33/2021. (IX. 15.) MNB rendelet indokolás
33/2021. (IX. 15.) MNB rendelet indokolás
a fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó részletes szabályokról szóló 33/2021. (IX. 15.) MNB rendelethez
2022.03.01.
Szabályozás szakmai okai, célja keretében: a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet-folytonossági követelményekről szóló 35/2009. (XII. 28.) MNB rendelet (a továbbiakban: tevékenységi MNB rendelet) felülvizsgálatát az annak hatálybalépését követően megújult hazai felvigyázói keretrendszerrel való harmonizáció megteremtése tette szükségessé annak érdekében, hogy a jogszabályban rögzített követelmények rendszeres ellenőrzése is támogassa a hatékony és biztonságos fizetési rendszerek működését hazánkban.
A fizetési rendszerek felvigyázási keretrendszere 2009 óta módosult, így az MNB Monetáris Tanácsa az MNB-nek az MNB-ről szóló törvény 4. § (5) bekezdése szerinti felvigyázási tevékenységét meghatározó stratégiáját felülvizsgálta és a fizetési rendszer működtetése tevékenységre vonatkozó felvigyázói elvárásokat a BIS-IOSCO „Alapelvek a pénzügyi piaci infrastruktúrák részére” (PFMI) című kiadvány1 keretében rögzített, valamint – még ha az Magyarországra nem alkalmazandó is – az EKB SIPS-rendeletében (SIPSreg)2 meghatározott elvárásokkal egészítette ki. Bár a SIPSreg hatálya az eurórendszerbeli fizetési rendszerekre terjed ki, azonban más országok hatóságainak is ajánlott ezen rendelet alapelveit a saját keretrendszerükben a lehető legnagyobb mértékben beépíteni és alkalmazni, így az MNB is ezen elvárásokat alkalmazza. Mindezen nemzetközi felvigyázói elvárások változásával összhangban álló felvigyázási stratégia érvényesítése érdekében került felülvizsgálatra a tevékenységi MNB rendelet. Mindemellett a felvigyázói átfogó értékelések és a folyamatos kockázatalapú fizetési rendszer monitoring kijelölte azon alapelvárásokat, amelyek alapján szükséges volt a felvigyázói keretrendszerbe beépített alapelveknek való megfelelést a hazai fizetési rendszereknél a jelenlegi felvigyázói elvárásoknál szigorúbb jogi eszközzel kikényszeríteni. Ezáltal az MNB megerősíti felvigyázási jogköreit azáltal, hogy többek között az irányítási rendre, a rendszer vezető testülete és a vezető állású személyek felelősségi és feladatköreinek egyértelmű meghatározására, valamint a kockázatkezelésre vonatkozó követelményeket határoz meg.
Szabályozás hatása keretében: a tevékenységi MNB rendelet módosításának pozitív hatásaként a hazai fizetési rendszerek (az MNB által működtetett VIBER és a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer) biztonságosabb és hatékonyabb működését, a rendszerekben felmerülő kockázatokkal szembeni tűrőképesség növekedését várja az MNB. Az újonnan beépítésre került, illetve módosuló követelmények a fizetési rendszerekbe és a pénzforgalomba vetett bizalmat is erősíthetik, mivel a hazai fizetési rendszerek kiemelten fontos szerepet töltenek be a pénz- és tőkepiaci ügyletek, üzleti és lakossági fizetések teljesítésében. Végső soron hatékony és biztonságos működésük egyik előfeltétele a pénzügyi rendszer stabilitásának.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
1
BIS CPSS-IOSCO, Principles for Financial Market Infrastructures April, 2012.
2
Regulation of the European Central Bank (EU) No 795/2014 of 3 July 2014 on oversight requirements for systemically important payment systems.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás