373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet indokolás
373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet indokolás
a fogyasztó és vállalkozás közötti, az áruk adásvételére, valamint a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések részletes szabályairól szóló 373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelethez
2021.07.01.
A digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv] a digitális tartalom szolgáltatására, illetve a digitális szolgáltatás nyújtására irányuló, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés egyes aspektusait szabályozza a belső piac megfelelő működésének biztosítása és az Unión belüli magas szintű fogyasztóvédelem garantálása érdekében. A szabályozás hatálya kiterjed a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerű teljesítésére, továbbá a hibás teljesítés, valamint a tartalomszolgáltatás rendszerére, illetve a szolgáltatásnyújtás elmulasztása esetén rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre is.
Az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya – a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás továbbításának vagy hozzáférhetővé tételének módjától függetlenül – kiterjed többek között a számítógépes programokra, alkalmazásokra, videofájlokra, audiofájlokra, zenefájlokra, digitális játékokra, e-könyvekre és egyéb e-kiadványokra, valamint az adatok digitális formában való létrehozását, kezelését, elérését vagy tárolását lehetővé tevő digitális szolgáltatásokra, például az olyan szolgáltatásként nyújtott szoftverekre, mint a video- és audiomegosztás és egyéb tárhelyszolgáltatás, szövegszerkesztés és játékok felhőalapú szolgáltatás keretében, valamint a közösségi média. A digitális tartalom szolgáltatása és a digitális szolgáltatások nyújtása gyakran olyan módon történik, hogy a fogyasztó nem díjat fizet, hanem személyes adatokat ad át a vállalkozásnak. Ebből következően a szabályozás hatálya kiterjed azokra az esetekre, amikor a fogyasztó közösségimédia-fiókot nyit, és megad egy nevet és egy e-mail-címet, amelyet nem kizárólag a digitális tartalom szolgáltatásának vagy a digitális szolgáltatás nyújtásának céljára vagy a jogi követelményeknek való megfelelés céljára használnak. Ide tartozik az az eset is, amikor a fogyasztó hozzájárul, hogy bármely személyes adatnak minősülő anyagot, például fényképet vagy az általa feltöltött bejegyzést a vállalkozás marketing céllal kezeljen.
Az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv [a továbbiakban: (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv] – szoros összefüggésben az (EU) 2019/770 irányelv célkitűzésével és rendelkezéseivel – közös szabályokat határoz meg a fogyasztó és vállalkozás közötti adásvételi szerződésekkel kapcsolatos követelményekre vonatkozóan. Meghatározza különösen az áruk szerződésszerűségére, a hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogorvoslatokra és e jogorvoslatok érvényesítésének feltételeire, valamint a kereskedelmi jótállásra alkalmazandó szabályokat. Az irányelv szabályait alkalmazni kell például olyan áruk esetén, amikor egy okostelevízió a hirdetés szerint egy bizonyos videoalkalmazást tartalmaz, vagy egy okostelefon az adásvételi szerződés szerint nyújtott, szabványosított, előre telepített alkalmazásokkal, például ébresztőóra vagy kamera alkalmazással rendelkezik.
Az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke és az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke alapján a tagállamoknak 2021. július 1-ig kell elfogadniuk és kihirdetniük azokat a rendelkezéseket, amelyek az irányelveknek való megfelelést biztosítják. Az irányelvi szabályok alapján megalkotott rendelkezéseket 2022. január 1. napjától kell alkalmazni.
Az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv, illetve az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv szabályozási tárgya a magyar polgári jogban már létező jogintézmény, a hibás teljesítés rendszerét érinti. A szabályozás tárgyi hatályát tekintve azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet szabályaihoz képest eltérően, szűkebb körben határoz meg a belső piac működéséhez szükséges közös szabályokat. Erre tekintettel a jogharmonizációs célok megvalósítása érdekében az irányelvek magyar jogba történő átültetése önálló kormányrendelet megalkotását tette szükségessé.
Az (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv és az (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezései alapján megalkotandó szabályozásnak ugyanabban a kormányrendeletben történő elhelyezését az indokolja, hogy bár a hivatkozott irányelvek tárgyi hatálya eltérő szerződéstípusokra terjed ki, az irányelvek fogyasztói szerződéses jogviszonyokra vonatkozó általánosabb hatályú rendelkezései egy tőről fakadnak, azonos elvek mentén, azonos szabályozási logika alapján és részben azonos tartalommal kerültek meghatározásra. Az irányelvek fogalommeghatározásai részben fedik egymást, illetve a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei is, mindkét irányelvi szabályozás vonatkozásában egységesen meghatározhatóak.
Mindezek alapján a normatartalom oly módon épül fel, hogy elsőként azok a közös rendelkezések kerülnek meghatározásra (a teljesítés szerződésszerűségének általános követelményei), amelyek valamennyi szerződéstípus tekintetében egységes mérceként alkalmazandók, majd ezeket követik az egyes szerződéstípusokra vonatkozó speciális rendelkezések.
Az irányelvi szabályok átültetésének külön szabályozási szintjét képezik azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek a magyar jogrendszernek jelenleg is részét képezik, így megalkotásukra az irányelvi szabályozások célkitűzéseinek megvalósítása érdekében már nincs szükség.
A Ptk. hibás teljesítésre, ezen belül pedig a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó rendelkezései, már jelenleg is az irányelvi célkitűzéseknek nagyobb részt megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. Erre tekintettel a Ptk. rendelkezései alkalmazandók mindazokban az esetekben, amikor a kormányrendelet az adott szabályozási tárgykör vonatkozásában speciális rendelkezést nem tartalmaz, azaz a törvényi szintű szabályokat és a kormányrendelet speciális rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni. A Ptk. szabályainak megismétlése a kormányrendeletben semmiképpen sem indokolt, különös tekintettel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 3. §-ára, amely alapján a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű.
Ugyancsak az imént hivatkozott szabályozási elvre tekintettel nem kerültek meghatározásra a kormányrendeletben – például az áruk adásvételével összefüggésben – az adásvételi szerződés teljesítésére (az áru szállítására) vonatkozó általános szabályok. Kizárólag azok a szabályok kerültek e körben megállapításra, amelyek vonatkozásában irányelvi követelménynek kell eleget tenni. Egyebekben a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó feltételek tárgyában egyfelől a felek megállapodása az irányadó, másfelől megállapodás hiányában a Ptk. adásvételi szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A kormányrendelet a digitális tartalom szolgáltatása, illetve a digitális szolgáltatás nyújtása esetén is rögzíti azon – az áruk adásvételétől eltérő – különös szabályokat, amelyeket az uniós jogalkotó teljes körben harmonizálni kíván, így a teljesítés szerződésszerűségének egyedi követelményei, a szerződés hibás teljesítése, a kellékszavatossági igények sajátos szabályai, továbbá a vállalkozás és a fogyasztó kötelezettségei a szerződés megszüntetése esetén, valamint a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás módosítása.
A kormányrendelet melléklete az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet belső koherenciájának megteremtése érdekében a kormányrendelet 2021. január 1-jei módosulásához igazítja, illetve pontosítja a mellékletében szereplő témaköröket.
Ezen indokolás a Jat. 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás