34/2021. (X. 6.) AM rendelet indokolás
34/2021. (X. 6.) AM rendelet indokolás
a megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 34/2021. (X. 6.) AM rendelethez
2021.10.14.
A megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésére vonatkozó egyes szabályokról szóló AM rendelet a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i 2018/2001/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: RED II.) az Agrárminisztérium feladatkörébe tartozó 29. cikk (2)–(5) bekezdésének jogharmonizációját valósítja meg.
A RED II. szerinti előírásoknak 2021. július 1-jétől kell megfelelnie hazánk jogi szabályozásának. A rendelet a RED II.-nek az erdőtől eltérő mezőgazdasági területeken termelt, megújuló energia előállítására szolgáló biomassza fenntartható termesztésének területi szabályozását tartalmazza.
A RED II., valamint a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény alapján a fenntarthatósági rendelkezések tárgyi köre a bioüzemanyagokon túl kibővült a folyékony bio-energiahordozókkal és a biomasszából előállított tüzelőanyagokkal.
A RED II. 29. cikk (2) bekezdésének a magyar jogrendbe való átültetéseként új rendelkezés kerül bevezetésre a hazai szabályozásba, amely kizárólag a hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló biomassza nyersanyagának termesztésére vonatkozik.
A rendelet a RED II. 29. cikk (3)–(5) bekezdése alapján meghatározza azokat a – fenntarthatóság szempontjából érzékeny – területeket, ahol nem vagy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén lehet bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló mezőgazdasági biomassza nyersanyagát termelni.
A RED II. 29. cikk (2) bekezdése előírja az erdőtől eltérő mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványanyagokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok alapanyagául szolgáló biomassza nyersanyagának termesztésével kapcsolatban, hogy az üzemeltetők vagy a nemzeti hatóságok gondoskodnak a talajminőségre és a talaj széntartalmára gyakorolt hatások kezelését biztosító figyelemmelkísérési vagy gazdálkodási tervek rendelkezésre állásáról. A magyar jogrendbe ez a rendelkezés a biomassza-termelő által készített tápanyag-gazdálkodási terv elkészítésével kerül átültetésre, amelynek elkészítése a gazdálkodók által jelenleg is ismert és alkalmazott gyakorlat.
A biomassza-termelő évente tápanyag-gazdálkodási tervet készít, amelyet évente elektronikus úton benyújt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (a továbbiakban: NÉBIH). A tápanyag-gazdálkodási terv elősegíti az okszerű tápanyag-gazdálkodást, a talaj szervesanyag-tartalmának megtartását, illetve növelését, valamint a környezet- és költségkímélő módon történő gazdálkodást.
A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomasszából előállított tüzelőanyagok fenntarthatósági követelményeiről és igazolásáról szóló kormányrendelet alapján a biomassza-termelő a NÉBIH honlapján közzétett biomassza-igazolás formanyomtatvány kiállításával igazolhatja a fenntarthatóságot, ha a termesztett mezőgazdasági biomassza teljes mennyiségét a rendeletben megengedett besorolású földterületen állítja elő, gyűjti össze és a biomassza-termeléssel érintett területek vonatkozásában egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtott be. Ennek megfelelően akkor fenntartható az adott biomassza alapanyaga, amennyiben nem érzékeny területen termesztik és az adott földterületre egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtottak be. Az érzékeny területek meghatározása a rendelet fő feladata. A természetvédelmi, környezetvédelmi jogszabályokban meghatározott előírásokat az e rendelet által érintett területek tekintetében is be kell tartani.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) jogi kategóriái az erdőket a természetességi állapotuk alapján osztályozza. A RED II.-ben meghatározott „elsődleges erdő” fogalomnak a magyar jogrendben a „természetes erdő” jogi fogalom felel meg. Az Evt. által szabályozott erdőterületeken a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő fakitermelési lehetőségeket az erdőterv határozza meg. A fakitermelési tevékenység nem ellentétes a fenntarthatósági, környezetvédelmi, természetvédelmi célokkal azokon a területeken, ahol a hatóság engedélye, illetve az erdészeti hatósághoz tett bejelentés alapján végezhető a fakitermelés és azt a hatóság engedélyezte vagy bejelentésre nem tiltotta meg.
A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 3.) IM rendelet 20. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés b) alpontjában foglaltakra figyelemmel az indokolás közzététele javasolt az Indokolások Tárában.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás