4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet indokolás
4/2021. (IV. 28.) MvM rendelet indokolás
az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint védettségének módosításáról szóló 4/2021. (IV. 28.) MvM rendelethez
2021.05.06.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a jogszabályhoz tartozó indokolás a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és végrehajtási rendelete, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Övr.) meghatározza a védetté nyilvánításra és a védettség megszüntetésére vonatkozó eljárás rendjét. Az Övr. 12. § (2) és (6) bekezdése alapján az érintett ingatlanok tulajdonosainak értesítése megtörtént, a rendelet az Övr. 17. §-ában szereplő dokumentációkban foglaltakra figyelemmel készült.
A tervezetben két helyszín műemlékké nyilvánítása szerepel, egy helyszín műemléki kategóriája módosításra kerül, valamint három helyszín esetében a védettség megszüntetésére kerül sor.
I. A balatonfüredi Somogyi-kúria épülete több periódusban épült; eredeti magját, mely egy présház-pince együttesből állt, a 18. század végén emelték. A 19. század elején klasszicista stílusban bővítették nyaralóvá, délkeleti reprezentatív helyiségei díszítőfestést kaptak, továbbá felépült a boltozott vincellérlakás és istálló. 1920-ban átalakításokat végeztek, mely során a kúria elnyerte mai formáját, és felépült az északkeleti hangsúlyos portikusz.
Az épület az igényes bővítések által gazdagabb lett, három század jellemző építéstörténeti korszakát követhetjük végig rajta, mind külső, mind pedig belső kialakításban. 200 év távlatából is tökéletesen ellátja funkcióját a gondos tulajdonosok és a műemléki felügyelet mellett végzett felújítások okán. Bár a birtok egykori teljes méreteit már nem bírja, eredeti környezete, építéskori kialakítása közel azonos módon fennmaradt, tájképi és településképi megjelenése meghatározó. Balatonfüred és főleg az egykori Arács település történetének, történeti építészetének kiemelt eleme, mely szervesen kötődik a szőlőhegyek, a borászat és a balatonfüredi turizmus történetéhez. Mindez funkcióbeli változásain és átépítésein is végigkövethető. Az épületegyüttes fontos kortörténeti értékekkel bír, emellett építészeti kvalitásai is kiemelendőek.
II. A Budapest II. kerületében található, Langweber Alfréd egykori családi villája a korabeli építészet Rózsadombra jellemző eklektikus, karakteres emléke, art deco részletekkel. A pazar panorámájú lejtős telken szabadon álló kétszintes, magastetős villaépület építészeti karakterét az arányos, megmozgatott tömege, félhengeres, Dunára néző terasza, a rusztikus kőburkolatú alagsora és néhány historizáló részlettel (pl. félköríves záródású nyílások, oszlopokon álló előtető, eredeti profilált könyöklőpárkányok) ellátott egyszerű homlokzatai adják, prezentálva ezzel a két világháború közötti építészet egyre egyszerűsödő, ám még historizáló áramlatát. Építészeti értékei mellett az épület eszmei, kultúrtörténeti értékét az adja, hogy a házban élt és alkotott életének jelentős szakaszában (1928. június 4. – 1932. április 20. között) Bartók Béla, amit a Bartók-kutatás napra pontosan számon tart. Földszinti dolgozószobájában komponálta több híres zeneművét.
III. Az Agrárminisztérium épületének helyet adó ingatlan műemléki kategóriája védett műemlékre módosul.
A műemlék legfontosabb értékei:
1. A mezőgazdasági tárca által megszakítás nélkül használt minisztériumi épület funkciója és a Kossuth Lajos téren képviselt szimbolikája.
2. A városszövetben elfoglalt helye, monumentalitása, a három belső udvart körülölelő szárnyak alkotta geometriával beépített tömege, tagolása, aránya.
3. Részben megmaradt tornyokkal tagolt építéskori tetőformája és tetőszerkezete és a Kossuth Lajos tér felőli árkádsora.
4. A historizmus formajegyeit viselő egységes arculatú homlokzati kialakítás, a homlokzatok műformái a Kossuth Lajos téri fő- és a tér közvetlen látványában szerepet játszó oldalhomlokzatokra.
5. Épületrész tekintetében a Kossuth Lajos téri reprezentatív terei, előcsarnoka, lépcsőházai.
A védettségi kategória módosításának indokai:
1. A jelenkor által elvárt épülethasználati érték közepes szintű.
2. Materiális, képzőművészeti és egyéb művészeti értékei nem érik el országos szinten a legkiemelkedőbb műemléki értékeket.
3. Az eredeti tervekből adódó, majd a későbbi korok bővítéséből eredő térszervezési problémák.
4. Kiegyensúlyozott és visszafogott megjelenésével ad méltó keretet környezete fő elemének, az Országház épületének.
IV. Azon műemlék ingatlanok esetében, amelyekről a műemléki szakértői felülvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a műemlékké nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő műemléki értékkel nem rendelkeznek – többnyire az évtizedek során bekövetkezett részleges értékvesztés miatt –, azaz a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg, a műemléki védelem megszüntethető. Az alábbi három helyszín ebbe az esetkörbe tartozik.
1. A Csabrendek életében jelentős szerepet játszó, kiterjedt Bogyay család a településen több kúriával is rendelkezett. A Kossuth utca 37. szám alatti épület ezek közül a legkésőbb épült, a 20. század legelején emelték. Archív fotókról ismert műformái – melyek többségét mára elvesztette – tömegalakítása, belső térképzése szerényebb, s bár mint a família építkezéseinek dokumentuma megőrzendő, mégsem képvisel országosan kiemelkedő művészeti-építészeti értéket. Mindezek miatt a kúria helyi védelem alá vonása, szakszerű felújítása, megmaradt műemléki értékeinek megtartása, homlokzatainak rekonstrukciója, az épület méltó hasznosítása feltétlenül támogatandó.
2. Az Esztergom, Deák Ferenc utca 26. szám alatti, 17096 hrsz.-ú, általános műemléki védelem alatt álló lakóház műemléki értéke az évtizedek alatt elmaradt jó karbantartás miatt jelentős károsodásokat szenvedett. Az épület pincéje és annak kőkeretes lejárata épen megmaradt, a felépítmény (lakórész) azonban olyan szerkezeti károsodásokat szenvedett, amely teljes felújítást igényel, de eredeti anyagában csak minimális mértékben építhető újjá, ezek a részletek értéküket helyreállíthatatlanul elveszítették. Azonban megmaradtak olyan beépített szerkezeti elemek, amelyek még megőrizendők.
3. A Pécsvárad, Iskola utca 14. szám alatti házat 1985-ben városképi jelentőségű épületté nyilvánították. Az épület akkori állapota és homlokzatai meg is feleltek ennek a kritériumnak. Az eltelt évtizedekben azonban olyan mértékben átalakították, hogy eredeti kialakítását teljesen elvesztette. Az udvari homlokzat elé épített ívsoros tornác a korábbitól egy teljesen eltérő jelleget ad az épületnek, az épületet egy „mű” műemlékké változtatta. Az épület elvesztette eredeti néprajzi értékeit, így a műemléki védelem megszüntethető.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás