BÜ BH 2021/331
BÜ BH 2021/331
2021.12.01.
Nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tett annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelentse, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik [Be. 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek. d) pont].
[1] A kerületi bíróság a 2019. szeptember 10. napján meghozott ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rongálás vétségében [Btk. 371. § (1) bek., (2) bek. a) pont], garázdaság vétségében [Btk. 339. § (1) bek.] és lopás bűntettében [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bc) alpont, (3) bek. b) pont ba) alpont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 75 nap elzárásra és 130 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés egynapi tételének összegét 2500 forintban állapította meg, így mindösszesen 325 000 forint pénzbüntetést szabott ki. A kiszabott pénzbüntetés megfizetésére 20 havi részletfizetést engedélyezett. Kötelezte a terheltet arra, hogy K. L. Sz. magánfél részére fizessen meg 280 000 forint kártérítést és annak kamatát. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költségről, továbbá eljárási illeték megfizetésére kötelezte a terheltet.
[2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a törvényszék mint másodfokú bíróság a 2020. szeptember 15. napján jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásának módjával és a bűnjelekkel kapcsolatos rendelkezés, a kártérítés megfizetésének határideje, valamint az eljárási illeték megfizetése vonatkozásában – megváltoztatta.
[3] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezése és a törvényszék új eljárásra utasítása érdekében.
[4] Indokai szerint eljárása során a törvényszék a Be. 608. § (1) bekezdés d) pontjában írt hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést vétett, mert a másodfokú nyilvános ülést olyan személy távollétében tartotta meg, akinek jelenléte a törvény szerint kötelező lett volna. A törvényszék ugyanis a terheltet nem az általa korábban – még az elsőfokú eljárás során – bejelentett lakcíméről idézte, hanem olyan címről, ahol már évek óta nem tartózkodik. Álláspontja szerint a terhelt idézése nem volt szabályszerű, így a nyilvános ülés megtartásának a távollétében nem lett volna helye.
[5] A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt alaposnak tartotta.
[6] A Kúria a 2018. február 18. napján meghozott határozatával a kiszabott elzárás büntetés végrehajtását felfüggesztette, a részben már megfizetett pénzbüntetés és a terhelt terhére rótt bűnügyi költség végrehajtását félbeszakította.
[7] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, ami a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[9] A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. § (1) bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. § (1) bekezdés d) pontja szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező.
[10] A Be. 599. § (5) bekezdése alapján a másodfokú eljárásban a fellebbezés akkor bírálható el nyilvános ülésen a vádlott távollétében, ha idézése szabályszerű volt.
[11] A Be. 132. § (1) bekezdése szerint a postai úton történő kézbesítés akkor szabályszerű, ha a kézbesítendő ügyiratot a címzett vagy helyette a jogszabály szerint átvételre jogosult más személy átvette.
[12] Ehhez képest kisegítő szabályként a Be. 132. § (2) bekezdés a) és b) pontja a terheltre vonatkozóan kézbesítési fikciót állít fel azokra az esetekre, ha a postai úton kézbesített ügyirat átvételét megtagadja vagy nem vette át és az „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza. Ezekben az esetekben az a közös, hogy a terhelt tudomást szerez (vagy tudomást szerezhet) a hivatalos küldemény érkezéséről, de ennek ellenére nem kívánja azt átvenni.
[13] Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem lehet szabályszerűnek tekinteni az idézést, ha a terhelt ténylegesen nem is tartózkodik az adott címen, viszont eleget tett annak a kötelezettségének, hogy tartózkodási helyét bejelentse, és ennek ellenére az idézését nem az általa megjelölt címre kézbesítik.
[14] Jelen ügyben erről van szó.
[15] A terhelt még az elsőfokú eljárás során – nyomban a vádirat kézbesítését követően – bejelentette, hogy tartózkodási helye megváltozott, új címeként a B., J. utca 84. számot jelölte meg. Tartózkodási helyének megváltozását az elsőfokú bíróság – az ügyviteli szabályoknak [Beisz. 83. § (3) bek. b) pont] megfelelően – az iratboríték második oldalán rögzítette.
[16] Ezt követően a kerületi bíróság e címre kézbesítette számára a nyomozati iratok másolatait és a védő kirendeléséről rendelkező végzést, az ügyhöz egyesített ügy vádiratát, a szakértőt kirendelő végzést, a szakértői véleményt és a szakértő díját megállapító végzést, illetve a terheltet több ízben e címről idézte a tárgyalásra. A felsorolt iratokat – két esetet kivéve – a terhelt személyesen vette át.
[17] Ehhez képest a másodfokú bíróság egyetlen alkalommal sem kísérelte meg hivatalos irat kézbesítését a terhelt által bejelentett címre. A 2020. március 17. napjára kitűzött nyilvános ülésre szóló idézést a törvényszék a terhelt számára a B., Sz. utca 6. szám alatti címre kézbesítette, amelyet a terhelt személyesen átvett. E nyilvános ülést azonban a törvényszék elhalasztotta.
[18] A 2020. szeptember 15. napjára kitűzött nyilvános ülésre a törvényszék a terheltet ismételten a B., Sz. utca 6. szám alól idézte, amely „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. Erre figyelemmel a nyilvános ülésen a törvényszék megállapította, hogy a terhelt idézése szabályszerű volt.
[19] Megjegyzi a Kúria, hogy a nyilvános ülés határnapja előtti napon beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok között a terhelt érvényes lakcímeként is szerepel a B., J. utca 84. szám.
[20] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a terhelt idézése a törvényszéken 2020. szeptember 15. napján tartott másodfokú nyilvános ülésre nem volt szabályszerű, arról a terhelt önhibáján kívül nem tudott.
[21] Így a nyilvános ülés megtartásának a Be. 599. § (5) bekezdése alapján akadálya volt, azt a törvényszék olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező [Be. 608. § (1) bek. d) pont]. Ezáltal a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult (BH 2019.100.).
[22] Ekként a Kúria a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a másodfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatát a Be. 663. § (2) és (4) bekezdése alapján, a Be. 649. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította.
[23] A Be. 856. § (1) bekezdés a) pontja szerint a pénzbüntetést, valamint a bűnügyi költség címén befizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori törvényes kamatával együtt a terheltnek vissza kell téríteni, ha rendkívüli jogorvoslat folytán a jogerős ügydöntő határozatot a bíróság hatályon kívül helyezte, és megismételt eljárást kell lefolytatni. A Be. 857. § (1) bekezdés c) pontja szerint a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el.
[24] Ezért a Kúria elrendelte a terhelt által a rendelkezésre álló adatok szerint eddig megfizetett pénzbüntetés mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését.
(Kúria Bfv. III. 197/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás