• Tartalom
Oldalmenü

4/2021. (I. 18.) HM rendelet

a honvédelmi alkalmazott és a honvédelmi szervezet kártérítési felelősségéről, valamint a honvédelmi alkalmazott fegyelmi felelősségéről

2021.01.20.

A honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 39. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (2) bekezdés h) pontjában, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 93. § 30. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 107. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. kár: honvédelmi szervezetet ért vagyoni hátrány, különösen

a) az anyagi-technikai eszközök, létesítmények, azok berendezéseinek rendeltetésellenes használatából eredő megrongálódásával, megsemmisítésével, megsemmisülésével, hiányával vagy a javításával, pótlásával okozott költség és kiadás,

b) az anyagi-technikai eszközök jogtalan felhasználásával vagy igénybevételével okozott hátrány,

c) pénzeszközök jogtalan felhasználásával, utalványozásával, igénybevételével, gazdálkodási szabályok megsértésével, szabálytalan kötelezettségvállalással okozott többletkiadás,

d) a honvédelmi szervezet vagyoni értékű joga érvényesítésének elmulasztása vagy egyéb elmaradt vagyoni előny,

e) a honvédelmi szervezetre ellenszolgáltatás nélkül háruló olyan vagyoni kötelezettség, amely abból keletkezett, hogy a honvédelmi szervezetnek a honvédelmi alkalmazott vétkes magatartása miatt többletköltséget kellett fizetnie,

2. honvédelmi szervezet: a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti szervezet,

3. igényérvényesítő: a honvédelmi szervezettel szembeni kártérítési igény (a továbbiakban: kárigény) elbírálását kérelmező honvédelmi alkalmazott és hozzátartozója.

II. FEJEZET

A HONVÉDELMI ALKALMAZOTT KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

2. A kár megállapítása

2. § (1) A honvédelmi alkalmazott köteles a károkozás tényét, továbbá a kár mértékét – a károkozást követően haladéktalanul – írásban bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kárról való tudomásszerzését követően haladéktalanul intézkedik a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására.

(3) A kártérítési eljárás határozattal indul meg. A határozatot a munkáltatói jogkör gyakorlója adja ki. A határozatban meg kell jelölni a kártérítési eljárás alapjául szolgáló tényeket, vizsgálót kell kijelölni, és rögzíteni kell minden egyéb lényeges körülményt.

(4) A kártérítési eljárás során a tényállás megállapítására vizsgálóként arra alkalmas és elfogulatlan személyt kell kijelölni.

(5) Több személy együttes károkozása esetén a közös munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve ha a közös károkozók felett a munkáltatói jogkört más-más személy gyakorolja, a munkáltatói jogkör gyakorlóinak közös vezetője jogosult eljárni.

(6) A kártérítési eljárás lefolytatására – a (8) bekezdés szerinti kivétellel – legalább háromtagú bizottságot kell kijelölni, ha

a) a keletkezett kár összege az 500 000 forintot meghaladja,

b) a kárt többen együttesen okozták,

c) a kár leltárhiánnyal kapcsolatos vagy

d) a tényállás összetettsége azt indokolja.

(7) A bizottság egyik tagja azon honvédelmi szervezet jogi és igazgatási szolgálatának jogi végzettséggel rendelkező tagja, ahol a károkozó honvédelmi alkalmazott állományban van.

(8) A bizottság kijelölése mellőzhető, ha

a) a károkozó a felelősségét előzetesen elismerte, vagy

b) a (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti károkozás esetén a kár károkozók által is elismert pontos összege megállapítható, és a károkozók egymás közötti kárfelelősségének mértéke meghatározható.

3. A kár összegének megállapítása

3. § (1) A kár összegének megállapításához szakértőt lehet igénybe venni. Szakértőt kell bevonni, ha a kár összege nem állapítható meg, vagy annak mértékét a honvédelmi alkalmazott vitatja.

(2) Szakértőként az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő igazságügyi szakértő, szakvélemény adására feljogosított gazdasági társaság, szakértői intézmény vagy külön jogszabályban meghatározott állami szerv, intézmény, szervezet, ha ez nem lehetséges, kellő szakértelemmel rendelkező személy vagy intézmény vonható be.

(3) A szakértő költségét az a honvédelmi szervezet előlegezi meg, amelynél a károkozás történt.

(4) A honvédelmi alkalmazottat kötelezni kell a szakértői díj megtérítésére, ha

a) a szakértő bevonására azért került sor, mert a honvédelmi alkalmazott a kár mértékét vitatta,

b) a szakértői vélemény azt állapította meg, hogy a kár mértékét a honvédelmi szervezet helyesen állapította meg, és

c) a honvédelmi alkalmazott kártérítési felelőssége utóbb megállapításra került.

4. Az általános kártérítési eljárás

4. § (1) A honvédelmi alkalmazott a kártérítési eljárásban személyesen vagy gondnoka, ideiglenes vagy eseti gondnoka (a továbbiakban együtt: gondnok) vagy ügyvédje útján jár el.

(2) Az ügyvéd munkadíját és költségeit – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a honvédelmi alkalmazott viseli.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, meg kell téríteni a honvédelmi alkalmazott részére a jogi képviselettel kapcsolatos indokoltan felmerült, számlával igazolt költségeit, ha a kártérítési felelősségének megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni.

(4) A meghatalmazott ügyvéd köteles eredeti meghatalmazását az első írásbeli kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(5) A honvédelmi alkalmazott, a gondnoka, továbbá az ügyvédje jogosult betekinteni a kártérítési eljárás során keletkezett iratokba, azokról másolat kiadását kérheti, továbbá az üggyel kapcsolatban észrevételt, megjegyzést tehet.

5. § (1) A kártérítési eljárásban a honvédelmi alkalmazottat meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet – bizottság kijelölése esetén – a jogi és igazgatási szolgálat jogi végzettséggel rendelkező tagja vezeti.

(2) Ha a honvédelmi alkalmazott személyes meghallgatására nincs lehetőség, az (1) bekezdés szerinti meghallgatás telefonon vagy a személyes véleménykifejtést lehetővé tevő más kommunikációs eszköz igénybevételével, illetve írásban tett nyilatkozat továbbításával is lefolytatható. Az ily módon elhangzottakról feljegyzést kell készíteni, amelyet, illetve az írásban tett nyilatkozatot a jegyzőkönyvhöz vagy az összefoglaló jelentéshez kell csatolni.

(3) A kártérítési eljárásban a tényállás pontos megállapítása érdekében tanúbizonyítás, szemle vagy bizonyítási kísérlet is lefolytatható. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

6. § (1) A kártérítési ügyben, ha az eljárás menete egy jegyzőkönyvben nem rögzíthető, a lefolytatott bizonyításról összefoglaló jelentést kell készíteni. A jegyzőkönyvben és az összefoglaló jelentésben rögzíteni kell

a) a vizsgálatra kijelölt személynek vagy a bizottság tagjainak nevét, rendfokozatát, beosztását (munkakörét), a bizottságban betöltött szerepét,

b) a honvédelmi alkalmazott nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét és munkakörét,

c) a kár keletkezésének idejét és körülményeit,

d) a kár összegét, megállapításának módját,

e) a bizonyítékokat, így különösen a tanúvallomást, a szakértői nyilatkozatot, a szemléről készült jegyzőkönyvet, a fegyelmi, szabálysértési eljárásban hozott döntést vagy a büntetőeljárás során hozott jogerős vagy véglegessé vált bírósági határozatot, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által hozott további jogorvoslattal nem támadható határozatot, a szakmai kivizsgálásról készített jelentést,

f) a honvédelmi alkalmazott kártérítési felelőssége mértékének alapjául szolgáló távolléti díját, amelyre a kárügy elbírálásának napján volt jogosult,

g) azokat a tényeket, amelyek a felelősség elbírálásához, illetve a kártérítés mérsékléséről vagy mellőzéséről való döntéshez szükségesek, így különösen a vagyoni viszonyokat, a családi és szociális, illetve az egyéb méltányolható körülményeket,

h) a honvédelmi alkalmazott személyes meghallgatása során előadott lényeges, így különösen a kárfelelősségre, valamint a kártérítés mértékének elismerésére vagy vitatására vonatkozó körülményeket tartalmazó nyilatkozatát,

i) a vizsgálat összegzett eredményét, illetve a vizsgálatot végző személy vagy bizottság indokolt véleményét arról, hogy a kárért kit és milyen mértékben tart felelősnek és

j) a szakértő költségét és az annak viselésére vonatkozó javaslatot.

(2) A jegyzőkönyvhöz, illetve az összefoglaló jelentéshez mellékletként csatolni kell az azokban foglalt megállapításokat alátámasztó iratokat, nyilatkozatokat.

7. § (1) A vizsgálat befejezése után a jegyzőkönyvet, illetve az összefoglaló jelentést – az ügy összes iratával együtt – haladéktalanul, döntés végett a munkáltatói jogkör gyakorlója elé kell terjeszteni.

(2) A kártérítési felelősségről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül, indokolt határozatban dönt.

8. § A kártérítési eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha

a) a honvédelmi alkalmazott meghalt,

b) a honvédelmi alkalmazott magatartása nem jogellenes, a jogellenesség nem bizonyítható, vagy a kárt nem a honvédelmi alkalmazott jogellenes magatartása okozta,

c) a kártérítési eljárás tárgyát képező hiányként vagy kárként megjelölt anyag a kártérítési eljárás folyamán megkerül, vagy értéke más módon megtérül,

d) a honvédelmi alkalmazott kártérítési felelőssége a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 286. § (1) bekezdése szerint elévült, vagy

e) a kárt műveleti területen adott műveleti körülmények okozták, vagy a kár – mérlegelést lehetővé nem tevő – műveleti szükség következménye.

9. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazottal szemben a kártérítési igénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a kártérítési eljárást a büntetőeljárásnak a bíróság jogerős vagy véglegessé vált határozattal, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatával való befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő ennek a büntetőeljárásban meghozott határozatnak a kártérítési eljárás elrendelésére jogosult tudomására jutását követő napon kezdődik.

(2) Ha a büntetőeljárás a honvédelmi alkalmazott szándékos bűncselekménye elkövetésének a bíróság jogerős határozatával vagy az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatával való megállapításával zárul le, a kártérítési eljárást le kell folytatni.

(3) A honvédelmi alkalmazott tartós távolléte, illetve keresőképtelensége esetén, valamint a kár összegének megállapításához igénybe vett szakértő eljárásának időtartamára, továbbá ha az ügy elbírálása más hatóság hatáskörébe tartozó előzetes kérdés elbírálásától vagy bíróság eljárásának eredményétől függ, a kártérítési eljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.

5. A kártérítési határozat

10. § (1) A 7. § (2) bekezdése szerinti határozat fejrészből, rendelkező részből és indokolásból áll. A határozaton fel kell tüntetni a határozathozatal helyét, idejét, a kiadmányozó nevét, beosztását és aláírását. A fejrészben fel kell tüntetni a honvédelmi szervezet megnevezését, a határozat nyilvántartási számát és példányszámát.

(2) A rendelkező rész tartalmazza

a) a honvédelmi szervezet megnevezését,

b) a honvédelmi alkalmazott nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakóhelyét, valamint munkakörét,

c) a kártérítési felelősség fennállásának vagy hiányának megállapítását,

d) a kártérítésre kötelezés vagy mellőzés megállapítását, vagy az eljárás megszüntetését,

e) kártérítésre kötelezés esetén a kiszabott kártérítés, valamint az ez után fizetendő kamat összegét számmal és betűvel kiírva, pénznemét, valamint a megfizetésének időpontjára, a havonta fizetendő részletekre vagy a levonás elhalasztására vonatkozó rendelkezést,

f) az esetleges szakértői díj megfizetésére vonatkozó rendelkezést, mértékét és viselésének arányát,

g) esetlegesen a kártérítés mérséklésére vonatkozó döntést és

h) a jogorvoslat lehetőségéről, határidejéről és módjáról történő tájékoztatást.

(3) Az indokolás tartalmazza különösen

a) a megállapított tényállás világos és pontos ismertetését, a kár kiszámításának módját, a bizonyítékok megjelölését,

b) a kárfelelősség megállapításának alapjául szolgáló tényeket és körülményeket,

c) a honvédelmi alkalmazottnak az ügyben tett nyilatkozatai lényegét és annak értékelését,

d) a kártérítés mérséklésére vonatkozó döntés alapjául szolgáló méltányolható körülményeket és

e) az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó hivatkozást.

11. § (1) A határozatból egy példányt a honvédelmi alkalmazottnak kell kézbesíteni, egy példányt az ügy irataihoz kell csatolni, egy-egy további példányt a határozat véglegessé válása után ellenjegyzésre, illetve végrehajtásra az ellátó pénzügyi és számviteli szervezetnek, valamint logisztikai szervezetnek kell átadni. Gondnok vagy ügyvéd eljárása esetén a határozat egy további példányát a gondnok, illetve az ügyvéd részére is kézbesíteni kell.

(2) A határozat átvételének tényét és idejét a honvédelmi alkalmazott aláírásával igazolja. Ha a kézbesítés postai úton történik, a határozatot tértivevényes küldeményben kell a honvédelmi alkalmazottnak megküldeni.

12. § A határozattal szemben a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint benyújtott kereset esetén alperesként a munkáltatót kell megjelölni.

6. Az egyszerűsített kártérítési eljárás sajátos szabályai

13. § (1) Egyszerűsített kártérítési eljárásnak akkor van helye, ha a honvédelmi alkalmazott a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri, és a kár nem haladja meg a honvédelmi alkalmazotti „A” fizetési osztály első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegének kétszeresét.

(2) Egyszerűsített kártérítési eljárás esetén a honvédelmi alkalmazottnak a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismerő nyilatkozatát és a honvédelmi alkalmazott megtérítési kötelezettségét kötelezvényben kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezvény tartalmazza

a) a károkozó nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint lakóhelyét,

b) a károkozással érintett honvédelmi szervezet nevét, székhelyét,

c) a károkozást, valamint a kártérítés jogalapját és mértékét elismerő nyilatkozatot,

d) a kár leírását, így különösen a kár keletkezését, a megrongált vagy hiányzó anyag, eszköz megnevezését, mennyiségét, egységárát és forintértékét,

e) a felelősségelismerés alapján a károkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát a kár forintban kifejezett összegének megtérítésére,

f) a károkozó hozzájáruló nyilatkozatát arra nézve, hogy a honvédelmi szervezet az illetményéből levonást teljesítsen, a levonás kezdődátumának, továbbá az egyösszegű vagy részletekben történő levonás megjelölésével, utóbbi esetben a havi részlet forintösszegének feltüntetésével,

g) a károkozó hozzájáruló nyilatkozatát, hogy a megfizetendő összeg késedelmi kamattal növelten kerüljön levonásra, továbbá annak tudomásulvételét, hogy jogviszonya megszűnése esetén járandóságaiból a tartozása egy összegben kerüljön levonásra,

h) a nyilatkozattevő aláírását,

i) a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírását, illetve a pénzügyi referens aláírását és záradékát.

(4) A (2) bekezdés szerinti kötelezvény kártérítési felelősséget véglegesen megállapító határozatnak minősül.

7. Az utólagos mérséklés, a végrehajtás elhalasztása, a részletfizetés engedélyezése

14. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kiszabott kártérítést – kérelemre – utólag mérsékelheti, ha a honvédelmi alkalmazott anyagi helyzetében, családi és szociális körülményeiben a bíróság előtt meg nem támadott határozat meghozatalát követően olyan változás állt be, amelyre tekintettel a kártérítést a saját vagy a vele szemben tartásra jogosultak megélhetésének veszélyeztetése nélkül még részletekben sem képes megfizetni.

(2) A kiszabott kártérítés utólagos mérséklésére egyszer kerülhet sor, és az utólagos mérséklés a kiszabott kártérítés 50%-át nem haladhatja meg.

15. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a honvédelmi alkalmazott méltánylást érdemlő személyi körülményeire, így különösen vagyoni helyzetére, kereseti, jövedelmi, családi és szociális viszonyaira tekintettel a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetve részletfizetést engedélyezhet.

(2) A végrehajtás elhalasztására akkor kerülhet sor, ha a honvédelmi alkalmazott számára az (1) bekezdésben foglalt körülményekre tekintettel még a kártérítés részletekben való megfizetése is aránytalanul súlyos terhet jelentene.

(3) A halasztás, illetve a részletfizetés időtartamát úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a méltányolható körülményeknek, de ne veszélyeztesse a kártérítés megfizetését.

(4) A halasztás időtartama legfeljebb egy év lehet.

(5) A részletekben történő fizetés esetén a kártérítést úgy kell megállapítani, hogy

a) annak egyhavi részlete ne haladja meg a honvédelmi alkalmazott egyhavi illetményének a külön jogszabályok szerint levonással teljesítendő adó, társadalombiztosítási járulék levonása után fennmaradó részének 25%-át,

b) a havi részlet mértéke a 10 000 Ft/hó összegnél alacsonyabb, a futamidő 60 hónapnál hosszabb nem lehet,

c) a részletfizetés teljes futamidejére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot kell számítani, és

d) ki kell kötni, hogy bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén a teljes hátralék egy összegben válik esedékessé.

8. A leltárhiányért fennálló felelősségre vonatkozó különös szabályok

16. § (1) A raktárvezető vagy helyettese személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(2) Leltározásnál a raktáros, illetve akadályoztatása esetén a képviselője jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, a munkáltatói jogkör gyakorlója e feladat ellátására szakmailag alkalmas képviselőt köteles kijelölni.

(3) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

17. § (1) A leltárhiányért fennálló felelősség feltételeinek fennállását a leltárhiány megállapítását követően, de a kártérítési eljárás megindítása előtt, vizsgálat során tisztázni kell.

(2) Ha a leltárfelelősség feltételei fennállnak, a vizsgálat lezárását követően a leltárfelelősség megállapítása céljából a honvédelmi alkalmazottal szemben a kártérítési eljárás megindítását el kell rendelni.

(3) Ha a vizsgálat eredménye szerint a leltárfelelősséget megállapítani nem lehet, a leltárfelelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának is helye lehet.

(4) Ha a leltárhiányért fennálló felelősségre vonásra irányuló eljárásban a kártérítésre kötelező határozatot utólag hatályon kívül helyezik, de a vizsgáló vagy a bizottság eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye, a hatályon kívül helyezés véglegessé válását megállapító irat kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indítani a kártérítési eljárást.

III. FEJEZET

A HONVÉDELMI SZERVEZET KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

9. A honvédelmi alkalmazott és hozzátartozója kárigényének elbírálása

18. § E fejezetet a honvédelmi alkalmazott és hozzátartozója kárigényének elbírálására kell alkalmazni.

19. § Kárigény elbírálását a honvédelmi alkalmazott és hozzátartozója a honvédelmi szervezethez benyújtott írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

20. § (1) A kárigény elbírálására a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelkezik hatáskörrel, ha a kárigény egyszerű ténybeli és jogi megítélésű, továbbá összege az 50 000 Ft-ot nem haladja meg.

(2) Ha a kárigény nem egyszerű ténybeli és jogi megítélésű, vagy összege az 50 000 Ft-ot meghaladja, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve jár el.

(3) A kárigény akkor nem tekinthető egyszerű ténybeli és jogi megítélésűnek, ha

a) a kár haláleset, baleset, honvédelmi alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő betegség vagy egyéb egészségkárosodás következménye,

b) a kárigény jogalapja vitatható, működési körön kívül eső elháríthatatlan ok vagy a károsult elháríthatatlan magatartásának szerepe vizsgálandó,

c) kármegosztásnak lehet helye,

d) a kárigény sérelemdíjjal kapcsolatos, honvédelmi alkalmazotti jogviszony körében vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon kívül elmaradt jövedelem kártérítésként való megfizetésére vagy kártérítési járadék folyósítására irányul,

e) a kár összege vagy a kártérítés mértéke vitatott, vagy

f) a kárigény korábban már elbírált káreseményből eredő újabb igénnyel kapcsolatos.

(4) A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) szemben előterjesztett kárigények vonatkozásában a kárigények elbírálására a KNBSZ főigazgatója jogosult.

21. § (1) Az igényérvényesítő a kárigény elbírálása iránti eljárásban személyesen, törvényes képviselője vagy gondnoka, illetve ügyvédje útján jár el.

(2) Ügyvédet az igényérvényesítő, törvényes képviselője vagy gondnoka az ügyvédi meghatalmazásra vonatkozó általános szabályok szerint hatalmazhat meg.

(3) A törvényes képviselő, a gondnok és az ügyvéd (a továbbiakban együtt: az igényérvényesítő képviselője) képviseleti jogosultságát köteles igazolni.

22. § A kárigény elbírálása iránti eljárás során a kárigényt a kérelem honvédelmi szervezethez való beérkezésétől számított 60 napon belül kell elbírálni.

23. § (1) A kárigény elbírálása iránti eljárás során a kárigény elbírálására jogosult köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni.

(2) Ha a bizonyítási eljárásban valamely tény vagy körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, a 3. § (2) bekezdése szerinti szakértőt kell bevonni. A szakértő bevonásának költségeit a honvédelmi szervezet előlegezi meg, és igényének teljes vagy részbeni elutasítása esetén az igényérvényesítő köteles viselni.

(3) Az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője írásban szakértő bevonását indítványozhatja. Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője szakértő bevonására irányuló indítványát a kárigény elbírálására jogosult szerv elutasítja, erről az igényérvényesítőt, illetve az igényérvényesítő képviselőjét az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesíti. Az indítvány elutasításának indokait az érdemi határozat indokolásának tartalmaznia kell.

(4) A kárigény elbírálására jogosult indítvány hiányában is rendelkezhet szakértő bevonásáról.

(5) A kárigény elbírálására jogosult a szakértő bevonását megelőzően tájékoztatja az igényérvényesítőt, illetve az igényérvényesítő képviselőjét a szakértő bevonásáról és arról, hogy a szakértőhöz 15 napos határidőn belül kérdéseket intézhet.

(6) A kárigény elbírálásának határideje a szakvélemény elkészítésének időtartamával meghosszabbodik.

(7) Az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője jogosult az iratokba betekinteni, a szakértői véleményre vagy más bizonyítékra 15 napon belül észrevételt tenni.

(8) Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője a kárigényét vagy annak bizonyítékait hiányosan terjesztette elő, és ennek pótlására – megfelelő határidő kitűzésével – felszólították, vagy az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője észrevételei megtételére, illetve kérdés felvetésére megfelelő határidőt kapott, a kárigény elbírálásának határideje a póthatáridő tartamával meghosszabbodik. Ha az igényérvényesítő, illetve az igényérvényesítő képviselője az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, vagy a kért adatot nem közli, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

(9) Ha a kárigény érdemi elbírálása olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a kárigény elbírálására jogosult szerv az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására az igényérvényesítő jogosult, erre megfelelő határidő tűzésével fel kell hívni. Ha az igényérvényesítő a felhívásnak nem tesz eleget, a kárigény elbírálására jogosult szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

(10) A (9) bekezdés szerinti felfüggesztés tartama az ügyintézési határidőbe nem számít be.

24. § (1) A kárigényt elbíráló határozat rendelkező részből és indokolásból áll.

(2) A kárigényt elbíráló határozat rendelkező részének a kárigény kérdésében hozott érdemi döntést – a megállapított kártérítés összegét vagy a kérelem elutasítását – és a jogorvoslat lehetőségére vonatkozó tájékoztatást kell tartalmaznia.

(3) A kárigényt elbíráló határozat indokolásának a tényállást, a bizonyítékok értékelését, az eljárás fontosabb mozzanatait, a döntés jogi indokolását, a megállapított kártérítési összegek jogcímenkénti tételes felsorolását, valamint az alkalmazott jogszabályokra való hivatkozást kell tartalmaznia.

(4) A kárigényt elbíráló határozatot az igényérvényesítővel – illetve, ha van, az igényérvényesítő képviselőjével – tértivevényes ajánlott küldeményként kell közölni. A HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szervének eljárása esetén a kárigényt elbíráló határozat egy példányát az igényérvényesítő munkáltatói jogkörének gyakorlója kapja, ha az igényérvényesítő honvédelmi alkalmazott.

10. Jogorvoslat a kárigényt elbíráló eljárásban

25. § (1) Az elsőfokú kárigényt elbíráló határozat elleni fellebbezést két példányban kell előterjeszteni.

(2) A másodfokú eljárást a HM folytatja le.

(3) Az igényérvényesítő a fellebbezésben olyan új tényekre, körülményekre nem hivatkozhat, amelyeket az elsőfokú eljárás idején már ismert, de azokra nem hivatkozott.

(4) A másodfokú kárigényt elbíráló határozatot a HM a kárigény elbírálására jogosult szerv részére három eredeti példányban megküldi. A másodfokú kárigényt elbíráló határozatot a kárigény elbírálására jogosult szerv tértivevényes ajánlott küldeményként az igényérvényesítőnek megküldi.

(5) A végleges kárigényt elbíráló határozattal megállapított kártérítést annak kézbesítésétől számított 30 napon belül ki kell fizetni, a keresetindításra tekintet nélkül. A kifizetés teljesítése iránt – a KNBSZ főigazgatója által kibocsátott kárigényt elbíráló határozat kivételével – a HM központi pénzügyi feladatok ellátásáért felelős szerve intézkedik.

26. § A kárigényt elbíráló határozattal szemben a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint benyújtott kereset esetén alperesként a HM-et kell megjelölni.

IV. FEJEZET

A HONVÉDELMI ALKALMAZOTT FEGYELMI FELELŐSSÉGE

11. A fegyelmi eljárás elrendelésének és lefolytatásának rendje

27. § (1) A fegyelmi eljárás fegyelmi vizsgálatból és személyes meghallgatásból áll.

(2) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására a fegyelmi jogkör gyakorlója a jogi szolgálat állományába tartozó, ennek hiányában a honvédelmi szervezet állományába tartozó jogász végzettségű vizsgálót vagy bonyolultabb ügyben vizsgálóbizottságot (a továbbiakban együtt: vizsgáló) jelöl ki.

(3) Nem vehet részt a fegyelmi eljárásban az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

28. § (1) A fegyelmi eljárást elrendelő határozat egy példányát a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazottnak kézbesíteni kell.

(2) A fegyelmi eljárást elrendelő határozatnak tartalmaznia kell

a) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, munkakörét,

b) arra a jogszabályra, közjogi szervezetszabályozó eszközre vagy belső rendelkezésre történő hivatkozást, amelynek megsértésével a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott megalapozottan gyanúsítható,

c) a fegyelmi eljárás elrendelésének alapjául szolgáló tényeket, körülményeket,

d) a vizsgáló nevét és munkakörét vagy a vizsgálóbizottság tagjainak nevét és munkakörét,

e) a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét és

f) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott jogairól való tájékoztatását.

29. § (1) A honvédelmi alkalmazott a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve ügyvédet vehet igénybe.

(2) A honvédelmi alkalmazott részére a jogi képviselettel kapcsolatosan indokoltan felmerült és számlával igazolt költségeit meg kell téríteni, ha a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor. A számlával igazolt ügyvédi munkadíjból és költségekből a kirendelt védő óradíjának és költségtérítésének megfelelő, a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/2017. (XII. 27.) IM rendeletben meghatározott módon számított összeget kell megtéríteni. Egyebekben az ügyvéd munkadíját és költségeit a honvédelmi alkalmazott viseli.

(3) Az ügyvéd köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni.

(4) A meghatalmazás a fegyelmi eljárás egészére vagy egyes eljárási cselekményekre szólhat. A teljes fegyelmi eljárásra szóló meghatalmazás kiterjed a fegyelmi eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és eljárási cselekményre.

(5) A meghatalmazás megszűnését a fegyelmi jogkör gyakorlójának vagy a vizsgálónak írásban vagy szóban be kell jelenteni. A szóban történő bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselet a bejelentéssel szűnik meg.

30. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. A fegyelmi eljárás során a honvédelmi alkalmazott javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, és be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2) A fegyelmi eljárás során az eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

31. § (1) A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkör gyakorlója a vizsgáló javaslatára egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja.

(2) A fegyelmi vizsgálat lefolytatására nyitva álló határidő a fegyelmi eljárást elrendelő határozatnak a honvédelmi alkalmazottal történő közlése napján kezdődik, és az összefoglaló jelentés fegyelmi jogkör gyakorlója részére történő felterjesztésével fejeződik be.

(3) A fegyelmi eljárás során a vizsgáló a honvédelmi alkalmazottat, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, az ügyvédet pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza.

(4) Az értesítést, a felhívást a címzettnek postai úton vagy más alkalmas módon – különösen távbeszélőn, telefaxon, elektronikus úton – kell kézbesíteni, vagy a címzettel a vizsgáló előtti személyes megjelenés alkalmával szóban kell közölni. Ha az értesítésre vagy a felhívásra személyes megjelenés alkalmával szóbeli közléssel, távbeszélőn vagy elektronikus úton kerül sor, annak tényét feljegyzésben rögzíteni kell.

(5) A honvédelmi alkalmazott meghallgatásáról történő értesítés – ha arra nem a személyes megjelenés alkalmával kerül sor – az érintett hivatali felettese útján történik.

(6) Ha a szabályszerűen értesített honvédelmi alkalmazott a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkör gyakorlója a honvédelmi alkalmazott megjelenése érdekében annak hivatali felettese útján ismételten intézkedik.

(7) Ha a honvédelmi alkalmazott az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fegyelmi büntetés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

32. § (1) A nem a honvédelmi szervezet állományába tartozó személyt – meghallgatása érdekében – a vizsgáló felkeresi.

(2) A honvédelmi alkalmazottat a fegyelmi eljárás során eljárási jogairól valamennyi eljárási cselekmény esetén tájékoztatni kell. A tájékoztatás tényét az eljárási cselekményről szóló jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A honvédelmi alkalmazott, valamint ügyvédje a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról feljegyzést, másolatot készíthet.

33. § (1) A fegyelmi vizsgálat befejezését megelőzően a vizsgáló a honvédelmi alkalmazottat értesíti, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha a honvédelmi alkalmazottnak van ügyvédje, a vizsgáló az ügyvédet felhívja az iratismertetésen történő megjelenésre.

(2) Az iratismertetés során a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott, valamint ügyvédje bizonyítási indítványt tehet. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt.

(3) A vizsgáló az iratismertetést követően összefoglaló jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, a honvédelmi alkalmazott és ügyvédje észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát, és a keletkezett iratokat és az összefoglaló jelentést felterjeszti a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül személyes meghallgatást tűz ki, ha megítélése szerint a fegyelmi vizsgálat anyaga a fegyelmi felelősség elbírálására alkalmas. A vizsgáló a honvédelmi alkalmazottat a személyes meghallgatásról értesíti, az ügyvédet pedig felhívja a személyes meghallgatáson való részvételre.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatást a honvédelmi alkalmazott, ügyvédje, valamint a vizsgáló jelenlétében tartja meg. A személyes meghallgatásról feljegyzést kell készíteni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(6) A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatást követő 5 napon belül a fegyelmi ügyet elbírálja.

34. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója döntését határozatba kell foglalni, amely fejrészből és rendelkező részből, valamint indokolásból áll.

(2) Fegyelmi büntetés kiszabását tartalmazó határozat esetén

a) a fejrész tartalmazza

aa) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, munkakörét és

ab) annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését, amelynek a megsértésében a vétkességét megállapították,

b) a rendelkező rész tartalmazza

ba) a fegyelmi büntetés nemét, mértékét és hatályát,

bb) a jogorvoslat lehetőségét, benyújtásának helyét, határidejét és

bc) a fegyelmi büntetés végrehajtásának módját és a kihirdetés módját,

c) az indokolás tartalmazza

ca) a fegyelemsértés elkövetésének helyét, idejét, leírását,

cb) a fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket és

cc) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója a határozatot hozta.

(3) Súlyosító körülménynek minősül különösen

a) a fegyelemsértés szándékos elkövetése,

b) a fegyelmi büntetés hatálya alatt elkövetett újabb fegyelemsértés,

c) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazottal szemben a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben fegyelmi büntetés kiszabása,

d) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott vezetői, magasabb vezetői megbízása,

e) olyan fegyelemsértés elkövetése, amelynek megakadályozása más személyek vonatkozásában az elkövető feladata volt,

f) a csoportos elkövetés,

g) az ittas vagy bódult állapotban történő elkövetés.

(4) Enyhítő körülménynek minősül különösen, ha

a) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott korábban példamutató magatartást tanúsított,

b) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott a fegyelmi eljárás elrendelését megelőző két évben nem állt fegyelmi büntetés hatálya alatt,

c) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott a fegyelemsértés elkövetését beismerte és megbánta,

d) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott a fegyelemsértés következményeinek elhárításában részt vett,

e) a fegyelmi eljárás alá vont honvédelmi alkalmazott a fegyelemsértéssel okozott kárt megtérítette.

35. § A fegyelmi eljárást megszüntető határozat

a) fejrésze a 34. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti adatokat és annak a jogszabályba, közjogi szervezetszabályozó eszközbe vagy belső rendelkezésbe foglalt rendelkezésnek a megjelölését tartalmazza, amely megsértésének alapos gyanúja miatt a fegyelmi eljárás elrendelésre került,

b) rendelkező része a 34. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti információkat, az eljárás megszüntetésére vonatkozó döntést, valamint az eljárást megszüntető okot tartalmazza,

c) indokolása a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint megszüntetését megalapozó tényeket és körülményeket tartalmazza.

36. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója döntését tartalmazó határozatot a honvédelmi alkalmazottal, valamint ügyvédjével közölni kell.

(2) Ha a honvédelmi alkalmazott a jogorvoslati jogáról lemond, azt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – a honvédelmi alkalmazott, valamint ügyvédje részére kézbesíteni kell. Ha a határozat minősített adatot tartalmaz, a határozat minősített adatot nem tartalmazó kivonatát kell kézbesíteni.

37. § A fegyelmi határozat végrehajtása iránt a fegyelmi büntetés kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a munkáltatói jogkör gyakorlója intézkedik.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. Hatálybalépés

38. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. Módosító rendelkezések

39. §1

1

A 39. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.