KÜ BH 2021/31
KÜ BH 2021/31
2021.01.01.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg [2017. évi I. tv. (Kp) 13. § (1) bek., 14. § (1), (3) bek., 15. § (1), (3) bek., 157. § (7), (11) bek.].
Az eljáró bíróság kijelölése iránti felterjesztés és annak előzményei
[1] Az alperes a 2019. szeptember 5-én kelt, az indokolás tekintetében 2019. november 8-án kiegészített, keresettel támadott határozatával a felperes által a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatása iránt benyújtott kérelmet elutasította.
[2] A felperes a 2019. október 17-én kelt keresetlevelében kérte az alperes határozata jogszerűségének vizsgálatát, keresetlevelét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezte, az alperes pedig a keresetlevelet – címzésének megfelelően – ehhez a bírósághoz továbbította. A peres felek a bíróság illetékességét a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2020. április 1-je előtt hatályos szabályaira alapították.
[3] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon az ügy iratait 2019. december 2-án 1.K.34.188/2019. szám alatt lajstromozták. E bíróság tájékoztatta a feleket a per tárgyaláson kívül történő elbírálásáról, nyilatkoztatta őket, megtett nyilatkozataikat pedig kölcsönösen megküldte részükre. Ezt követően, a 2020. március 10-én kelt 1.K.34.188/2019/12. számú végzésével arról tájékoztatta a feleket, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-én megszűnnek, 2020. április 1-jétől első fokon az illetékes törvényszék jár el és dönt a közigazgatási jogvitákban. Tájékoztatást adott arról is, hogy az ügyet 2020. április 1-jét követően a Pécsi Törvényszék bírálja el.
[4] A bírósági szervezeti változásra figyelemmel az ügy iratanyagát a Fővárosi Törvényszék elnöke a Kp. 157. § (7) bekezdés a) pontja alapján 2020. április 1-jével a Fővárosi Törvényszéknek mint elsőfokú bíróságnak küldte meg: a Fővárosi Törvényszéken az ügy iratait 13.K.701.568/2020. szám alatt lajstromozták. E bíróság a 2020. április 14-én kelt 13.K.701.568/2020/2. számú végzésével az ügy iratanyagát a Kp. 157. § (10) bekezdése alapján a Pécsi Törvényszéknek küldte meg, hivatkozva arra, hogy az ügy elbírálására a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a felperes lakóhelyére figyelemmel – ez utóbbi bíróság illetékes.
[5] A Pécsi Törvényszék a 2020. július 3-án kelt és 2020. szeptember 5-én jogerős 101.K.700.465/2020/7. számú végzésével megállapította illetékessége hiányát, és a keresetlevelet áttette a Fővárosi Törvényszékhez. Indokolása szerint az alperes illetékessége az ország egész területére kiterjed, az országos illetékességgel eljáró közigazgatási szerv pedig nem azonosítható a több megyére illetékes közigazgatási szervvel. Ez esetben a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés c) pontjának illetékességi szabálya nem alkalmazható, ennek hiányában pedig a bíróság illetékességét a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés e) pontja alapján kellett megállapítani. A közigazgatási cselekmény Budapest területén valósult meg, így a perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.
[6] A Fővárosi Törvényszék a 2020. október 6-án kelt 16.K.706.787/2020/2. számú végzésével ugyancsak megállapította illetékességének hiányát, és az ügy iratait az illetékességgel rendelkező bíróság kijelölése érdekében felterjesztette a Kúriára. Indokolásában felhívta a Kúria 2020. szeptember 3-án meghozott 2/2020. Közigazgatási jogegységi határozatát (a továbbiakban: 2/2020. KJE), és kifejtette, hogy a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés c) pontja az egy fokon, országos illetékességgel eljáró alperes közigazgatási tevékenysége esetében is alkalmazható, és miután a felperes lakóhelye a Tolna megyében található Tengelic községben van, a perre a Pécsi Törvényszék illetékes.
A Kúria döntése és jogi indokai
[7] A Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság előtt indult perben a Kp. 2020. április 1-jével módosult illetékességi szabályainak értelmezése kapcsán felmerült vitát a Fővárosi Törvényszék kijelölésével oldotta fel.
[8] A Kp. 15. § (1) bekezdése szerint jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni. A (3) bekezdés szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot a Kúria jelöli ki, és utasítja az eljárás lefolytatására.
[9] Mindenekelőtt kiemeli a Kúria, hogy a jelen, Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt indult perben e bíróság a Kp. 2020. április 1-je előtt hatályos illetékességi szabályai alapján már megállapította az illetékességét, hiszen a perelőkészítést megkezdte.
[10] Közben – 2020. április 1-jével – a közigazgatási perek fórumrendszere megváltozott: a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnését követően ezekben a perekben a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszékek és a Kúria jár el. A bírósági szervezeti változásra figyelemmel a Kp. átmeneti szabályai rendezték, hogy mi a teendő – a többi között – a 2020. március 31-én a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon folyamatban lévő ügyekkel. Ezeket az ügyeket a Kp. 157. § (7) bekezdés a) pontja értelmében a törvényszék elnöke volt köteles az illetékes törvényszéknek mint elsőfokú bíróságnak megküldeni.
[11] Hangsúlyozni szükséges, hogy a Kp. ezen rendelkezése valójában egy technikai szabály, az iratmegküldésre a bírósági szervezeti változás miatti jogutódlásra figyelemmel kerül sor, s az a területi illetékességi azonosság szerint illetékes törvényszéknek történő iratmegküldést jelent. Ennek során a törvényszékek elnökei a Kp.-ben szabályozott illetékességi okokat, azok esetleges változását – miután nem áttételről volt szó – nem vizsgálhatták, így a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. §-ának alkalmazása sem jöhetett szóba. Éppen a területi illetékességi azonosság szerint illetékes törvényszéknek történő iratmegküldéshez kapcsolódóan szabályozza a Kp. 157. § (11) bekezdése – a törvényes bíróhoz való jog deklarálásával –, hogy a megküldött ügyekben annak a bírónak kell eljárnia, aki az ügy elbírálását 2020. április 1-jét megelőzően már megkezdte, feltéve, hogy a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz osztották be.
[12] Kétségtelen, hogy a törvényszékek a bírósági szervezeti változás miatt a közigazgatási és munkaügyi bíróságokról megküldött, folyamatban lévő ügyekben is hivatalból vizsgálhatják és vizsgálniuk is kell az illetékességüket. A Kp. 14. § (1) bekezdése szerint ugyanis a bíróság hatáskörének és illetékességének hiányát hivatalból veszi figyelembe. Azonban a Kp. 14. § (3) bekezdésének első mondatában írt főszabály szerint a bíróság illetékességének megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja irányadó. Márpedig az iratmegküldéssel érintett, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatták meg. Erre a Kp. 14. § (3) bekezdésének második mondata sem szolgálhatott alapul, amely szerint, ha a per a keresetlevél benyújtása után bekövetkezett valamely változás folytán tartozna a bíróság illetékessége alá, a bíróság illetékességét akkor is meg kell állapítani. Ez a szabály ugyanis éppen ellenkező irányú, vagyis: még az új szabályozás szerint illetékes bíróság sem állapíthatja meg illetékessége hiányát arra hivatkozva, hogy a keresetlevél benyújtásakor nem volt illetékes.
[13] A kifejtettekre figyelemmel a perbeli esetben helytelenül járt el a Fővárosi Törvényszék, amikor a Kp. 157. § (7) bekezdés a) pontja alapján megküldött ügyben a 13.K.701.568/2020/2. számú végzésével újbóli iratmegküldést alkalmazott (elnöki jogkört elvonva, téves – a befejezett, illetve perorvoslati vagy az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárással érintett ügyekre vonatkozó – jogszabályi hivatkozás mentén), és a Kp. 14. § (3) bekezdés első mondatában foglaltak ellenére, a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályainak felhívásával lényegében illetékessége hiányát állapította meg.
[14] Helytelenül járt el ugyanakkor a Pécsi Törvényszék is, amikor a 101.K.700.465/2020/7. számú végzésével illetékessége hiányát megállapította, mert a Kp. 2020. április 1-jétől hatályos 13. § (1) bekezdés c) pontja alapján – a felperes lakóhelyére figyelemmel – az adott ügyben ennek a bíróságnak az illetékessége is fennáll [Kp. 14. § (3) bekezdés második mondata]. Az új illetékességi szabályok értelmezésével összefüggésben a Kúria e helyen csupán utal a Fővárosi Törvényszék 16.K.706.787/2020/2. számú végzésében is felhívott – a jelen tanács által a Kpkf.VI.39.105/2020/3. számú végzésben kimunkált, majd azt követően más, hasonló tárgyú ügyekben is kifejtett jogi álláspontot megerősítő – 2/2020. KJE iránymutatására.
[15] Miután a Fővárosi Törvényszéknek a Kp. 157. § (7) bekezdés a) pontja alapján megküldött perbeli ügy Pécsi Törvényszékhez történő továbbküldésére tévesen került sor, ezért a Kúria a per elbírálására a Kp. 15. § (1) és (3) bekezdései alapján a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására.
(Kúria Kkk.VI.40.067/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás