34/2021. (IX. 15.) MNB rendelet indokolás
34/2021. (IX. 15.) MNB rendelet indokolás
a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatára és egyes szabályzataira vonatkozó követelményekről szóló 34/2021. (IX. 15.) MNB rendelethez
2022.03.01.
Szabályozás szakmai okai, célja keretében: a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó követelményekről szóló 34/2009. (XII. 28.) MNB rendelet (a továbbiakban: szabályzatos MNB rendelet) felülvizsgálatát az annak hatálybalépését követően megújult hazai felvigyázói keretrendszerrel való harmonizáció megteremtése tette szükségessé annak érdekében, hogy a jogszabályban rögzített követelmények rendszeres ellenőrzése is támogassa a hatékony és biztonságos fizetési rendszerek működését hazánkban.
A fizetési rendszerek felvigyázására vonatkozó keretrendszer 2009 óta módosult, így az MNB Monetáris Tanácsa az MNB-nek az MNB-ről szóló törvény 4. § (5) bekezdése szerinti felvigyázási tevékenységét meghatározó stratégiáját felülvizsgálta, és a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek (rendszerüzemeltetők) szabályzataira vonatkozó felvigyázói elvárásokat a BIS-IOSCO „Alapelvek a pénzügyi piaci infrastruktúrák részére” (PFMI) című kiadvány1 keretében rögzített, valamint – még ha az Magyarországra nem alkalmazandó is – az EKB SIPS-rendeletében (SIPSreg)2 meghatározott elvárásokkal egészítette ki. Bár a SIPSreg hatálya az eurórendszerbeli fizetési rendszerekre terjed ki, azonban más országok hatóságainak is ajánlott ezen rendelet alapelveit a saját keretrendszerükben a lehető legnagyobb mértékben beépíteni és alkalmazni, így az MNB is ezen elvárásokat alkalmazza. Mindezen nemzetközi felvigyázói elvárások változásával összhangban álló felvigyázási stratégia érvényesítése érdekében került felülvizsgálatra a szabályzatos MNB rendelet. Az MNB az új MNB rendeletben tehát a hazai felvigyázói keretrendszer megváltozott, a fizetési rendszer működtetését végző szervezetek üzletszabályzatára és szabályzataira vonatkozó elvárásait jogszabályi szinten határozza meg. Új követelményként elvárt többek között, hogy a fizetési rendszer hatékony és biztonságos működése érdekében – főként a kiberkockázat megfelelő kezelésének fontosságára való tekintettel – a rendszerüzemeltető üzletszabályzatában részletesen szabályozza, hogy az együttműködő feleknek – különösen a résztvevőknek – milyen fizikai, illetve logikai védelmet szolgáló biztonsági intézkedéseket kell betartaniuk a végpontok, illetve a fizetési rendszer védelme érdekében. A résztvevő ellen indult fizetést korlátozó eljárás és a résztvevő tevékenységi engedélyének megszűnése esetén elvárt, hogy az üzletszabályzat tartalmazza a rendszerüzemeltető által alkalmazott eljárást (pl. ideiglenes és végleges intézkedéseket), az eljárás alá vont résztvevő bejövő és kimenő transzfer megbízásainak fizetési rendszerben való feldolgozása, elszámolása, teljesítése során az egyes szakaszokban követendő szabályokat, továbbá az együttműködő felek szerepét, kötelezettségét és felelősségét is.
Az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell továbbá a rendszerüzemeltető által az együttműködő felek részére biztosított eszközrendszert annak érdekében, hogy elégséges aznapi, és ahol lehetséges, napközbeni likviditás álljon rendelkezésre a fizetési forgalom lebonyolítására. További kötelező üzletszabályzati kellékként kerültek meghatározásra a teljesítési számla egyenlegéről és annak változásáról való tájékoztatás szabályai.
Szabályozás hatása keretében: a régi MNB rendelet módosításának pozitív hatásaként a hazai fizetési rendszerek (az MNB által működtetett VIBER és a GIRO Zrt. által működtetett Bankközi Klíring Rendszer) biztonságosabb és hatékonyabb működését, a rendszerekben felmerülő kockázatokkal szembeni tűrőképesség növekedését várja az MNB. Az újonnan meghatározott, illetve módosuló követelmények a fizetési rendszerekbe és a pénzforgalomba vetett bizalmat is erősíthetik, mivel a hazai fizetési rendszerek kiemelten fontos szerepet töltenek be a pénz- és tőkepiaci ügyletek, üzleti és lakossági fizetések teljesítésében. Végső soron hatékony és biztonságos működésük egyik előfeltétele a pénzügyi rendszer stabilitásának.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, továbbá a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján jelen indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
1
BIS CPSS-IOSCO, Principles for Financial Market Infrastructures April, 2012.
2
Regulation of the European Central Bank (EU) No 795/2014 of 3 July 2014 on oversight requirements for systemically important payment systems.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás