40/2021. (II. 2.) Korm. rendelet indokolás
40/2021. (II. 2.) Korm. rendelet indokolás
az egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 40/2021. (II. 2.) Korm. rendelethez
2021.02.03.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
2020. december 10-én kihirdetésre került a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXVIII. törvény, amely többek között az egyszerűsítés, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint az európai uniós joggal való összhang megteremtése érdekében módosított a közbeszerzési szabályokon. A közbeszerzések részletszabályait a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) mellett számos végrehajtási rendelet állapítja meg. A Kbt. módosítása nyomán szükségessé vált tehát egyes kormányrendeleteknek a módosított rendelkezésekhez való hozzáigazítása.
A Kbt. módosítása két olyan részterületet érint, amelyre részletes rendeleti szabályozás vonatkozik. Egyrészt módosultak a kizáró okokra vonatkozó szabályok, másrészt pedig több módosítás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) által betöltött funkciókat érinti.
A Kbt.-ben egyes kizáró okok törlésre kerültek, mivel átfedésben voltak más kizáró okokkal, míg más kizáró okok megfogalmazása az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata nyomán vált szükségessé. A módosuló rendelkezések nyomán az érintett kizáró okok igazolási módjai kapcsán bizonyos mértékű átalakítás szükséges, illetve a törölt kizáró okokra vonatkozó igazolási módok értelemszerűen törlésre kerülnek a rendeletből.
A Kbt. 62. § (1a) bekezdése nyomán bevezetésre került a Kbt.-ben az az irányelvi lehetőség, amely szerint, ha egy gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja szerinti helyzetek valamelyikében van (pl. végelszámolás, felszámolás vagy csődeljárás alatt áll), akkor lehetősége van bizonyítania, hogy ennek ellenére képes lesz a szerződés teljesítésére. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet értelmében az ezzel kapcsolatos információkat az egységes európai közbeszerzési dokumentumban kell feltüntetnie, ahol erre rendelkezésre áll egy speciális mező, azonban szükség esetén ebből a célból külön nyilatkozat is benyújtható.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet megállapítja a Kbt. 62. § új (1a) bekezdéséhez kapcsolódó szabályokat, amely szerint a végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy hasonló eljárás alatt álló gazdasági szereplő vonatkozásában az ajánlatkérő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban megadott információk alapján ítéli meg, hogy az adott gazdasági szereplő képes-e a szerződés teljesítésére. Továbbá amennyiben az információk nem lennének elegendők, egyéb dokumentumok (pl. csődegyezség) bekérésére is lehetőség van.
Továbbá, a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontja esetén az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata nyomán bevezetésre került az a lehetőség, hogy bizonyos feltételek mellett az ajánlatkérő mérlegeli a gazdasági szereplők megbízhatóságát. A mérlegelés elvégzéséhez azonban megfelelő információkra van szüksége. Így, ha a gazdasági szereplő olyan helyzetben van, hogy az eljárás során az ő megbízhatóságának mérlegelésére van szükség, akkor köteles egy részletes nyilatkozatot benyújtani a kizárást potenciálisan megalapozó cselekmény körülményeiről, ezzel is segítve az ajánlatkérőt a mérlegelés elvégzésében. A külön nyilatkozat benyújtásának további indoka egyrészt, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az érintett kizáró okokhoz nincs lehetőség szöveg beszúrására, másrészt pedig, hogy a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartásában szereplő információk a kizárást korábban megvalósító ajánlatkérő által benyújtott információn alapulnak, amelyet a jogbiztonság érdekében a mérlegeléshez célszerű kiegészíteni az ajánlattevő által benyújtott információkkal. Az ajánlattevő által benyújtott nyilatkozatban szereplő információk mellett az ajánlatkérő rendelkezésére állnak a Közbeszerzési Hatóság honlapján szereplő, a korábbi kizárásról szóló döntést meghozó ajánlatkérő adatszolgáltatásán alapuló információk is, amelyet az ajánlatkérő bármikor ellenőrizhet, élve a Kbt. 69. § (7) bekezdésében foglalt jogával. Továbbá az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (13) bekezdése alapján jogosult további információkat is kérni a korábbi kizárás körülményeiről, amelyről elsősorban a kizárásról döntést hozó ajánlatkérő rendelkezik adatokkal.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben kimondásra kerül a nemzeti eljárásrendre vonatkozóan is, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontja és (1a) bekezdése, valamint 63. § (1) bekezdés a)–b) pontja kapcsán az érintett kizáró okok alkalmazásához szükséges további információkat a gazdasági szereplő a kizáró okok hiányáról szóló nyilatkozatban köteles megadni, tekintettel arra, hogy az egységes európai közbeszerzési dokumentum ilyen esetben nem alkalmazandó.
A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontja szintén változott az ajánlatkérői mérlegelési jogkör és a bizonyítás tekintetében, így ezek esetén is szükséges a korábbi jogsértés és kötelességszegés körülményeit az ajánlatkérő tudomására hozni. A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet itt szintén az információk egységes európai közbeszerzési dokumentumban való feltüntetésére utasítja a gazdasági szereplőket, ahol erre rendelkezésre állnak a megfelelő mezők, valamint lehetővé teszi erről külön nyilatkozat benyújtását is.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása egyértelművé teszi, hogy az adatbázisok elérhetősége kapcsán milyen információkat kell feltüntetni ahhoz, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéb igazolások kiváltására. Az internetcím (URL) és a kibocsátó hatóság feltüntetése minden esetben kötelező, míg amennyiben releváns az adatbázisban szereplő dokumentum kódját is fel kell tüntetni. Az adatok feltüntetéséhez kapcsolódó mezők az EKR-ben is szerepelnek. A módosítás annak egyértelművé tételét is szolgálja, hogy a Korm. rendeletben szereplő adatbázisok kapcsán nem csak azok internetcímét nem kell feltüntetni a formanyomtatványban, hanem egyáltalán nem is kell azokra egyáltalán utalni, azaz az EKR-ben szereplő valamennyi mezőt üresen lehet hagyni.
A módosítás összhangba hozza a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szövegét a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontjában végrehajtott egyéb változtatásokkal is. E szerint a kizáró ok fennállását az ajánlatkérő első körben a Közbeszerzési Hatóság honlapján – 2021. július 1-től az EKR-ben – vezetett nyilvántartás alapján ellenőrzi. Amennyiben az érintett gazdasági szereplő az adatbázisban korábbi, 3 éven belüli kizárás miatt szerepel és a megbízhatóságának mérlegelése szükséges (ha nem került sor jogorvoslatra a korábbi kizárás kapcsán), akkor többlet kötelezettsége van az ajánlatkérőnek azzal, hogy ellenőriznie kell az adatbázisban szereplő és a gazdasági szereplő által benyújtott információkat. Bár az adatbázis ellenőrzésére főszabály szerint csak a nyertes vonatkozásában van szükség, ha az ajánlattevő a megbízhatóságával kapcsolatban nyilatkozatot nyújt be, akkor az ajánlatkérő természetszerűleg élhet a Kbt. 69. § (7) bekezdésében foglalt lehetőséggel, amely szerint a nyilvántartások és az igazolások ellenőrzésére szükség esetén az eljárás során bármikor lehetőség van. Ha a rendelkezésre álló információk továbbra sem elegendőek, akkor további információk bekérése is lehetséges a Kbt. 69. § (13) bekezdése alapján.
A kizáró okokra vonatkozó rendelkezések mellett néhány módosító rendelkezés az alkalmassági követelmények szabályait pontosítja a jogalkalmazás során azonosított tapasztalatok alapján.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdésének módosítása a jogalkalmazói gyakorlatot kívánja egyértelműsíteni. A módosítás egyértelművé teszi, hogy egy gazdasági szereplő nem zárható el önmagában abból az okból pénzügyi alkalmasságának igazolásától, hogy a felhívásban megjelölt időszak kezdeténél később jött létre. Amennyiben az ajánlatkérő pénzügyi alkalmasság előírása során árbevételi szintet határoz meg, akkor az újonnan alakult gazdasági szereplő akkor felel meg az alkalmassági követelménynek, ha az ajánlatkérő által előírt árbevételi szinttel – akár a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről, akár adott időszakra vonatkozó teljes árbevételről van szó – a működésének időtartama alatt rendelkezik. Például ha a vállalkozás csupán egy éve működik, akkor a gazdasági szereplő akkor alkalmas, ha az ajánlatkérő által előírt árbevételi szintet a működésének időtartama alatt a közbeszerzés tárgyából származó vagy ez idő alatt keletkezett teljes árbevételre vonatkozó nyilatkozattal tudja igazolni. A módosítás célja tehát annak egyértelművé tétele, hogy az ajánlatkérőnek a pénzügyi alkalmasságra vonatkozó követelményt nem az árbevételi szintnek az újonnan alakult vállalkozásokra vonatkozó, eltérő meghatározásával kell megjelenítenie, a teljesítendő alkalmassági követelmény tekintetében az egyenlő bánásmód elvének ugyanis érvényesülnie kell.
A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. §-ának új (4) bekezdése a 19. § (9) bekezdéséhez hasonlóan egyértelművé teszi, hogy keretmegállapodásokon és dinamikus beszerzési rendszereken alapuló beszerzések esetén miként kell a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt, műszaki és szakmai alkalmasság keretében meghatározott referencia elvárásokat alkalmazni.
A másik, Kbt. módosítás által érintett, rendeleti szabályozást is érintő terület az elektronikus közbeszerzés, illetve az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) által betöltött funkciók változása. Tekintettel arra, hogy az elektronikus közbeszerzések egyes részletszabályai kormányrendeletben kerültek lefektetésre, szükséges a rendeleti szabályok módosítása is a Kbt. módosításaival összhangban.
Az EKR kapcsán számos olyan fejlesztés van folyamatban, illetve tervben, amelyek célja közvetlen adatkapcsolat megteremtése az egyes nyilvántartásokkal, amely eredményeképp a kizáró okok vagy alkalmassági feltételek lényegében automatikus módon ellenőrizhetők lesznek a rendszerből. Ezekre az esetekre egy általános szabály kerül meghatározásra a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben, amelynek lényege, hogy ha az EKR-ben az ajánlatkérő közvetlenül elér egy nyilvántartást bármely kizáró okra vagy alkalmassági feltételre vonatkozóan, akkor nem kell az adott nyilvántartást máshol külön ellenőriznie, hiszen az érintett kizáró ok hiányának vagy alkalmassági feltétel teljesülésének ellenőrzése már az EKR-ben megtörténik.
A további, elektronikus közbeszerzéshez kapcsolódó módosítások a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletet érintik. A módosítások értelmében az EKR-ben közzéteendő adatok listája a megfelelő adatok rendelkezésre állásának biztosítása érdekében kiegészül közös ajánlattevők esetén a szerződés teljesítésből való részesedés értékével. Ennek az adatnak a megadása csupán statisztikai célokat szolgál, lényegében újabb kötelezettséget nem keletkeztet. A szerződéskötés időpontjáig elegendő csupán a részesedések tervezett értékét megadni, míg a teljesítést követően már a tényadatot kell rögzíteni az EKR-ben. Ehhez egy kiegészítő szabály is társul, amely kötelezi a nyertes ajánlattevőket az ajánlatkérő tájékoztatására a tervezett részesedésükről (kizárólag statisztikai céllal). Továbbá a rendelet kimondja, hogy az EKR statisztikai célra további adat rögzítését is kérheti.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendeletben pontosításra kerülnek a szerződések és azok módosításainak pontos közzétételi idejére vonatkozó szabályok, összhangban az EKR funkcióinak fejlesztésével.
A 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 35. §-a kiegészül egy átmeneti rendelkezéssel arra tekintettel, hogy az EKR szerződéstárban a közzétételi, illetve adatrögzítési kötelezettségek módosult szabályai a Kbt. 197. § (14) bekezdésétől eltérően alkalmazandóak a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárások eredményeként megkötött szerződésekre is, illetve minden olyan esetben, amikor a kötelezettség teljesítése az új szabályok hatálybalépését követően történik.
A rendelet a 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmaz. A módosítás egy hiányosságot orvosol azzal, hogy kimondásra kerül, hogy nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó az a személy, aki ügyvédi vagy jogtanácsosi tevékenységtől való eltiltás hatálya alatt áll. Az ilyen személy köteles ez eltiltás tényét a Közbeszerzési Hatóságnak haladéktalanul bejelenteni [a Kbt. 187. § (13) bekezdése értelmében törölni kell a névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, ha nem felel meg a jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek]. Az előbbiekhez társul egy átmeneti rendelkezés is, amely alapján a tilalom a jogbiztonságnak való megfelelés érdekében felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
A központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló 329/2019. (XII. 20.) Korm. rendeletben, valamint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendeletben technikai jellegű módosítások kerültek átvezetésre.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás