35/2021. (X. 14.) BM rendelet indokolás
35/2021. (X. 14.) BM rendelet indokolás
az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet, valamint a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosításáról szóló 35/2021. (X. 14.) BM rendelethez
2021.10.22.
A jogszabály-módosítás indokolásának az Indokolások Tárában történő közzététele – a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – szükséges.
Az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet módosítása
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Vgtv.), valamint a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben rögzített vízkárelhárítási tevékenységek közül az árvíz- és a belvízvédekezésről szóló 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az ár- és belvíz elleni védekezési tevékenységet szabályozza.
A rendeletmódosítás e szabályozást kiegészíti egyrészt a helyi vízkárelhárítással, másrészt a vízhiány kezelésével, harmadrészt az árvíz elleni védekezési tevékenység szabályait a pontszerű III. fokú készültséggel.
A rendeletmódosítás eredményeként, a hidrológiai előrejelzések alapján még az aszálykár bekövetkezte előtt meg lehet tenni a szükséges vízügyi igazgatási megelőző intézkedéseket, és a szárazság idején nem az egész országra kell kihirdetni a tartósan vízhiányos időszakot, hanem az aszálykörzetek bevezetésével csak a konkrét vízhiányos területekre. Ezzel területi célzott támogatást lehet biztosítani az általános, nagy területet érintő támogatás helyett.
Az árvíz és a belvíz elleni védekezésben egyebekben a hatályozás szabályozás szerinti, már bevált gyakorlat érvényesül a továbbiakban is.
a) Helyi vízkárelhárítás
A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása – a védőművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés – a Vgtv.-ben meghatározottak szerint az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. Az árvíz és a belvíz elleni védekezést szolgáló védőművek hiányában jelentkező káros vizek elleni védekezés, továbbá az elöntések folytán adott területen szétterült vizek vízfolyásokba, csatornákba való visszavezetése a helyi vízkárelhárítás.
Az utóbbi években az időjárási szélsőségek lokálisan jelentkező, kezelhetetlen csapadéktöbbletek formájában egyre gyakrabban sújtják az országot. Dombvidéken rövidebb ideig tartó, de az emberi életre veszélyesebb, míg síkvidéken hosszabban elhúzódó, nagyobb anyagi kárt okozó elöntésekre kell számítani. A káresemények gyakoriságának növekedése egyre nagyobb felkészülést kíván a védekezésre kötelezettektől, és ehhez alapfeltétel a megfelelő jogi keretek kialakítása.
A dombvidéken kialakuló vízkárjelenségek heves lefolyásúak, általában csak néhány óra telik el a csapadék lehullása és az árhullám levonulása között. A lejtőirányban lepelszerűen lefolyó víz lesodorja a talajszemcséket, megbontva a termőréteget. A víz és a hordalék településeket, utakat, vasutakat és értékes mezőgazdasági területeket egyaránt veszélyeztet. Egy-egy jelentős csapadék után a lejtők alján, a vízfolyások, vízelvezetők medrében nagy mennyiségű hordalék halmozódik fel. A vízfolyások medre nem képes elvezetni a hirtelen keletkező óriási vízmennyiséget, a víz kilép a medréből, és ha a parton nem épült depónia vagy töltés, az árvíz elöntést okoz. A környező területek elöntésén túl a vízfolyások medrében, a műtárgyakban, a burkolatokban is gyakran tetemes kár keletkezik.
A helyi vízkárelhárítás fogalmát a 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet rögzíti, azonban a kisvízfolyásokon és a dombvidéki tározókon levonuló árhullámok elleni védekezés jogszabályi háttere hiányzik. Ezért az árvíz és a belvíz elleni védekezés alá nem tartozó területeken nincs egységesen elrendelhető készültségi fokozat.
A dombvidéki területeken is működő vízügyi igazgatóságoknak, valamint az egyéb védekező szervezeteknek jelenleg nem áll rendelkezésre egységes szabályozás a védekezés megszervezésére, a készültségi fokozatok elrendelésére, az egyes fokozatokban elvégzendő feladatokra, ezek dokumentálására, a költségek elszámolására és a védekezések megszűnését követő intézkedésekre vonatkozóan. A feladatellátás így helyszínenként változó módon történik. Emiatt indokolt a védekezésre kötelezett szervezetek helyi vízkárelhárítási feladatait egyértelműen meghatározni.
A helyi vízkárelhárítás során a védekezésre kötelezett szervezet vezetője a helyi vízkárelhárítási készültséget saját szervezetére vonatkozóan, az adott vízfolyás vízgyűjtőjére és létesítményeire, tározóra vagy az adott önkormányzat közigazgatási területére rendeli el.
b) Vízhiányból adódó kár elhárítása
A vízhiányos időszakra történő felkészülést segíti az országos szintű monitoringállomás-hálózat, a vízhiány mértékét meghatározó, újonnan kifejlesztett aszályindex (Hungarian Drought Index, HDI) és az annak folyamatos számítását biztosító aszálymonitoring-szoftver.
A vízhiányból adódó károk elhárítása jelenleg nincs szabályozva.
Az árvíz és a belvíz elleni védekezés védelmi tervek alapján, meghatározott védekezési fokozatok keretében történik. E működő védekezési rendszer mintájára célszerű a vízhiány elleni védekezést is megszervezni és jogszabályban rögzíteni. A vízhiányból adódó kár elhárítását így az I., II., III. fokú és rendkívüli készültség kategóriáiban kell elvégezni.
A vízhiányos helyzet során védekezésre kötelezetteknek védelmi tevékenységüket vízhiánykezelő körzetekben kell ellátniuk. A 12 vízügyi igazgatóság összesen 84 körzetet jelölt ki a területén, igazgatóságonként eltérő számban. Jelenleg ezekre a körzetekre készül a vízügyi igazgatóságok heti vízhiányjelentése, amelyet az öntözési idény alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság részére továbbítanak.
A rendeletmódosítás a vízügyi igazgatóság feladataként jelöli meg a vízhiányos helyzetben, a vízkészletekbe történő aktív és passzív beavatkozás valamennyi formáját, különösen a vízkészletek visszatartását, át- és továbbvezetését, a lakossági vízigények biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket, az ökológiai, a gazdasági, mezőgazdasági vízigények kielégítését és a vízveszteségek csökkentését.
A védekezésre kötelezetteknek vízhiánykezelő körzetenként vízhiányos állapot elleni védekezési tervet kell készíteniük.
A vízhiány elleni védekezés során az I. fokú készültség elrendelése akkor történik, ha
i. az aszálymonitoring-hálózat szerinti aszálytérkép alapján indokolt,
ii. a tartósan vízhiányos időszakot a vízgazdálkodásért felelős miniszter kihirdeti,
iii. a felhasználható vízkészletek csökkenése és a vízpótlásban részt vevő medrek, tározók (holtágak) és műtárgyak átbocsátóképességének átmeneti hiányossága, üzemzavara miatt a lekötött vízkészlet biztosítása veszélybe került, vagy
iv. vízminőségi okból indokolt.
Az aszály- és védekezési fokozatokat a meteorológiai aszályindex (HDIs) felhasználásával a miniszteri rendelet 4. melléklete határozza meg.
A vízhiány elleni védekezés során a II. fokú készültség elrendelése akkor történik, ha
i. az aszályindex alapján indokolt,
ii. az I. fokú készültség során kialakult vízhiányos állapot súlyosbodott,
iii. a felhasználható vízkészletek csökkenése vagy a vízszétosztásban részt vevő vízilétesítmények átbocsátóképességének akadálya miatt a lekötött vízmennyiséget nem lehet biztosítani, de vízkorlátozás nélkül megoldható a vízmennyiség biztosítása.
A vízhiány elleni védekezés során a III. fokú készültség elrendelése akkor történik, ha vízkorlátozás elrendelése válik szükségessé. A korlátozást a megyei védelmi bizottság, több vízügyi igazgatóság érintettsége esetén a Törzs rendeli el.
A rendkívüli készültséget a vízgazdálkodásért felelős miniszter rendeli el, ha a létfenntartási ivó- és közegészségügyi, valamint a katasztrófaelhárítási vízigények kielégítése veszélybe kerül. A vízkorlátozást a rendkívüli készültség időszakában szintén a miniszter rendeli el.
c) Pontszerű III. fokú készültség
Hazánkban az éghajlatváltozás következtében a csapadék tekintetében elsősorban az intenzitás növekedésére kell számítani, a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék válik dominánssá. A télen jellemző, szilárd halmazállapotú csapadékot (hó) egyre inkább a cseppfolyós halmazállapotú váltja fel (eső).
Az árvíz elleni védekezés és a helyi vízkár elhárítása során a pontszerű III. fokú készültség intézményének bevezetése azért szükséges, mert a védőmű állékonyságát vagy biztonságát érintő közvetlen veszély esetén az azonnali beavatkozást igénylő állapot a pontszerű III. fokú készültség elrendelésével kezelhető. Ezt a készültségi fokozatot a védelemvezető rendelheti el. Ilyenkor a veszélyhelyzet elhárításához a védekezési időszakban érvényes eljárásrend alkalmazása szükséges.
A felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló 31/2004. (XII. 30.) KvVM rendelet módosítása
A 2008/105/EK irányelv 8b. cikk (2) bekezdése értelmében az Európai Bizottságnak a vízügyi környezetet veszélyeztető anyagokat meghatározó megfigyelési listát kétévente frissítenie kell. Az aktualizálás során a Bizottság törli a listáról azokat az anyagokat, amelyekre vonatkozóan a 2000/60/EK irányelv 16. cikk (2) bekezdése szerinti kockázatalapú értékelés további monitoringadatok nélkül is elvégezhető. A megfigyelési listán azokat az anyagokat kell feltüntetni, amelyek a rendelkezésre álló adatok szerint uniós szinten jelentős kockázatot jelenthetnek a vízi környezetre vagy a vízi környezeten keresztül, azonban a tényleges kockázat megállapításához nincs elegendő monitoringadat.
Az Európai Bizottság 2018. június 5-én hatályba lépett végrehajtási határozata a harmadik megfigyelési listát vezeti be. A második lista esetében Magyarország 8 anyagot mért 5 monitoringponton, évente 2 alkalommal. A harmadik megfigyelési listáról öt, eddig vizsgált anyag, illetve anyagcsoport [a 17-alfa-etinil-ösztradiol (EE2), a 17-béta-ösztradiol (E2) és ösztron (E1), a makrolid antibiotikumok csoportja, a metiokarb és a neonikotinoidok csoportja] lekerült, két antibiotikum, két antidepresszáns, négy azol-vázas gyógyszer, számos azol-vázas növényvédő szer és két gombairtó vegyület pedig felkerült.
A méréseket a kormányhivatalok környezetvédelmi laboratóriumai végzik. A mérések eredményeit a tagállamnak évente egyszer kell jelentenie az Európai Bizottság részére, tárgyév december 20-ig.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás