2021. évi XXXII. törvény indokolás
2021. évi XXXII. törvény indokolás
a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényhez
Általános indokolás
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvényjavaslat indokolása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja az állam egyes kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó, illetve egyes közhatalmi jellegű szabályozott tevékenységek vonatkozásában a fogyasztóvédelmi, hatósági ellenőrzési, és felügyeleti jogkörök megerősítése, a közérdeket szolgáló, erős és egységes szabályozó állami szerepvállalás biztosítása.
A fent meghatározott cél elérése érdekében a tervezet javaslatot tesz az önálló bírósági végrehajtói szervezetrendszer feletti felügyelet gyakorlásával és szabályozásával, a felszámolói névjegyzék vezetésével és szabályozásával kapcsolatos feladatokat, valamint a nemzetgazdaság szempontjából alapvető fontosságú, az állam kizárólagos gazdasági tevékenységi körébe tartozó egyes tevékenységek szabályozását és felügyeletét ellátó hatóság létrehozására. Az érintett tevékenységek hatékony állami kontrollja legmegfelelőbben az Országgyűlésnek alárendelt önálló szabályozó szervi formában biztosítható.
A Hatóság, amennyiben szükséges, a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezheti, ezáltal a hatékony szabályozás kialakítása érdekében a hatósági gyakorlatból és jogorvoslati döntésekből levonható következtetéseket a jogalkotó számára összegzi, megfogalmazza.
Részletes indokolás
1. §
A szakasz kimondja, hogy a Hatóság önálló szabályozó szerv, amely csak jogszabálynak van alárendelve, egyúttal meghatározza azon szakterületeket, amelyek hatósági ellenőrzésével, felügyeletével és szabályozásával kapcsolatos feladatokat a Hatóság látja el. Az önálló szabályozó szervi jogálláshoz igazodóan a Hatóság fejezeti jogosítványokkal rendelkező költségvetési szervként működik.
2. §
A Javaslat biztosítja a Hatóság függetlenségét tevékenységének végzése során azon rendelkezéssel, hogy számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő, ide nem értve az önkormányzati rendeletet. Az Alaptörvény 23. cikk (3) bekezdésének megfelelően rögzítésre kerül, hogy a Hatóság kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolással. A Hatóság a tevékenységét érintő döntések és jogszabályok tervezeteire vonatkozóan véleményezési joggal rendelkezik.
3. §
A szakasz felsorolja mindazokat a törvényeket, amelyek alapján a Hatóság hatáskörrel rendelkezik bizonyos szervezetek, személyek és tevékenységek felügyelete tekintetében, és amelyek vonatkozásában – az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése értelmében – sarkalatos törvényben kell a feladatkörét meghatározni.
A törvények felsorolása nyilvánvalóan nem jelenti és nem is jelentheti azt, hogy egyrészt az adott törvényben szabályozott valamennyi szervezet, személy vagy tevékenység vonatkozásában kizárólag a Hatóság jogosult eljárni, ezen szereplők felügyeletét a Hatóság az egyes törvényekben pontosan körülírt körben látja el. Másrészt nem jelenti azt sem, hogy más törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály nem adhat a Hatóság részére további feladatokat.
A szakasz a nyilvánosság biztosítása érdekében előírja a Hatóság tevékenységével összefüggésben a tájékoztatási és közzétételi kötelezettséget.
4. §
A Hatóság feladatainak szerteágazó volta miatt a Javaslat rendelkezik a Hatóságnak a Kormány feladatkörében illetékes tagjaival, valamint más államigazgatási szervekkel való együttműködéséről és kapcsolattartásáról. Az együttműködés keretében a Javaslat deklarálja az együttműködési megállapodás megkötésének lehetőségét a Hatóság számára. A nemzetközi együttműködés keretében a Javaslat biztosítja a Hatóság számára a külföldi társhatóságokkal való együttműködés és kapcsolattartás lehetőségét is.
A rendelkezés a Hatóság működésének nyilvánosságával kapcsolatos követelményeket foglalja össze, azzal, hogy további adatok közzétételét más jogszabályok is elrendelhetik.
5–6. §
A Javaslat megállapítja a Hatóság hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó általános eljárási szabályokat, deklarálva azt, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait a Javaslatban foglalt általános, valamint az ágazati törvényekben megállapított különös eljárási szabályokban meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
Az eljárási rendelkezések keretében a Javaslat a hiánypótlásra és az eljárás felfüggesztésére vonatkozó előírásokat tartalmaz. Külön szakaszban rendelkezik a javaslat az iratbetekintésre vonatkozó szabályokról, és az eljárással összefüggésben szükséges üzleti, adó- és vámtitkok kezeléséről.
A vám- és adótitkokkal összefüggésben a Javaslat előírja a Hatóság és az állami adó- és vámhatóság közötti tájékoztatási kötelezettséget, amennyiben ez a Hatóság feladatai ellátása érdekében szükséges.
7–12. §
A Javaslat az Alaptörvény 23. cikk (3) bekezdésének előírásait figyelembe véve tartalmazza és részletesen meghatározza a Hatóság elnökének és elnökhelyetteseinek kinevezésére, valamint megbízatásának megszűnésére vonatkozó, más önálló szabályozó szervekre vonatkozó előírásokkal azonos módon meghatározott szabályokat. A Hatóság tevékenységi területének sokrétűségére tekintettel indokolt négy elnökhelyettes kinevezését lehetővé tenni. A törvényjavaslat az elnök és az elnökhelyettesek megbízatásának megszűnése esetére a további munkavállalásra vonatkozóan szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, amelyekkel összhangban állnak a Javaslat végkielégítésre irányadó rendelkezései.
13–14. §
A Javaslat meghatározza a Hatóság elnökének feladatait. A Hatóság az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll. Ha törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a Hatóság részére címez hatáskört, azt az elnök gyakorolja. Garanciális szabályként rögzíti a Javaslat, hogy az elnök törvényben, törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feladatai során nem utasítható. Az elnök részt vesz a Kormány ülésén a Hatóság feladatkörét érintő napirendek megtárgyalása esetén. A Hatóság észszerű, a mindennapi ügyintézéshez szükséges operatív működésének biztosítása érdekében a Javaslat rendelkezik arról is, hogy az elnök kiadmányozási jogát a szervezeti és működési szabályzatban az elnökhelyettesekre, illetve más vezetőkre delegálhatja.
15–17. §
A Hatóság köztisztviselőire a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott közszolgálati jogviszonyra vonatkozó rendelkezések a Hatóság speciális feladatainak és önálló szabályozó szervi jogállásának megfelelő eltérésekkel irányadók.
18–19. §
A Javaslat a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokban foglaltakon túl további szigorú összeférhetetlenségi és titoktartási szabályokat, illetőleg kötelezettségeket fogalmaz meg, illeszkedve az önálló szabályozó szerv által ellátott speciális feladatokhoz és a dolgozók javadalmazásához.
20. §
A Javaslat felsorolja a Hatóság bevételi típusait, továbbá meghatározza a Hatóság által kiszabott bírságból származó bevétel felhasználhatóságának lehetőségeit. A Javaslat biztosítja továbbá, hogy az önálló szabályozó szervi jogállás államháztartásról szóló törvényből következő költségvetési egyenlegrontó hatása ne érvényesüljön, az költségvetési többletkiadással ne járjon.
21–25. §
A Javaslat a Közbeszerzési Tanács mintájára létrehozza a Koncessziós Tanácsot. A Koncessziós Tanács iránymutatások, közlemények kiadásával támogatja az egységes állami koncessziós joggyakorlat kialakítását.
Az érdekek felelős és magas szintű képviseletét biztosítja az a szabály, hogy a tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. A javaslat rendelkezik továbbá a Tanács tagok megbízatásának megszűnési módjairól, és az ehhez kapcsolódó alapvető eljárási szabályokról.
A Koncessziós Tanács irányítását – a Tanács elnökeként–a Hatóság elnöke látja el. Az alelnök az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti annak távolléte esetén. Az elnököt, alelnököt megilleti a Tanács tagjainak összes jogosítványa, így pl. részt vehet és szavazhat az üléseken, személyét természetesen számításba kell venni a Tanács határozatképességének megállapításánál.
A Koncessziós Tanács a jogszabályok keretei között a koncessziókkal kapcsolatos ajánlásokat készít pl. törvény egyes olyan rendelkezései tekintetében, ahol törvényi szinten nincs mód a teljeskörű szabályozásra. A Tanács által elfogadott ajánlások természetesen nem minősülnek jogszabálynak, érvényesülésük az azt elfogadó tagok elhatározásán alapul.
26–28. §
A koncesszió odaítélésére irányuló eljárásokban a részes felek megfelelő jogi védelmének biztosítására az Európai Unió garanciális szabályai, ajánlásai irányadóak.
A hatályos koncessziós törvény értelmében a koncessziós szerződésekből eredő jogviták elbírálására magyar és külföldi választottbíróság, továbbá az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult.
A Javaslat a Koncessziós Tanács mellett létrehozná általános vitarendező fórumként – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Kereskedelmi Választottbíróság és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mellett működő Állandó Választottbíróság mintájára – a Koncessziós Állandó Választottbíróságot.
A Választottbíróság feladata a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták pártatlan, magas szakmai színvonalon történő gyors eldöntése. Fenti követelmények érvényesülése érdekében szükséges komoly feltételeket támasztani a választottbírósági elnökség tagjaival, valamint a választottbírósági ajánlási listán szereplő személyekkel szemben. Erre figyelemmel indokolt megállapítani az ajánlási lista kialakításának szabályait is.
29. §
A rendelkezés az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdésének megfelelő és az ágazati törvényekhez kapcsolódó felhatalmazást tartalmaz. A Hatóság elnöke által kiadható további jogszabályokat az ágazati törvényekben meghatározott felhatalmazó rendelkezések biztosítják.
30. §
Hatályba léptető rendelkezés.
31–34. §
A Hatóság létrehozásával összefüggésben szükséges átmeneti rendelkezéseket tartalmazó szakaszok. A Javaslat meghatározza továbbá a jogutódlási rendelkezéseket.
35. §
A törvény sarkalatossági záradékát tartalmazza.
36. §
Jogharmonizációs záradék.
37–53. §
Az érintett szakaszok egyes ágazati törvények, illetve a Hatóság jogállásával kapcsolatos törvények módosításait, valamint a szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák a jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás