• Tartalom

4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet

4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról

2023.01.01.

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1)1 Védett műemlékké nyilvánítom a Balatonfüred (Veszprém vármegye), Alsó-Muskátli utca 26. szám alatti, 5147 és 5148 helyrajzi számú ingatlanokat.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3) A műemlékké nyilvánítás célja az egykori Somogyi-kúria, a hozzá tartozó vincellérlakás és istállóépület műemléki értékeinek megőrzése. Az épületegyüttes nevesített műemléki értékei:

a) beépítési módja,

b) tömege, tetőkialakítása,

c) homlokzatképzése, homlokzati architektúrája,

d) történeti szerkezetei, boltozatai,

e) történeti anyaghasználata,

f) belső terei, térstruktúrája,

g) történeti nyílászárói,

h) a kúria történeti, restaurált falfestései,

i) az egykori vincellérlakás és istállóépület szabadkéménye,

j) az egykori funkcionális egységet tükröző, történetileg összetartozó építmények és a telek egysége.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanokra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

2. § (1) Védett műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Apostol utca 21. szám alatti, 14534/6 helyrajzi számú ingatlant.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3) A műemlékké nyilvánítás célja a Suppinger Ferenc tervei szerint 1926–1927-ben épült, 1928–1932 között Bartók Béla lakóhelyeként szolgáló villának és kertjének, valamint az épület építéskori alkotórészeinek és tartozékainak a megőrzése. Az épületegyüttes nevesített műemléki értékei:

a) beépítési módja, zöldfelület aránya,

b) tömege, tetőkialakítása,

c) homlokzatképzése, homlokzati architektúrája,

d) történeti szerkezetei,

e) történeti anyaghasználata,

f) Bartók Béla egykori lakásának belső terei, térstruktúrája,

g) történeti nyílászárói.

(4) Műemléki környezetként a Budapest II. kerület, belterület 14519/1, 14519/2, 14530, 14533/2, 14534/7 és 14560/2 helyrajzi számú ingatlanokat, valamint a 14515/2, 14532/14 és 14533/1 helyrajzi számú közterületeket, illetve a 14528 helyrajzi számú közterület érintett szakaszát jelölöm ki.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

3. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Budapest V. kerület, 24891 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 15376 törzsszámon és 510 azonosító számon nyilvántartott Földművelésügyi Minisztérium épületének helyet adó ingatlan műemléki védettségét fenntartom, valamint az épület műemléki kategóriába sorolását védett műemlékre módosítom.

(2) Az örökségvédelmi bírság megállapításának alapjául szolgáló érték szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(3) A műemlék nevesített műemléki értékei:

a) a Kossuth Lajos téren képviselt szimbolikája és építése óta tartó folyamatos mezőgazdasági minisztériumi épületként történő használata,

b) a Kossuth Lajos tér részeként a városszövetben elfoglalt helye, monumentalitása, a három belső udvar és az azokat körülölelő szárnyak alkotta geometriával beépített tömege, tagolása, aránya; lépcsőtornyokkal tagolt, részben megmaradt építéskori tetőformája, a Kossuth Lajos tér felőli árkádsora,

c) a Kossuth Lajos téri térfal részeként a historizmus formajegyeit viselő egységes arculatú homlokzati kialakítás és a homlokzatok műformái a Kossuth Lajos téri fő- és a tér közvetlen látványában szerepet játszó oldalhomlokzatokra vonatkozóan,

d) épületrész tekintetében a Kossuth Lajos téri szárny reprezentatív terei, előcsarnok és a két díszlépcsőház.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

4. §2 A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Csabrendek (Veszprém vármegye), 517/4 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 4919 törzsszámon és 9800 azonosító számon nyilvántartott Bogyay-kúria műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a szakmai ismérveknek nem felel meg – megszüntetem.

5. §3 A 22509/1958. ÉM – 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított Esztergom (Komárom-Esztergom vármegye), 17096 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 2323 törzsszámon és 6185 azonosító számon nyilvántartott lakóház, ún. Magurányi-ház műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem.

6. §4 A 3884/40/1985. OMF számú hatósági határozattal védetté nyilvánított Pécsvárad (Baranya vármegye), 786 helyrajzi számú, a közhiteles műemléki nyilvántartásban 9786 törzsszámon és 1856 azonosító számon nyilvántartott lakóház műemléki védettségét – tekintettel arra, hogy a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette – megszüntetem.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1

Az 1. § (1) bekezdése a 17/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

2

A 4. § a 17/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

3

Az 5. § a 17/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

4

A 6. § a 17/2022. (XII. 27.) ÉKM rendelet 1. §-a szerint módosított szöveg.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére