PÜ BH 2021/336
PÜ BH 2021/336
2021.12.01.
A korábban állami fenntartásban lévő egyetem költségvetési szervi jogállásának megszüntetése, illetve alapítványi fenntartásba kerülése folytán a felsőoktatási intézményi jogállása és ebből eredő jogi személyisége nem szűnt meg, vagyis a fenntartóváltás az egyetem jogalanyiságát nem érinti [1952. évi III. tv. (régi Pp.) 61. § (1) bek.; 2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 117/C. §, 4. § (3) bek., 5. § (1) bek.; 2011. évi CXCV. tv. (Áht.) 7. § (1) bek., 11. § (5)–(7) bek.].
Indokolás
[1] A másodfokú bíróság jogerős ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét.
[2] A felperesek jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelme folytán indult felülvizsgálati eljárásban a felperesek bejelentették, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 61. § (1) bekezdés második fordulata alapján perbe vonják az általuk megnevezett egyetem jogi személyt, egyben kérték a jogelőd perből történő elbocsátását. Hivatkozásuk szerint az alperes a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 117/C. §-a értelmében jogutódlással megszűnt. Álláspontjuk szerint mind a megszűnő, mind a jogutódként megalapított egyetem jogi személy, azonban a jogelőd egyetem költségvetési szervi státusza a törvény erejénél fogva megszűnik. Kifejtették, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11. § (7) bekezdése alapján a költségvetési szervet, így magát az egyetemet is meg kell szüntetni, ugyanis az Állam tulajdonában és fenntartásában felsőoktatási intézmény nem lehet más formában, mint költségvetési szerv. Ennek megfelelően az Áht. szabályai szerint külön megszüntető határozatot kell hoznia a magyar államnak, és a jogalkotónak az Nftv. módosításával kellett ius specialéként a jogutódlás kérdését rendezni. Hivatkoztak továbbá az alperes megszüntető okiratára, amely szerint az egyetem mint költségvetési szerv jogutód nélkül szűnik meg.
[3] A kérelem nem megalapozott.
[4] A régi Pp. 61. § (1) bekezdése szerint, ha a per alapjául szolgáló jogviszonyban a polgári jog szabályai szerint valamelyik fél helyébe a per folyamán jogutód lép, a jogutód a perbe félként önként beléphet, illetőleg a jogutódot az ellenfél is perbe vonhatja. A felperes jogutódját csak akkor lehet perbe vonni, ha a jogutódlás a felperes halála, illetve jogutódlással történő megszűnése miatt következett be.
[5] Az alperes az Nftv. 4. § (3) bekezdése alapján állami fenntartású felsőoktatási intézményként költségvetési szervi jogállásban működött, amely az Nftv. 5. § (1) bekezdése, illetve az Áht. 7. § (1) bekezdése alapján jogi személy.
[6] Az Nftv. 117/C. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a magyar állam fenntartó által működtetett felsőoktatási intézmény fenntartói joga mint vagyoni értékű jog – a kormány külön engedélyével – a kormány által létrehozott alapítványra átruházható. Az Nftv. 117/C. § (2) bekezdése szerint a fenntartóváltás a felsőoktatási intézmény költségvetési szervi jogállását megszünteti, azonban a törvény 5. § (1) bekezdésben meghatározott jogalanyiságát nem érinti. Az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése értelmében a fenntartóváltást követően a felsőoktatási intézmény – a kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével – általános és kizárólagos jogutódja az (1) bekezdés szerinti fenntartóváltással érintett, a Kormány külön döntésében megjelölt, felsőoktatási intézménynek.
[7] A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (KEKVA tv.) alapján létrehozott Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány mint közfeladatot ellátó köz-érdekű vagyonkezelő alapítvány részére a fenntartói jog alapítói vagyoni juttatásként történő átadásáról a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény rendelkezett. Ez a jogszabály határozza meg az alapítvány, illetve az egyetem tulajdonába kerülő vagyontárgyak körét is.
[8] A költségvetési szerv megszüntetéséről az Áht. 11. §-a rendelkezik, amely alapján az alapító a költségvetési szervet jogutódlással vagy jogutód nélkül szüntetheti meg. Jogutódlással történő megszüntetés kizárólag átalakítással történhet, ebben az esetben – legyen szó akár egyesítésről, akár szétválásról – a jogutód is költségvetési szerv lesz. Ugyanezen § (5)–(7) bekezdései rendelkeznek a jogutód nélküli megszüntetésről.
[9] Az alperes 2021. július 29-én aláírt megszüntető okiratának 2.1. pontja értelmében a költségvetési szerv megszűnésének dátuma: 2021. július 31. A 2.4. pontja szerint a költségvetési szerv megszüntetésének módja: jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. § (5)–(7) bekezdései szerint. Az okirat a 2.5. pontban a költségvetési szerv megszüntetésének okaként az állami fenntartásban működtetett felsőoktatási intézmény fenntartói jogának mint vagyoni értékű jognak a Kormány által létrehozott alapítványra történő átruházását jelöli meg, kiemelve, hogy az Nftv. 117/C. § (2) bekezdés a) pontja alapján ez a fenntartóváltás az egyetem költségvetési szervi jogállását megszünteti. A 2.6. pont tartalmazza azt is, hogy a 2.5. pontban meghatározott fenntartóváltás az egyetem Nftv. 5. § (1) bekezdésében meghatározott jogalanyiságát nem érinti, azaz az alperes egyetem a feladatait a jövőben is ellátja mint államilag elismert nem állami egyetem. A 3.2. pont szerint a költségvetési szerv fennálló magánjogi jogai és kötelezettségei – ideértve a vagyonkezelői jogot is – további gyakorlója: az Nftv. 117/C. § (3) bekezdése alapján a fenntartóváltást követően az egyetem kizárólag a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által gyakorolható jogosultságok és kötelezettségek kivételével.
[10] A 2021. augusztus 1-jén hatályba lépett alapító okirat az egyetem nevének, székhelyének, azonosító adatai-nak feltüntetését követően az egyetem fenntartójával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Kiemelendő, hogy az egyetem intézményi azonosítója azonos a korábbival, illetve az alapító okirat az alapítóra vonatkozóan külön rendelkezéseket nem tartalmaz.
[11] Az idézett jogszabályok, illetve a megszüntető és az alapító okirat rendelkezései alapján megállapítható, hogy a korábban költségvetési szervként működő alperes jogállását a fenntartóváltást megelőzően két jogszabály határozta meg: egyrészt az Áht. 7. § (1) bekezdése alapján közfeladat ellátására létrejött jogi személyként működött, másrészt az Nftv. 5. § (1) bekezdése szerint mint felsőoktatási intézmény rendelkezett jogi személyiséggel.
[12] Az Nftv. már korábban hivatkozott 117/C. §-ának rendelkezései alapján az alperes mint felsőoktatási intézmény esetében fenntartóváltás történt, amelynek az a következménye, hogy a magyar állam fenntartói joga és ezzel az egyetem költségvetési szervi jogállása megszűnt, a fenntartói jog a vagyonkezelő alapítványhoz került.
[13] Az Áht. 11. §-a alapján a költségvetési szerv jogutódlással kizárólag oly módon szüntethető meg, ha a jogutód is költségvetési szerv. A megszüntetés másik módja a költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése az (5)–(7) bekezdések rendelkezéseinek megfelelően.
[14] Az Áht. rendelkezései alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a megszüntető okirattal az érintett egyetem mint költségvetési szerv megszűnt, tehát megszűnt a költségvetési szervi jogállása, ugyanakkor az Nftv. alapján a felsőoktatási intézmény mint szervezet és annak jogi személyisége nem szűnt meg, így a fenntartóváltás az egyetem jogalanyiságát nem érinti, az a továbbiakban alapítványi fenntartásban közhasznú szervezetként működik tovább.
[15] Szükséges kiemelni, hogy az Nftv. 22. § (1) bekezdése alapján a felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával szűnne meg, ilyenről azonban jelen esetben nem beszélhetünk, az alapító okirat tartalmazza, hogy az egyetem az Nftv. alapján Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézménye, nem állami egyetem, jogi személy, amely közfeladatot lát el, és közhasznú szervezetként működik.
[16] Azt, hogy az alperes egyetem felsőoktatási intézményi minősége nem szűnt meg, tehát a fenntartóváltás a jogalanyiságát nem érintette, erősíti meg az is, hogy nem változott az intézményi azonosító, holott ugyanazon OM azonosító szám alatt eltérő intézmények nem működhetnek.
[17] Mindezek alapján az alperes polgári jogi személyisége nem szűnt meg, a fenntartóváltás kizárólag az alperes költségvetési szervi jogállását érintette, a jog-alanyiságát azonban nem. Mivel jogutódlás nem történt, a felperesek jogutód perbevonása, illetve a jogelőd perből történő elbocsátása iránti kérelme nem volt megalapozott.
[18] Kiemeli a Kúria, hogy amennyiben elfogadható lenne a felperesek érvelése az alperes jogutódlásával kapcsolatban, akkor az alperes jogutód nélküli megszűnésének jogkövetkezménye – törvény erejénél fogva – az eljárás régi Pp. 111. § (1) bekezdése szerinti félbeszakadása lenne, amelyet követően megtörténhetne a jogutód perbevonása vagy perbelépése. Azonban ebben az esetben sem lenne megalapozott a felpereseknek a jogelőd perből való elbocsátása iránti kérelme, mert a jogutód nélküli megszűnésre tekintettel nem lenne jogképes jogelődje az alperesnek; ilyet pedig maguk a felperesek sem állítottak, illetve vezettek le jogi indokokkal.
(Kúria Pfv. III. 20.770/2021/3.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás