BK ÍH 2021/36.
BK ÍH 2021/36.
2021.06.01.
I. A másodfokú eljárásban – a törvényben meghatározott eseteket kivéve – a bíróságnak tanácsban kell eljárnia [Be. 13. § (4) bekezdés].
II. A szakértői díjat megállapító végzésről szóló határozat kijavításának nincs helye, ha azt érdemben, egy díjtétel mellőzésével kellene érdemben megváltoztatni. Ilyenkor egyszerűsített felülvizsgálattal orvosolható a díjmegállapító végzés hibája [Be. 453. § (1) bekezdés, Be. 671. § 15. pont].
Az M.-i Törvényszék másodfokú eljárásban hozott és 2020. december 2. napján véglegessé vált szakértői díjat megállapító végzés kijavításáról rendelkezett az M.-i Törvényszék Gazdasági Hivatalának megkeresése alapján hivatalból, a határozat rendelkező részében és indokolásában észlelt számítási hibák és elírás folytán a Be. 453. § (1) bekezdése alapján.
A végzés ellen a II. rendű terhelt jelentett be fellebbezést, melyet nem indokolt.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a fellebbezést alaptalannak tartva a törvényszék határozatának helybenhagyására tett indítványt.
Az ítélőtábla a törvényszék végzését a Be. 614. § (4) bekezdése szerinti tanácsülésen bírálta felül.
A terhelt fellebbezése – a támadott végzés hatályon kívül helyezését eredményezően – alapos.
A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfokú bíróság abszolút eljárási szabálysértést vétett, mely mérlegelést nem tűrően a sérelmezett végzés hatályon kívül helyezését és a határozatot hozó bíróság új eljárásra utasítását tette szükségessé.
A másodfokú bíróság a szakértői díj megállapításáról szóló végzést kijavító, nem ügydöntő határozatát egyesbíróként (a tanács elnöke) hozta meg.
A Be. 13. § (4) bekezdése értelmében azonban a másodfokú bíróság – akkor, ha a Be. 614. § (1) bekezdése szerint fellebbezéssel támadható végzést hoz – három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A másodfokú eljárásban a törvény kötelező előírása folytán – a törvényben meghatározott eseteket kivéve – így a nem ügydöntő végzéseit is a bíróságnak tanácsban kell meghoznia. A másodfokú eljárás lényege, hogy főszabályként három hivatásos bíróból álló tanács dönt, irányadó ez a fellebbezési bíróságként hozott elsőfokú határozataira is.
Kétségtelen, hogy a Be. 537. § (1) és (2) bekezdése alapján az ügy áttétele, az egyesítés és elkülönítés, az eljárás felfüggesztése és megszüntetése, a személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés kivételével a tanács elnöke határoz. A szakértői díj megállapítása és a végzés kijavítása vitathatatlanul fenti tárgykörön kívül esik. E törvényi rendelkezés azonban a másodfokú bíróság eljárásában nem érvényesül. E norma kizárólag az elsőfokú bíróság tárgyaláson kívül hozott határozatainak meghozatalánál irányadó.
A Be. 589. § előírása folytán a törvény Tizenegyedik, valamint Tizenharmadik-Tizennegyedik Részében megállapított rendelkezéseket a másodfokú eljárást szabályozó Tizenötödik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A másodfokú eljárás szabályai a kijavító végzés alakiságaira nem térnek ki. A Be. 13. § (4) bekezdésében meghatározottak azonban olyan alapvető garanciális szabályok, melyek nem teszik lehetővé, hogy a törvény statikus részében eltérést nem engedő módon deklarált tanácsban való eljárás helyett megengedjék csak a tanács elnökének döntését. Ilyen speciális szabály a másodfokú eljárásra nincs, ezért a bíróság összetételére vonatkozó általános előírások az irányadók.
A másodfokú bíróság a szakértői díjat megállapító végzését is „egyesbíróként” hozta, mely szintén nem felel meg a törvénynek, de a felülbírálat értelemszerűen ezen végleges végzésre nem terjedhetett ki.
A kijavító végzés kapcsán azonban megállapította az ítélőtábla, hogy a bíróság a kifejtettek szerint nem volt törvényesen megalakítva (alaki semmisségi ok), ezért a törvényszék végzését a Be. 608. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte és e bíróságot új eljárásra utasította.
A megismételt eljárásra a következő iránymutatást adja.
A törvényszéknek elsősorban azt kell vizsgálnia, hogy a szakértői díj megállapításáról szóló végzés módosítása a kijavítás keretei között orvosolható-e. A kijavítás ugyanis a szakértőidíj-megállapító végzés érdemét is megváltoztatta a díjjegyzékben egyébként nem szereplő leírási díj mellőzésével. Egy díjtétel mellőzése, még ha okirati bizonyíték nélkül, iratellenesen, ezáltal tévesen is került rögzítésre az alaphatározatban, már meghaladhatja a kijavítás kereteit. [Be. 453. § (1) bekezdés] Ezen esetben a Be. 671. § 15. pontjában szabályozott egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban orvosolható a díjmegállapító végzés hibája. A Be. 672. § (2) bekezdése értelmében ekkor a tanács elnöke is eljárhat. Az egyszerűsített felülvizsgálat mellett szól, hogy maga a díjmegállapító végzés is súlyos eljárási hibában szenved, hiszen ott sem tanácsban járt el a bíróság.
Ha a törvényszék álláspontja szerint a kijavítás jogintézménye alkalmazható, akkor viszont háromtagú tanácsban kell döntését meghoznia a Be. 13. § (4) bekezdésének előírása szerint.
A nem ügydöntő végzés hatályon kívül helyezése ellen a Be. 627. § (1) bekezdése értelmében fellebbezésnek nincs helye, mert e jogorvoslat csak az ítélet megsemmisítése és új eljárásra utasítás esetén vehető igénybe.
(Debreceni Ítélőtábla Bpkf.IV.41/2021/6.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás