39/2021. (II. 2.) Korm. rendelet indokolás
39/2021. (II. 2.) Korm. rendelet indokolás
az egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 39/2021. (II. 2.) Korm. rendelethez
2021.02.10.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelenésről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
Az európai uniós polgári légiközlekedés korábbi alapkódexeként számon tartott, ún. „régi” EASA Basic Regulation1. állította fel azt a rezsimet, amely a 150 kg üzemi tömeg feletti pilóta nélküli légijárműveket uniós, míg az ezen tömeghatár alatti drónokat tagállami szabályozási hatáskörbe utalta. Az e rendelet helyébe 2018. szeptember 11-étől lépő, ún. „új” EASA Basic Regulation2. azonban a korábbi paradigmával ellentétben immáron a pilóta nélküli légijárművek teljes spektrumát közös, összeurópai szabályozási körbe vonja. E felhatalmazás nyomán jött létre az az uniós jogszabálycsomag3. [a továbbiakban ezek: (EU) 2019/945 vagy (EU) 2019/947; együttesen Rendeletcsomag], amelyek közül az (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet elsősorban piacszabályozó, míg az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet főként üzembentartási, repülés-végrehajtási szabályokat fogalmaz meg.
Az (EU) 2019/947 végrehajtási rendelet számos kapcsolódó kérdéskört utal a tagállami jogalkotó hatáskörbe. Biztosítja olyan földrajzi területek kijelölését, amelyek fölött – a rendeletben meghatározott okokból – a tagállami jogalkotó tilthatja, korlátozhatja, feltételhez kötheti a drónok jelenlétét, valamint meghagyja azt a nemzeti kompetenciát, hogy a tagállam eldönthesse, hogy a rendeletben meghatározott hatósági jogköröket országon belül mely szervnek címezze.
A szabályozás célja az (EU) 2019/947 végrehajtási rendeletében meghatározott jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, valamint a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény végrehajtási szabályainak megalkotása.
A polgári és az állami pilóta nélküli légijárművek szabályozott, állami érdekeket szem előtt tartó és repülésbiztonsági követelményeknek megfelelő szabályozása több jogszabály egyidejű módosítását igényli. A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Korm. rendelet módosítási tervezete tartalmazza különösen a definíciók pontosítását, valamint a légtérben való közlekedés szabályrendszerét. E jogszabály az állami szereplők számára garantálja az üzemelést ellenőrzött és nem ellenőrzött légtérben, továbbá az állami szereplők műveleti korlátozás elrendelésére való jogosultságát (különösen terrorcselekmény bekövetkezése esetén, védett személyek védelme vagy bűncselekmény helyszínének biztosítására). A meghatározott műveleti korlátozást érintő időszakban és területen a korlátozást elrendelő szervezet saját pilóta nélküli légijárművet üzemeltethet, illetve a korlátozást elrendelő szerv vagy szervezet egyedi engedélye vagy szóbeli intézkedése alapján, az abban meghatározott feltételekkel működtethető pilóta nélküli légijármű, pilóta nélküli állami légijármű.
Magyar légtérben UAS művelet főszabályként a pilóta nélküli légijármű használatát támogató mobilalkalmazás használatával végezhető. Amennyiben az alkalmazás bármilyen ok miatt nem használható, akkor a magyar légtérben UAS művelet nem végezhető.
Az eseti légtérben UAS műveletet végrehajtó távoli pilóta a pilóta nélküli légijármű használatát támogató mobilalkalmazás szükséges fejlesztéseinek megvalósulásáig az eseti légtérben végrehajtott repülés során nem tudja bejelölni az általa használt légteret a mobilalkalmazáson keresztül.
Átmeneti rendelkezésként került szabályozásra, hogy az arra jogosult szervek által elrendelt korlátozásokról a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az Lt. 61/A. § (3) bekezdés p) pontja szerinti honlapon és mobilalkalmazáson szükséges fejlesztésének elvégzéséig az eseti légtérben repülést végrehajtó távpilótát vagy a repülés szervezéséért felelős személyt vagy szervezetet értesíteni kell, figyelemmel arra, hogy a megfelelő fejlesztés elvégzéséig az applikáció nem küld üzenetet az eseti légtérben repülést végrehajtó távoli pilóta felé.
A szabályozás része továbbá, hogy a 250 grammot meghaladó felszálló tömegű, de a 785/2004/EK rendelet hatálya alá nem tartozó polgári pilóta nélküli légijárművekre kötelező felelsősségbiztosítást kell kötni. Az erre vonatkozó szabályok kidolgozására a Magyar Biztosítók Szövetségével szoros együttműködésben került sor.
A közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet módosításával a belső jogunkban kijelölésre kerül az Innovációs és Technológiai Minisztérium Közlekedéspolitikáért Felelős Államtitkárság, Közlekedési Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság szervezetében működő légiközlekedési hatóság a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló (EU) 2019/947 bizottsági végrehajtási rendelet 18. cikkében foglalt „illetékes hatóság” szerepkörére, az ott meghatározott feladatok végrehajtására. Ugyanígy, a Korm. rendelet kibővítése nyomán a légiközlekedési hatóság kötelezettségévé válik, hogy gondoskodjon a „nyílt” és „speciális” kategóriába sorolt pilóta nélküli légijárművel végrehajtásra kerülő művelethez szükséges képzési követelmények jóváhagyásáról, valamint az e-learning rendszerű oktatásban alkalmazott rendszerek és az e-learning tananyagok engedélyezéséről.
Végezetül kiemelést érdemel, hogy a 2019. július 1-jétől alkalmazandó pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet 19. cikke alapján a tagállamok bejelentő hatóságot jelölnek ki, mely 2019. július 1-jétől kezdődően jelentheti be az Európai Bizottság felé a bizottsági rendelet hatálya alá tartozó szervezeteket.
1.
Az Európai Parlament és a Tanács 216/2008/EK rendelete (2008. február 20.) a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
2.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1139 rendelete (2018. július 4.) a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
3.
Az Európai Bizottság (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 12.) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról, valamint az Európai Bizottság (EU) 2019/947 végrehajtási rendelete (2019. május 24.) a pilóta nélküli légi járművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás