375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet indokolás
375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet indokolás
az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges kormányrendeletek módosításáról szóló 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelethez
2021.07.01.
A jogszabály tervezetéhez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. §-a, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül közzétételre.
A rendelet célja az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló 2021. évi L. törvényben (a továbbiakban: törvény) foglalt változások kormányrendeleti szintű átvezetése, a törvény szerint kormányrendeletben meghatározható részletszabályok kialakítása, valamint technikai pontosítások átvezetése.
1. Integrált hatósági rendszerrel (IHR) kapcsolatos részletszabályok
A törvény értelmében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a hatáskörébe utalt hatósági eljárások gyors és hatékony lefolytatása érdekében törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott eljárásokban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 2. § (1) bekezdése alapján az elektronikus ügy intézéséhez elektronikus Integrált Hatósági Rendszert (a továbbiakban: IHR) biztosít.
A kormányrendelet tervezete szerint az IHR-t hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve működteti.
Az IHR az eljárás megindítását megelőzően az ügyfél részére tájékoztatófelületet biztosít, mely az ügyfél által tervezett hatósági eljáráshoz szükséges dokumentumok és adatok összegyűjtésére szolgál.
Az IHR-ben az ügyfél az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus azonosítást követően
– a hatóság felé kérelmet nyújthat be és egyéb nyilatkozatot tehet, adatot szolgáltathat,
– dokumentumokat tölthet fel,
– teljesítheti az elektronikus fizetés, valamint a hatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj fizetése iránti kötelezettségét.
A hatóság
– hivatalból eljárást indíthat,
– eljárási cselekményeket foganatosíthat,
– az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevőjének beazonosítása érdekében, valamint a bizonyítási eljárás lefolytatása során egyes szervektől közvetlenül adatokat kérhet le,
– az ügyfél részére értesítéseket, dokumentumokat küldhet, és közölheti döntéseit.
Az IHR a katasztrófavédelmi szervezetrendszeren túl az alábbi szervekkel biztosítja az elektronikus kapcsolattartást:
a) Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.,
b) Lechner Tudásközpont Nonprofit Kft.,
c) Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
d) Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület.
2. NAVASZ (nyilvántartásokkal kapcsolatos módosítások)
Személyiadat- és lakcímnyilvántartás (a továbbiakban: SZL):
A módosítás kiterjed a nyilvántartás helyi szinten kartonos módszerrel történő vezetésének megszüntetésére is. A jövőben a nyilvántartás kezelését helyi szinten elektronikusan (számítógépen) kell végezni, amelynek feltételei jelenleg is adottak. Erre figyelemmel a szövegben nem szükséges a továbbiakban számítógépen történő kezelés kiemelése sem.
Ennek okai egyrészt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben (a továbbiakban: Nytv.) és a végrehajtási rendelete (a továbbiakban: Vhr.) hatálybalépése óta eltelt időszakban bekövetkezett műszaki és informatikai, valamint a jogszabályi környezetben (például GDPR) történt jelentős változásokban keresendők.
Másrészt időközben az SZL online hozzáférési lehetőségének köszönhetően a nagyobb települések a kartonnyilvántartás vezetéséről lemondtak, és a rendelkezésre álló Települési Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: TSZR) használata mellett döntöttek, mely lehetővé teszi a nyilvántartás elektronikus vezetését.
Az értesítési cím 2021. július 1. napjával a nyilvántartó szerv által érvénytelenítésre kerül, újabb értesítési címek bejelentésére nem lesz lehetőség. A módosítások az értesítési cím kivezetése okán szükségessé váló technikai pontosítások.
Figyelemmel arra, hogy a naplórendszerből történő adatszolgáltatás az Nytv.-ben került szabályozásra, a jogegységesség biztosítása érdekében indokolt az adatszolgáltatási nyilvántartásból történő adatszolgáltatás szabályait is törvényszintre emelni.
A rendelet értelmében az egyes adatigénylések menete is pontosításra kerül.
A kormányrendelet biztosítja a törvényben szereplő, a személyazonosságot igazoló egyéb hatósági igazolványok (útlevél, vezetői engedély) adatainak az SZL-be történő átadásának részletszabályait.
Személyazonosító igazolvánnyal kapcsolatos szabályok:
A módosítás lehetővé teszi, hogy az állandó személyazonosító igazolvány a kérelmet felvevő külképviselettől eltérő külképviseleten is átvehető legyen, valamint a Magyarországon benyújtott kérelem esetén, a külképviseleten történő átvétel is megoldott legyen, ezzel is csökkentve a polgárok számára megjelenő bürokratikus kötöttségeket. Lehetővé válik, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány igénylése esetén az állandó személyazonosító igazolvány átadására ne csak a kiadó hatóságnál kerülhessen sor.
A konzuli tisztviselő a nála leadott ideiglenes személyazonosító igazolvány megsemmisítéséről is gondoskodik.
Útiokmány-nyilvántartás:
A törvénynek megfelelően megalkotásra kerülnek a nemzetiségi névnek az útlevélen történő feltüntetéséhez szükséges részletszabályok. Ilyen kérelem esetén az okmányon és a kérelmen / elektronikus adatlapon megjelenik az anyakönyvben szereplő nemzetiségi név is, amely az elektronikus anyakönyvből kerül átvételre. A nemzetiségi név az útiokmány-nyilvántartásnak nem lesz része, abban csak azon tény kerül feltüntetésre, hogy az okmány nemzetiségi nevet tartalmaz.
Belföldi gazdálkodó szervezet cégkivonatát az útlevélhatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg. Ehhez kerül kiegészítő szabály megalkotásra, amelynek lényege, hogy amennyiben a külföldi gazdálkodó szervezet honossága szerinti nyilvántartás adatai interneten keresztül elérhetőek, úgy azt az útlevélhatóság ugyanúgy lekérdezheti. Amennyiben ilyen lekérdezésre nincs lehetőség, úgy a cégkivonat beszerzése a külföldi gazdálkodó szervezet kötelezettsége.
A törvény egyértelművé teszi, hogy sürgősségi, soron kívüli és azonnali eljárásokban (különleges eljárások) kizárólag a magánútlevél és második magánútlevél igénylésére van mód.
A Korm. rendelet hatályos szövege azonban úgy szól, mintha a szolgálati és hajós szolgálati útlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet is lehetne benyújtani. Erre figyelemmel a Korm. rendelet az új törvényi szabállyal összhangban kerül pontosításra.
Közlekedési nyilvántartás:
Az elektronikus okirattár létrehozásával az okiratok elektronikus úton kerülnek csatolásra, ezért a tulajdonjogot igazoló okiratot elegendő bemutatni, azt a közlekedési igazgatási hatóság hitelesíti, és csatolja a kérelemhez. Kivéve az elektronikus okiratot, mert az a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint teljes bizonyító erővel bír.
A tervezet meghatározza az új elektronikus okirattár tartalmát. Az elektronikus okirattár létrehozásával megszűnik az eredeti okmányok többségének az őrzése, azok csak elektronikus formában kerülnek az okirattárba, ezért a megsemmisítésük és selejtezésük módját meg kell határozni. Jelenleg a közlekedési igazgatási hatóság gyűjti össze a selejtezendő iratokat, azokat a továbbítja a Nyilvántartónak, amely az ANY Biztonsági Nyomda Zrt. (a továbbiakban: Nyomda) részére küldi selejtezésre azokat.
A jövőben a Nyilvántartó mellőzésére kerül sor, azzal, hogy a közlekedési igazgatási hatóság közvetlenül a Nyomdának fogja küldeni az okmányokat.
Az elektronikus úton indított, az ügyfél személyes megjelenése nélkül intézhető, az E-ügyintézési tv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban lefolytatandó közlekedési igazgatási ügyekkel kapcsolatos feladatokat jelenleg a Központi Okmányiroda látja el. Nem indokolt a centralizált feladatellátás, így az előterjesztő a kivételes illetékesség megszüntetésére tesz javaslatot.
3. Létfontosságú rendszerek
Az európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölés szabályai pontosításra szorulnak. Az üzemeltetőnek már az azonosítási jelentése benyújtásakor tudnia kell igazolni azt, hogy a kiesésének hatása legalább egy másik EGT-tagállamra kiterjedően is értelmezhető. Mivel európai létfontosságú rendszerelem a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása következtében csak már korábban nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölt entitás lehet, így a nemzeti kijelölés kérdése eljárási szabályainak rendezése szükséges.
Mivel európai létfontosságú rendszerelem kizárólag olyan rendszerelem lehet a jövőben, mely korábban nemzeti létfontosságú rendszelemként kijelölésre került, így a horizontális kritériumok ismételt vizsgálata szükségtelen. A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter eljárásának tárgya így kizárólag a másik EGT-államra kiterjedő hatás jelentőségének vizsgálata.
A biztonsági összekötő személy általános képzettségi szabályai 2023. július 1-jén módosulnak. A még nem hatályos módosításhoz további kiegészítés szükséges – várhatóan 2022. szeptemberétől elindul a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a biztonsági összekötő szakirányú továbbképzési szak, amely szintén elismerhető kell hogy legyen általános képzettségként 2023. július 1-jétől. Szintén 2023. július 1-jétől lépne hatályba egy miniszteri rendelet, amely részletesen szabályozná a biztonsági összekötő személy képzési, továbbképzési kötelezettségeit. Ennek a felhatalmazását adja meg a Vhr. kiegészítése, illetve a továbbképzési kötelezettség elmulasztására ír elő jogkövetkezményt a jogszabályhely jelen módosítása.
A biztonsági összekötő személy feladata – többek között –, hogy rendkívüli esemény bekövetkeztekor kapcsolatot tartson az ágazati kijelölő hatóság, a beavatkozó szervek és az üzemeltető között. E körben olyan elérhetőségeit szükséges megadnia, amely lehetővé teszi az azonnali és közvetlen kapcsolatfelvételt.
A törvénymódosítás értelmében, ha az európai létfontosságú rendszerelem, nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője nem tesz eleget az e törvényben, az e törvényben foglalt felhatalmazás alapján kiadott más jogszabályokban vagy az ágazati kijelölő hatóság határozatában foglalt előírásoknak,
a) az ágazati kijelölő hatóság vagy az ellenőrzést koordináló szerv kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv soron kívüli módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére, vagy
b) az ágazati kijelölő hatóság, az ellenőrzést koordináló szerv vagy a nyilvántartó hatóság kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.
A Korm. rendelet ennek megfelelően tartalmazza az egyes bírságolási esetköröket.
4. Helyi esélyegyenlőségi programok
A helyi esélyegyenlőségi programok tekintetében a hatályos szabályozás 3 szintű jelenleg: törvény (az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény) és törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet és miniszteri rendelet.
Ugyanakkor egy korábbi deregulációs vizsgálat rávilágított arra, hogy a miniszteri rendelet egységes jogalkalmazást segítő szabályai, sablonjai módszertani útmutatóban is kiadhatóak, azok nem igényelnek jogszabályi szintű szabályozást.
Az útmutatóba kizárólag azon rendelkezések kerülnének, melyek szabályozása jogszabályi szinten nem szükséges. A jogszabályi szintű szabályok pedig egységesen kormányrendeletbe szabályozhatóak (a hatályos szabályok kiegészíthetőek) tekintettel arra, hogy a hatályos felhatalmazás szerint a Kormány meghatározhatja a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait és eljárását, a helyi esélyegyenlőségi program felülvizsgálatának módját és az elkészítésében részt vevőkkel szembeni követelményekre vonatkozó részletes szabályokat.
Erre figyelemmel a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályait nem szükséges miniszteri rendeleti szinten szabályozni, azok egységesen kormányrendeleti szinten, illetve módszertani útmutatókban kerülnek meghatározásra. A törvény tartalmazza a miniszteri rendeletre vonatkozó felhatalmazás hatályon kívül helyezését, a kormányrendelet a szükséges kormányrendeleti szabályokat.
5. Egyéb, a törvénnyel nem összefüggő módosítások
5.1. Informatikai módosítások
a) Kormányzati Adatközponthoz kapcsolódó módosítások
a1) Technikai jellegű módosítás mellett a KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” projekt keretében emellett további két rendszer infrastruktúrája van már a KAK-ban:
– KOMP „Komplex, kompetencia alapú kiválasztási eljárás és tehetségmenedzsment rendszer”,
– SZEM „Szilárd Erkölcsiség Mutató teszt rendszer”,
melyek most bekerültek a táblázatba.
a2) Az Operatív Törzs döntései alapján létrejövő új szakrendszerek – azok kiemelt jelentőségére tekintettel – a Kormányzati Adatközpontban működnek, melyre tekintettel a táblázat kiegészítése szükséges ezen 3 db új szakrendszerrel.
A Miniszterelnöki Kormányiroda javasolta a pri memi nister .h u szakrendszer KAK-ban történő üzemeltetését.
b) Elektronikus ügyintézés
A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSZB) nevű központi szolgáltatás stabil és biztonságos adatátadási csatornát biztosít. Használatával lehetővé válik, hogy az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: eVhr.) felsorolt nyilvántartások, rendszerek esetén a csatlakozó szervezetek egy egységes csatlakozási ponton keresztül vegyék igénybe a többi rendszer szolgáltatásait, a csatlakozási műszaki feltételek és az elérhető szolgáltatások mára jól ismertek a közigazgatásban, a felhasználás egyre növekszik.
A KKSZB felhasználásra kötelezett rendszerek mellett az előterjesztő meg kívánja adni a lehetőséget arra, hogy a KKSZB-hez önkéntesen csatlakozó rendszerekből is tudjanak az igénylők KKSZB-n keresztül adatokat beszerezni, ezáltal is elősegítve az adatigények megfelelő kiszolgálását, a KKSZB minél szélesebb körű használatát, újabb lépést téve a kormányzati informatikai egységesítés érdekében.
c) Központi szolgáltatókkal kapcsolatos szabályozás pontosítása
A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben a Kormány
a) kijelöli azon szervezeteket, amelyek kötelesek a Kormány által kijelölt központi szolgáltató által biztosított informatikai szolgáltatásokat igénybe venni, valamint
b) megjelöli azon szakrendszereket és szolgáltatásokat, amelyeket a Kormány által kijelölt központi szolgáltatók nyújtanak.
c1) Az új szabályozással egyértelműen szétválasztásra kerülnek a NISZ Zrt. és az IdomSoft Zrt. által ellátandó feladatok és az ahhoz tartozó egyéb szabályozások:
ñ A NISZ Zrt. központi infrastruktúra szolgáltató lesz, a szolgáltatásokat a 2. mellékletben szereplők vehetik igénybe, akiket a KSZ-ekben is nevesítünk. A finanszírozás marad: közszolgáltatási szerződés és direkt finanszírozás is lehetséges.
– Az IdomSoft Zrt. központi alkalmazás szolgáltató lesz, a szolgáltatásokat a közfeladat ellátása érdekében állami szervek vehetik igénybe, akiket a KSZ-ekben is nevesítünk. A finanszírozás csak közszolgáltatási szerz?dés lehet.
A módosítás egyértelművé teszi az IdomSoft Zrt. igénybevevői körét is: ha egy adott közfeladat ellátható az IdomSoft Zrt. által nyújtott szolgáltatással, úgy a Kormány alá tartozó költségvetési szerv köteles a szolgáltatást igénybe venni.
Mindez egyértelművé teszi, hogy ezekben az esetekben a kijelölés miatt nem szükséges beszerzési eljárásokat lefolytatni.
Jelezni szükséges, hogy természetesen a szabályozás azokra az esetekre vonatkozik, ha az adott közfeladat teljes mértékben ellátható a nyújtott közszolgáltatással.
c2) A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően jogszabályi keretet adva kiegészülne a közszolgáltatási szerződés kötelező tartalma: a közszolgáltatási szerződésben a felek nemcsak az elvárt szolgáltatások körét, azok alapvető szakmai-műszaki tartalmát, a szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának időtartamát rögzítik, hanem a felhasználói kört is.
c3) A rendelet 5. §-ában szabályozott Munkacsoport feladatai a közszolgáltatási szerződésre vonatkozóan módosulnak a tényleges gyakorlatra, valamint arra figyelemmel, hogy a jogszabályi előírás a közszolgáltatási szerződések megkötését aránytalanul meghosszabbítaná, valamint azokat az előterjesztő álláspontja szerint a feladatkörrel érintett miniszter (belügyminiszter) hatáskörében kell tartani.
A javaslat alapján a közszolgáltatási szerződések műszaki-szakmai tartalmát adó Szolgáltatáskatalógust véleményezhetik a munkacsoporttagok.
5.2. Technikai pontosító szabályok
A kormányrendelet a jogalkalmazói gyakorlat alapján pontosítja az egyes nyilvántartásokkal kapcsolatos szabályokat, így különösen az automatikus vezetői engedély és a hivatalból történő személyazonosító igazolvány kiállítására vonatkozó szabályokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás