2021. évi XXXVI. törvény indokolás
2021. évi XXXVI. törvény indokolás
a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításáról szóló
2021. évi XXXVI. törvényhez
2021. évi XXXVI. törvényhez
Általános indokolás
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált, és az 1979. évi szeptember hó 28. napján módosított Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization, a továbbiakban: WIPO) által igazgatott megállapodás, amelyhez minden állam csatlakozhat, amely részese az ipari tulajdon oltalmára 1883. évi március hó 20. napján létesült, többször felülvizsgált és módosított Párizsi Egyezménynek (Párizsi Uniós Egyezmény). Magyarországon a Lisszaboni Megállapodás eredeti, 1958-as szövegét az 1967. évi 7. törvényerejű rendelet, az 1967. évi július hó 14. napján Stockholmban felülvizsgált szöveg kihirdetését az 1982. évi 1. törvényerejű rendelet, míg az 1979. évi szeptember hó 28. napján történt módosítást az 1986. évi 24. törvényerejű rendelet hirdette ki.
A Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára és a munkacsoport által kidolgozott tervezet elfogadása céljából 2015. május 11–21. között diplomáciai értekezletet hívtak össze Genfben. 2015. május 20 án e diplomáciai értekezlet elfogadta a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegét (a továbbiakban: genfi szöveg). Magyarország 2015. május 21-én aláírta a genfi szöveget a Lisszaboni Megállapodás felülvizsgálatára irányuló diplomáciai értekezleten való részvételre, valamint a megállapodás új szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról szóló 1243/2015. (IV. 20.) Korm. határozat alapján.
Tekintettel az Európai Unió Bíróságának a 2017. október 25-én a C-389/15. számú, Európai Bizottság kontra Európai Unió Tanácsa ügyben hozott ítéletére, a genfi szöveg által szabályozott tárgykörben az Európai Unió (a továbbiakban: EU) kizárólagos hatáskörrel rendelkezik. Ahhoz, hogy az EU megfelelően gyakorolhassa kizárólagos hatáskörét, valamint a mezőgazdasági eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának átfogó rendszerével összefüggő feladatait, a genfi szöveghez csatlakoznia és annak szerződő felévé kellett válnia.
A Tanács, hosszas viták után, egyhangúlag fogadta el 2019 őszén az Európai Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozásáról szóló, 2019. október 7-i (EU) 2019/1754 tanácsi határozatot (a továbbiakban: 2019/1754 EU tanácsi határozat). A tanácsi határozat 2019. november 13-án lépett hatályba. A tanácsi határozat 3. cikke nemcsak az EU-nak, de a tagállamoknak is felhatalmazást adott, hogy ha úgy kívánják, az EU-val párhuzamosan és az EU érdekében, az EU kizárólagos hatáskörének teljes körű tiszteletben tartása mellett megerősítsék a genfi szöveget vagy adott esetben csatlakozzanak ahhoz. Ennek két oka: a Lisszaboni Megállapodásban részes hét uniós tagállamból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölések elsőbbségi napjának megőrzése (jogfolytonosság), valamint az EU szavazati jogainak biztosítása a Lisszaboni Unió Közgyűlésében.
Emellett az Európai Unió Tanácsa – az Európai Parlamenttel mint társjogalkotóval együtt – az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló 2019/1753/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletében (a továbbiakban: (EU) 2019/1753 rendelet) határozta meg az EU-t a genfi szöveg alapján megillető jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályokat. A rendelet 2019. november 13-án lépett hatályba.
Az EU – ötödik jogosult félként – 2019. november 26-án letétbe helyezte csatlakozási okiratát a WIPO-nál a genfi szöveg vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a genfi szöveg 29. cikke értelmében a szöveg három hónappal azt követően lép hatályba, hogy öt jogosult fél letétbe helyezte csatlakozási vagy megerősítő okiratát, a genfi szöveg 2020. február 26-án hatályba lépett.
A Javaslat célja, hogy a hazai jogszabályi környezetet hozzáigazítsa a genfi szöveghez, illetve az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodáshoz, valamint az eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez kapcsolódó, 2018. október 2. napján elfogadott és a Lisszaboni Unió Közgyűlése LI/A/34/4. sz. dokumentum 24. pontjában foglalt döntése alapján a Genfi Szöveg hatálybalépése napjával megegyezően, 2020. február 26. napján hatályba lépett Közös Végrehajtási Szabályzathoz (a továbbiakban: Közös Végrehajtási Szabályzat). Ennek körében a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi. XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) módosítása szükséges, amelynek Hetedik Része tartalmazza a földrajzi árujelzők oltalmával kapcsolatos nemzeti szabályokat, míg a Nyolcadik Rész XVII/B. fejezete állapítja meg az eredetmegjelölések nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályokat; ezek biztosítják jelenleg a Lisszaboni Megállapodásban megállapított jogosultságokat. Érdemi változás a nemzetközi bejelentések eljárási szabályainak frissítése, amelynek során az (EU) 2019/1753 rendelet rendelkezéseit és annak végrehajtási aktusait is megfelelően kell alkalmazni. A jövőben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (a továbbiakban: SZTNH) útján kizárólag a nem-mezőgazdasági termékek nemzetközi bejelentésére nyílik lehetőség és az oltalom csak azokban az országokban áll fenn, amelyek a Lisszaboni Megállapodás részesei, de a genfi szövegnek nem. Külön szabályok vonatkoznak a Lisszaboni Megállapodás és a genfi szöveg alapján történő nemzetközi lajstromozásra.
A Javaslat további célja, hogy a Vt. Nyolcadik Rész XVII/A. fejezetében elvégezze a szükséges módosításokat a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/787 rendelet (a továbbiakban: (EU) 2019/787 rendelet) hatálybalépését követően. A rendelet 2019. június 8. óta hatályos a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szabályok (III. fejezet) tekintetében (az egyéb szabályokat illetően a rendelet 2021. május 25-től hatályos), hatályon kívül helyezve a korábbi, 2008-ban elfogadott közösségi rendelet idevonatkozó rendelkezéseit. Az új rendelet értelmében a szeszes italok földrajzi jelzései is kizárólag uniós oltalomban részesíthetők.
A Javaslat indokolása a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tárában a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 20. § (2) bekezdése alapján közzétételre kerül.
Részletes indokolás
1. §
Az (EU) 2019/787 rendelet törvényi szintű nemzeti végrehajtási szabályainak megteremtése érdekében a Vt.-nek a szeszes italok földrajzi jelzéseire vonatkozó rendelkezéseit módosítani szükséges.
A Javaslat a szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalma tekintetében az (EU) 2019/787 rendelet III. fejezetének törvényi szintű illeszkedési szabályainak megteremtése érdekében a Vt. 116/A. §-át új szabályokkal egészíti ki, továbbá módosítja a Vt. 116/B. és 116/C. §-át.
A Javaslat az (EU) 2019/787 rendelet 24. cikke szerinti uniós bejelentés benyújtását és az (EU) 2019/787 rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó feladatok ellátását a korábbi, a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelet rendelkezéseihez hasonlóan az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe utalja. A Vt.-ben rögzíteni kell azt is, hogy az (EU) 2019/787 rendelet 24. cikk (4) bekezdése szerinti, a szeszes italok határon átnyúló földrajzi területet jelölő földrajzi árujelzőinek bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását megelőző konzultáció koordinálása is az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartozik.
A szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelző oltalma iránti kérelmet az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. A jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet a miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja az SZTNH-nak.
Az SZTNH a kérelmet iparjogvédelmi szempontból megvizsgálja, amely során ellenőrzi, hogy a kérelem megfelel-e az (EU) 2019/787 rendelet 3., 22., 34., és 35. cikkeiben előírt követelményeknek. A vizsgálat nem terjed ki arra, hogy fennáll-e a termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat.
Az SZTNH a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik az agrárpolitikáért felelős miniszternek arról, hogy a vizsgált követelmények alapján egyetért-e a kérelemnek az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) történő továbbításával. E nyilatkozatot követően a miniszter a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a közzétételtől számított két hónapon belül felszólalást lehet benyújtani. A felszólalást a miniszter – iparjogvédelmi kérdésekben az SZTNH egyetértésével – érdemi határozatában bírálja el.
Az agrárpolitikáért felelős miniszter az SZTNH nyilatkozata és a jogszabályban lefolytatott eljárás alapján a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem – a termékleírásban foglaltakra is figyelemmel – megfelel-e a Vt.-ben, valamint a jogszabályban meghatározott feltételeknek. A miniszter a határozatot a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat meghozatala esetén a miniszter továbbítja a Bizottsághoz az (EU) 2019/787 rendeletben meghatározott adatokat, illetve iratokat.
Lényeges rendelkezés, hogy a kérelemnek helyt adó határozat meghozatalával a Magyarország területére kiterjedő hatályú átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek a Bizottsághoz történő benyújtása napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról az agrárpolitikáért felelős miniszter értesíti a kérelmezőt.
Az (EU) 2019/787 rendelet 27. cikke szerinti felszólalási eljárással kapcsolatos tagállami feladatokat a Javaslat szintén az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe utalja, egyúttal pontosítva a felszólalási és kifogási eljárás során alkalmazandó benyújtási határidőket, amely jelenleg a Vt. 116/A. § (12) bekezdése alapján egységesen négy hónap. A felszólalással és kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat az agrárpolitikáért felelős miniszter iparjogvédelmi kérdésekben az SZTNH egyetértésével látja el.
A Javaslat tartalmaz utalást az (EU) 2019/787 rendelet 31. cikke szerinti termékleírás uniós és standard módosítására vonatkozó tagállami feladatokra is. A termékleírásnak az (EU) 2019/787 rendelet 31. cikk b) pontja szerinti standard módosítására irányuló eljárás részletes szabályait jogszabály állapítja meg. A javaslat ugyancsak rendelkezik a borászati termékek termékleírásának standard és állandó módosításáról a Bizottság két felhatalmazáson alapuló rendelete alapján.
A Javaslat a Vt.-nek a védjegybitorlásra irányadó szabályait rendeli alkalmazni a szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelzők uniós oltalmának bitorlása esetére [ld. a Vt. új 116/A. § (16) bekezdés d) pontját]. A szőlészeti és borászati termékek kapcsán az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 8. cikke (1) bekezdése rendelkezik a borászati termékek átmenti nemzeti oltalmáról, mivel az 1308/2013/EU rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést.
2. §
Az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás 2015. évi május hó 20. napján Genfben felülvizsgált szövege (továbbiakban: genfi szöveg) kötelező hatályának elismerése miatt a Vt. XVII/B. Fejezetének címét is módosítani kell. A genfi szöveg alapján az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzések is nemzetközi oltalomban részesülhetnek, ezért a címet ki kell egészíteni a földrajzi jelzésekre történő utalással.
A Javaslat kiegészíti az értelmező rendelkezéseket a genfi szövegre vonatkozó és az abban foglalt meghatározásokkal.
Az (EU) 2019/1753 rendelet értelmében azok a tagállamok, amelyek már részesek a Lisszaboni Megállapodásban, továbbra is részesek maradhatnak, különösen a Megállapodásban meghatározott jogok folytonosságának, valamint kötelezettségek teljesítésének a biztosítása érdekében. E tagállamok azonban kizárólag az EU érdekeivel összhangban és az EU kizárólagos hatáskörének teljes tiszteletben tartásával járhatnak el. Az említett tagállamoknak tartózkodniuk kell új eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás alapján történő lajstromozásától olyan termékek tekintetében, amelyek a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelet, a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i 251/2014/EU rendelet, vagy az (EU) 2019/787 rendelet hatálya alá tartoznak. Az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján ezek a tagállamok az e rendeletek hatálya alá nem tartozó olyan eredetmegjelölések tekintetében, amelyek esetében a földrajzi árujelzők uniós szintű oltalma nem biztosított, a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromba történő bejegyzése iránti további bejelentéseket is benyújthatnak. Ezeket a bejelentéseket továbbítani kell a Bizottság részére. Az ezzel kapcsolatos hatáskört a Javaslat az iparügyekért felelős miniszterhez és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához telepíti, és szabályozza a továbbítás során követendő eljárásrendet.
Azok a tagállamok, amelyek már részesek a Lisszaboni Megállapodásban, oltalomban részesítik a harmadik szerződő feleknek a Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelöléseit, azonban kizárólag az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, a 251/2014/EU rendelet vagy az (EU) 2019/787 rendelet hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében.
A Javaslat kiegészíti a Vt.-t az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályokkal.
Az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását a genfi szöveg rendelkezései szerint a jogosultak vagy a jogosultakat képviselő szervezetek kérelmezhetik.
A genfi szöveg szerinti bejelentéseket a Bizottság nyújtja be a Nemzetközi Irodának, amelyre két formanyomtatványt rendszeresít: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) valamely munkanyelvén, megfelelő formában benyújtott, valamely eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek a Lisszaboni Megállapodás genfi szövege szerinti nemzetközi lajstromozására irányuló bejelentést (a WIPO honlapjáról letölthető), valamint a Bizottsághoz benyújtandó, az uniós jog alapján oltalomban részesített és bejegyzett földrajzi jelzéseknek a genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromba történő bejegyzéséhez szükséges kérelemnyomtatványt. A Bizottság az ilyen kérelmek alapján végrehajtási aktusokat fogad el, amelyek jelenleg nem ismertek. A Javaslat a magyarországi kérelmezők által benyújtott kérelmeknek a Bizottság felé történő megküldésére vonatkozó eljárási szabályokat helyezi el a Vt.-ben.
Az ezzel kapcsolatos hatásköröket a Javaslat az agrárpolitikáért felelős miniszterhez és a SZTNH-hoz telepíti, és szabályozza a továbbítás során követendő eljárásrendet.
3. §
A szeszes italok földrajzi jelzéseire vonatkozó szabályokhoz kapcsolódóan átmeneti rendelkezés szabályozza az uniós oltalomra irányuló bejelentések alapján keletkező átmeneti nemzeti oltalmat.
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz egyrészről azokra a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, Magyarországról származó nemzetközi eredetmegjelölésekre, amelyek uniós oltalomban is részesülnek. A jogosultak, a jogosultakat képviselő szervezetek, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter a Javaslatban foglalt jogvesztő határidőig kérhetik ezeknek az eredetmegjelöléseknek a genfi szöveg szerinti lajstromozását, vagy törlésüket a nemzetközi lajstromból.
További átmeneti rendelkezések vonatkoznak azokra a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, Magyarországról származó nemzetközi eredetmegjelölésekre, amelyek az uniós rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkoznak, mégsem állnak az uniós rendeletek egyike alapján sem oltalom alatt. A jogosultak, a jogosultakat képviselő szervezetek, illetve az agrárpolitikáért felelős miniszter a Javaslatban foglalt jogvesztő határidőig kérhetik ezeknek az eredetmegjelöléseknek a megfelelő uniós rendelet szerinti lajstromozását, vagy törlésüket a nemzetközi lajstromból.
4. §
A Vt. új 116/B. § (1) és (2) bekezdéséhez kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés.
5. §
A Javaslat a Vt. jogharmonizációs záradékát egészíti ki az (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az (EU) 2019/787 rendelet végrehajtására vonatkozó utalással.
6. §
A Javaslat a Lisszaboni megállapodás alapján az SZTNH útján benyújtott, nem mezőgazdasági – azaz az érintett uniós rendeletek hatálya alá nem tartozó – termékekre vonatkozó eredetmegjelölések nemzetközi bejelentési kérelmeivel kapcsolatos hatásköröket az iparügyekért felelős miniszter hatáskörébe utalja [Vt. 116/E. (2) §], míg az uniós rendeletek hatálya alá tartozó termékek földrajzi árujelzőivel kapcsolatos tagállami feladatok az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe tartoznak. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009 (XII. 14.) IRM rendelet (a továbbiakban: Jszr.) 5. § (5) bekezdése szerint nem alkalmazható rövid megjelölésként olyan kifejezés, amelyet a jogszabály szövege a továbbiakban más jelentéstartalommal is alkalmaz. Mindezekre tekintettel a „miniszter” rövidítés önmagában nem alkalmazható.
Tekintettel arra, hogy a „Megállapodás” rövidítés is több jelentéstartalommal – a Madridi, illetve a Lisszaboni Megállapodásra történő utalással – került alkalmazásra a Vt.-ben, ezért e rövidítés tekintetében is el kell végezni a Jszr. 5. § (5) bekezdése szerinti korrekciót.
A Vt. 3. § (4) bekezdés a) és c) pontja a genfi szöveg kötelező hatályának elismerése okán tartalmaz kisebb kiegészítést, illetve korrekciót.
A genfi szöveg kötelező hatályának elismerése okán a Vt. 112. §-át és Nyolcadik Részének címét is módosítani kell. A genfi szöveg alapján az eredetmegjelölések mellett a földrajzi jelzések is nemzetközi oltalomban részesülhetnek, ezért az érintett szövegrészeket ki kell egészíteni a földrajzi jelzésekre történő utalással.
A szeszes italok vonatkozásában az (EU) 2019/787 rendelet 38. cikke határozza meg a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó eljárási szabályokat és azt, hogy az ellenőrzés mely tagállami hatóság hatáskörébe tartozik, amelyről jogszabály rendelkezik.
7. §
Az (EU) 2019/787 rendeletnek a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmát érintő egyik legjelentősebb újítása az, hogy megszűnik a nemzeti és uniós oltalom párhuzamossága. A 25. cikk értelmében csak átmeneti nemzeti földrajziárujelző-oltalom állhat fenn attól a naptól kezdődően, hogy a földrajzi árujelző lajstromozása iránti kérelem a Bizottsághoz továbbításra került, a lajstromozásról szóló döntés meghozataláig, illetve a kérelem visszavonásáig.
Tekintettel arra, hogy a szeszes italok földrajzi jelzéseire vonatkozó új uniós szabályok hasonló szabályozási modellt követnek, mint a szőlészeti és borászati, valamint az ízesített borászati termékek, továbbá a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára vonatkozó szabályok, ezért a Vt. XVII/A. fejezetében indokolt a szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalma iránti kérelmek elbírálásának nemzeti szakaszát is egységesen szabályozni, természetesen figyelemmel az oltalmi rendszerek közötti kisebb eltérésekre is. Erre tekintettel a Vt. 104. §-a hatályon kívül helyezésre került, és az abban foglalt, a szeszes italok termékleírására vonatkozó rendelkezés a Vt. 116/B. §-ba került áthelyezésre.
Az (EU) 2019/787 rendelet 26. preambulumbekezdése szerint annak érdekében, hogy valamennyi érintett ágazat tekintetében összhangban legyenek egymással a földrajzi árujelzőkre vonatkozó eljárási szabályok, a szeszes italokra alkalmazandó ilyen jellegű szabályokat a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozóan az 1151/2012/EU rendeletben megállapított, átfogóbb és bevált eljárások mintájára kell megalkotni, figyelembe véve a szeszes italok sajátosságait. A hivatkozott egységesség megteremtése érdekében a rendelet megszünteti a szeszes italok vonatkozásában az uniós és nemzeti oltalom párhuzamosságát és egységes szabályokat állapít meg a szeszes italok földrajzi jelzései oltamának megszűnése tekintetében is. A szeszes italok földrajzi jelzéseinek törlésére vonatkozó szabályokat az (EU) 2019/787 rendelet 32. cikke tartalmazza, ezért a 111. § (3) bekezdésében foglalt megszűnési okot hatályon kívül kell helyezni.
Az (EU) 2019/787 rendelet 25. cikke értelmében a kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára e fejezet alapján. A (2) bekezdés értelmében ez a nemzeti oltalom az e fejezet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg. Mivel a szeszes italok vonatkozásában megszűnik a nemzeti és uniós oltalom párhuzamossága, a szeszes italok vonatkozásában törölni kell a nemzeti oltalomra vonatkozó, a Vt. 113/A. §-ában szabályozott rendelkezéseket.
8. §
A Javaslat hatálybalépésére vonatkozó rendelkezést tartalmazza. A Vt. hatálybalépését egyfelől az (EU) 2019/787 rendelet, másfelől a Genfi Szöveg hatálybalépéshez (mivel a Végrehajtási Szabályzat hatálybalépése megegyezik a Genfi Szövegével) szükséges igazítani; ez utóbbi esetben a Jat. 11. §-ában foglalt feltételhez kötött hatálybalépés alkalmazása révén azon részek tekintetében, amelyeket a Genfi Szövegben és a Végrehajtási Szabályzatban vállalt kötelezettség miatt szükséges módosítani.
9. §
A Javaslat jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás