• Tartalom

BK ÍH 2021/37.

BK ÍH 2021/37.

2021.06.01.

I. Idézéssel szembeni mulasztás esetén a vádlottal szemben nincs helye rendbírság kiszabásának [Be. 116. § (1) bekezdés, 127. §, 432. § (1) bekezdés].
II. A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni. A kihirdetett nem ügydöntő végzés elleni fellebbezést a végzés kihirdetésekor kell bejelenteni [Be. 455. § (1) bekezdés, 582. § (2) bekezdés].

A törvényszéken költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt van büntetőeljárás folyamatban Z. J. I. r. vádlott és társai ellen.
A törvényszék 2021. február 3. napjára tárgyalást tűzött ki, melyre idézte a D. J. III. r. vádlottat. A III. r. vádlott a tárgyaláson nem jelent meg, a tárgyalást megelőző napon e-mailben jelezte a bíróságnak, hogy már hosszabb ideje köhög, és hőemelkedése van, nem akar megfertőzni senkit, ezért a tárgyaláson nem tud megjelenni.
A törvényszék a 2021. február 3-án tartott tárgyaláson a 190. sorszámú jegyzőkönyvben megállapította, hogy a tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a III. r. vádlott, magát előzetesen betegségre hivatkozással kimentette.
Ennek ellenére II. számú végzésben a III. r. vádlottal szemben 50 000 forint rendbírságot szabott ki azzal, hogy amennyiben a következő tárgyalásig hitelt érdemlően igazolja a tárgyalásról való távolmaradását, úgy a bíróság mérlegelni fogja a rendbírságot kiszabó végzés hatályon kívül helyezését és az igazolási kérelem elfogadását. A jegyzőkönyvbe foglalt, bírságot kiszabó végzés indokolást nem tartalmaz.
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a bíróság a végzés ellen nem biztosított jogorvoslatot, ebből következően fel sem hívta a jogosultakat nyilatkozattételre.
Ezt követően a törvényszék 2021. február 4. napján kelt 191. sorszámú végzésében a III. r. vádlottat 50 000 forint rendbírsággal sújtotta, azzal, hogy a rendbírságot meg nem fizetése esetén 1000 forintonként 50 napi elzárásra kell átváltoztatni.
A végzés indokolása szerint a törvényszék az ügyben 2021. február 3. napjára tárgyalást tűzött ki, melyre idézte a III. r. vádlottat. A III. r. vádlott a tárgyalás napján e-mailben – holott a vádlott rendelkezik elektronikus kapcsolattartással – igazolási kérelem nélkül, hitelt érdemlően nem igazolta a tárgyalásról való távolmaradását.
A bíróság ezen végzés kézbesítését rendelte el a III. r. vádlottnak, a védőnek és az ügyésznek.
A végzés ellen a III. r. vádlott jelentett be fellebbezést a rendbírság kiszabásának mellőzése érdekében. Fellebbezésének indokolásaként előadta, hogy a 2021. február 3. napjára kitűzött tárgyalást megelőző napon koronavírusra utaló tünetek okán e-mailben jelezte az elsőfokú bíróság felé, hogy a tárgyaláson nem tud megjelenni. Ezzel álláspontja szerint kimentette a tárgyalás elmulasztását. Azzal, hogy a tárgyaláson nem jelent meg, megítélése szerint a bírósági tárgyaláson részt vevő személyek egészségét óvta az esetleges megfertőződéstől, megjegyezte továbbá, hogy egyébként sem volt érdemi szerepe a tárgyaláson, ezért az eljárás folyamatosságát nem akadályozta azzal, hogy a tárgyaláson nem jelent meg.
A fellebbviteli főügyészség átiratában a jogorvoslattal megtámadott végzés megváltoztatását, és a rendbírság kiszabásának mellőzését indítványozta.
A másodfokú bíróság a vádlott fellebbezését alaposnak látta és határozatában az alábbiakra mutatott rá.
A rendbírság kiszabása során az elsőfokú bíróság lényeges eljárási szabálysértések mellett, lényeges ügyviteli szabályokat is sértett, a jogorvoslati jogra történő figyelmeztetés részben elmaradt, részben pedig nem felelt meg az eljárási törvénynek.
A törvényszék a 2021. február 3. napján megtartott tárgyalásról készült 190. sorszámú jegyzőkönyve egyrészt rögzítette, hogy a III. r. vádlott távolmaradását kimentettnek tekintette, ugyanakkor a tárgyalás elnapolásával egyidejűleg kihirdette a III. r. vádlottal szemben kiszabott rendbírságról szóló II. számú végzést. A végzés nem tartalmaz rendelkező részt és indokolást, így az nem felel meg a bírósági határozattal szemben támasztott és a Be. 451. § (1), illetve (10) bekezdésében rögzített követelményeknek.
A Be. 455. § (1) bekezdése alapján a határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyébként kézbesítés útján kell közölni. A végzés kihirdetése megtörtént, azonban a törvényszék nem volt figyelemmel arra, hogy a Be. 579. § (2) bekezdése alapján a végzés ellen fellebbezésnek van helye, melyet a Be. 582. § (2) bekezdése alapján a végzés kihirdetését követően jelenthetnek be a Be. 581. §-a szerinti jogosultak, jelen ügyben az ügyészség és a védő.
A fellebbezési jogra történő kioktatás elmaradt, így az arra jogosultak jogorvoslati jogukkal a tárgyaláson nem élhettek.
Ezt követően az elsőfokú bíróság 2021. február 4-én kelt 191. sorszámú végzése – már a bírósági határozattal szemben támasztott törvényi követelményeknek többnyire megfelelően – rendelkezik a III. r. vádlottal szemben a megelőző napon kiszabott rendbírságról, tartalmilag azonban eltér a tárgyalás napján kihirdetett határozattól. E végzésben a bíróság már rendelkezett a rendbírság meg nem fizetése esetén történő átváltoztatásáról, illetve tartalmazott fellebbezési kioktatást is.
A rendbírság átváltoztatására vonatkozó rendelkezés téves, ugyanis a Be. 128. § (3) bekezdése szerint a rendbírság elzárásra történő átváltoztatása esetén ötezer forint – és nem ezer forint – helyett kell egynapi elzárást számítani. A jogorvoslati jogra vonatkozó figyelmeztetés sem felel meg maradéktalanul a Be. 451. § (4) bekezdésében írtaknak, ugyanis a végzésben nem jelölte meg a törvényszék, hogy az eljárás mely résztvevője hol terjesztheti elő a fellebbezését.
A bíróságok egységes iratkezelési szabályairól szóló 17/2014. (XII. 23.) OBH utasítás 100. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az ügyirat felterjesztésekor a fellebbezéssel megtámadott határozat kiadmányát kell csatolni. Ebből következően a határozatnak és kiadmányának kelte és sorszáma, de értelemszerűen a tartalma is azonos kell, hogy legyen. A törvényszék eljárása nem felelt meg az idézett jogszabályi előírásoknak, ugyanis a rendbírság kiszabása ténylegesen a 2021. február 3. napján tartott tárgyalási napon történt meg, azonban nem a tárgyaláson meghozott végzés kiadmánya került kézbesítésre a fellebbezésre jogosultaknak – illetve felterjesztésre a másodfokú bíróságra –, hanem egy formájában – sorszámában, keltében – és tartalmában eltérő, de kétségkívül a III. r. vádlottat rendbírsággal sújtó határozat.
A végzés érdemi felülbírálata során – amelynek a fentiekben írt eljárási szabálysértések ellenére sem volt akadálya – a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az idézett eljárási szabálysértéseken túl törvényes ok nélkül alkalmazott a III. r. vádlottal szemben rendbírságot.
A vádlott tárgyalási jelenlétének biztosítása érdekében – szemben az eljárás más résztvevőivel – a Be. nem teszi lehetővé rendbírság alkalmazását. A Be. 432. § (1) bekezdése alapján, ha a vádlott jelenléte a tárgyaláson kötelező és szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, a bíróság elővezetés, vagy elfogatóparancs kibocsátása útján intézkedik a vádlott jelenlétének biztosítása iránt.
Az idézett rendelkezés, de a Be. 116. §-a, illetve a Be. 127. §-ának rendelkezései sem teszik lehetővé a vádlottal szemben ilyen esetben rendbírság kiszabását.
Miután azonban a törvényszék – végzésének indokolásával szemben – a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint a vádlott beadványát igazolási kérelmeként kezelve távolmaradását kimentettnek tekintette, a másodfokú bíróság által részletezett kényszerintézkedések alkalmazására sem lett volna törvényes lehetősége vele szemben tárgyalási jelenlétének biztosítása érdekében.
Rámutatott a fellebbviteli bíróság arra is, hogy a III. r. vádlott a tárgyalás napját megelőzően közölt tünetei okán a tárgyaláson meg sem jelenhetett volna.
A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 192. § (1)–(3) bekezdései alapján – figyelemmel a 4/2020. (IX. 15.) OBH elnöki ajánlás 16. § (1) bekezdés d) pontjára és a (2) bekezdésére – ugyanis az eljárási cselekmény megkezdését megelőzően a tanács elnöke hivatalból vizsgálja az eljárási cselekmény megtarthatóságát, és amennyiben felmerül annak lehetősége, hogy a tárgyalóteremben fertőzött személy tartózkodik, az eljárási cselekmény elhalasztásának van helye.
A fentiekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Be. 598. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti tanácsülésen eljárva a Be. 606. § (1) bekezdése alapján megváltoztatta és a rendbírság kiszabását mellőzte.
(Pécsi Ítélőtábla Bpkf.I.71/2021/4.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére