partner vállalkozása rendelkezik legalább két lezárt üzleti évvel, és legalább egy üzleti évben megduplázta előző évi nettó árbevételét, mely így elérte a legalább 500 millió forintot.

(2) Konzorciumi tag lehet olyan gazdasági tevékenységet folytató jogi személyiségű bejegyzett gazdasági társaság,

a) amely a szakmai támogató szerv honlapján közzétett államok területén székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkezik, és

b) amelyben az (1) bekezdés szerinti konzorciumvezető többségi tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik.

(3) A konzorcium országonként legfeljebb egy tagból áll, melynek vezetője Magyarországon bejegyzett vállalkozás.

(4) Támogatásban az (1)–(3) bekezdés szerinti konzorcium részesíthető.

5. Fejlesztendő tevékenységek

7. § Támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen megvalósuló beruházáshoz, illetve kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtható, azzal, hogy a támogatási döntés meghatározásakor előnyt élveznek az alábbi iparágakban és gazdasági területen megvalósuló beruházások:

a) egészséggazdaság,

b) élelmiszergazdaság (ideértve az agrártechnológiát),

c) építésgazdaság,

d) vízgazdálkodás és környezeti fenntarthatóság,

e) kreatívipar,

f) szálláshely fejlesztés,

g) az a)–f) pontok szerinti gazdasági területeket horizontális tendenciaként átfogó digitalizáció és annak technológiai megoldásai.

8. § (1) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás

1. acélipari tevékenységhez;

2. a hajógyártásban folytatott tevékenységhez;

3. a széniparban folytatott tevékenységhez;

4. szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

5. az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához;

6. elsődleges mezőgazdasági termeléshez;

7. mezőgazdasági termék feldolgozásához, ha

7.1. a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján rögzített,

7.2. a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

8. az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő beruházáshoz;

9.7 megújuló energia kivételével az energiatermelést, energiaszolgáltatást, valamint az energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz a 20. § (2)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével;

10.8 saját értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez;

11.9

12. szélessávú infrastruktúra kiépítését szolgáló beruházáshoz;

13. kutatási infrastruktúrához;

14. exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, különösen az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódóan;

15. értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban;

16. az import áruk és szolgáltatások helyett hazai áru vagy szolgáltatás használatától függő támogatásként;

17. olyan támogatásként, amelynek feltétele, hogy a beruházó belföldön előállított termékeket, illetve belföldi szolgáltatásokat vegyen igénybe;

18. olyan támogatásként, amely korlátozza a beruházó azon lehetőségét, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció eredményeit az Európai Unió más tagállamában hasznosítsa;

19. alapkutatáshoz;

20. az általános csoportmentességi rendelet 1. cikke (3) bekezdés d) pontjában kizárt ágazathoz és olyan feltétellel, amely az általános csoportmentességi rendelet 1. cikk (5) bekezdésébe ütközik.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható támogatás

a) nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került;

b) azon vállalkozás részére, amely nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban legkésőbb a támogatási szerződés megkötésének napján;

c) azon vállalkozás részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a támogatási kérelem benyújtását megelőző két naptári éven belül és a támogatási szerződés aláírásakor;

d) azon vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező vagy valamely állami támogatás okán a támogatást nyújtó költségvetési szerv az igény jogosultja, vagy az igény a beruházás érdekében jött létre, továbbá kivéve, ha az ingatlan a projekt keretében kerül a vállalkozás tulajdonába és birtokába, amely esetben is alkalmazandóak az Ávr. 102. § (1) bekezdésében foglaltak;

e) azon vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízingszerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, és

ea) a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a bérleti, illetve a lízingszerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, vagy

eb) a támogatási szerződésben nem vállalja, hogy a beruházás eredeti helyszínével azonos célországban fekvő másik, a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja, feltéve, hogy a beruházás vagy fejlesztés megfelel az új helyszínre vonatkozó, a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek;

f) olyan vállalkozásnak vagy olyan vállalkozás kapcsolt vállalkozásának, amely az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak vagy bármely más tagállamnak címzett határozata alapján tiltott állami támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték, és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget;

g) olyan beruházáshoz, amely bármely más vissza nem térítendő költségvetési támogatásban részesül, kivéve, ha az adott támogatás nyújtásának feltétele az e rendelet alapján nyújtott támogatás.

6. A támogatás célja

9. § (1)10 A 2. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjában meghatározott támogatás a (4) bekezdésben szereplő területi korlátozások figyelembevételével, a célországokban gazdasági tevékenységet végző új leányvállalat vagy fióktelep vagy vegyesvállalat létrehozását eredményező beruházás megvalósítására vagy a beruházónak a célországban meglévő leányvállalata, fióktelepe vagy vegyesvállalata fejlesztésére, létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlására – a 2. § (1) bekezdés a)–d) és f) pontjában meghatározott támogatás esetén akkor, ha célországban bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítményről van szó – vagy önálló beruházó esetén a célországi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó magyarországi beruházás megvalósítására vehető igénybe, a következők szerint:

a) kis- és középvállalkozások induló beruházásának megvalósítása, amennyiben a beruházás 20–22. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri az 1 milliárd, és nem haladja meg a 15 milliárd forintösszeget,

b) új gazdasági tevékenység végzésére irányuló vagy termék-diverzifikációt eredményező vagy új eljárási innovációt eredményező induló beruházás nagyvállalkozás által történő megvalósítása, amennyiben a beruházás 19–22. § szerinti elszámolható költségeinek összege folyó áron számolva eléri az 1 milliárd, és nem haladja meg a 15 milliárd forintösszeget,

c) konzorciumi pályázat esetén a célországi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó magyarországi beruházás költsége nem haladhatja meg a projekt elszámolható összköltségének a 10%-át.

(2) Az elszámolható költségek e §-ban meghatározott nagyságát a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján kell meghatározni.

(3) Egy vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

(4)11 A beruházás az Eximbank Zrt. által meghatározott 1–5-ös országkockázati besorolású vagy olyan 6-os országkockázati besorolású államban valósítható meg, amelyre magyar külképviselet akkreditációja kiterjed. 7-es országkockázati besorolású, valamint olyan 6-os országkockázati besorolású államban, amelyre magyar külképviselet akkreditációja nem terjed ki, a beruházás kizárólag kivételes esetben, a Külgazdasági és Külügyminisztérium hozzájárulásával valósítható meg.

(5) A szakmai támogató szerv – e rendeletben foglaltakkal összhangban – a támogatás céljával összefüggésben további követelményeket határozhat meg.

(6) Az az induló beruházás vagy új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás tekinthető nagyberuházásnak, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget a támogatás nyújtásának napján érvényes árakon és a (2) bekezdés szerinti árfolyamon számítva, azzal, hogy a nagyberuházás elszámolható költségeinek kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást.

7. A támogatás nyújtásának szempontrendszere

10. § (1) Az együttműködési megállapodás megkötése és a támogatói döntés meghozatala során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a beruházás a 7. §-ban meghatározott iparágakban és gazdasági területeken vagy más gazdasági területen valósul-e meg,

b) a beruházás szakmai megvalósíthatósága,

c) a beruházás szakmai tartalmának és költségeinek megalapozottsága,

d) a beruházás megvalósítójának a tervezett beruházáshoz kapcsolódó szakmai tapasztalata,

e)12 a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet exportérettsége,

f) a beruházás földrajzi fókusza,

g) célországi állami befektetés-ösztönzési szervezet támogatása,

h)13 a beruházó vállalkozások gazdasági teljesítménye, a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet pénzügyi helyzete,

i) a beruházás előkészítettsége,

j) a (2) bekezdés szerinti üzleti terv megalapozottsága és kidolgozottsága,

k) a beruházáshoz kapcsolódó kockázatelemzés és kezelési terv kidolgozottsága,

l) a beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások hosszú távú nemzetközi terjeszkedésére gyakorolt hatása, a gazdasági fenntarthatóságot és a terjeszkedést biztosító tervek kidolgozottsága,

m) nemzetgazdasági hatás.

(2) A 2. § (1) bekezdése szerinti beruházások esetében a beruházó által magyar nyelven készített üzleti terv legalább az alábbi tartalmi elemeket foglalja magában:

a) vezetői összefoglaló,

b) beruházó vállalat vagy vállalatok bemutatása,

c) a külföldi leányvállalat tulajdonosi szerkezetének bemutatása, menedzsment bemutatása,

d) beruházás részletes, költségtervvel alátámasztott bemutatása,

e) iparági elemzés,

f) versenytársak és hasonló, már megvalósult projektek elemzése,

g) SWOT-analízis és a projekt megvalósításához kapcsolódó kockázatok feltárása,

h) eredményterv, mérlegterv, cash-flow terv és likviditási terv, a tervekben alkalmazott paraméterek alátámasztása, iparági referenciákkal történő összevetése,

i) a pénzügyi terv mutatóira vonatkozó érzékenységvizsgálat,

j) a projekt költségvetésének és rendelkezésre álló forrásának bemutatása, igazolása,

k) a projekt megvalósításának ütemezése (GANTT diagram),

l) a piacra lépés folyamatának bemutatása, marketingterv, értékesítési terv,

m) a beruházás által létrejött kapacitás működtetéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állásának bemutatása,

n) rendelkezésre álló beszállítói, vevői, kivitelezői, partneri szándéknyilatkozatok, szerződések bemutatása,

o) nagyvállalkozások esetén az ösztönző hatások bemutatása az általános csoportmentességi rendelet 6. cikk (3) bekezdésében leírtaknak megfelelően.

8. A támogatás mértéke és összege

11. § (1) A 2. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontja szerinti támogatás esetén a támogatási intenzitás maximuma 50%, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendelet 14., 17., 22. és 41. cikkében foglalt maximális mértéket.

(2)14 Az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá nem tartozó országok esetében a HEPA honlapján közzétett információ szerinti maximális támogatási intenzitás nyújtható.

12. § (1) A 2. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontja szerinti támogatás esetén annak kiszámításakor, hogy a beruházás elszámolható költsége eléri-e a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határértékeket, nem vehető figyelembe az összeszámítás alá eső egyéb beruházás vagy beruházások elszámolható költsége.

(2) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében az e rendelet szerinti támogatás más helyi, regionális, államháztartási vagy európai uniós forrásból származó állami támogatással halmozható, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez. Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3)15

(4) A jelenérték kiszámításához az elszámolható költségeket és a több részletben kifizetett támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére kell diszkontálni.

13. § A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás esetén a támogatási intenzitás legfeljebb 50%, azzal, hogy a támogatás mértéke nem haladhatja meg az általános csoportmentességi rendelet 25. cikkében foglalt maximális mértéket.

14. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetében a 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás nem halmozható további helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással. A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetében halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(2) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(3) A jelenérték kiszámításához a több év alatt felmerülő elszámolható költségeket és a különböző években folyósított támogatást a diszkontáláshoz alkalmazott kamatlábbal az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni.

15. § A 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatás esetén a támogatási intenzitás legfeljebb 50%.

9. A támogatás nyújtásának alapvető feltételei

16. § (1) A 2. § (1) bekezdés a)–d) és f)–g) pontjában foglalt támogatás feltétele, hogy

a)16

b)17 az e rendelet alapján nyújtott támogatás összege

ba) konzorciumi beruházó esetén eléri a 0,5 milliárd forintösszeget, de nem haladja meg a 4 milliárd forintösszeget,

bb) önálló beruházó esetén eléri az 1 milliárd forint összeget, de a Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben megvalósuló projekt esetében nem haladja meg az 1,8 milliárd forintösszeget, a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben megvalósuló projekt esetében nem haladja meg a 3,6 milliárd forint összeget,

azzal, hogy az általános csoportmentességi rendelet I. számú melléklete alapján meghatározott partner vagy kapcsolt vállalkozások által kapott összes támogatás összege nem haladhatja meg a 4 milliárd forintot, továbbá a támogatási összeg nem haladhatja meg az utolsó három lezárt üzleti év közül a beruházó által tetszőlegesen választott két év nettó értékesítési árbevételének átlagát a beruházó és partner vagy kapcsolt vállalkozásai tekintetében, ideértve a projektcég kisebbségi külföldi tulajdonos vállalkozását is;

c) a beruházás átlagos támogatási mértéke nem haladhatja meg az 50%-ot, amely adott támogatási szerződésben szereplő, e rendelet alapján odaítélt állami támogatás támogatástartalma és a jelenértéken számolt összes elszámolható költség hányadosaként hét tizedesjegyre kerekített, százalékban kifejezett mérték;

d) a beruházó vállalja, hogy a beruházást annak befejezése után legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetében a kötelező üzemeltetési időszak keretében legalább három évig fenntartja az érintett területen, továbbá vállalja, hogy az üzleti tevékenységét a beruházás befejezését követő tíz évig fenntartja, azzal, hogy az üzleti tevékenység fenntartására vonatkozó kötelezettség az e) pontban előírt kötelezettség teljesítésével teljesítettnek tekintendő abban az esetben is, amennyiben erre tíz éven belül sor kerül;

e)18 a beruházó vállalja, hogy a projekt keretében végzett tevékenységekhez kapcsolódóan a 6. § (1) bekezdése szerinti szervezet vagy az önálló beruházó árbevétele vagy pénzügyi műveleteinek bevétele az üzleti tevékenység fenntartásának végéig összesen (kumuláltan) eléri a megítélt támogatás 100%-át;

f)19 a beruházó vállalja, hogy a külföldön megvalósult beruházás eredményeképpen létrejövő kapacitások révén előállított termékeket és nyújtott szolgáltatásokat nem értékesíti Magyarországon, kivéve, ha az a támogatott magyarországi vállalkozás nemzetközi versenyképességét növeli, és ehhez a forrásgazda előzetesen hozzájárul;

g) a beruházó az elszámolható költségek legalább 50%-át saját forrásból biztosítja, és a beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását – ideértve a támogatás összegét is – a szakmai támogató szerv számára bemutatja; és

h) az önálló beruházó – az egyéb kötelezettségen felül – vállalja, hogy

ha)20 a magyarországi beruházáshoz kapott támogatás legalább 300%-nak megfelelő értékű beruházást hajt végre a célországban;

hb) a kötelezően vállalt külföldi beruházás illeszkedik a KNTP céljaihoz, legkésőbb a fenntartási időszak végéig megvalósul – ideértve a szakmai és pénzügyi teljesítést is –, és olyan vállalkozásra irányul, amelyben a beruházó többségi tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik, és

hc) a célországi beruházás költségét az elszámolható projekt-költségvetés részeként nem számolja el.

i)21 a támogatás felhasználására legkésőbb a beruházás megkezdésétől vagy legkésőbb a támogatási szerződés megkötésétől számított 36 hónapon belül kerüljön sor, kivéve, ha a szakmai támogató szerv a támogatási szerződés megkötését követően, a beruházó kérelmére ettől eltérően dönt.

(2) Ha a beruházás

a) a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményezi, a támogatás feltétele, hogy az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a támogatási kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét,

b) meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését eredményező induló beruházás, valamint a meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező, új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházás, a támogatás feltétele, hogy az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréje céljából a kötelező üzemeltetési időszakban a beruházó támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. Az új eszközre vonatkozó, e bekezdésben meghatározott feltételek fennállásának alátámasztására a beruházó köteles az ehhez szükséges dokumentumokat benyújtani a szakmai támogató szerv számára, amellyel érvényes támogatási szerződést kötött.

(4) A szakmai támogató szerv – az e rendeletben foglaltakkal összhangban – a támogatás nyújtására vonatkozóan további követelményeket határozhat meg.

17. § (1) E rendelet alapján támogatás csak akkor nyújtható, ha

a) ösztönző hatásokkal bír, és

b) a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése nem korábbi, mint a szakmai támogató szerv (4) bekezdés szerinti nyilatkozatának beruházó általi kézhezvétele.

(2)22 A 2. § (1) bekezdés a)–b) és e) pontja szerinti támogatás igénylése esetében a támogatás ösztönző hatását igazolja, ha a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése előtt a beruházó a beruházási koncepciót benyújtja.

(3) A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti támogatás igénylése esetében a beruházó a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg az ösztönző hatás meglétét azzal bizonyíthatja, hogy a támogatás hiányában nem került volna sor a projekt végrehajtására az érintett térségben, vagy a projekt nem lett volna kellően nyereséges a beruházó számára az adott térségben.

(4) A támogatás odaítélésének feltétele, hogy a beruházó a támogatási kérelmének a beruházás, illetve az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdése előtti benyújtását követően a szakmai támogató szerv írásban megerősítse, hogy a beruházás, illetve a támogatási kérelemben szereplő valamennyi kutatás-fejlesztési projekt megfelel az e rendeletben meghatározott feltételeknek.

(5) A beruházás megkezdése e rendelet alkalmazásában:

a) építési munka esetén az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

c) olyan egyéb kötelezettségvállalás, amely a beruházást vagy annak bármely elemét visszafordíthatatlanná teszi,

d) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

e) az a)–d) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont

azzal, hogy nem minősül a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése.

18. § (1) Nem nyújtható támogatás, ha a kérelmet benyújtó beruházó vagy az általános csoportmentességi rendelet értelmében csoportszinten ugyanazon kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben áttelepítette azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, vagy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő két éven belül ilyen áttelepítést hajt végre.

(2) Létesítményfelvásárlás esetén, ha a három évnél nem régebbi tárgyi eszköz és a támogatható immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, e tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kis- és középvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és támogatható immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

10. A támogatott beruházás elszámolható költsége

19. § (1) A beruházás keretében kizárólag a támogatási kérelem benyújtásának napját követően felmerült költségek számolhatóak el.

(2)23 A 2. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti támogatás esetén a beruházás elszámolható költsége kizárólag a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége lehet.

(3) A 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti támogatás esetén a kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költsége a beruházó – választása szerint – az első támogatásban részesülő kutatás-fejlesztési projekt megkezdésétől számított legkevesebb egy, de legfeljebb három év alatt felmerült, a támogatási kérelemben feltüntetett kutatás-fejlesztési projektjéhez kapcsolódó, a kutató-fejlesztőkre tekintettel elszámolt költségei. Ezen felül elszámolható költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 80. § (2) bekezdése kivételével – az Sztv. 52. §-ában meghatározott értékcsökkenési leírás, a támogatandó kutatás-fejlesztési projekt teljes elszámolható költségének legfeljebb huszonöt százalékáig az igazolhatóan felhasznált anyagköltség – amennyiben az megfelel az általános csoportmentességi rendelet 25. cikk (3) bekezdés a)–c), valamint e) pontjának, valamint az olyan szerződéses kutatási költségek, amelyek kizárólag a kutatás-fejlesztési projekt célját szolgálják. E támogatások esetében a 18–20. §-t – a 20. § (2) bekezdése kivételével – nem kell alkalmazni.

(4) A 2. § (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatás esetén elszámolhatók a projekt menedzsment, könyvvizsgálat, jogi szolgáltatás, tervezés és engedélyeztetés költségei.

20. § (1) A beruházás keretében kizárólag azon költségek számolhatók el, amelyek a projekttevékenységek érdekében merültek fel, megfelelnek az elszámolhatósági szabályoknak és bizonylattal alátámasztottak.

(2) Nem elszámolhatóak a következő költségek befektetetteszköz-alapú ráfordítások esetén, függetlenül attól, hogy azok az Sztv. alapján beszámíthatók-e a bekerülési értékbe:

1. a beruházónak az Sztv. 50. § (5) bekezdése szerinti, saját maga vagy kapcsolt/partner vállalkozása által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga vagy kapcsolt/partner vállalkozása által nyújtott szolgáltatás, saját maga vagy a kapcsolt/partner vállalkozása által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, kivéve, ha ilyen eszköz előállítására kizárólag a beruházó vagy annak kapcsolt/partner vállalkozása képes, és az eszköz elszámolása során olyan értéket alkalmaz, amely megfelel annak a piaci vételárnak, amelyet független harmadik felek egymás között alkalmaznának,

2. a beruházónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre történő áthelyezési költsége,

3. az előkészítési célú tevékenység költségei közül a pályázatkészítés, a pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,

4. a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,

5. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,

6. eszközök leszerelési költsége,

7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a beruházó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

8. azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a beruházónál bármely telephelyen már használatban voltak, továbbá a kétszázezer forint vagy annál kisebb bekerülési értékű tárgyi eszközök,

9. készletek beszerzésének költségei,

10. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,

11. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,

12. az apportált eszközök értéke,

13. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,

14. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei és az üzemszerű működést szolgáló költségek,

15. azok az eszközök, amelyek a beruházó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi,

16. visszlízingelt eszközök költségei,

17. hitelfelvétellel kapcsolatos díjak, garanciavállalási díj, jelzálog, egyéb biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,

18. franchise-díj,

19. beruházáshoz nem kapcsolódó adótanácsadás, könyvelés, jogi, üzletviteli, piackutatási tanácsadás díja,

20. adók – beleértve az általános forgalmi adót (a továbbiakban: ÁFA) –, illetékek, egyéb hatósági, közigazgatási díjak,

21. kamatráfordítások, valamint árfolyamveszteségek,

22. működési költségek, beleértve az utazási, szállásköltségeket és étkezési térítéseket is, de ide nem értve a fedezetkezelői bankszámla vezetésének díját,

23. reprezentációs költségek,

24. jogszabályfrissítési díj,

25. fordítási költségek,

26. cégközi profit,

27. energiatermeléshez kapcsolódó eszközök, a (6) bekezdésben meghatározott kivételekkel,

28. létesítmény felvásárlása, amennyiben arra nem piaci áron kerül sor,

29. cég tulajdonjogának megszerzése (üzletrész- és részvényvásárlás), apport, cégek átalakulásának eredményeképpen bekövetkezett tulajdonszerzés (Sztv. 49. §),

30. hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír megszerzése,

31. ingyenesen szerzett eszközök [Sztv. 50. § (4) bekezdése],

32. pénzügyi lízing meghiúsulása esetén fizetett összeg (lízingdíj, költség vagy teher),

33. külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez biztosított eszközök értéke [Sztv. 50. § (7) bekezdése],

34. külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldi fióktelepe által a magyarországi fióktelep részére átadott eszközök értéke [Sztv. 50. § (8) bekezdése],

35. az olyan bankszámláról kifizetett, beruházással kapcsolatos költségek, amelyet a beruházó a kifizetést megelőzően nem jelentett be a szakmai támogató szerv részére,

36. ingatlan esetében a vételár és a független ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított piaci érték különbsége,

37. bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és épületek bérleti díja.

(3) A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatók el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.

(4) Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) kizárólag a beruházó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat,

b) az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik,

c) piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell megvásárolni,

d) a nagyvállalkozások részére nyújtott támogatás esetén legalább öt évig, kis- és középvállalkozások esetén legalább három évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották, és

e) az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 20%-a lehet.

(5) A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) a beszállító a támogatásban részesült telephelyen működő vállalkozásnál, a beruházóval kötött beszállítói szerződés birtokában használhatja fel azokat,

b) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet, és

c) az egy vállalatcsoporton belülről beszerzett új eszközök esetén az elszámolható költség nem haladhatja meg az eladó könyveiben nyilvántartott összeget.

(6)24 A megújuló energia termeléséhez kapcsolódó eszközök költségei elszámolható költségeknek minősülnek a 2. § (1) bekezdés a)–b) és d)–g) pontja szerinti támogatás esetén, amennyiben az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a beruházás elsődleges célja nem az energiatermelés,

b) az energiatermeléshez kapcsolódó eszközök költsége a beruházás összköltségének legfeljebb 50%-át teszi ki, és

c) a beruházó előzetes elemzés bemutatásával hitelesen igazolja, hogy az energiatermelési kapacitás nem haladja meg a beruházás működtetéséhez szükséges mennyiséget, valamint az előzetes elemzésből hitelt érdemlően kitűnik, hogy a megtermelt energia legfeljebb 20%-át értékesítik.

21. § (1) Ha a beruházó a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során ÁFA levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni, de a célországban felmerülő ÁFA nem elszámolható költség.

(2) Ha a beruházó ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik, és ÁFA levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

(3) A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát vagy arányos visszavonását eredményezi.

(4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve – figyelemmel az (5) bekezdésben foglaltakra – a felvásárlás esetét, vagy ha kis- és középvállalkozás részesül támogatásban, és a használt eszközök első üzembehelyezésére három évnél nem régebben került sor, és az eszköz beszerzésének támogatása a nemzetgazdasági hatásra tekintettel indokolt.

(5) Induló beruházás esetében használt eszköz csak abban az esetben számolható el, amennyiben a használt eszköz egy bezárt létesítmény eszköze, és az eladója a beruházótól független harmadik fél.

22. § A beruházás során személyi jellegű ráfordításként az Sztv. 79. §-ában és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. §-ában meghatározott költségek számolhatók el, kivéve

a) a kiküldetési rendelvény alapján költségtérítésen alapuló kifizetések,

b) a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése,

c) a tárgyjutalmak,

d) egyéb természetbeni munkajövedelmek,

e) a végkielégítés,

f) a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez,

g) a különélési pótlék,

h) a természetben adott juttatások,

i) a reprezentációs költségek.

IV. Fejezet

A TÁMOGATÁSI ELJÁRÁS

11. A támogatás igénylése és a támogatási döntés

23. § (1)25 Támogatás – a 163/2018. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésében megjelölt külföldi országok gazdaságfejlesztési stratégiák által érintett területeit beruházási célterületként megjelölő projektek kivételével – a HEPA által biztosított felületen, cégszerűen aláírt beruházási koncepció benyújtásával (a továbbiakban: koncepció) igényelhető.

(2) A koncepció tartalmazza

a) a beruházó adatait (így különösen annak nevét, címét, éves átlagos alkalmazotti létszámát, évi árbevételét, adózott nyereségét, adószámát) és szöveges bemutatását,

b) a tervezett beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt vagy projektek ismertetését, adatait (így különösen annak helyszínét, a beruházás, illetve kutatás-fejlesztési projekt kezdetének és befejezésének várható időpontját) és szöveges bemutatását,

c) a megtartott és a beruházás megvalósítása során létrehozandó új munkahelyek számát, illetve az újonnan létesített kutatás-fejlesztési munkahelyek számát,

d) a beruházó, illetve a konzorcium beruházási koncepcióban szereplő beruházását megelőző három évben támogatott és egyéb beruházásaira vonatkozó adatokat,

e) a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításához igényelt támogatás indikatív mértékét,

f) a támogatás célját és formáját és

g) az elszámolható költségekre vonatkozó adatokat.

(3)26

24. § (1)27 A szakmai támogató szerv a koncepciót – szükség esetén külső szakértő bevonásával – írásban véleményezi, és a véleményt a koncepció beérkezésétől számított 20 munkanapon belül a forrásgazda elé terjeszti. A vélemény elkészítése során a szakmai támogató szerv értékeli a 6–9. § szerinti jogosultsági kritériumoknak történő megfelelést, így különösen azt, hogy a koncepciót az arra jogosult beruházó a megfelelő iparágra és gazdasági területre, valamint támogatási célra történő hivatkozással, továbbá megfelelő jogcímen és annak megfelelő támogatási intenzitás megjelölésével nyújtotta-e be.

(1a)28 A szakmai támogató szerv köteles a beérkezett koncepció alapvető pénzügyi megfelelőségi vizsgálatát is elvégezni, és azt az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül a forrásgazdának megküldeni.

(1b)29 Ha a koncepció nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a szakmai támogató szerv egy ízben, legfeljebb öt munkanapos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel a beruházót. E határidő az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(2)30 A szakmai támogató szerv a beruházási koncepció forrásgazda általi támogatása esetén, az ahhoz kapcsolódó esetleges szakértői vélemény alapján a forrásgazdával egyeztetett együttműködési megállapodást köt a beruházóval. Konzorciumi tag esetében az együttműködési megállapodás feltétele a bejegyzésre irányuló eljárás elindítása. Az együttműködési megállapodás nem minősül kötelezettségvállalásnak. Az együttműködési megállapodás aláírását követően a támogatási eljárásban a beruházónak a szakmai támogató szerv által együttműködési megállapodásban meghatározott – legfeljebb hat hónapos – határidőn belül be kell nyújtania a támogatási kérelmet. A támogatási kérelem tartalmazza a 23. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a támogatás odaítéléséhez szükséges valamennyi adatot, tényt és információt, valamint az ezek igazolásához szükséges okiratot és dokumentumot és a beruházáshoz kapcsolódó üzleti tervet. A támogatás odaítéléséhez szükséges legfontosabb adatokat, tényeket, információkat, határidőket a szakmai támogató szerv az együttműködési megállapodásban határozza meg.

(3) A szakmai támogató szerv a (2) bekezdés szerinti támogatási kérelmet megvizsgálja, és a forrásgazdának javaslatával felterjeszti. A (2) bekezdésben foglalt támogatási kérelem elfogadása esetén a külgazdasági és külügyminiszter vagy általános helyettese dönt a támogatás odaítéléséről, és a szakmai támogató szerv az e rendeletben meghatározott eljárás szerint támogatási szerződést köt a beruházóval. A támogatási szerződés megkötését megelőzően a szakmai támogató szerv egy helyszíni vizsgálat keretében megvizsgálhatja a támogatás jogszabályi feltételeinek meglétét, így különösen azt, hogy a beruházó által rendelkezésre bocsátott üzleti terv kellően részletes és megalapozott. Helyszíni vizsgálat elrendelése esetén a támogatási szerződést kizárólag a helyszíni vizsgálat megtörténtét követően lehet megkötni.

(4) A támogatási szerződés az aláírás napján lép hatályba. Amennyiben a támogatási szerződés felfüggesztő feltételeket tartalmaz, a támogatási szerződés a felfüggesztő feltételek teljesítésének napján lép hatályba.

(5) Az Áht. 56/D. §-ában meghatározott közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról – ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget – a szakmai támogató szerv gondoskodik.

(6)31 A forrásgazda – a szakmai támogató szerv (1) bekezdés szerinti véleménye alapján – kikéri a tervezett beruházás szerinti helyszínen akkreditált magyar külképviselet állásfoglalását a beruházással kapcsolatban.

(7) A kutatás-fejlesztési projektek minősítésére a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala rendelkezik hatáskörrel.

(8)32 Az e rendeletben nem szabályozott, jogszabályi szintű szabályozást nem igénylő technikai részkérdéseket az e rendeletben foglaltakat figyelembe véve a HEPA honlapján közzétett tájékoztatók tartalmazzák.

(9)33 A támogatásra vonatkozó közérdekű adatoknak a jogszabályi előírásoknak megfelelő nyilvánosságra hozataláról – ideértve különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti, a támogatási szerződésnek az üzleti titok és a személyes adatok tiszteletben tartásával történő hozzáférhetővé tételére vonatkozó kötelezettséget – a támogató gondoskodik.

12. A támogatás biztosítékai

25. § (1)34 A beruházó a támogatás száz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. Ha a támogatás több részletben kerül kifizetésre, a beruházó a már számára korábban kifizetett és az adott kifizetési kérelemben számára kifizetni ütemezett támogatás együttes összegének száz százalékára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátásával is eleget tehet e kötelezettségének.

(2) A beruházó által a szakmai támogató szerv javára szóló beszedési megbízás benyújtására az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni. Amennyiben a célországban beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó nyilatkozat nem adható, úgy legalább azzal egyenértékű visszakövetelhetőséget biztosító biztosítéki forma is elfogadható.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott biztosíték mellett a szakmai támogató szerv a támogatási szerződésben további biztosíték nyújtását is előírhatja az Ávr. 84. § (2) bekezdés b) pontjának megfelelően.

13. A támogatás folyósítása, a támogatási előleg

26. § (1) A támogatás folyósítása a beruházó által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák, illetve egyéb számviteli bizonylatok alapján, utólag, teljesítésarányosan történik.

(2) Támogatási előleg a megítélt támogatás legfeljebb 50%-ának mértékéig nyújtható. Az előleg folyósításához kapcsolódó biztosítékokat a szakmai támogató szerv a támogatási szerződésben határozza meg.

(3) A szakmai támogató szerv – az e rendeletben foglaltakkal összhangban – a támogatás céljával összefüggésben a támogatási szerződés megkötése előtt is kérheti a saját forrás igazolását és a nyújtani kívánt biztosíték formájának megjelölését.

14. Beszámolás, visszakövetelés

27. § (1) A támogatási szerződésben kell rendelkezni a beruházó rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről.

(2) A beszámoló a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően tartalmazza a beruházás, illetve a kutatás-fejlesztési projekt megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását – figyelemmel a beruházással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására –, illetve a kutatás-fejlesztési projekt eredményeit.

28. § (1) Ha a beruházás nem vagy csak részben a támogatási szerződésben foglaltak szerint valósul meg, a szakmai támogató szerv e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározottak szerint jogosult a támogatási szerződéstől elállni, vagy a támogatás részleges vagy teljes visszafizetését elrendelni, és szükség esetén, a beruházó visszafizetésre irányuló eredménytelen felszólítását követően a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat érvényesíteni.

(2) A szakmai támogató szerv – az Ávr. 96. §-ában meghatározott eseteken túl – akkor is elállhat a támogatási szerződéstől, ha

a) a beruházó a támogatási szerződés módosításával egyidejűleg a módosítással érintett nyilatkozatokat a szakmai támogató szerv írásbeli felszólítása ellenére nem teszi meg,

b) a beruházó a támogatási szerződésben rögzített, a 16. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott importtilalomra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy

c) a beruházó a támogatási szerződésben számszerűen rögzített, a 16. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott árbevételre vagy pénzügyi műveleteinek bevételére vonatkozó jogosultsági feltételnek minősülő kötelezettségét nem teljesíti a kötelező üzemeltetési időszakban.

(3) A támogatási szerződés a (2) bekezdésben meghatározottakon túl, a támogatási szerződés megszegése esetén alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket, illetve további elállási okokat is meghatározhat. A támogatási szerződésben felmondási ok nem határozható meg.

(4) A beruházó a támogatási szerződéstől annak hatálya alatt bármikor indokolás nélkül elállhat, ebben az esetben köteles visszafizetni a szakmai támogató szervnek a számára folyósított támogatás összegét az irányadó jogszabályokban vagy a támogatási szerződésben meghatározott kamattal növelve.

(5)35 A szakmai támogató szerv eláll a szerződéstől, ha a beruházó a támogatott tevékenység időtartamának feléig, de legkésőbb a projekt megkezdését követő egy év elteltéig nem számol el a projekt költségvetésének legalább 20%-ával. A rendelkezéstől való eltérést a külgazdasági és külügyminisztérium különös méltánylást érdemlő, kivételes esetben és nemzetgazdasági érdekből engedélyezhet a támogató szervnek.

15. Közzététel

29. § Az e rendelet hatálya alá tartozó, egyenként a 9. § (2) bekezdése szerinti árfolyamon számolva 500 ezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról a szakmai támogató szerv az Atr. 18/A–18/D. §-a alapján adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az általános csoportmentességi rendelet 9. cikke, illetve az Európai Bizottságnak az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti egyedi határozata szerinti közzététel céljából.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. Hatályba léptető rendelkezések

30. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

17. Átmeneti rendelkezések

31. § A 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti támogatásokról támogatási döntés az átmeneti közlemény 93. pontjában meghatározott időpontig hozható.

31/A. §36 E rendeletnek a Külpiaci Növekedési Támogatási Program szerinti támogatások szabályairól szóló 31/2021. (VIII. 31.) KKM rendelet módosításáról szóló 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor37 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy a kérelmező számára hátrányosabb rendelkezés nem alkalmazható. Az eljárás megindulása időpontjának a koncepció benyújtásának napját kell tekinteni.

18. Az Európai Unió jogának való megfelelés

32. § E rendelet

a) az általános csoportmentességi rendelet 14., 22., 25. és 41. cikke szerinti,

b) az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti regionális beruházási, valamint kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott, továbbá

c) az EUMSz 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis),

d) az átmeneti közlemény szerinti

támogatást tartalmaz.

19. Módosító rendelkezések

33. §38

1

A 3. § 22. pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

2

A 3. § 36. pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

3

Az 5. § (1) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 6. § (1) bekezdés a) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.

5

A 6. § (1) bekezdés b) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 6. § (1) bekezdés d) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § b) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 8. § (1) bekezdés 9. pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

8

A 8. § (1) bekezdés 10. pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 8. § (1) bekezdés 11. pontját a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 12. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 9. § (1) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

11

A 9. § (4) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

12

A 10. § (1) bekezdés e) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 10. § (1) bekezdés h) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § e) pontja szerint módosított szöveg.

14

A 11. § (2) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.

15

A 12. § (3) bekezdését a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 12. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

16

A 16. § (1) bekezdés a) pontját a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 12. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

17

A 16. § (1) bekezdés b) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 16. § (1) bekezdés e) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § f) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 16. § (1) bekezdés f) pontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 16. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § g) pontja szerint módosított szöveg.

21

A 16. § (1) bekezdés i) pontját a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 6. § (3) bekezdése iktatta be.

22

A 17. § (2) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § h) pontja szerint módosított szöveg.

23

A 19. § (2) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § i) pontja szerint módosított szöveg.

24

A 20. § (6) bekezdés nyitó szövegrésze a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § j) pontja szerint módosított szöveg.

25

A 23. § (1) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

26

A 23. § (3) bekezdését a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 12. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 24. § (1) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

28

A 24. § (1a) bekezdését a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (2) bekezdése iktatta be.

29

A 24. § (1b) bekezdését a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (3) bekezdése iktatta be.

30

A 24. § (2) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 24. § (6) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

32

A 24. § (8) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

33

A 24. § (9) bekezdését a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 8. § (6) bekezdése iktatta be.

34

A 25. § (1) bekezdése a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 11. § k) pontja szerint módosított szöveg.

35

A 28. § (5) bekezdését a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 9. §-a iktatta be.

36

A 31/A. §-t a 47/2021. (XII. 22.) KKM rendelet 10. §-a iktatta be.

37

A hatálybalépés napja 2021. december 23.

38

A 33. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére