• Tartalom
Oldalmenü

407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására vonatkozó különleges szabályokról1

2021.09.15.

A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 16. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban együtt: veszélyhelyzet) ideje alatt

a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.),

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.),

c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.),

d) a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) és

e) az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)

rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. A veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő szabályok

2. § (1) A harmadik országbeli állampolgár és a foglalkoztató által a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött szerződés legfeljebb a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon való jogszerű tartózkodásának végéig tartó, határozott időtartamú foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére szólhat. Ha a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon való jogszerű tartózkodásának időtartama meghosszabbodik, akkor a korábban kötött szerződés időtartama ennek megfelelően módosítható.

(2) Ha a tartózkodási engedély kiállításra kerül, az előzetes megállapodás alapján az Flt. 7. § (7) bekezdése szerinti foglalkoztatásra irányuló jogviszony az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával úgy is létrehozható, hogy a felek a közöttük már fennálló, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött szerződést akként módosítják, hogy az megfeleljen az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek.

3. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a Kormány harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős tagja a külgazdasági és külügyminiszter.

(2) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek

a) az R1. 72/H. §-ában, valamint

b) az R2.-ben

meghatározott feladatait a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter látja el.

(3) Az R3. 4. § (1) bekezdés l) pont ld) alpontja szerinti másodfokú hatósági feladatot a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter látja el.

4. § (1) Az R1. 72/H. § (2) és (3) bekezdése szerinti kormányhivatal szakhatóságként nem működik közre az összevont kérelmezési eljárásban abban az esetben sem, ha a harmadik országbeli állampolgár a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter – a Nemzetbiztonsági Kabinet előzetes állásfoglalására tekintettel kiadott – közleményében meghatározott harmadik ország állampolgára, aki a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített foglalkoztatónál kerül foglalkoztatásra, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

(2) Az R1. 72/H. § (10) bekezdésében foglaltakon kívül kiemelt foglalkoztatónak minősül az e rendelet szerinti nyilvántartásban szereplő minősített foglalkoztató is.

5. § Az R2. 15. § (1) bekezdés 26. pontjában foglaltakon túl a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területén foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatásához nincs szükség engedélyre a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásért felelős miniszter – a Nemzetbiztonsági Kabinet előzetes állásfoglalására tekintettel kiadott – közleményében meghatározott harmadik országok állampolgárainak a közleményben meghatározott foglalkoztatásokban minősített foglalkoztató általi magyarországi foglalkoztatásához sem, ideértve a munkaerő-kölcsönzés útján történő foglalkoztatást is.

3. A minősített foglalkoztatók nyilvántartása és a kapcsolódó eljárási szabályok

6. § (1) Ezen alcím alkalmazásában foglalkoztató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kölcsönbeadó.

(2) A foglalkoztató kérelmére a székhelye szerinti, az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal – Magyarországon székhellyel nem rendelkező gazdasági társaság esetén Budapest Főváros Kormányhivatala – (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) a foglalkoztatót minősített foglalkoztatóként nyilvántartásba veszi, ha

a) kölcsönbeadóként nyilvántartásba vett, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam területén székhellyel rendelkező, a tagok korlátolt felelősségével működő gazdasági társaság,

b) a harmadik országbeli állampolgárok jogszabályszerű foglalkoztatásának támogatására az 1. mellékletben meghatározott számban és végzettséggel vagy szakmai képesítéssel rendelkező személyt – legalább heti húsz órában munkaviszony keretében – alkalmaz, vagy e feladat ellátására olyan gazdasági társasággal köt szerződést, amely az 1. mellékletben meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti húsz órát elérő munkaviszony keretében foglalkoztat,

c) az e rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja,

d) a kérelem benyújtását megelőző üzleti évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai létszáma legalább 500 fő,

e) megbízható üzleti háttérrel és a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, és

f) szerepel az állami adóhatóság által vezetett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban vagy az állami adóhatóságnál tartozása nem áll fenn.

(3) Az (1) bekezdés a)–e) pontjában foglalt feltételek fennállását és – amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisban nem szerepel – az adótartozás hiányát a kérelmező megfelelő módon igazolja.

(4) A kérelmezőnek az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétellel valamennyi olyan székhely, telephely tekintetében rendelkeznie kell, ahol harmadik országbeli állampolgárt foglalkoztat.

(5) Megbízható üzleti háttérrel rendelkezik az a foglalkoztató,

a) aki biztosítani képes a harmadik országok állampolgárainak jogszabályszerű foglalkoztatását és az azzal összefüggő hatósági adatszolgáltatások megbízható, pontos teljesítését, és ehhez megfelelő, írásba foglalt belső szabályozással is rendelkezik,

b) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható, és

c) akivel szemben nemzetbiztonsági kockázat nem állapítható meg.

(6) A megbízható üzleti háttér fennállásának megállapítása keretében a Kormány – annak megállapítása érdekében, hogy a foglalkoztató működése körében nemzetbiztonsági kockázat megállapítható-e – az Alkotmányvédelmi Hivatalt szakhatóságként jelöli ki. Az Alkotmányvédelmi Hivatal a szakhatósági állásfoglalását 30 napon belül adja ki.

(7) A megbízható üzleti háttér bizonyításának sikertelenségét a kormányhivatalnak határozattal kell megállapítania.

7. § (1) A foglalkoztató a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon (a továbbiakban: űrlap) nyújtja be a kormányhivatalhoz.

(2) Az űrlap tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezését, szervezeti formáját, cégjegyzékszámát, székhelyét, telephelyét, adószámát,

b) a képviseletre jogosult személyek nevét, címét, egyéb elérhetőségét és

c) a foglalkoztató nyilatkozatait a 6. § (2) bekezdés a)–e) pontjában foglaltak teljesítéséről.

(3) Az e rendelet által szabályozott eljárásokban

a) a kormányhivatal döntése szóban nem közölhető,

b) az iskolai végzettség, szakképzettség igazolása az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható,

c) az ügyintézési határidő 15 nap.

8. § (1) A minősített foglalkoztató vagyoni biztosíték elhelyezésére köteles, melynek nagysága ötvenmillió forint.

(2) A vagyoni biztosíték a foglalkoztató által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézmény) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.

(3) Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:

a) a letét kizárólag a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggésben végleges határozattal megállapított adóbírság, munkaügyi és munkavédelmi bírság, központi költségvetésbe befizetésre kötelezés, közrendvédelmi bírság vagy rendbírság – ideértve a mulasztási bírságot is –, valamint a harmadik országbeli állampolgár részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel, és

b) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a minősített foglalkoztatót nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá minősített foglalkoztatót a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.

(4) A minősített foglalkoztatónak a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a kormányhivatal felé igazolnia kell.

(5) Ha a minősített foglalkoztatót a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, a letéti szerződés a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Ha a minősített foglalkoztatóval szemben a harmadik országbeli állampolgár foglalkoztatásával összefüggésben hatósági eljárás vagy az alapján indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a hatósági eljárást lezáró döntés véglegessé válását, illetve amennyiben a hatóság döntését közigazgatási perben megtámadták, akkor a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.

9. § (1) A kormányhivatal a minősített foglalkoztatót nyilvántartásba veszi, és azokról folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.

(2) Ha a minősített foglalkoztató a tevékenységét több kormányhivatal illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, minősített foglalkoztató nyilvántartásba vételére illetékes kormányhivatal a telephely szerint illetékes kormányhivatalt a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről tájékoztatja.

(3) Ha a 6. § (6) bekezdése szerinti szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a minősített foglalkoztató tekintetében a szakhatóság érdekkörében olyan adat merül fel, amely a korábbi szakhatósági hozzájárulás visszavonását indokolja, a szakhatóság új szakhatósági állásfoglalását az eljáró kormányhivatalnak haladéktalanul megküldi.

(4) Ha a 6. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt követően változás következik be, a kormányhivatal dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a minősített foglalkoztató nyilvántartásból való törlése felől.

(5) Ha a minősített foglalkoztató székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál 30 nappal korábban be kell jelenteni. A korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatal a kérelmet a minősített foglalkoztató irataival együtt átteszi az új székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az új székhely szerint illetékes kormányhivatal akkor veszi nyilvántartásba a minősített foglalkoztatót, ha az e rendeletben foglalt feltételeket teljesíti. Ha a minősített foglalkoztató nyilvántartásba vételét az új székhely szerint illetékes kormányhivatal elutasítja, – e döntés alapján – a minősített foglalkoztatót a korábbi székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásból.

(6) A kormányhivatalnak a minősített foglalkoztatókról vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,

b) a minősített foglalkoztató megnevezését, szervezeti formáját, cégjegyzékszámát, székhelyét, telephelyét, adószámát,

c) a képviseletre jogosultak nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

d) a vagyoni biztosíték mértékét és

e) a nyilvántartásból való törlést elrendelő határozat számát, keltét, a törlés indokát.

(7) A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a minősített foglalkoztatókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a (6) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A kormányhivatal gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett minősített foglalkoztatók adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.

(8) A minősített foglalkoztatókról vezetett nyilvántartás a (6) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében – azon adatok kivételével, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

10. § (1) A minősített foglalkoztató a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát köteles a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával kapcsolatos okirataiban feltüntetni.

(2) A minősített foglalkoztató legkésőbb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére kötött szerződés megkötésével egyidejűleg Magyarország jogszabályairól – különösen a foglalkoztatással, a harmadik országbeli állampolgárok munkavállalásával, az idegenrendészeti eljárásokkal kapcsolatos szabályokról – köteles a harmadik országbeli állampolgárt írásban, annak anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatni. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással okozott kárért a minősített foglalkoztató felelősséggel tartozik.

11. § (1) A kormányhivatal törli a nyilvántartásból a minősített foglalkoztatót, ha

a) jogutód nélkül megszűnt,

b) a minősített foglalkoztató erre irányuló kérelmet nyújtott be,

c) az állami adóhatóság köztartozás fennállása miatt törölte a köztartozásmentes adózói adatbázisból,

d) a 6. § (2) bekezdés a)–b) és d)–e) pontjában foglalt feltételekkel nem rendelkezik,

e) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,

f) üzleti háttere a továbbiakban nem tekinthető megbízhatónak, vagy

g) a harmadik országbeli állampolgárok foglakoztatására vonatkozó szabályok ismételt vagy együttes megszegésével folytatja tevékenységét.

(2) Ha a kormányhivatal a minősített foglalkoztatót a nyilvántartásból az (1) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott okból törli, a minősített foglalkoztató legkorábban csak a törlést elrendelő határozat véglegessé válását követő kettő év elteltével vehető újra nyilvántartásba.

(3) A kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményről az (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt esetben közigazgatási szankció alkalmazása keretében dönt.

(4) Az (1) bekezdés szerinti törlésről a kormányhivatal a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti.

12. § Az állami foglalkoztatási szervi hatósági jogkört a kormányhivatal gyakorolja a minősített foglalkoztató nyilvántartásba vételével, ellenőrzésével és nyilvántartásból törlésével kapcsolatos ügyekben is.

13. § (1) A foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés szempontjából minimumkövetelménynek kell tekinteni a harmadik országbeli állampolgár és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi foglalkoztatásának bejelentésére és harmadik országbeli állampolgár minősített foglalkoztatóként történő foglalkoztatása esetén a jogszabályok szerinti, a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló kötelező tájékoztatásra vonatkozó szabályok megtartását is.

(2) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság munkaügyi bírságot szab ki, ha a foglalkoztató minősített foglalkoztatóként nem tett eleget a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása során jogszabályban meghatározott, a harmadik országbeli állampolgár felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének.

(3) Az államháztartásról szóló törvény alkalmazása szempontjából nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a minősített foglalkoztató nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályok megsértése miatt a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül végleges – közigazgatási per esetén a bíróság jogerős ítéletével elbírált – és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtott.

14. § Ha a Harmtv. 86/J. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró idegenrendészeti hatóság nem a foglalkoztatóval tart kapcsolatot, az ügyfélnek küldött irat tartalmáról a foglalkoztatót értesíteni kell.

4. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 16. § 2021. szeptember 15-én lép hatályba.

16. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

17. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a) benyújtott tartózkodási engedély iránti kérelem esetén vagy

b) megkezdett hatósági ellenőrzés alapján induló hatósági eljárásokban

kell alkalmazni.

18. § Ez a rendelet

a) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

c) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 407/2021. (VII. 8.) Korm. rendelethez

1. A 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt szakképesítésként fogadható el a szakirányú felsőfokú végzettség, ennek keretében

1.1. egyetemek közgazdaságtudományi, gazdaságtudományi karán szerzett oklevél,

1.2. egyetemek állam- és/vagy jogtudományi karán szerzett oklevél,

1.3. egyetemek bölcsészettudományi karán pszichológia és szociológia szakon szerzett oklevél,

1.4. egyetemek és főiskolák államigazgatási, gazdasági, humánerőforrás-menedzseri, személyügyi, személyügyi szervezői, igazgatásszervezői, közigazgatás-szervezői, közigazgatási mesterképzési, szociális igazgatási, munka- és pályatanácsadói szakán szerzett oklevél,

1.5. egyéb felsőoktatásban szerzett oklevéllel rendelkezők közül a felsőfokú személyügyi gazdálkodó szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány,

1.6. az 1.1–1.5. pontban meghatározott végzettségek vagy szakképesítések valamelyikének megfeleltethető végzettség vagy szakképesítés.

2. A 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyek megfelelő számban történő alkalmazása akkor teljesül, ha

2.1. a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma a száz főt nem haladja meg, legalább egy,

2.2. a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma a száz főt meghaladja, de a háromszáz főt nem haladja meg, legalább kettő,

2.3. a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma a háromszáz főt meghaladja, de az ötszáz főt nem haladja meg, legalább három,

2.4. a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma az ötszáz főt meghaladja, de az ezer főt nem haladja meg, legalább négy,

2.5. a telephelyen (székhelyen) foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok száma az ezer főt meghaladja, legalább öt

fő, az 1. pontban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyt alkalmaz, heti húsz órát elérő munkaviszony keretében. Az alkalmazás megvalósulhat úgy is, hogy a 6. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladat ellátására a munkáltató olyan gazdasági társasággal köt szerződést, amely az 1. pontban meghatározott szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti húsz órát elérő munkaviszony keretében foglalkoztat.

1

A rendelet a 16. § (2) bekezdése alapján a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.