BÜ BH 2021/332
BÜ BH 2021/332
2021.12.01.
A pótmagánvádló hozzájárulása a jogi képviselője által bejelentett fellebbezéshez nem kíván meg formalizált nyilatkozatot. A jogi képviselő fellebbezése joghatályos, ha az ügyben a pótmagánvádló és jogi képviselője perjogi cselekvéseinek egységében kételyt ébresztő adat nincs. Ha nem nyilvánvaló a pótmagánvádlói akarat, akkor azt vizsgálni kell, akár a pótmagánvádló írásbeli nyilatkozatának beszerzése útján is. A jogi képviselő fellebbezése csak abban az esetben nem jogosulttól származó, ha a hozzájárulás nem vélelmezett, hanem tényleges hiánya állapítható meg [Be. 809. § (1) bek.].
[1] A kerületi bíróság a 2020. december 16. napján meghozott végzésével a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása vétsége miatt a vádlottal szemben, pótmagánvádló által benyújtott vádindítvány alapján indult büntetőeljárást felfüggesztette.
[2] A pótmagánvádló és jogi képviselője, dr. B. L. fellebbezése folytán eljárt törvényszék a 2021. január 29. napján meghozott végzésével a kerületi bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette. A végzés ellen a törvényszék a pótmagánvádló és – a pótmagánvádló hozzájárulásával – jogi képviselője, a vádlott és védője részére fellebbezési jogot biztosított.
[3] A törvényszék végzése ellen a pótmagánvádló jogi képviselője jelentett be fellebbezést. Az ítélőtábla a 2021. március 18. napján meghozott végzésével a pótmagánvádló jogi képviselője által a törvényszék végzésével szemben előterjesztett fellebbezést elutasította.
[4] Az ítélőtábla álláspontja szerint tévedett a törvényszék, amikor a határozatával szemben a jogi képviselő által bejelentett fellebbezés miatt az iratanyagot felterjesztette az ítélőtáblára, mivel a pótmagánvádló jogi képviselője által bejelentett fellebbezés jelen esetben arra nem jogosulttól származónak tekintendő.
[5] Indokolása szerint a Be. 809. § (1) bekezdése már előírja, hogy a pótmagánvádlót és jogi képviselőjét önálló fellebbezési jog illeti meg, azonban utóbbit csak a pótmagánvádló hozzájárulásával, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogi képviselő fellebbezéséből ki kell tűnnie, hogy azt a pótmagánvádló hozzájárulásával terjeszti elő (például az írásban bejelentett fellebbezés esetén csatolva a pótmagánvádló írásbeli hozzájárulását is).
[6] Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék végzésével szemben benyújtott fellebbezés szófordulatai alapján a jogi képviselő kizárólag a saját nevében nyújtotta be a fellebbezést. A fellebbezésnek ugyanis egyetlen kitétele sem utal a pótmagánvádló hozzájárulására, illetve a fellebbezés mellékleteként sem került ilyen tartalmú nyilatkozat csatolásra, ez utóbbi utólagos pótlására pedig törvényi felhatalmazás hiányában az ítélőtábla nem hívhatja fel sem a pótmagánvádlót, sem annak jogi képviselőjét.
[7] A fellebbezését elutasító rendelkezés ellen a pótmagánvádló jogi képviselője jelentett be írásban fellebbezést.
[8] Előadta, hogy a pótmagánvádló hozzájárulásáról szóló törvényi rendelkezés a hozzájárulásnak a fellebbezés, jogi képviselő általi benyújtása időpontjában fennálló tényét követeli meg, formakényszer előírása nélkül, mely tény utólagos igazolása sem kizárt, ha a hozzájárulás létével összefüggésben kétség merül fel. Utalt arra, hogy bár a pótmagánvádló és jogi képviselője azonos álláspontja – vagyis a pótmagánvádló hozzájárulása – a törvényszék végzése elleni fellebbezés szövegéből kiderül, a hozzájárulás fellebbezés benyújtáskori tényének utólagos igazolásként mellékelt egy, 2021. március 29-i keltezésű, a pótmagánvádló aláírásával ellátott hozzájárulás fennálltát igazoló nyilatkozatot. Mindezek alapján az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és a fellebbezés elbírálására utasítását kérte.
[9] A pótmagánvádló jogi képviselőjének fellebbezése alapos.
[10] Tévedett az ítélőtábla, amikor a pótmagánvádló képviseletében eljáró jogi képviselő fellebbezését a hozzájárulás törvényi kellékének hiányára hivatkozással elutasította.
[11] A pótmagánvádas eljárás a Be. CV. Fejezetében szabályozott külön eljárás, mely során a Be rendelkezéseit e külön eljárásra vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni [Be. 787. § (1) bek.]. A Be. 809. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítélete ellen a pótmagánvádló, és – a pótmagánvádló hozzájárulásával – jogi képviselője fellebbezésre jogosult. Az utaló rendelkezés alapján a végzés elleni fellebbezés elintézésére – így a jelen ügy tárgyát képező végzés esetében is – az ítélet elleni fellebbezés szabályai megfelelően irányadók [Be. 614. § (1) bek., 579. § (2)–(3) bek.].
[12] A Be. a pótmagánvádas eljárásban a jogorvoslati jog gyakorlását az általános szabályokhoz képest eltérően határozza meg akkor, amikor a pótmagánvádlót és a jogi képviselőjét mint fellebbezésre jogosultakat ugyan külön-külön jelöli meg, de ez utóbbinál feltételül szabja a pótmagánvádló hozzájárulását.
[13] Az ítélőtábla a végzésében helytállón utalt a pótmagánvádló és jogi képviselője jogorvoslati joga gyakorlása körében a korábban hatályban volt szabályozás jogalkalmazási bizonytalanságaira, azonban az ezt kiküszöbölni célzó hatályos szabályozás előírásait tévesen szűkítően értelmezte.
[14] A korábban hatályban volt eljárási törvény pótmagánvádló jogi képviselőjének fellebbezési jogot nem biztosító szabályozása, valamint a 90. BK vélemény III/7. pontja, amely szerint a pótmagánvádló jogi képviselője csak arra jogosult, hogy a pótmagánvádló távolléte esetén a pótmagánvádlót megillető jogorvoslati nyilatkozatokat és indítványokat előterjessze, a gyakorlatban jelentős számban vezetett a jogi képviselő által valójában megbízója nevében előterjesztett fellebbezés – mint nem jogosulttól származó fellebbezés – elutasításához, melyek közül több jogerős bírói határozatot később az Alkotmánybíróság semmisített meg [lásd 14/2015. (V. 26.) AB határozat és 11/2017. (V. 26.) AB határozat].
[15] A szabályozási és értelmezési problémák megoldása, továbbá a 14/2015. (V. 26.) AB határozatban megfogalmazott alkotmányossági követelmény érvényre juttatása érdekében a Be. 809. § (1) bekezdése a fellebbezési jogot a pótmagánvádló és jogi képviselője részére – eltérően a korábbi szabályozástól – önállóan biztosítja, utóbbi azonban azt csak a pótmagánvádló hozzájárulásával gyakorolhatja. Erre utal az ítélőtábla végzésében is felhívott törvényi indokolás, mely szerint a kötelező jogi képviseletre tekintettel sem indokolt elzárni a pótmagánvádló jogi képviselőjét attól, hogy a pótmagánvádlóval egyeztetve önállóan jelentsen be fellebbezést.
[16] A jelen ügyben a Kúria a következőket állapította meg. A kerületi bíróságon 2019. november 8. napján nyújtott be vádindítványt dr. B. L. ügyvéd, Sz. L. V. pótmagánvádló képviseletében eljárva. A vádindítványhoz csatolták Sz. L. V. mint meghatalmazó aláírásával ellátott, dr. B. L. ügyvéd részére írásban adott ügyvédi meghatalmazást, amelyben a kerületi bíróság előtt folyamatban lévő ügyben sértetti jogi képviseletre, a kerületi ügyészség és a főügyészség ügyeiben pedig pótmagánvád érdekében adott meghatalmazást az ügyvédi törvényben meghatározott jogkörrel való képviseletre. A meghatalmazás külön rögzíti, hogy annak hatálya az eljárás jogerős befejezéséig tart és kiterjed a végrehajtásra, rendes és rendkívüli jogorvoslati eljárásra is.
[17] A vádindítvány alapján a kerületi bíróság előtt indult ügyben az elsőfokú bíróság által 2020. november 10. és december 16. napjain tartott előkészítő ülésen a pótmagánvádló és a jogi képviselője személyesen voltak jelen. Ez utóbbi előkészítő ülésen határozott az elsőfokú bíróság – előzetes kérdés elbírálásának szükségessége miatt – az eljárás felfüggesztéséről, amellyel szemben a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést. A jegyzőkönyvben rögzítettek szerint a jogi képviselő a fellebbezés érdemi indokolása körében többek között arra is hivatkozott, hogy a büntetőeljárás felfüggesztése az eljárásban szereplő kiskorúra tekintettel az eljárás soron kívüli lefolytatása ellen is ható rendelkezés.
[18] Az elsőfokú bíróság eljárás felfüggesztéséről szóló végzése elleni fellebbezés folytán másodfokon eljárt törvényszéknek az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyező és az eljárást megszüntető végzésével szemben nyújtott be írásban fellebbezést a pótmagánvádló jogi képviselője.
[19] A beadványában, hivatkozva a korábban csatolt általános meghatalmazásra, a fellebbezést – a beadványban rögzítettek szerint – „a pótmagánvádló jogi képviselőjeként eljárva” terjesztette elő, érdemben pedig azt sérelmezte, hogy az ügyészég által a közvádas ügyben vád tárgyává nem tett kapcsolattartási esetekre az eljárás megszüntetése olyan érdemi állásfoglalás, amely elvonja a pótmagánvádló részére biztosított rendelkezési jogot, ezért a fellebbezésben az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak a pótmagánvádas eljárás lefolytatására utasítását kérte.
[20] A rendelkezésre álló ügyiratok, nevezetesen az ügyvédi meghatalmazás, a jogi képviselő beadványai, a pótmagánvádas eljárásban a pótmagánvádló és a jogi képviselő által tett nyilatkozatok alapján kétség nem fér a pótmagánvádló és jogi képviselője a meghatalmazás időpontjától fennálló, azon egyirányba mutató, egyező szándékához, amellyel a pótmagánvádas eljárás lefolytatását kívánják. Az a körülmény pedig, hogy már a büntetőeljárás folytatását átmenetileg akadályozó, a büntetőeljárás felfüggesztéséről szóló elsőbírói rendelkezést is sérelmesnek tartották, legalábbis valószínűsíti, hogy a büntetőeljárás lezárásának következményével járó eljárást megszüntető határozat nem lehet elfogadható döntés sem a pótmagánvádló, sem az ilyen tartalmú döntés ellen hosszasan írásban érvelő jogi képviselő számára.
[21] A Be. 809. § (1) bekezdése szerint a pótmagánvádló jogi képviselője tehát jogosult ugyan a fellebbezésre, de a pótmagánvádló kötelező hozzájárulása folytán ez nem jelent a pótmagánvádlótól függetlenül érvényesülő önálló fellebbezési jogosultságot.
[22] Ekként a „pótmagánvádló hozzájárulásával” jogszabályi rendelkezése törvényi korlát, amely a pótmagánvádló jogi képviselője önállóan bejelenthető jogorvoslati jogának a pótmagánvádló személyéhez, akaratához kötöttségét jelenti. A hozzájárulás tehát azt jelenti, hogy a pótmagánvádló a jogi képviselője által, a bíróság döntésével szemben a jogorvoslatra nyitva álló határidőben előterjesztésre kerülő fellebbezésével egyetért, az szándéka szerinti. A hozzájárulásnak a fellebbezés jogi képviselő általi benyújtásakor kell fennállnia, ugyanakkor a hozzájárulás visszavonása nyilvánvalóan a fellebbezés elbírálásig lehetséges. A rendelkezés a hozzájárulás mikéntjét nem határozza meg.
[23] Ehhez képest a pótmagánvádló fellépése körében a Be. 793. § (3) bekezdése és a 798. § (2) bekezdése kifejezetten megköveteli a pótmagánvádlónak és a jogi képviselőjének is az aláírását, a Be. 809. § (1) bekezdésében meghatározott „hozzájárulás” értelmezésekor azonban egyértelműen kizárható az ennek megfelelő, ehhez igazodó szigorú formai vagy alakszerűségi kötelezettség iránti elvárás. Nincs formai kötöttség. Ekként nem vonható következtetés a hozzájárulás, azaz az egyetértés hiányára önmagában azon az alapon, hogy a jogi képviselő által benyújtott fellebbezést a pótmagánvádló saját maga nem írta alá, vagy nem került csatolásra egy, a pótmagánvádló hozzájárulását tartalmazó külön nyilatkozat, feltéve, hogy a köztük lévő teljes egyetértés körében nem merül fel aggály. Következésképpen, miután a pótmagánvádló hozzájárulásának a fellebbezés benyújtása körében és idején kell fennállnia, ha a képviselettel vagy a hozzájárulással összefüggésben bármilyen kétely merül fel, ha nem nyilvánvaló a pótmagánvádlói akarat, azt vizsgálni kell. A hozzájárulás léte vagy nem léte ténykérdés, ami kétség esetén tisztázást igényel. Akár a pótmagánvádló írásbeli nyilatkozatának beszerzése útján is, amellyel a fellebbezés benyújtásakor fennállt hozzájárulása igazolható.
[24] Mindez a határidőben a pótmagánvádló jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés érvényességét érintő kérdés, amelynek formakényszer híján (lásd ellenkezőjét a vádindítvány esetében), utólagos, akár felterjesztés előtti, akár felterjesztést követő tisztázását a törvény nem tiltja.
[25] Másként fogalmazva a hozzájárulás törvényi igénye és annak akár utólagos igazolása egyszerűen azt hivatott biztosítani, hogy a pótmagánvádló jogi képviselője nem a pótmagánvádló akarata, szándéka ellenére jelent be jogorvoslatot az adott ügyben.
[26] A jelen ügyben a pótmagánvádló sem olyan nyilatkozatot nem tett, sem arra utaló aktív magatartást nem tanúsított, amely szerint szándéka ellen ható, vagy kizárólag a jogi képviselője önálló eljárási cselekménye lenne az egyébként pótmagánvádló által kezdeményezett büntetőeljárás megszüntetéséről szóló rendelkezés elleni fellebbezés. Az ügyiratok között a pótmagánvádló és jogi képviselője perjogi cselekvéseinek egységében kételyt ébresztő adat nincs, ellenkezőleg, a pótmagánvádlónak az eljárás továbbvitelére irányuló és a jogi képviselőnek e pótmagánvádlói akaratot tükröző, egyező magatartása érhető tetten. A pótmagánvádló és jogi képviselője eddigi perbeli cselekvései, azok tartalma kétségtelen a kezdetektől és még jelenleg is egyező, változatlan szándékot jeleznek.
[27] Azzal pedig, hogy a pótmagánvádló jogi képviselője az ítélőtábla végzése elleni fellebbezéshez csatolta azt a hozzájáruló nyilatkozat megnevezésű, a pótmagánvádló által aláírt okiratot, amelyben a pótmagánvádló a törvényszék pótmagánvádas eljárást megszüntető végzésével szemben nyilatkozik a jogi képviselő által előterjesztett fellebbezéshez való hozzájárulása körében, igazolta azt a tényt, mely szerint a fellebbezés jogi képviselő általi előterjesztésekor a pótmagánvádló hozzájárulása a fellebbezés benyújtásához fennállt.
[28] Az ítélőtábla végzése és annak indokai – többek között, mely szerint az írásban bejelentett fellebbezés esetén a fellebbezéshez mellékelni kell a pótmagánvádló írásbeli hozzájárulását, továbbá a fellebbezés szövegezésének kizárólag nyelvi kontextusainak elemzése – nem egyeztethető össze azzal a jogalkotói szándékkal, amely a hatályos rendelkezés megalkotásakor a korábbi szabályozási problémák felszámolására és az alkotmányos követelményeknek való megfelelésre törekedve, az addigi szabályozás kereteit kívánta tágítani. Az ítélőtábla döntése és a pótmagánvádlói hozzájárulás kereteinek az indokolása szerinti értelmezése valójában az új szabályozás ellenében ható, szűkítő értelmezés.
[29] Az ítélőtábla a kifejezett hozzájárulás hiányában a jogi képviselő fellebbezését mint nem jogosulttól származót utasította el. Ez az álláspont azonban téves. Azt vélelmezi, hogy a kifejezett hozzájárulás nélkül a pótmagánvádló nem engedélyezte a jogi képviselő számára a jogorvoslat bejelentését.
[30] Ezzel szemben a pótmagánvádló jogi képviselőjének fellebbezése abban az esetben nem jogosulttól származó, ha a hozzájárulás nem vélelmezett, hanem tényleges hiánya állapítható meg, azaz a fellebbezés kifejezetten a pótmagánvádló akarata ellenére került előterjesztésre. Jelen ügyben azonban nem ez történt.
[31] Tekintettel arra, hogy az ítélőtábla fellebbezést elutasító végzése törvénysértő, ezért azt a Kúria – a Be. 614. § (1) bekezdésére és (3) bekezdés b) pontjára való utalással, a törvényi hivatkozás (4) bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – Be. 609. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát a fellebbezés érdemi elbírálására utasította azzal, hogy vizsgálnia kell azt is, hogy volt-e hatásköre a törvényszéknek az eljárást felfüggesztő végzés felülbírálata során az eljárás megszüntetésére.
(Kúria Bpkf. II. 520/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás