2021. évi XXXIII. törvény indokolás
2021. évi XXXIII. törvény indokolás
az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIII. törvényhez
Általános indokolás
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a törvény indokolása közzétételre kerül.
Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) célja, hogy rendelkezzen egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak tulajdonjogának átruházásáról a kedvezményezettek által ellátott közfeladatokhoz szükséges feltételek biztosítása érdekében, továbbá a jogalkalmazói tapasztalatok alapján az egységes jogértelmezés érdekében szükséges, a következőkben bemutatott törvények módosító rendelkezéseit megalkossa, valamint az elmúlt időszakban a nemzeti vagyont, a vagyongazdálkodás szereplőit érintően bekövetkezett változásokat a javaslatban szereplő jogszabályokon átvezesse.
Részletes indokolás
1. §
A rendelkezéssel – az állami vagyon ingyenes átruházására vonatkozó szabályokra figyelemmel – a Bakonybél, Pápai út 90. szám alatti, Bakonybél, belterület 781 helyrajzi számú és a Bakonybél, Pápai út 92. szám alatti, Bakonybél, belterület 782 helyrajzi számú ingatlanok Bakonybél Község Önkormányzata, míg a Bakonybél, Pápai út 94. szám alatti, Bakonybél, belterület 783 helyrajzi számú és a Bakonybél, Pápai út 96. szám alatti, Bakonybél, belterület 784 helyrajzi számú ingatlanok Katolikus Szeretetszolgálat tulajdonába kerülnek az általuk vállalt közfeladatok – az önkormányzat sport és kulturális, valamint egyéb feladatai, illetve a Katolikus Szeretetszolgálat fenntartásában működő, bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthona bővítése – ellátásának elősegítése céljából.
2. §
A Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány feladata a kulturális értékek megőrzése, kulturális rendezvények szervezésében való közreműködés, oktatási tevékenység folytatása, elősegítése, az épített örökség, különösen a műemléki örökség védelmében való közreműködés, az ilyen jellegű tevékenységet végző szervezetek, intézmények, személyek támogatása.
Az ingatlanjuttatás célja, hogy a Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány megkezdhesse a műemléki védelem alatt álló Váry-Szabó kúria felújítását.
3. §
A rendelkezésben érintett vagyonkezelő szervezetek közfeladatot látnak el és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2013. június 28-tól hatályos rendelkezései szerint a közfeladat ellátásra figyelemmel mentesülhetnek a vagyonkezelői díjfizetési és a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól. A jogszabályváltozásból adódó mentesülés lehetőségét megelőzően keletkezett – állami követelésnek minősülő – kötelezettségek elengedésére a követelések kezelésére vonatkozó államháztartási szabályokra figyelemmel kerül sor, miszerint az állam követeléséről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
A visszapótlási kötelezettségről való lemondásra tekintettel megszűnik az egyes vagyonkezelők saját forrásból megvalósított, állami vagyont keletkeztető beruházásainak megtérítési kötelezettségével szemben állítható követelés, ezért a rendelkezés azt is rögzíti, hogy a vagyonkezelő szervezetek sem támaszthatnak követelést az állammal szemben az állami ingatlanon saját forrásból elvégzett beruházásaik megtérítése érdekében.
4. §
Hatályba léptető rendelkezés.
5. §
Sarkalatossági rendelkezés.
6. §
Jogharmonizációs záradék.
7. §
A rendelkezés pontosítja a felszámoló szervezetnél foglalkoztatott személyek létszámát és foglalkoztatásuk jogi formáját a felszámolói névjegyzékbe való felvétellel összefüggésben.
Pontosításra kerül továbbá a hatósági nyilvántartás közérdekből nyilvános adatainak köre, összhangban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben meghatározott, végrehajtókra vonatkozó adatokkal.
8. §
A kiegészítő rendelkezés az állami tulajdonban lévő vizek és vízilétesítmények ingatlanaira bejegyzett kezelői jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésének elősegítése érdekében kerül bevezetésre, így segítve azt, hogy a törvényben kijelölt vízügyi igazgatóság vagyonkezelők vagyonkezelői joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön és a vízügyi igazgatóságok az érintett ingatlanokkal kapcsolatos vagyongazdálkodási feladataikat az állami vagyonról szóló jogszabályoknak megfelelően láthassák el.
9. §
Az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 1. mellékletéből való törlése szükséges a társaságban korábban fennálló állami tulajdonú társasági részesedés megszűnésére tekintettel.
10–11. §
Szövegpontosító rendelkezés.
12. §
A helyi önkormányzatok alapfeladatként közfeladatot látnak el, így a jelenlegi jogszabályi környezetben, az adott vagyonelemmel végezni kívánt tevékenységtől függetlenül minden esetben a törvény erejénél fogva – eltérő megállapodás hiányában – mentesülnek a visszapótlási kötelezettség alól. A rendelkezés olyan, a helyi önkormányzatokon túli egyéb vagyonkezelők – például egyházak, egyházi jogi személyek – számára biztosítja a visszapótlási kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét, amelyeknek főtevékenysége, vagy alapfeladata nem tekinthető közfeladatnak, ugyanakkor a vagyonkezelésbe kapott vagyonelemmel végezni kívánt feladat közfeladatnak minősül.
A módosítás azokban az esetekben jelent megoldást, amikor a vagyonkezelő a törvény erejénél fogva mentesülne a visszapótlási kötelezettség alól, azonban a vagyonkezelési szerződésének az erre tekintettel történő módosítása elmaradt, így a vagyonkezelői jogviszony megszűnésekor az elszámolás keretében válnak rendezhetővé a visszapótlási kötelezettséggel kapcsolatos kötelezettségek, követelések, illetve rögzíthető a vagyonkezelő visszapótlási kötelezettség teljesítése alóli mentesülésének ténye.
13. §
A rendelkezés célja az állam tulajdonjogának átruházására vonatkozó rendelkezés szövegének pontosítása a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénnyel (a továbbiakban: Nvtv.) való összhang biztosítása érdekében.
A versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetköre bővítésre kerül a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésével.
A fentieken túl a Vtv. hatályos rendelkezése a 25 millió forint alatti vagyonelemek értékesítése esetén lehetőséget ad a versenyeztetés mellőzésére, azonban indokolt rögzíteni azon ingóságok versenyeztetés mellőzésével történő értékesítését, amelyek alacsony értéket képviselnek, ugyanakkor fölösleges kezelési és tárolási költséget okoznak az állam számára, amennyiben az értékesítésük elhúzódik, illetve nem jár eredménnyel. A versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés egyszerűbb és gyorsabb értékesítést tesz lehetővé az elektronikus aukciós rendszerhez képest.
14. §
A felhatalmazó rendelkezések pontosítására az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelettel való összhang megteremtése érdekében kerül sor.
15. §
Szövegpontosító rendelkezések.
A fenti rendelkezések mellett az ingyenes tulajdonba adásról a jelenlegi jogszabályi keretek között – a Vtv. 36. § (6) és (8) bekezdése, illetve az Nvtv. 6. § (3b) bekezdése kivételével – a Kormány nyilvános határozattal jogosult dönteni. A hatékonyság növelése érdekében indokolt az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó döntési hatáskörök kiterjesztése, így a Kormány helyett az MNV Zrt. évente, kedvezményezettenként 25 millió forint értékhatárig saját hatáskörben dönthet az ingyenes tulajdonba adásról.
16. §
Hatályon kívül helyező rendelkezés, tekintettel arra, hogy az állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítésének speciális szabályaira vonatkozó rendelkezések alkalmazása a megalkotásuk óta eltelt időben az alábbiakra figyelemmel okafogyottá vált.
A Vtv. 38–42. §-a – az Állami tulajdonú gazdasági társaságok elidegenítésének speciális szabályai cím alatt – még a Vtv. 2007. szeptember 25-i hatálybalépése előtt hatályos, az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló 1995. évi XXXIX. törvényből megtartott rendelkezések, amelyeket a gyakorlatban az MNV Zrt. lényegében nem alkalmazott, hiszen e szabályok alkalmazása egyösszegű vevői vételárfizetés esetén mellőzhető, ezen túl 14 évvel az intézményes privatizáció lezárása után nem indokolt a privatizációs időszakból fennmaradt, kedvezményes értékesítési technikák biztosítása.
17. §
A rendelkezés célja egyrészt annak biztosítása, hogy a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyont ingyenesen átvevő nemzetiségi önkormányzat fenntartóról abban az esetben is visszaszálljon az érintett vagyonelem tulajdonjoga az eredeti tulajdonosra, ha az ingatlanon megszűnik a nevelési-oktatási feladat ellátása.
A fenti kiegészítésen túl a rendelkezés szövegének módosítása garanciát biztosít abban az esetben, amikor az eredeti tulajdonosra történő visszaszállást megalapozó körülmény 15 év elteltével következik be. A nemzetiségi önkormányzat az érintett ingatlant az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontja szerinti 15 év eltelte után értékesítheti, azonban ebben az esetben is biztosítani kell, hogy amennyiben a körülmények megváltozása ezt indokolja, legyen olyan vagyonelem, amely visszaszállhat az eredeti tulajdonosra. Mindezekre tekintettel az állami garancia biztosítása érdekében kerül sor a rendelkezés kiegészítésére arra vonatkozóan, hogy amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az érintett vagyontárgyat 15 év elteltével esetlegesen értékesítette, az annak helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga száll vissza az eredeti tulajdonosra, amennyiben a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 25. § (6) bekezdése szerinti esetek valamelyike bekövetkezik.
18. §
A rendelkezés módosítja az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló országos, illetve helyi közutak és műtárgyai, valamint az állami, illetve helyi önkormányzati tulajdonban álló terek, parkok és közkertek tulajdonjogának ingyenes átruházására vonatkozó szabályokat úgy, hogy az átruházási lehetőség nem korlátozódik kifejezetten az ingyenes átruházásra, így az állam és a helyi önkormányzat visszterhes jogügyeletek keretében is átruházhatják ezeket a vagyonelemeket.
19. §
Az Nvtv. módosítása a gyakorlatban felmerült jogértelmezési problémák miatt vált szükségessé. A módosítás eredményeként egyértelművé válik, hogy az Nvtv. 11. § (6) bekezdésében foglalt jogosultság a kulturális javak közgyűjteménynek minősülő központi költségvetési szervek által történő megszerzésére is vonatkozik, mivel ezeknek a vagyontárgyaknak – amelyek nem minősülnek kifejezetten a napi működéshez szükséges fogyóeszköznek, a rendeltetésszerű használathoz szükséges tárgynak – a megszerzése a közgyűjtemény működéséhez, közfeladatának ellátásához szükséges.
A jelenleg hatályos Nvtv. szerint a vagyonkezelői jog kizárólag szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel jöhet létre, ezért – az ingóságok tekintetében – indokolt az Nvtv. olyan irányú módosítása, amelynek eredményeként közvetlenül a jog átruházása is vagyonkezelői jogot keletkeztet. A módosítás az ingóságok tekintetében lehetővé teszi a vagyonkezelői jog átruházását a központi költségvetési szervek között megkötött szerződéssel, amelyre tekintettel az új vagyonkezelő nem a régi vagyonkezelő vagyonkezelési szerződésébe lép be, hanem az átruházást követően a saját vagyonkezelési szerződése szerint gyakorolhatja a vagyonkezelői jogot.
20. §
Technikai pontosító rendelkezés.
21. §
Szövegcserés módosítás.
22. §
A hivatalos irat feladói körének pontosítása indokolt annak érdekében, hogy a hivatalos iratok feladására az állami és önkormányzati szervek, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szervek vagy személyek – akik az adott eljárást lefolytatják – legyenek kizárólag jogosultak, az eljárás egyéb résztvevői – az ügyvédek, ügyvédi irodák – nem. A hivatalos irat feladására ezzel jogosultságot vesztő feladók a küldeményeik feladásának igazolhatósága tekintetében emiatt nem szenvednek hátrányt, ugyanakkor a Posta erőforrásai hatékonyabban kerülnek kihasználásra, ugyanis ezen esetekben nem lesz szükség a hivatalos iratra jellemző, lényegesen összetettebb technológia, így a kétszeri kézbesítési kísérlet alkalmazására.
A postai szolgáltatási szerződés a postai küldemény feladója és a postai szolgáltató között jön létre, ezért a postai szolgáltató által a címzett számára a küldemény érkezésével kapcsolatosan adott értesítés (pl. vámeljárás miatti tájékoztatás) vagy vámkezelési nyilatkozattételi felhívás a megkötött szerződés tartalmát nem változtathatja meg. A rendelkezés értelmében csak az számít könyvelt küldeménynek, amit a feladó irányába ismer el a Posta, a címzett számára írásban küldött, a feladás tényét közvetlen vagy közvetett formában elismerő és igazoló szolgáltatói tájékoztatás, megkeresés a kezelt küldemény jellegét, fajtáját nem befolyásolja. Így kizárólag a feladó számára adott szolgáltatói írásos nyilatkozat (pl. feladóvevény) igazolja a kezelt postai küldemény könyvelt jellemzőjét, a címzett tekintetében a Postával szemben kártérítési igény nem merülhet fel. Tekintettel arra, hogy 2021. július 1-jétől a 22 eurónál kisebb értékű, harmadik országból érkező küldemények áfamentessége megszűnik és ezekre az árukra vám-árunyilatkozatot kell benyújtani, a címzett felé küldendő postai értesítések tömegessé fognak válni, ezért szükséges az ehhez kapcsolódó joghatások pontosítása.
Meghatározásra kerül továbbá a postai támpont fogalma. Tekintettel arra, hogy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) és a végrehajtási rendelete is megállapít rendelkezéseket a küldemény kézbesítésére alkalmas eszköz útján történő kézbesítésre, valamint az ilyen eszközök elhelyezésére, az egyértelmű jogalkalmazás érdekében indokolt a postai támpont definíciójának meghatározása.
23. §
Az értéknyilvánítás többletszolgáltatás tipikusan a postacsomagok feladásakor igénybe vett szolgáltatástartalom. A levélküldemények esetén e tartalom értékének meghatározása objektív szempontok alapján nem lehetséges. A feladók szempontjából a módosítás technikai jellegű: azon levélküldeményeiket, amelyeket értéknyilvánítás többletszolgáltatással kívánnak feladni, a jövőben csomagként tudják feladni. A közösségi postai szolgáltatások belső piacának fejlesztésére és a szolgáltatás minőségének javítására vonatkozó közös szabályokról szóló, 1997. december 15-i 97/67/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (4) bekezdésével való összhang a módosítás bevezetése esetén továbbra is fennáll azzal, hogy az ajánlott többletszolgáltatás a kettő kilogrammot meg nem haladó tömegű postai küldemények (tehát a levélküldemények) esetén, míg a feladó által meghatározott értéknyilvánítási összeg mértékéig biztosított kártérítési átalányt jelentő többletszolgáltatás a húsz kilogrammot meg nem haladó tömegű postai küldemények (tehát a postacsomagok) esetén elérhető.
24. §
Mivel a postai támpontok egyidejűleg felvételi és kézbesítési funkciókat is betölteni képes eszközök, az egyetemes postai szolgáltató által teljesítendő területi elérhetőségi követelmények vonatkozásában erre tekintettel pontosítani szükséges a megfogalmazást. Ennek értelmében a postai támpontok települések belterületén történő telepítésével és üzemeltetésével nem kiválthatók az állandó postai szolgáltatóhelyek.
25. §
Jogtechnikai módosítás.
26–27. §
A méltánytalan többletteherre vonatkozó szabályrendszer pontosítása és az átmeneti rendelkezések helyett a törvény törzsszövegében való elhelyezése.
A módosítás eredményeként a méltánytalan többletteher állami forrásból történő finanszírozásáról való döntés a mindenkori postaügyért felelős miniszter jogkörébe kerül mind a megtérítés ténye, mind annak összegszerűsége tekintetében azzal, hogy a korábbi szabályozással egyezően 15 millió euró felső összeghatár – az Európai Bizottság jóváhagyó határozata esetén az abban meghatározott összeghatár – továbbra is alkalmazandó.
Az egyetemes szolgáltató korábbi évekre visszamenő igényérvényesítése esetén, annak elbírálási kereteinek rögzítése érdekében kell továbbá meghatározni, hogy a méltánytalan többletteher megtérítésére a miniszteri döntés időpontjában hatályos szabályokat kell alapul venni.
28. §
Az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezménye és a Postai Pénzforgalmi Megállapodás egységes szerkezetbe foglalt kihirdetéséről szóló 2012. évi CXIII. évi törvény 8. §-a alapján a nemzetközi fizetések megvalósítására irányuló postai szolgáltatások kétoldalú kapcsolatok során kötött külön megállapodások alapján nyújthatóak. A nemzetközi postautalvány szolgáltatás tehát sem kimenő, sem bejövő irányban nem kötelezően nyújtandó készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás.
A nemzetközi postautalványok igénybevétele mennyiségében és összegében is csekély, 2020. évben a külföldön kézbesítendő nemzetközi postautalványok volumene mindössze 699 db, a külföldön felvett és Magyarországon kézbesítendő nemzetközi postautalványok volumene 2954 db volt.
A fentiek alapján indokolt a hagyományos technológián alapuló nemzetközi postautalvány szolgáltatás fenntartásának kötelezettségét a szolgáltatás nyújtásának lehetőségére módosítani.
29. §
A munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdése biztosítja azt a lehetőséget, hogy a postai szolgáltatások nyújtásához kapcsolódóan eltérő szabályok állapíthatóak meg többek között a gépkocsivezetők éjszakai munkavégzésének időtartamára vonatkozóan is. E lehetőség, valamint az egyetemes postai szolgáltatási kötelezettség teljesítése (pl. szolgáltatás-teljesítési időtartamok biztosítása) együttesen indokolják azt, hogy az egyetemes postai szolgáltató által gépkocsivezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében a beosztás szerinti napi munkaidő időtartamára a Postatv. speciális rendelkezést állapítson meg.
30. §
A Postatv. az egyetemes szolgáltatást nyújtó, közérdekű postai infrastruktúra kiépítésének és akadálymentes folyamatos üzemeltetésének lehetővé tétele érdekében biztosítja az e célt szolgáló egyes eszközök elhelyezését, valamint azok akadály- és díjmentes, gyors megközelíthetőségét. Az egységes jogalkalmazói gyakorlat érdekében indokolt és célszerű az egyetemes postai szolgáltatás teljesítését lehetővé tevő eszközök körében a levélszekrényeken túl a postai támpontok e körbe tartozását hangsúlyozó rendelkezés beillesztése.
31. §
A postai szolgáltató egészségügyi válsághelyzet esetén jogosult a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek a személyes átadás mellőzésével, ún. érintésmentes technológia alkalmazásával kézbesíteni. Ebben az esetben a postai szolgáltató rögzíti a kézbesítés tényét – meghatározott fajtájú küldemények kézbesítésekor emellett az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát is –, de az átvevőtől aláírást nem vesz fel. Annak érdekében, hogy az ún. érintésmentes kézbesítési technológia szerint kézbesített küldeményeket érintően a Ptk. szerinti általános elévülési határidőben az átvevő aláírását tartalmazó kézbesítési okirat hiánya miatt esetlegesen felmerülő panaszok érdemben vizsgálhatóak legyenek, indokolt, hogy a postai szolgáltató meghosszabbított időpontban kezelhesse az érintett adatokat.
32. §
Szövegpontosító rendelkezés.
33. §
A Postatv. több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyeknek hatálybalépése az Európai Bizottság határozatához kötött, amely jóváhagyja az egyetemes szolgáltató méltánytalan többletterhének az Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számla finanszírozási mechanizmusa szerinti megtérítését. A mechanizmus lényege az lett volna, hogy az Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számlára azon postai szolgáltatás nyújtására engedéllyel rendelkező szolgáltatók fizetnek be, amely szolgáltatók ugyanazon szolgáltatási piacon (küldeménypiacon) tevékenykednek mint az egyetemes szolgáltató, ugyanakkor nem terheli őket mindazon kötelezettség, amely az egyetemes szolgáltatót terheli. E finanszírozási mechanizmus eredményesen egyetlen EU tagállamban sem működik, Magyarországon pedig azért sem életképes, mert a Magyar Posta mellett nincs alternatív szolgáltató, amely a Számla javára hozzájárulásra kötelezett lenne.
Minderre tekintettel az Egyetemes Postai Szolgáltatást Támogató Számlára vonatkozó rendelkezések deregulációja, az e rendelkezések szerint egyedi hatályba lépési időponttal érintett rendelkezések elhagyása és a vonatkozó hatósági feladatok törlése szükséges, továbbá az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat megállapító végrehajtási rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés megállapítása indokolatlanná vált.
34. §
Jogharmonizációs záradék.
35. §
Szövegcserés módosítás.
36. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
37. §
Nemes Marcell a 20. század eleji polgári műgyűjtés egyik legjelentősebb szereplője volt, akinek műgyűjtői tevékenysége a Szépművészeti Múzeumhoz kapcsolódott. Rippl-Rónai József Nemes Marcellről festett, a magyar állam tulajdonában lévő és a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeumban őrzött portréja – a Szépművészeti Múzeum egyik legnagyobb mecénása előtt tisztelegve – e törvény hatálybalépését követően a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában kerül bemutatásra.
Ahhoz, hogy a műtárgy – Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyetértésével – a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerüljön, a megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosítása szükséges. A rendelkezés sarkalatos rendelkezésként kerül megállapításra, figyelemmel arra, hogy az Nvtv. 11. § (7) bekezdésétől eltérő rendelkezésként tartalmazza, hogy a vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.
38. §
A javaslat rendelkezik az alapvetően a gyermektáborok működtetéséhez kapcsolódó budapesti ingatlan tulajdonjogának az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) részére történő ingyenes tulajdonába adásáról azt követően, hogy sor kerül az ingatlan művelési ága változásának ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére – és ennek megfelelően az ingatlan-nyilvántartásban kizárólag a „kivett gyermektábor” megnevezés feltüntetésére –, valamint az ingatlan Országos Erdőállomány Adattárból való törlésére. A tulajdonátruházást követően az ingatlan tanerdőként történő ismételt feltüntetése indokolt az Országos Erdőállomány Adattárban.
Az ingatlan ingyenes átadása az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján valósul meg. A tulajdonjog átadása az Alapítvány, mint közhasznú szervezet számára, az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény szerinti közfeladatainak ellátása érdekében történik, amelynek hosszú távú ellátását a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt elidegenítési tilalom és a juttatási célhoz kötött hasznosítási kötelezettség biztosítja.
39–41. §
Az Országgyűlés döntött a Sárospatak, belterület, 253/4 helyrajzi számú, természetben a 3950 Sárospatak, Bartók Béla utca 2. szám alatt található ingatlan és az ahhoz kapcsolódó vagyontárgyak Egri Főegyházmegye (a továbbiakban: Főegyházmegye) részére történő ingyenes tulajdonba adásáról.
Az MNV Zrt. és a Főegyházmegye között fennálló vagyonkezelési szerződés alapján a Főegyházmegyének vagyonkezelési díjfizetési és visszapótlási kötelezettsége áll fenn az MNV Zrt. felé. A Főegyházmegye a vagyonkezelési díjfizetési kötelezettségének a 2020. év tekintetében eleget tett, a visszapótlási kötelezettség tekintetében a vagyonátruházásról szóló törvény rendelkezett a követelésről történő lemondásról.
Figyelemmel arra, hogy a vagyonjuttatásról rendelkező megállapodás nem került aláírásra, 2021. január 1. napjától a Főegyházmegyének vagyonkezelési díjfizetési és visszapótlási kötelezettsége áll fenn az MNV Zrt. felé, amelyre tekintettel a szerződés megkötésére nem kerülhet sor. A fennálló helyzet rendezése és a Főegyházmegye törvényben foglalt köznevelési, oktatási feladatainak ellátásához szükséges megállapodás megkötése érdekében indokolt a vagyonkezelési díj és a visszapótlási kötelezettség elengedése.
Az ingyenes átruházásáról szóló rendelkezések kiegészítésre kerülnek a Főegyházmegyét a célhoz kötött hasznosításra vonatkozóan fennálló beszámolási kötelezettség alól mentesítő rendelkezéssel figyelemmel arra, hogy ez a rendelkezés az Nvtv.-től eltérő szabályokat határoz meg, így az egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes tulajdonba adásáról, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló 2020. évi CXXII. törvény sarkalatossági záradékkal való kiegészítése is szükséges.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás