BÜ BH 2021/329
BÜ BH 2021/329
2021.12.01.
Annak megítélése, hogy valamely irat közokiratnak, illetve magánokiratnak minősül-e vagy sem, nem történeti tény, hanem a történeti tényekből vont jogi értékelés, következtetés. A Pp. 630. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy e törvény 94. alcímét a 2018. január 1-jén és az azt követően keletkezett okiratokra és másolatokra kell alkalmazni (elektronikus okirat) [Btk. 343. § (1) bek. c) pont, 305. § a) pont].
[1] A járásbíróság a 2019. szeptember 16. napján meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 343. § (1) bek. c) pont]. Ezért 1 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a büntetés esetleges végrehajtása esetén a terhelt legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűn-ügyi költség viseléséről.
[2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. június 4. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a kiszabott szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejét 3 évre súlyosította, és a terheltet a felmerült bűnügyi költség teljes összegének megfizetésére kötelezte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
[3] Jelen ügyben az irányadó tényállás lényege a következő:
– a terhelt a megyei kormányhivatal sz.-i járási hivatal műszaki engedélyezési, fogyasztóvédelmi és foglalkoztatási főosztály közlekedési osztályán közúti ellenőr munkakörben, kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott kormánytisztviselőként dolgozott.
– Munkaköre alapján köteles volt a közúti járművek jogszerű használatának ellenőrzésére a megye közútjain, a megyei illetőségű üzembentartók telephelyein és köteles volt továbbá – szabálytalanság feltárása esetén – szankciót alkalmazni, illetőleg a jogkövető magatartást kikényszeríteni.
– Munkaköri feladatai ellátása során köteles volt elkészíteni, vezetni és a vonatkozó utasítások szerint kezelni a tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat (mérési napló, jegyzőkönyv, mérési összesítő stb.). Köteles volt arra is, hogy a reá irányadó kiadmányozási rend szerint a közúti ellenőrzés helyszínén felvett jegyzőkönyvet aláírja. Felelős volt azért, hogy a munkavégzéséhez részére dokumentáltan átadott hatósági eszközöket, munkaberendezéseket, informatikai eszközöket az előírásoknak megfelelően kezelje. Azért is felelős volt, hogy a tevékenységet meghatározó jogszabályokat, szabályzatokat és azok változásait folyamatosan megismerje és azokat alkalmazza. – A terhelt 2016. január 18-án M. külterületén ellenőrzés alá vont egy tehergépkocsit. A gépjármű menetíró készüléke – tachográf – vonatkozásában a tanúsítvány érvényessége 2015. november 28. napján lejárt.
– A terhelt az intézkedése során jogszabályban írt kötelezettségének eleget tett azáltal, hogy a közúti ellenőrzési jegyzőkönyvben az ellenőrzés eredményét „nem felelt meg” bejegyzéssel rögzítette, és az általa ténylegesen tapasztalt szabálysértést megállapította akként, hogy az ellenőrzött tehergépkocsi menetíró készüléke illesztésének érvényessége 2015. november 28. napján lejárt, a digitális tachográf 2 évenkénti ellenőrzése nem történt meg.
– Jogszerű intézkedését követően azonban az általa feltárt szabálysértés leplezése végett, hivatali hatáskörével visszaélve új jegyzőkönyvet készített, amelyben a valósággal ellentétesen azt rögzítette, hogy az áruszállító tehergépkocsi közúti ellenőrzését 2016. január 21. napján foganatosította, és azt „megfelelt” eredménnyel zárta.
– A terhelt a 2016. január 24. napját követő néhány napon belül – de pontosabban már meg nem határozható időpontban – Sz.-en az általa tudottan valótlan tartalmú, „jegyzőkönyv közúti ellenőrzésről” megnevezésű közokiratot a megyei kormányhivatal ügyviteli hálózatába feltöltötte.
– Miután a valótlan tartalommal kiállított és feltöltött jegyzőkönyv további intézkedést igénylő megállapítást nem tartalmazott, a terhelt cselekménye következtében nem került sor a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti közigazgatási bírság kiszabására.
[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára és a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjára alapítottan – a megtámadott határozatok megváltoztatása, és a terhelt felmentése érdekében.
[5] Indokai szerint az eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mondták ki bűnösnek a terheltet közokirat-hamisítás bűntettében figyelemmel arra, hogy hiányzik a bűncselekmény elkövetési tárgya, mivel álláspontja szerint az ítéleti tényállásban rögzített, 2016. január 18-án és 2016. január 21-én keletkezett iratok nem közokiratok.
[6] Hivatkozott arra, hogy a terhelt 2016. január 18-án nem foganatosított közúti ellenőrzést M.-en, így ezen a napon nem is készíthetett jegyzőkönyvet, ezért annak a meghamisítását sem követhette el. Álláspontja szerint a 2016. január 18-i keltezésű irat nem közokirat, hanem csak egy számítógépen tárolt excel formátumú és kiterjesztésű adathalmaz, amelyet a készítőjén kívül (aki nem a terhelt) senki nem látott, azt senki nem írta alá és bélyegezte le, illetve senki nem látta el minősített biztonsági aláírással.
[7] Álláspontja szerint a 2016. január 21-i közúti ellenőrzésről készített jegyzőkönyv sem minősül közokiratnak, annak ellenére, hogy az elkészítése után az feltöltésre került a megyei kormányhivatal ügyviteli hálózatába. Hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (1) és (4) bekezdésére, amely szerint közokirat az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki. Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt és – amennyiben jogszabály így rendelkezik – időbélyegzőt helyezzen el. Figyelemmel arra, hogy a 2016. január 21-én készült irat nem a „megfelelő módon” készült – hiszen nincs olyan jogszabály, amely kiállítás szabályait rendezné –, és minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt sem tartalmaz, az nem minősül közokiratnak.
[8] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta.
[9] Hivatkozott arra, hogy a Be. 650. § (2) bekezdése és a Be. 659. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás az irányadó, az nem támadható. Ezért a felülvizsgálati eljárásban az anyagi jogi kérdések vitatására csak az ítéleti tényállással mindenben összhangban álló hivatkozással lehet helye.
[10] Álláspontja szerint, mivel a bíróság jogerős ítéletében megállapított tényállás a terhelt által készített elektronikus dokumentumot jegyzőkönyvként, közokiratként jelöli meg, a védő valójában a tényállásban rögzített tényekkel ellentétes ténybeli alapokon vitatja a terhelt cselekményének tényállásszerűségét, illetve a tényállás megalapozottságát, ezért a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt.
[11] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében a terhelt védője kifejtette, hogy nem fogadható el az az érvelés, mely szerint, ha a tényállás a bűncselekmény elkövetési tárgyát közokiratként jelöli meg, az olyan tény, amelynek vitatása a felülvizsgálati eljárásban kizárt. Álláspontja szerint ez olyan anyagi jogi kérdés, amely a felülvizsgálat tárgya lehet.
[12] A terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítvány nem alapos.
[13] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős ítélettel szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja.
[14] A Be. 648. §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen van helye, és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[15] A Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint pedig akkor is, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést.
[16] A Be. 659. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó.
[17] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható.
[18] A felülvizsgálat megengedhetősége kapcsán a Kúria mindenekelőtt rámutat a következőkre.
[19] A töretlen ítélkezési gyakorlat alapján az alapítéletekben foglalt tényálláshoz tartoznak mindazok a történeti tények, melyek az ítéletben megállapításra kerültek, függetlenül attól, hogy ítéletszerkesztési hiba folytán esetlegesen nem a történeti tényállásban kerültek leírásra, hanem az indokolás más részében, így a bizonyítékok értékelése vagy a jogi indokolás körében (BH 2016.163.).
[20] Amint arra a védő helyesen hivatkozott, annak megítélése, hogy valamely irat közokiratnak, illetve magánokiratnak minősül-e vagy sem, nem történeti tény, hanem a történeti tényekből vont jogi értékelés, következtetés. Ez pedig felülvizsgálat tárgyát képezheti akkor is, ha a bíróság a tényállásban azt rögzíti, hogy az irat közokiratnak (magánokiratnak) minősül.
[21] Ezzel ellentétes álláspont elfogadása egyfelől minden esetben kizárná a felülvizsgálatot, ha a bíróság egy adott iratot a tényállásban köz- vagy magánokiratnak minősítene, de akkor is, ha azt állapítaná meg, hogy az adott irat nem minősül közokiratnak (vagy magánokiratnak).
[22] Ehhez képest a felülvizsgálati indítvány a Be. 649. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjára történő utalással tehát törvényes felülvizsgálati okra hivatkozik.
[23] A felülvizsgálati eljárásban a büntető anyagi jog szabályainak a megsértése az alapeljárásban megállapított tényállás alapján bírálandó el abban az esetben is, ha a tényállás hiányos, nem kellően felderített és ellentétes az iratok tartalmával (BH 2004.102.).
[24] Jelen ügyben valójában erről van szó, a jogerős ítélet által megállapított tényállás hiányos, mert nem tartalmazza azokat a történeti tényeket, amelyekből következtetni lehet arra, hogy a terhelt által készített iratok közokiratok.
[25] A terhelt büntetőjogi felelősségét az eljárt bíróságok hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt [Btk. 343. § (1) bek. c) pont] állapították meg. Eszerint bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve lényeges tényt hamisan foglal közokiratba.
[26] A Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette esetén az elkövető büntetőjogi felelőssége akkor állapítható meg, ha
– hivatalos személy,
– visszaél a hivatali hatáskörével,
– az elkövetés tárgya közokirat, vagyis, ha lényeges tényt hamisan foglal közokiratba.
E feltételek konjunktívak.
[27] Ehhez képest az ítélet történeti tényállásának tartalmaznia kell mindazokat a történeti tényeket, amelyekből következtetést lehet levonni arra, hogy az elkövető hivatalos személy, a cselekménye során visszaél a hivatali helyzetével, illetve hogy az elkövetés tárgya közokirat.
[28] Jelen ügyben az elsőfokú ítélet tartalmazza azokat a történeti tényeket, amelyekből okszerű következtetés vonható arra, hogy a terhelt hivatalos személy. Bár a terhelt hivatalos személyi minőségére vonatkozó következtetést az elsőfokú ítélet jogi indokolása nem tartalmazza, azt a másodfokú bíróság pótolta.
[29] Az elsőfokú bíróság ítélete tartalmazza azt, hogy a bíróság mit tekint a hivatali helyzettel való visszaélésnek.
[30] Az ítéletben ugyanakkor – sem a történeti tényállásban, sem a jogi indokolásban – nem szerepelnek azok a történeti tények, amelyek alapján a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt által 2016. január 18-án, illetőleg 2016. január 21-én készített jegyzőkönyvek közokiratok. Ezeket az iratokat a jogerős ítélet valójában csak közokiratnak nevezi meg anélkül, hogy ennek jogi érvekkel alátámasztott indokát adná.
[31] Megjegyzi a Kúria, hogy a másodfokú bíróság és a felülvizsgálati indítvány tévesen hivatkozott arra, hogy jelen ügyben a közokirat fogalmára a Pp. 94. alcímében található 323. § (1) bekezdésében írtak az irányadók. A Pp. 630. § (2) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy e törvény 94. alcímét a 2018. január 1-jén és az azt követően keletkezett okiratokra és másolatokra kell alkalmazni.
[32] Ennek alapján jelen ügyben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (korábbi Pp.) 195. §-a alapján kellett, lehetett volna dönteni arról, hogy a terhelt által készített iratok közokiratok-e vagy sem. Eszerint az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
[33] Ehhez képest a jogerős ítélet nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy
– a keletkezett jegyzőkönyvek papíralapúak vagy elektronikusak, készült-e egyáltalán papíralapú jegyzőkönyv, vagy kizárólag elektronikus iratok keletkeztek,
– a terhelt munkahelyén milyen utasítások szerint kellett a különböző formátumú jegyzőkönyveket elkészíteni,
– az elektronikus okiratok kiállításának és a kiadmányozásának mi volt a rendje a terhelt munkahelyén,
– mi volt a rendje az elektronikus okiratok ügyviteli rendszerbe történő feltöltésének,
– az ügyviteli rendszerhez ki fér hozzá, az közhiteles nyilvántartásnak minősül-e.
[34] Ezen tények hiányában nem vonható le megalapozott következtetés arra vonatkozóan, hogy a terhelt által készített jegyzőkönyvek a Pp. által előírt „megszabott alakban” kerültek kiállításra, így azok közokiratnak minősülnek.
[35] Ennélfogva a terhelt cselekményének Btk. 343. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítás bűntetteként való minősítése törvénysértő, a terhelt bűnösségét az irányadó tényállás alapján az eljárt bíróságoknak helyesen hivatali visszaélés bűntettében [Btk. 305. § a) pont] kellett volna megállapítani.
[36] Eszerint bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, a hivatali kötelességét megszegi.
[37] Az irányadó tényállás – hiánytalanul – tartalmazza ugyanis azokat a tényeket, amelyből következtetés vonható le arra, hogy a terhelt hivatalos személy. Ugyancsak tartalmazza azt is, hogy a terheltnek kormánytisztviselőként milyen hivatali kötelezettségei voltak, köztük a – valós adatokat tartalmazó – jegyzőkönyv elkészítése és annak helyszíni kiadmányozása, szabálytalanság feltárása esetén szankció alkalmazása, a tevékenységét meghatározó jogszabályok és szabályzatok alkalmazása. A terhelt ítéleti tényállásban írt cselekményei e kötelezettségek megszegését jelentik.
[38] A tényállás tartalmazza azt is, hogy mivel a terhelt által készített valótlan tartalmú jegyzőkönyv további intézkedést igénylő megállapítást nem tartalmazott, közigazgatási bírság kiszabására sem került sor. Értelemszerű, hogy ez megfelel a hivatali visszaélés tényállásában írt jogtalan előny szerzésére irányuló célzatnak.
[39] Ugyanakkor a Be. 649. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, amennyiben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki.
[40] A törvénysértő minősítés tehát nem önmagában felülvizsgálati ok, hanem abban az esetben, ha a törvénysértő minősítéshez törvénysértő büntetéskiszabás is kapcsolódik.
[41] Jelen ügyben viszont erről nincs szó.
[42] A hivatali visszaélés bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A terhelttel szemben jogerősen kiszabott, 3 évi próbaidőre felfüggesztett 1 év szabadságvesztés e bűncselekmény esetén is törvényes, így annak megváltoztatására nincs törvényi alap.
[43] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. § (6) bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 125/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás